Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

SZOMBAT, 2001. NOVEMBER 3. AKTUÁLIS 3 Összefognak a hazai traumatológiákon dolgozók Egészségügy - vészhelyzetben A baleseti sebészetek dolgozói - orvosok, nővérek, asszisztensek, műtősnők - nem tűrik tovább a szakterület alulfinanszírozásából fakadó betegellátási nehézségeket. A vészhelyzetek ellátására hivatott baleseti sebészetek a hétfőn megalakítandó TEDE-től, a Traumatológia Egészségügyi Dolgozók Egyesületétől azt remélik, hogy az országos összefogás megfelelő nyomatékkal tudja képviselni a szakma, s ezáltal a betegek érdekeit. Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet a közelmúltban felhívást tett közzé, amiben azt tárják a nyilvánosság elé, hogy a traumatológia ellátás katasztrofális helyzetben van, a pénztelenségből fakadó gyógyszer-, munkaerő-, anyaghiány okán az elvárhatónál rosszabb betegellátást tudnak biztosítani, s az előre tervezhető műtéteket el kell halasztani. Az OBSI felhívására Mikola István szakminiszter első reflexiója az volt, hogy rebelliónak, hangulatkeltésnek nevezte az országos intézet munkatársainak segélykiáltását, ennek ellenére a napokban az Egészségügyi Minisztérium az OBSI-nek 61 millió forint gyorssegélyt adott, s egyben ígéretet tett arra, hogy az ország valamennyi - 100-nál több traumatológiai osztálya 20-30 százalékkal magasabb díjat kap az egészségbiztosítótól. A Szegedi Tudományegyetem traumatológiai klinikájának vezetője, Simonka János Aurél professzor, akinek klinikája ugyanazokkal a gondokA sérülteket az egészségügyi intézmények traumatológiai osztályaira szállítják. (Fotó: Mislcolczi Róbert) kai küszködik, mint a fővárosi baleseti intézet, az emelés mértékéről azt mondja: 20-30 százalékos díjemelés javíthat az országosan jellemző rossz helyzeten. A professzor emlékeztetett arra, hogy közel 5 éve „ostromolja" a traumatológiai szakmai kollégium a különböző egészségügyi minisztereket azzal, hogy a baleseti sebészet alulfinanszírozása miatt a sérültek ellátását nem tudják megfelelő szinten biztosítani, s nem egyszer kerül veszélybe a sérültellátás. A folyamatos jelzések ellenére nem történt változás. Simonka professzor a gondokat elemezve elmondta, hogy miután arányaiban csökkentették a baleseti HBCS pontértékeket, csökkent a traumatológiáknak járó pénz is, aminek következménye az lett, hogy az összes hazai traumatológia veszteségessé vált. A dél-magyarországi régió legsúlyosabb sérültjeit ellátó szegedi baleseti klinika 60 millió forintos adósságot halmozott fel, az országos intézetek pedig már 100 millió forintnál tartanak. A traumatológiák pénzhiányának oka az is folytatta Simonka professzor -, hogy az ügyeleti sérültellátásért ugyanannyi pénzt kapnak az OEP-től, mint amennyit a napi betegellátásért, magyarán nincs ügyeleti plusz, holott a készenlét sok pénzbe kerül. A szegedi klinikán akkor is fizetni kell a 22 ügyeletesnek, ha nincs eset. Egyre nagyobb gondot jelent a szakorvoshiány. Magyarországon 1000 baleseti sebész kellene, ezzel szemben 6-700 orvos dolgozik e szakterületen, a frissen végzettek nem mennek baleseti sebésznek, mert sok az ügyelet, ugyanakkor kevés a fizetés. A nővérek folyamatosan hagyják el a baleseti osztályokat a kevés pénz és a sok munka miatt. A szegedi klinikán, csakúgy mint az ország többi baleseti sebészetén, a nővérlétszám egyharmadával kevesebb az előírtnál. A pénztelenségből következik a sérültek ellátásához szükséges anyagok hiánya - sorolja tovább a professzor -, ami adott esetben azt jelenti, hogy korszerűtlen, 3 gyógyulási időt és a betegek szenvedését lényegesen meghosszabbító anyagokkal kénytelenek a sebészek dolgozni, vagy halasztani sürgős beavatkozásokat. Nem mindegy ugyanis - mondja Simonka János Aurél -, hogy a sérült csípőt milyen szöggel rögzítjük. Ha az olcsóbb, elavulttal, akkor a beteg fél évig sem gyógyul meg, szemben a korszerűbbel, aminek alkalmazása esetén a beteg már két-három hét után dolgozni is képes. A hazai baleseti sebészetek dolgozói - orvosok, asszisztensek, nővérek, műtősnők úgy határoztak, hogy megalakítják a Traumatológai Egészségügyi Dolgozók Egyesületét (TEDE). A Magyar Traumatológus Társaság hétfői rendkívüli közgyűlésén létrehozandó szakmai-érdekvédelmi szervezettől azt remélik, hogy megfelelő nyomatékkal és hatásfokkal képviseli a szakmát. Nem tűrhető tovább - szögezi le Simonka professzor -, hogy a hazai baleseti sebészeteken nem úgy végezhetjük a betegellátást, ahogyan azt a szakmai szabályok előírják, s ahogyan azt minden ember, legyen az sérült, vagy a hozzátartozója, elvárja a gyógyítóktól. Kalocsai Katalin Niki anyjáig követte bátyját Még ötven órával később is látható a kislány arcán apja keze nyoma. (Fotó: Karnok Csaba) (Folytatás az 1. oldalról.) Nikivel itt beszélgettünk. A gyermek elmesélte, hogy apja őt és bátyját, a 12 éves Attilát többször megverte. Szerda délelőtt Nikit azért ütötte ököllel és antennazsinórral, mert a kislány nem találta húga játéknyakláncát. A verés következtében szeme feldagadt, orrcsontja elrepedt. Niki, követve bátyja példáját, elmenekült otthonról. - Engem is állandóan vert apám, ezért négy éve anyukámhoz mentem - mondta Attila. A fiú még kilencévesen, '98 karácsonyán gyalog indult el az Olajos utcából Balástyára. A harminc kilométeres táv kifárasztotta a fiút és az erdőben, egy fának dőlve elaludt. Miután a kis menekülőt megtalálták, fagyási sérülésekkel szállították kórházba. A gyerekek édesanyját, R.-né Csúcs Arankát is többször megverte előző férje. A szülők 1988-ban házasodtak össze. Kezdetben jól kijöttek egymással, de később a férfi egyre erőszakosabbá vált. Haragját az asszonyon és a gyerekeken töltötte ki. A feleség gyakran maga is a balástyai tanyán élő édesanyjához menekült. 1994-ben elváltak. - Gyermekeimnek nem tudtam olyan körülményeket biztosítani, mint a volt férjem, ezért a bíróság neki ítélte Nikit és Attilát - tudtuk meg Arankától. A hölgy azóta újból férjhez ment és született két gyerekük. A tanyán együtt él négy gyerekével és férjével. A család gazdálkodik, disznót nevelnek, krumplit termesztenek. Egyébként az agresszív apa is újból házasságot kötött. Jelenlegi feleségétől két gyereke született. - A terhes mostohaanyámat szeptember óta nem láttam - tette hozzá Niki. A Szegedi Városi Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított a férfi ellen kiskorú veszélyeztetése miatt. A gyermekét brutrálisan megverő férfi szabadlábon védekezhet, kihallgatása után tegnap elhagyhatta a rendőrség épületét. Arany T. János-Kormos Tamás Vádemelési javaslat a szegedi titkár ellen Hamisított aláírás Munkatársunktól Magánokirat-hamisítás gyanúja miatt jelentette fel a Magyar Szocialista Párt szegedi alapszervezeti titkárát, Szabó Sándort Nyári Ferenc József. aki a közelmúltban lépett ki az MSZP-ből. A feljelentő azt állította. Szabó Sándor a 2001. július 31-én bejegyzett Szegedi Közüzemi Fogyasztók Érdekvédelmi Egyesülete alapító okiratára hamisította az egyesület ügyvivője, azaz Nyári Ferenc József aláírását. A Szegedi Rendőrkapitányság vizsgálati osztálya megalapozottnak tartotta a feljelentést, és a nyomozás iratait vádemelési javaslattal továbbította a Szegedi Városi Ügyészségnek. Az MSZP helyi vezetői elhatárolódtak az ügytől, leszögezték: két magánszemély egy, a párttól független civil szervezet alapítása körüli vitájáról van szó. Jövőkép Már korábban helyesen látták a politológusok, hogy az elmúlt tíz évben a Fidesz az egyetlen olyan párt, amelynek hatalmi évei alatt töretlenül sikerül „te matizálni a közbeszédet". A politológiai szleng magyarra fordítva annyit tesz, hogy mindig arról van szó, amiről a kormánypárt akarja, hogy szó legyen. Ez pedig minimum azt jelenti, hogy a kormánypárt határozott kommunikációs stratégiával rendelkezik és azt eredményesen alkalmazza. Jelentem, amióta a választási kampány megkezdődött, ebben a tekintetben nincs semmi változás. Nem becsülném alá ezt a dolgot. Egyik, ha nem a legnagyobb eredménye, hogy a közel négy év alatt óriási szemléletváltozáson estünk át. Tessék csak emlékezni, ha nehéz is, a távoli múltba tűnt szoci idők végére, amikor az volt a mondás és a nagy tanulság, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Nos, hol vagyunk mára ettől? Hát ott vagyunk, kérem tisztelettel, hogy itt minden - látszat. A valóság? Elhanyagolható másodlagosság. Az van, amiről beszélünk. Amiről meg nem beszélünk, az nincs. Szerintem elég jól beleszoktunk ebbe az ájerbe. Másképpen miként történhetne meg, hogy a kampányolás hevében elejtett nyilvánvaló Fidesz-blöffök és sületlenségek napokig, hetekig uralják a közbeszédet? Olyas témák vannak itt csócsálva feszt, amelyekről a logika alapvető törvényeit némileg tisztelő közegben aligha eshetne szó. Még külországi, nagy tekintélyű sajtóorgánumok is beleesnek a csapdába és nem győzik helyteleníteni, ha a miniszterelnökünk a szemétdombra találja küldendőnek a szerencsétlen Bokros expénzügyminiszter nevével aposztrofált egykori csomagot. Napokig számolja mindenki, hogy mikorfogjuk igaziból utolérni a hanyatló Nyugatot. Amikor Hruscsov akarta utolérni Amerikát, senki se számolt, viszont mindenki röhögött. Európa nyertesei a magyar parasztok lennének, ha holnap reggel csatlakoznánk az EU-hoz, mondta fent nevezett kormányfő a minap is Balónak, de a Baló egyáltalán nem röhögött. Úgy tett, mintha az agrárium és az egészségügy rettenetes valóságával igyekezne szembesíteni a miniszterelnököt, de gyorsan belátta, hogy ilyen nincs is. Mármint a rettenetes valóság. Ami van, az sok okos intézkedés, pénzeknek betevése a két ominózus szférába, haladás a szép jövőbe - és punktum. Ezért aztán a jövő évben már parlament nélkül is van élet, mondott ilyest másnap reggel a miniszterelnök, s tette könnyedkecses mozdulattal lapátra a parlamenti ellenzék után magát az egész hatalmi ágat is. Most tehát erről szól a köz beszéde, pont úgy, mintha az elszólásnak vitatható értelme lenne. Ha holnap az talál kiszökni a megnyerő mosoly mögül, hogy sajnos várni kell, amíg befagy a Duna, ám akkor semmi akadálya nem lészen a királyválasztásnak ezt vitatnánk!? És miről lesz szó a koronázás után? • trapézlemez, síklemez a ereszcsatorna-rendszer a cserepeslemez a könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 02-241-209, Ó2-230-44Ó. A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! 1 j^jtSm KÖRÖS FALAZÓTÉGLÁK ^V'N 10% engedménnyel! MODUL BAU Tetőcserepek a legkedvezőbb áron! Szeged, Csongrádi sgt. 31. T.: 491-022; Szeged, Tűzoltó u. 4. T.: 466-481 Szegváron nincs béke üzletrészügyben Nagy átverést sejtenek a volt tagok A szövetkezeti külső üzletrészek megvásárlásáról szóló kormányhatározat szerint nem minden volt téesztagnál kopogtat majd a postás és hozza a vastag borítékot. A legtöbb ember, aki pénzt remélt - köztük a Szegvári Puskin Szövetkezet volt tagjai csak most eszmélnek föl: hoppon maradtak. Az Alkotmánybíróságnál (AB) április 11-én bukott meg a mezőgazdasági külső üzletrészekről szóló törvény, amelynek értelmében a volt téeszeknek kellett volna névértéken kifizetni a külsősök járandóságát. Akkor a taláros testület azt mondta ki, hátrányos a külső és a belső üzletrész-tulajdonosok, valamint a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek közötti megkülönböztetés. Ezt követően már nem törvény, hanem csak kormányhatározat szabályozta a külső üzletrészesek kifizetését, különböző megkötöttségekkel, a cechet pedig az állam állja, így például kizárták azokat, akik nyugdíjasok, akik 1999. december 31. után kiléptek a szövetkezetekből, avagy megszűnt és felszámolás alatt álló társulásokhoz tartoztak. (Kis Zoltán, a Horn-kormány földművelésügyi tárcájának politikai államtitkára nemrégiben Szegeden „nagy átverésnek" nevezte azt, ami a szövetkezeti külső üzletrészekkel történik, szerinte a rendelkezésre álló adatok kimutatják: mindössze az igénylők 10 százaléka juthat hozzá a pénzéhez.) Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Szövetsége (Teszöv) ügyvezetője elmondta, a megyében a rendszerváltás előtt még 71, az utolsó évek nagy átalakulási hulláma után azonban már csak 51 mezőgazdasági szövetkezetet jegyeztek. Közülük - további megszűnések, átalakulások, felszámolások - miatt ebben a pillanatban mindössze 36 szövetkezet rendelkezik külső üzletrészesekkel. Egyikük a Szegvári Puskin Szövetkezet, amelynek 27 tagja írt levelet szerkesztőségünknek. Ebben azt panaszolják, tagsági viszonyuk 1999. december 31. után megszűnt, a kormányhatározat tehát rájuk nem vonatkozik, vagyis nem kaphatnak vételi ajánlatot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Üzletrész-hasznosító Kft.-jétől. Azt is írják, a diszkrimináció miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Szakáll Sándor, az FVM Csongrád Megyei Hivatalának főtanácsosa ismeri a szegváriak problémáját (mellesleg a levélírók a megyei hivatalt hibáztatják). Mint mondotta, sajnos, pillanatnyilag nem lehet orvosolni a panaszt, s mivel kormányhatározat szabályozza a külső üzletrészek kifizetését, nem törvény, még az Alkotmánybírósághoz sem fordulhatnak. Azt tanácsolta, országgyűlési képviselőknél lobbizzanak, mert elképzelhető, ha a nyugdíjasok kifizetését felvállalja a kormány, rájuk is sor kerülhet. Fekete Klára