Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-12 / 263. szám

I HÉTFŐ, 2001. NOVEMBER 12. AKTUALIS 3 Marsépítők f Zoltán/ No de senki nem hihette, hogy ez a hatalmas átépítés, ami csak a Belváros rekonstrukciójával vethető össze, szóváltások nélkül lezajlik. Hiszen a Marson, ahol ezernyi érdek ütközött eddig is, egy átépítés csak felfokozza az indulatokat. Szerencsére az építész, Vesmás Péter, nem hevületre, hanem nagyon is konkrét számításokra alapozta terveit. Ő pedig azt nyilatkozta minap: éppen az emeletes megoldás garantálja, hogy a Mars megőrizze piaci hangulatát, a parkolóban 700 autó is elfér majd, s marad hely az idénypiacnak is. Ami pedig az emeleti elárusító helyek forgalmát illeti: ha Pesten kincsért se válnak meg a kereskedők a vásárcsarnokban bérelt emeleti standjaiktól, aligha kell koldusbottól rettegniük a szegedi butikosoknak - vélem én, mint egy olyan szegedi, aki már évtizedek óta jár bevásárolni a Marsra. S aki nagyon reméli, nem kell már két évet se várni arra, hogy egy münchenit ki merjen vinni Szeged piacterére. Miniszteri bejelentés az egyetem napján Több pénz a felsőoktatásnak A piacot keresem - mondtam, nem éppen míves német nyelven. Ama bajor főváros segítőkész polgára megértett, s körbemulatott: ez, kérem, maga a piac. En pedig látottam a számat nagy csodálkozásomban, mert azon a téren egyetlen roskatap hódét *em int'nm, a kövezeten (ami moajeteu nusui„aios vala magyar nagyvárosok központjának díszburkolatához) még véletlenül sem sodort mustárfoltos zsírpapírokat a szél. S bár senki nem sziszegte a fülembe, hogy cigi, cigi, cigi, a mosolygós árusok pultjai azért jelezték: szó sincs átverésről, München főterétől néhány lépésnyire igenis olyan bevásárlóterületet alakítottak ki, ahol a tisztaság nagyon békésen megfér a húst daraboló hentesek standjával és a vágott virágokkal. Irigykedtem? Inkább bosszúság hergelt. Hiszen olyan városból érkeztem bajor földre, ahol már évtizedek óta azon folyhat a vita: a zsúfoltság vagy a szemét nagyobb a bádogbódéval (pardon: vásárcsarnokkal) díszített Marson, Szeged gyomrában. A tér szépítésének ügyében persze készült annyi tervezet az évtizedek során, mennyit a szorgos németek elképzelni sem tudnának, csak éppen a rekonstrukció nem haladt egy tapodtat sem. Már azt hihették a Csongrád megyei polgárok (mert bizony nem csak Szegednek fontos a Mars), hogy átok ül ezen a téren, és unokáink is attól fognak még rettegni, mikor tűnik el örökre egy autó valamelyik kátyúban. Am pár hónapja körbeszaladt a hír a városon: átépítik, most tényleg átépítik a Marsot. Kiváló tervezők asztaláról került le A variáns (úgy mint földszintes piac), B variáció (ami már emelettel képzelte el Szeged gyomrát), végre megnő a buszpályaudvar területe, a nemzetközi vásár roskatag pavilonjait pedig elfeledhetjük örökre. A szép terveket aztán körbeölelték viták és aggodalmak, s nem nehéz megjósolni: az elkövetkező hetekben és hónapokban is lesznek olyanok, akik támadják az önkormányzati közgyűlésen elfogadott megoldást. Mert hogy eldöntetett: olyan piacot kap egy-két éven belül Szeged, amelynek földszintjén élelmiszert, gyümölcsöt, zöldséget kínálnak, a műszaki cikkek, ruhák eladói pedig az emeleten fogadhatják a vevőket. Újabb hárommilliárd forint kiegészítő költségvetési támogatást kap a felsőoktatás erre az évre. Ezt a szaktárca vezetője jelentette be tegnap a Szegedi Tudományegyetem napján. Az első alkalommal megrendezett ünnepségen díszdoktori címeket és kitüntetéseket nyújtottak át. - Ez az ünnepség jó alkalom arra, hogy kitüntetéseket adjunk át és felhívjuk magunkra társadalmi és gazdasági környezetünk figyelmét mondta Mészáros Rezső rektor tegnap a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) aulájában, ahol először rendezték meg az egyetem napját. Az intézmény tanácsa korábban november 11 -ét választotta e jeles alkalom időpontjául, mivel 1940-ben ezen a napon tartotta rektori székfoglaló beszédét a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert. A tegnapi ünnepségen az universitas vezetőin és oktatóin kívül Pálinkás József akadémikus, oktatási miniszter, Reinhardt Demuth. a kiéli egyetem rektora és Poberto Ruspanti, az udinei egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetének igazgatója is jelen volt a díszteremben, amelynek egyik falát a magyar címer helyett immár az SZTE színes címere ékesíti. Ünnepi beszédében a szaktárca vezetője kijelentette: az Pálinkás József miniszter (balról), Mészáros Rezső rektor és a Klebelsberg-díjat átvevő Csernay László professzor. (Fotó: Karnok Csaba) egyetem kiemelte Szegedet az Alföld városai közül, és felhelyezte Magyarország, a Kárpát-medence és Európa intellektuális és tudományos térképére. Idézte Szent-Györgyit Albertet, aki az egyetem számára három fő feladatot jelölt meg: a tudás létrehozását, gyűjtését és terjesztését, annak a néhány tudósnak a kinevelését, akik továbbviszik az eredményeket, harmadikként pedig jó szakemberek nevelését. Pálinkás József szerint a feladatok ma is ugyanezek, bár az egyetem azóta sokat változott, s jelentősen megnőtt a szakemberek képzésében betöltött szerepe. Az oktatási tárca vezetője kiemelte: a felsőoktatás jelentős fejlesztés előtt áll, aminek eredményeképpen a tudás nemzeteként léphetünk a következő évszázadba. Az oktatási miniszter Szegeden, egykori alma materében jelentette be, hogy a kormány által korábban jóváhagyott 5,7 milliárd forinton felül újabb hárommilliárd forint kiegészítő költségvetési támogatást kap a felsőoktatás erre az évre. Kétmilliárdot az egyetemi és középiskolai kollégiumok fejlesztésére, egymilliárdot pedig a természettudományos, műszaki és gazdasági képzés informatikai hátterének javítására fordítanak. Az egyetem napján Honoris causa díszdoktori címet adományoztak Winfried Ulrich professzornak, a kiéli egyetem oktatójának és Antonello Biagini egyetemi tanárnak, a római La Sapienza tudományegyetem professzorának. Professzor emeritus címben részesült Solymosi Frigyes akadémikus, az SZTE szilárdtest- és radiokémiai tanszékének egyetemi tanára. Magister emeritus címet vett át Szél Eva főiskolai tanár, az SZTE Egészségügyi Főiskolai Karának oktatója. Az idén alapított Klebelsberg-díjjal tüntették ki Tandori Károly akadémikust, az SZTE analízis alkalmazásai tanszék emeritus professzorát, Péter László nyugalmazott egyetemi tanárt, a modem magyar irodalmi tanszék professzorát, Róna-Tas András akadémikust, az altajisztika tanszék egyetemi tanárát és Csernay Lászlót, a nukleáris medicina intézet egyetemi tanárát. Pro universitate-díjat adományoztak Várkonyi Zoltánnak, az SZTE biofizikai tanszéke docensének, Sipos Miklósnak, az elméleti közgazdaságtani tanszék egyetemi docensének, Simon Lajosnak, a gyógyszerkémiai intézet docensének és Klaus Sojka vendégprofesszornak, az agrárjogi és környezetvédelmi jogi tanszék oktatójának. Hegedűs Szabolcs Élet költözött a Vajda-házba Világhírű képek az olasz központban Pál József, Lengyel Györgyi, Mészáros Rezső és Giorgio Pressburger a megnyitón. (Fotó: Karnok Csaba) Az egész világon ismert és híres festmények láthatóak a Szegedi Olasz Kulturális Központ termeiben a tegnap megnyílt kiállításon, melyet a Nobel-díjas költő, Salvatore Quasimodo születésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek. Először láthat a közönség Szegeden Giacomo Manzú, Giorgio Morandi. Mario Sinori, Ottone Rosari és Jean Cocteau alkotásokat, külföldi múzeumok féltett kincseit. A megnyitón Pál József, a szegedi intézetet működtető tanács elnöke kiemelte: az új kulturális centrum létrejötte azért is örvendetes, mivel ez az első példa arra. hogy egy másik állam ilyen jellegű intézményt működtet vidéken, s nem a fővárosban. Beszédében megköszönte a szegedi önkormányzat képviseletében megjelenő Lengyel Györgyi kancellárnak, illetve Mészáros Rezsőnek, a Szegedi Tudományegyetem rektorának az együttműködést. Tihanyi Zsuzsa és Iglódi Éva előadásában elhangzó Vivaldi-mű után Lengyel Györgyi fejezte ki örömét, hogy a felújított Vajda-ház ilyen nagyszerű rendezvények helyszíne lehet, s ígéretet tett arra, hogy a szeptember 22-i jelképes felavatás után két hónappal elkészülnek a tantermek és a vendéglakás is. Demcsák Katalin előadásában hangzott el a költő A Balaton partjáról és a Levél anyámhoz című verse. Ezt követően Giorgio Pressburger. a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója ajánlotta a látogatók figyelmébe az egész világon ismert Morandi-képeket, s hozzátette: egy kiállítássorozat első eleme csupán a1 most megnyílt tárlat. Az alkotások és tárgyi emlékek november 25-ig tekinthetőek meg hétfő kivételével minden nap 17 és 19 óra között a Dugonics téren. W. A. Kiadói nívódíj szegedieknek Munkatársunktól Az Akadémiai Kiadó nívódíjában részesült Tandori Károly matematikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) emeritus professzora, valamint Pléh Csaba pszichológus, az SZTE Pedagógiai és Pszichológiai Intézetének vezetője. A kiadó összesen tizenegy kötet tizennégy szerzőjének ítélte oda az elismerést az elmúlt két év szakmailag legjobbnak minősített könyveiért. A kitüntetéseket Budapesten, az MTA székházában adták át. Pléh Csaba professzor a Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztéséért, valamint a lap tematikus füzeteiből készülő Pszichológiai Szemle Könyvtár sorozat eddigi négy kötetéért részesült a díjban. Tandori Károly akadémikusnak az Acta Mathematica Hungarica két évtizedes főszerkesztői, valamint az Analysis Mathematica című kiadvány főszerkesztő-helyettesi tevékenységéért ítélték oda a nívódíjat. Külföldiek is ikszeltek a főnyeremény reményében Országszerte tombolt a lottóláz Kilencszázmilliót zsebben tudni csodálatos érzés lehet. Ez motiválta azokat is, akik az utolsó pillanatra, szombat délelőttre hagyták a lottófeladást. A szegedi lottózók „fullon" működtek. Volt, aki csak egy szelvényt vásárolt, de olyanok is akadtak, akik nem biztak semmit a véletlenre, és negyven darab szelvényt vettek. Sőt még Romániából és Jugoszláviából is érkeztek „leendő milliomosok". Aztán remegve várták az estét, hogy kihúzzák számaikat. A végén pedig az nevethetett, akinek a cetlijén a 28-as, az 52-es, a 69-es, a 70-es és a 90-es szerepelt. - Reggel direkt úgy keltem föl, hogy először bal lábbal bújjak bele a papucsomba, mert ez nekem szerencsét hoz - avatott be a babonákon nyugvó lottózás rejtelmeibe Vincze Imréné. A szegedi hölgy majd másfél órát töltött el szombaton a Széchenyi téri lottózóban. - A várható nyereményért, a 900 millió forintért meg kell dolgozni, nem lehet csak úgy összecsapni azokat a szelvényeket - kapcsolódott beszélgetésünkbe egy szemüveges úr. Sokan biztak Fortunában, a hét végén zsúfolásig megteltek a lottózók. (Fotó: Miskolczi Róbert) A kockás zakót viselő, nevét titokban tartó, ötven év körüli férfinek félpercenként csöngött a mobilja. Ilyenkor átszellemülten hallgatott és számok tömkelegét írta föl, miközben rejtélyesen somolygott. A lottóláz sokakat levett a lábáról. Hiszen a 900 millióból még „anyának" is meg lehet venni azt a fránya bundát. Ezt már a Mars téri lottózóban hallottam egy fiatalembertől. Balogh László még péntek éjszakáról „felejtődött" Szegeden. Ugyanis a haverokkal átugrott bulizni Vásárhelyről, de itt ragadt egy kellemes hölgynél. - Ha kihúznák a számaimat, tuti, hogy megvenném a vásárhelyi barátnőmnek azt a bundát, meg egyebeket is, így talán el lehetne simítani a péntek esti kalandomat - tette hozzá Laci és vett négy szelvényt. Az összeg még olyanokat is a lottózóba csábított, akik ritkán játszanak. Temesvári Hedvig Pápán lakik, de most ötödéves a szegedi tanárképzőn. - Az ösztöndíjamat szeretném egy kicsit kiegészíteni - nevetett a lány. Péntek este nem ment bulizni, a borra szánt pénzét szelvényekbe fektette. Ha kijönnek a számai, akár egy egész szőlőhegyet is vehet magának. Nemcsak magyarokat, de jugoszlávokat és románokat is megmozgatott az a rakás pénz. Ivándi Gáspár a vajdasági Csókáról indult el kora reggel. - Az öreg Zastavám már nem nagyon bírja, ezért nekem igen sokáig tart az az 50 kilométer - mondta. Az, hogy külföldiek nem vehetnek föl Magyarországon nagy összegű lottónyereményt, nem ejtette kétségbe. - Szentestói nem messze él a fiam volt felesége, adok neki a pénzből, és fölveszi nyereményt - válaszolta. ATemes megyei Lovrinból is jött egy négyfős társaság a nyerés reményében. A srácok nevüket nem mondták meg, de ezenkívül szinte mindent elárultak. Öt éve már kegyeibe fogadta őket Fortuna. Három és fél milliót ikszéltek össze. Most is ebben reménykednek. Akkor egy magyar állampolgárságú ismerősük jutalékért fölvette helyettük a pénzt. Összesen 600 német márkáért (1 DM mintegy 130 forintot ér) vásároltak lottószelvényt. Kormos Tamás