Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-13 / 264. szám

KEDD, 2001. NOVEMBER 13 AKTUÁLIS 3 A megyei munkanélkülicsúcs 1993-ban született Inkább munkát mint segélyt Szocialisták a szegedi egészségügyről Privatizáció csak jövőre A Magyar Szocialista Párt szegedi közgyűlési frakciója at­tól tart, hogy a városvezetés a kórháztörvény életbe lépése előtt, még az idén újra napi­rendre tűzi a szegedi egészség­ügyi szakellátás privatizáció­járól szóló előter jesztési. A he­lyi szocialisták tegnapi sajtó­tájékoztatóján elhangzott: a pri­vatizációsjavaslat nem a rend­szer korszerű átalakítását, ha­nem „magánszemélyek egy ki­sebb csoportjának meggazda­godását szolgálja". Kozma Jó­zsef frakcióvezető-helyettes és Újhelyi Ishún önkormányzati képviselő hangsúlyozta: a sze­gedi egészségügyi rendszer át­alakítását csak az orvostudo­mányi egyetem bevonásával, a kórháztörvény hatályba lépé­se, 2002. január 1-je után tud­ják elképzelni. Az ellenzéki po­litikusok szerint a város ve­zetőinek a válság megoldása érdekében valódi eszmecserét kellene folytatniuk az egész­ségügyi szakma képviselőivel, s „nem csizmaszárból előka­pott ötletekkel kellene operál­niuk". A kórháztörvényt ­amelynek már folyik az általá­nos vitája az parlamentben ­várhatóan decemberben fogad­ják el a képviselők. Újhelyi Ist­ván szerint ha az önkormányzat elöljárói a törvény parlamenti elfogadása után, de annak élet­be lépése előtt újra napirendre tűzik a Mikola István által au­gusztusban megtorpedózott előterjesztést, s azt elfogadja a képviselő-testület, akkor amel­lett, hogy sérülnek a betegek és az egészségügyi dolgozók jogai, nem oldódik meg a fi­nanszírozás kérdése. A szocia­listák szerint azért válhat majd sürgőssé a városvezetés számá­ra a privatizáció, mert január elseje után új pályázatot kelle­ne kiírnia az önkormányzatnak, amelyben a választásokig való­színűleg nem szülémé döntés. Sz. C. Sz. Harcsa és ponty a Tiszába Haltelepítés Munkatársunktól A Miniszterelnöki Hivatal Tisza-Szamos Kormánybiztosi Irodája november végig mintegy 250 mázsa halat kíván telepí­teni a Tisza és a Szamos teljes magyarországi szakaszán. Erre azért van szükség, mert a tavaly februári ciánszennyezés miatt jelentős megcsappant a folyók halállománya. A telepítést, mint megírtuk, már múlt héten elkezdték, és tegnap folytatták. A szakemberek Csongrádnál 5 mázsa egynyaras harcsát és 76 má­zsa kétnyaras pontyot. Tápénál pedig 10 mázsa, szintén kétnya­ras pontyot engedtek a Tiszába. -A telepítést nem csak Csongrád megyében végezzük - tud­tuk meg Füstös Gáborról, a kormánybiztosi iroda munkatársá­tól. A Tiszába Poroszlótól Szegedig összesen 130 mázsa halat engedtek tegnap. Poroszlónál 11,5 mázsa compó, Tokajnál pe­dig 30 mázsa kétnyaras ponty került a folyóba. Ragadozó példák Kis falusi kocsma ajtaján betoppa­nók, röpiiltfelém a nyár, horgásyegyet a közeli tóra rmtt ntt t-nptam ám. Elég az hozzu, uogy u t,korsóba bukott fejjel dörmögött egy pasas, olyasmit, hogy ha ezek így, akkor én is így, ha ezeknek szabad, akkor nekem is, aztán kocsonyásan rezgő'szemöldökével a ma­gasba bökött, az úgynevezett politikai vezetés irányába. És gondolom, ez nem magára hagyott, kirívó eset, ami­kor a nép jia a hatalmi korrupción fölizgulva, önnön túl­élési esélyeit a példaadó trendhez igazítja. Ezen nép fia a hírekből kimagozott igazságát fólcént valósnak gondolhatja, ha például az ügyvédi kamara főtit­kára, Bárándy úr a Schlecht-ügy kapcsán bemondja a közbeszédbe, hogy politika és bűnözés ma már úgy össze­fonódott nálunk, hogy azok szétválasztása vegyi úton sem lehetséges. Erre a legfőbb ügyész benyögi, hogy a Bá­rándy-beszólás okán nem indít eljárást, mire Bárándy: aha, tehát félnek az igazságtól, vagyis korrupciós tan­mondata még inkább helytáll. Persze, nem mindenki annak a népnek a fia, aki a nép­bölcselet okán a párosával történő kútba ugrás híve. Ennek ellenére a jelen magyar politikai vezetés morális állapota légyragadóként „vonzza" a törvényt nem is­merő, haszonelvű játékosokat, akiknek kvázi semmi nem drága. Ma már a törvény előtti egyenlőség legfeljebb az egyértelmű kimenetelű tárgyalások hátsó padsoraiban megoldott számtanpéldákra igaz És mindez a magatar­tás alapvető agresszivitást szül, ami sajnos gyakorta ke­vertetik a , józan radikalitással". Mert például bármi vezérelte is azt a szegedi egyetemistát, aki bűnelköveté­si módszereket dobott be a közösbe saját honlapján, annyi biztos, nem józan radikalitással zongorázott a kla­viatúrán. Persze, mondhatják, ma már a világon bárki hozzájuthat a házilag barkácsolható atombomba recept­jéhez Azért kétlem én ezt a bárkit. Mert például, akit nem sodor magával a globalizáció vonzáskörében tomboló vi­lágőrület, vagyis aki nem veszi élő példaként magára a világ mai állapotát, az nem akarhat a benne uralkodó agresszív trendbe belesimulni. Az ilyen ember legfeljebb korszerűtlen, de legalább megmarad neki a saját idő szerinte magánmoralitás, vagyis az kívülről életképtelennek látszó, de belülről le­het, hogy ezerszer életesebb világ. Meg a korsó sörtől se lesz neki agyi erekciója. Tízéves a Csongrád Me­gyei Munkaügyi Központ. Ez idő alatt nem csak az ügyfelek, de a központ munkatársai is változá­sok során mentek keresz­tül. A munkanélküliek száma 1993 februárjá­ban állított fel megyei csú­csot 28 ezerrel, ma 15 ez­ren küzdenek elhelyez­kedési gondokkal. Vladiszavlyev András 1982-től vezető pozícióból lát­ja át a megyei munkaerőpia­cot: a kezdetekkor a szegedi városi munkaügyi iroda ve­zetőjévé nevezték ki, 1985­től a megyei szolgáltató háló­zatot irányította, 1991 óta pe­dig-egy 1993-95-ig tartó ki­térőt leszámítva, amikor az Országos Munkaügyi Köz­pont főigazgatója volt - a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ vezetője. -A teljes foglalkoztatás és a közveszélyes munkake­rülés intézményei után a 90-es évtized elhozta a munkanélküliséget, az ál­lás nélküliek hada árasz­totta el a hivatalt. Hogy birkóztak meg a feladatok­kal? - Az elmúlt tíz évben a munkanélküliek ellátásában, az intézmény- és eszközrend­szerben óriási különbségek voltak. Az alakuláskor néhány ezer munkanélkülit regisztrál­tunk, és fogalmunk sem volt, mekkorára duzzad a számuk. Mégis: az intézmények sokkal inkább felkészültek az új hely­zetre mint az emberek, akik­nek korábban fogalmuk sem volt, mit jelent állás nélkül lenni, sőt olyan időszakot él­tek át, amikor a munkát kereső Vladiszavlyev András: A 45 éven felüli korosztály nehezen adható el a munkaerőpiacon. (Fotó: Gyenes Kálmán) diktált. Csongrád megyében a 80-as években egy ember nyolc munkahely között válo­gathatott. A rendszerváltás után a legnagyobb gondunk az volt, hogyan juttassuk el a segélyt az érintettekhez. Olyannyira kis létszámmal dolgoztunk, és a technika is annyi kívánnivalót hagyott maga után, hogy a hónapról hónapra drasztikusan emel­kedő munkanélküliség miatt sokszor éjfélig dolgoztunk, számfejtettük a segélyt. A csúcs 1993. februárja volt, amikor az országban 700, Csongrád megyében 28 ezer munkanélkülit regisztráltunk. Eközben tanultuk meg a tech­nikát, jutottunk el az egyet­len ablaktól a mai nyitott terű, barátságos ügyfélfogadásig. - Milyen változásokon esett át a foglalkoztatás­politika a 90-es években? - A segélyezés korszakát 1995-96-ban felváltotta egy új irányelv, a kormányzat az aktív eszközökre helyezte át a hangsúlyt, arra törekszünk, hogy járadék helyett munkát adjunk. Ez egyezik az Európai Unió elveivel, tehát a jövőben sem változik a cél: minden megoldás jobb egy passzív, személyiségromboló hatású segélyezésnél. - Kik keresik fel a leggyak­rabban a munkaügyi köz­pontot? - A mostani 15 ezer körü­li regisztrált munkanélküli csaknem fele, egy kemény mag huzamosabb ideje van állás nélkül, számukra szinte személy szerint dolgozunk ki speciális programokat. A töb­biek főleg pályakezdők, va­lamint a munkaerőpiacon ne­hezen eladható 45 éven felü­liek. - Hogy készül a munka­ügyi központ a csatlako­zásra? - A munkavállalók szabad áramlása kapcsán bárki vál­lalhat majd Magyarországon munkát, akárcsak a magya­rok külföldön. Csatlakoznunk kell tehát egy, az EU-ban el­fogadott számítástechnikai rendszerhez, felül kell vizs­gálni az adatbázisunkat, a technikánkat, s szakértőkkel kell rendelkeznünk, hogy a külföldről érkező munkavál­lalókat fogadni tudjuk. F«k«to Klára Zákányszéki egészséghét Munkatársunktól Egészséghetet rendeznek szombatig Zákányszéken. Ma, kedden 14 órátói a polgármes­teri hivatalban a drogokról és más szenvedélyekről lesz előadás, utána gondozási köz­pontban a dohányzásról lesz szó. A nap folyamán tartanak még urológiai, fogászati és or­topédiai szűrést. Szerdán este 6 órától a házasságkötő terem­ben a természetvédelmi tájegy­ségekről tudhatnak meg töb­bet az érdeklődők. A gondo­zási központban diabéteszklub indul, emellett lesz még bőr- és nőgyógyászati szűrés. Csütör­tökön a konfliktusok kezelé­séről hallhatnak bővebben a vendégek este 6 órától. A kul­túrházban 9 és 15 óra között a véradókat várják. Pénteken a polgármesteri hivatalban 18 órától egészségmegőrzési fó­rum, a tanácsadóban pedig kis­mama- és babaklub lesz. Gyógyászati centrum Kisteleken Munkatársunktól Gyógyászati centrum nyílt Kisteleken a régi Takarékszö­vetkezet helyén, a Kossuth ut­cában. A centrum szolgáltatá­sai közé tartozik a sóterápia. amely a légúti betegségek és a bőrgyógyászati betegségek ke­zelésére, sót megelőzésére al­kalmazható. Az egészségügyi centrumban gyógyászati se­gédeszközök is vásárolhatók. Műszerek, világszínvonalon Orvoslás és csúcstechnika A szegedi kórház szervezé­sében zajló az Analitikától a rehabilitációig elnevezésű, szerdáig tartó egészségügyi rendezvényen — a Csongrád megyei pedagógiai központ­ban - 34 orvosi műszereket gyártó, illetve forgalmazó cég mutatja be a legkorszerűbb egészségügyi berendezése­ket. Amint azt Salgó László főorvos, a 10 éves évforduló­ját idén ünneplő AN-RE ren­dezvénysorozat fő szervezője elmondta: a kiállításon ve­zető nemzetközi cégek mutat­ják be termékeiket. A nagy teljesítményű, gyors vizsgá­latokat lehetővé tevő berende­zések ára a 12-15 millió forin­tot is eléri. Annak ellenére, hogy az egészségügyi intéz­mények többsége pénzhi­ánnyal küszködik, a kiállítást nagy érdeklődés kíséri. Az orvosók, kórházvezetők egy helyen láthatják a legújabb technikát bemutató műszere­ket, s amikor intézményük­nek anyagi lehetősége nyílik gép- és műszervásárlásra, már az itt megismert berendezése­ket rendelhetik meg. A kiál­lításon Európában először mutatják be azt az indiai gyártmányú, számítógéppel vezérelt vérkémiai analizá­Az indiai gyártmányú vérkémiai analizátor óránként 600 vérmeghatározásra képes. (Fotó: Schmidt Andrea) tort. amellyel óránkét 600 vérmeghatározás - cukor, ko­leszterinszint stb. - végez­hető el. A kiállítás „slá­germűszere" a trombózishaj­lam kimutatására szolgáló véralvadásméró, s itt látható a víz káros anyagainak meg­határozására. illetve az ólom­mérgezés egyszerű és gyors kimutatására alkalmas orvo­si berendezés. • Az AN-RE tudományos rendezvénysorozat vendége volt tegnap Ivády Vilmos, az egészségügyi minisztérium államititkár-helyettese, akit előadása előtt kérdeztünk a szegedi gyermekklinikán is ápolt, megégett keceli gyere­kek ügyéről. Nevezetesen ar­ról, hogy - a szaktárca eddi­gi ismeretei alapján - miben látja a hibát, amiért a két sú­lyosan megégett gyereket kór­házról kórházra kellett utaztat­ni több száz kilométeren ke­resztül. Az államtitkár-helyet­tes elmondta: az ANTSZ ille­tékes vizsgálódni az ügyben, ó nem tud nyilatkozni, s az egészségügyi tárcának egyelőre nincs mondanivaló­ja a történtekről. Ivády Vil­mos az egészségügy jövőjével kapcsolatos kérdésünkre így válaszolt: készül a konszoli­dációs program a minisztéri­umban, amit egyeztetnek a kormányzattal és a szakmai szervezetekkel. Két ponton kell támadásba lendülnie az egészségügy irányítóinak ­fogalmazott Ivády -, egyrészt több forrást kell szerezni, másrészt a rendelkezésre álló pénzeket jobban kell felhasz­nálni. A tárca azt szeretné el­érni, hogy a nemzeti jövede­lem arányában költsünk annyit egészségügyre, mint amennyit az Európai Unió or­szágaiban. A Széchenyi-prog­ram támogatásain keresztül számít a tárca az egészség­ügyi befektetésekre. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom