Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-14 / 265. szám

SZERDA, 2001. NOVEMBER 14. TISZA-PARTY 7 Egy szerződéses a seregből A kihívás vonzotta Molnár Beáta szakaszvezető: „A lányom büszke arra, hogy katona a mamája." (Fotó: Tésik Attila) Munkatársunktál Magyarország 1982-ben csatlakozott az ENSZ azon egyezményéhez, mely a nők­kel szemben alkalmazott hát­rányos megkülönböztetés min­den formájának kiküszöbölé­séről szól. A diszkrimináció ellenes egyezményt 1979-ben New Yorkban fogalmazták meg. E dokumentum alapján nálunk 2001-ben született tör­vény, melynek rendelkezése­it március 22-től kell alkal­mazni. Ennek alapján a nők egyenjogúságára és egyenlő bánásmódjára vonatkozó sza­bályok megsértése miatt pa­nasz nyújtható be, ha a pana­szos a jogorvoslati lehetősége­ket kimerítette. Az írásban benyújtott és nem névtelen panaszt egy er­re létrehozott bizottság meg­vizsgálja, a körülményeket Esélyesek MTI (Brüsszel) Louis Michel. az EU mi­niszteri tanácsában e félévben elnöklő belga külügyminiszter igyekszik lehűteni azokat a várakozásokat, hogy az EU az év végi csúcsértekezleten már megnevezi azokat a tagjelölt országokat, amelyek értéke­lése szerint 2002 végéig le­zárhatják a csatlakozási tár­gyalásokat az unióval. Szerin­te csupán arra lehet számítani, hogy az országjelentések alap­ján az év végi csúcson az ál­lam- és kormányfők beható eszmecserét folytatnak a tag­jelöltek addig elért haladásá­ról és a jelentésből a jelöltek maguk is kiolvashatják majd, hol tartanak. A megfigyelők emlékeztet­nek arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokon az EU eddig Ciprussal, Magyarországgal. Máltával és Szlovéniával zár­ta le előzetesen az EU a leg­több tárgyalási fejezetet. akár a helyszínen is ellenőriz­heti, az államtól magyarázatot kérhet. Sőt: e nemzetközi tes­tület olyan intézkedés megté­telére szólíthatja föl Magyar­országot, melynek célja, hogy megakadályozza jóvátehetet­len kár okozását az állítóla­gos jogsértés áldozatának vagy áldozatainak. Magyarország is köteles a bizottság véleményét és aján­lásait alaposan megvizsgálni, és ezekre hat hónapon beiül választ adni. Ilyen panaszo­sok lehetnek a menedéket ké­rő, a külföldi, a bevándorlási, vagy munkavállalási enge­délyre váró nők, továbbá a nő­kereskedelem, a prostitúció, az egyenlőtlen bérezés hazai vagy külföldi áldozatai, illet­ve a kormányzati vezető posz­tokról, a közéletből kiszorított nők. Simon Tamásné (a Bethlen gimnázium igazgatója, Hód­mezővásárhely): - Az Európai Unió nagyon fontos szervezet. Úgy érzem, létrehozói az európai gazda­sági fejlődés elősegítése érde­két tartották szem előtt, el­lensúlyozva az USA geopoli­tikai fölényét. Az Amerikát ért terrortámadások miatt nem sok esélyét látom, hogy Magyarország ennek tagja lesz. A hagyományos szem­lélet szerint nem a nők­nek való a katonaság. Igaz, az ókori Spártában a nők is hadba vonultak, és nekünk illik emiékez­nünk a hős egri nőkre is, akik 1552-ben a törők el­len maguk is küzdöttek. Mostanában már nem na­gyon lehet csodálkozni azon, hogy egyre több hölgy választja valame­lyik egyenruhás pályát. Molnár Beáta szakaszve­zetővel a szerződéses ka­tonák közelmúltban Vá­sárhelyen. megrendezett második országos talál­kozóján beszélgettünk. - Miért állt katonának? - Mindig is tetszett ez a pá­lya. Ha lehetőségem lett volna, előbb is bevonultam volna. Korábban azonban nem ölt­hettem magamra ezt az egyen­ruhát. Hogy mi az, ami ide vonzott? A kihívás, a társa­ság. Itt önmagam előtt bizo­nyíthatom azt is, hogy mi, nők ezen a téren is megálljuk a he­lyünket. - Nemrégiben láthattuk a tévében a G. I. Jane című amerikai filmet, melyben Demi Moore játszotta el egy amerikai katonanő csöppet sem irigylésre mél­Mészáros Katalin (könyv­kereskedő, Szentes): - Úgy gondolom, nagyon kevés információnk van az Eu­rópai Unióról, és általában ar­ról, hogy tagság esetén mi vár ránk. Biztosan sokféle segítsé­get kaphatunk, elsősorban gaz­dasági segítséget, de ezért cse­rébe nekünk is adni kell majd valamit. Az uniós tagországok utolsó sorában kapunk helyet, a „megtúrt rokon" szerepe lesz a miénk. tó szerepét. A magyar kato­nanőknek is hasonló meg­próbáltatásokon kell ke­resztül esniük, azaz sárban kúsznak-másznak a kikép­zésen? -Az csak egy film volt, amit Hollywoodban férfiak találtak ki. Nekünk nem volt ilyen fel­adatunk. Viszont más kihívá­soknak kellett megfelelnünk. Juhász Ferencné (hivatal­vezető, Szeged): - Lényeges, hogy valóban Európa része legyünk, ne csak beszéljünk róla. Az integráció után részesülünk az ottani tá­mogatásokból, bekerülünk az uniós piacra, és persze elen­gedhetetlen, hogy a mi béreink is elérjék az uniós átlagot. Azonban lesznek hátrányai is a csatlakozásnak, hiszen pél­dául a magyar mezőgazdaság nem versenyképes. - Hogyan lehet összeegyez­tetni a nőiességet ezzel a mégiscsak férfiúi szakmá­val? - Mentalitás kérdése az egész. Szerintem mi kemé­nyebbek vagyunk, mint azok a lányok, asszonyok, akik a ci­vil életben dolgoznak. Én ta­valy augusztusban vonultam be Kaposvárra, és nem bán­Molnár Rita (virágárus, Szentes): - Szerintem sem „fejben", sem gazdaságilag nem készül­tünk fel a tagságra. Mi sokkal többet dolgozunk, mint az uni­ós polgárok, és ennek sokkal kevesebb a számba vehető ered­ménye. Szerintem elsősorban az infrastruktúránkat kellene fejleszteni, s a munkamorált ja­vítani. A tagság számunkra egy hatalmas ugrás lesz, de nem tu­dom, bírjuk-e „rugóval". tam meg. Igaz, előtte több mint öt évig honvédségi alkalma­zottként dolgoztam. Azaz tel­jesen váratlan dolgokkal nem szembesültem. - Mit szól mindehhez a családja? - A lányom egyenesen büszke arra, hogy katona a ma­mája. Korom András Munkatárunktól A TNS Factumnak - a vi­lág több mint 80 államában tevékenykedő közvélemény­és piackutató csoport csehor­szági részlegének - a 11 tag­jelölt országban elvégzett szeptemberi felmérése azt mu­tatja, hogy csökken az EU­csatlakozás támogatottsága. Az összes tagjelöltet figye­lembe véve ugyan még min­dig többen vannak az EU-pár­tiak, de hányaduk az elmúlt egy év alatt 63-ról 56 száza­lékra csökkent. Lengyelor­Amit tudni illik az EU-ról Milyen az uniós or­szágok államformája és parlamentje? Mire jó a NATO? Ilyen és eh­hez hasonló kérdések­re keresik a választ a Százszorszép Gyermek­ház és a Szegedi Ifjúsá­gi Ház szeptemberben kezdődő, egész tan­éven át tartó vetélke­dősorozatán. A hat fordulón át tartó versengésben általános és középiskolás diákok küz­denek egymással. A csapa­tokban 2-2 felnőtt, legutóbb politikus is helyet kapott. Kiderült, hogy a gyere­keket főleg az ifjúságvéde­lem, a diákhitel és a diplo­mások európai versenyké­pessége érdekeli. „Biztos furcsa lesz majd átállni az euró használatára" - mond­ta Pászka Ilona, a Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola hetedikes tanulója, majd osztály és csapattársa, Gyüdi Melitta vette át a szót, aki attól tart, hogy a könnyebb határátlépés a bűnözés malmára hajtja a vizet. Mező Péter, a Rad­nóti Miklós Gimnázium ti­zenkettedik osztályos tanu­lója szerint érdeke a tagál­lamoknak, hogy mi is bel­épjünk az unióba, mivel az adott országok piaca Ma­gyarország felvételével gyarapodna. A politikusok közül Pó­da Jenő biztonságpolitikai tanácsadó elmondta, hogy ötletesnek tartja ezt a ve­télkedőtípust. A gyerekek könnyed, játékos formában tanulhatnak. Szerinte „vi­lágossá kell tennünk, hogy a parlamenti viták róluk szólnak". Szalay István or­szággyűlési képviselő sze­rint egy-egy ilyen alkalom­mal rendeződik minden in­formáció, amit illik tudni egy EU-ba igyekvő fiatal­nak." Maruzs Pál Európa szívében Munkatársunktól Szakmai fórumot rendez szerda este 6 órától, a vásárhe­lyi Németh László Városi Könyvtárban a Fidesz-Ma­gyar Polgári Párt. Az esten, az „Európa szívében" és „A jövó nemzedéke" című vitaanya­gokról hallgathatnak meg tá­jékoztatót az érdeklődők. Elő­adó: Zsigó Róbert országgyű­lési képviselő, a Fidesz kül­ügyi kabinetjének tagja. szágban ennél is nagyobb volt a visszaesés: egy évvel ezelőtt az integráció hívei még 12 százalékkal voltak többen. Az EU-csatlakozást a legtöbben Bulgáriában, Szlovéniában és Szlovákiában pártolják, és a leginkább Észtországban el­lenzik. Tíz észt állampolgár közül csak négy van a be­lépés mellett. Ennek ellenére mind Észtországban, mind Lengyelországban az EU­csatlakozás híveinek tábora még mindig nagyobb, mint az ellenzőké. •A • .aéR .. í jM ,AV rafl fsa "VÜl •ár­u h mmum jíPfi V. "yí NŐ-UNIÓ A Délmagyarország és a Délvilág melléklete. Megjelenik a Külügyminisztérium támogatásával. Szerkeszti: Újszászi Ilona Nőnemben Tjogy nők és férfiak vannak, azJ még az 1783-ban szü­li. letett vitairat is elismeri. Ez arra vállalkozott, nyilván­valóan egy férfiszemély tollával, hogy megmutassa: „az asszonyi személyek nem emberek". Hanem? Akárhogyan is vélekedett a 18. századi tollforgató, ál­láspontja mára a feledés sötét homályába veszett. Ám az a sajnálatos helyzet, hogy a nők és férfiak megkülönböz­tetéséről egyfelől és egyforma jogaikról másfelől túl sok minden van homályban azóta is. Úgy értem: kevés a hi­teles, valódi információ, annál több a vélekedés. Az elő­ítélet. A hajánál fogva előrángatott majdnem-bizonyíték, szinte mindenre, s mindennek az ellenkezőjére. Amit ép­pen meg akarunk magyarázni vagy el akarunk hitetni. Ne legyen félreértés: örvendetesen egyre több a statisztikai adat a nemek szerint is megosztó társadalomról, egyre gyak­rabban bontják szét a szociológusok a vizsgálati témáikat e szempont szerint is. Csakhogy az adatok kevesek számá­ra jelentenek egyszersmind információkat. A szaktudomá­nyok művelőin kívüliek számára csak akkor válnak be­szédessé, ha a hozzáértők kifejtik a jelentésüket, föltárják az összefüggéseiket. Ez is egy szakma. Es akkor még szükség van közvetítőkre - médiumokra. Ideális esetben ez is egy szakma. De miért van szükség arra, hogy ennyi áttételen keresz­tül mindenki viszonylag tisztán lássa, hogy az asszony- és férfiszemélyek bizony egyként emberek? Talán túl kevés idő telt volna minálunk 1783-tól máig ahhoz, hogy ez teljességgel nyilvánvaló legyen a mindennapi életben? A kérdés persze költői. Tudjuk, nők és férfiak, hogy igen­nel kell válaszolni, legföljebb nem vesszük tudomásul. Ma­gyarországon ez év márciusától alkalmazni kell(ene) an­nak a törvénynek a rendelkezéseit, amely, a nőkkel szem­beni hátrányos megkülönböztetés minden formájának a kiküszöböléséről szól. És most nézzünk egyetlen, durva példát: készült- e a munkahelyünkön olyasmi összehason­lítás, amelyet böngészve kiderülne, hogy a nők azonos munkáért ugyanannyi bért kapnak, mint a férfiak? Tart­sa föl a kezét, aki igent mondhat! Alighanem igen gyor­san megszámolhatnánk a kezeket. Vagy mégsem ilyen sötét a helyzet? Nem tudjuk pontosan. £ zután rendszeresen jelentkező, a társadalmat a nemi összetététlele szerint szemlélő írásainkkal megkísérel­jük a kérdőjelek számát csökkenteni, azaz valódi informá­ciókkal szolgálni ebben a tág témakörben. Közvetíteni igyekszünk adatokat és azok valódi jelentését, természe­tesen szakemberek segítségével. Es mutatni szeretnénk a mindennapokból jellemző vagy extrém jelenségeket, oku­lásul, a jobbítás reményében. Sulyok Erzsébet Nem falra hányt borsó Panaszból ügy A keleti helyett a nyugati minta érvényesül A nő szerint ai világ Teljes első házasságkötési arányszám, 1970-1999 40 1970 1975 1980 1985 1990 1995 1999 A grafikon elárulja: az adott év házasságkötési gyakorisága mellett száz nő közül egyre kevesebben kötnék meg első házasságukat 50 éves korukig. (Forrás: KSH) Munkatársunktál Alapvetően megváltoztak a női szere­pek. Például egy évszázad alatt eljutottunk oda, hogy Magyarországon a középkorúnál fiatalabb évjáratokban a diplomások között, illetve a felsőfokú oktatási intézményekben több a nő, mint a férfi. A nők munkaviszo­nyos foglalkoztatása általánossá vált A nagy­arányú városba áramlás, a tablettás fogam­zásgátlás megváltoztatta a nők magánéleté­nek szabadságfokát E körülmények hatásá­ra alapvetően változtak meg évszázados tra­díciók. A kelet-európai modell - mely sze­rint például korai életkorban, és szinte min­den nő házasságot kötött, több gyermeket is szült - helyett a nyugati minta erősödik, a nők körében is megjelentek azok a motivációk, melyek korábban csak a férfiakat jellemez­ték. Például későbbre tolódik a házasságkö­tés időpontja, növekszik a nem házasulok, illetve élettársi kapcsolatokban élők köre. Jó-e nekünk az Európai Unió? IJL • A •A. . T Jelölteket kérdeztek

Next

/
Oldalképek
Tartalom