Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-15 / 266. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 15. Ősszel a legszebbek az évszázados platánok (Fotó: Gyenes Kálmán) Faleltár A Széchenyi téri faállomány jelenlegi és tervezett mennyisége: Meglévő fák: - platán 106 darab - hárs 23 darab -juhar 1 darab Hosszú távon megtartandó: 57 db platán. Átültetésre javasolt: 8 db platán. Telepítés: 9 db platán. Hamarosan kezdődik a szegedi Széchenyi tér hatéves farekonstrukciós programja. A beteg, vagy rossz helyre telepített fákat kivágják, helyükbe - a növények térigénye szerint - egészséges, koros fákat telepítenek. Idén ősszel összesen tizenhat fát emelnek ki. Százhúsz év alatt 67 fa dőlt ki a szegedi Széchenyi téren, ahol ma még 130 fa áll. A beteg, legyöngült növényóriások többsége viharok idején fordult ki a földből. A legutóbbi áldozat, egy 4,5 tonnás császárfa - amelyet az 1890es években József főherceg adott a városnak ajándékba - már egy csöndes hajnalon zuhant a fűbe. Emberéletben eddig nem esett kár - nem úgy, mint például Siófokon, ahol többen is meghaltak egy kidőlt fa alatt. A beteg fák azonban már nem sokáig maradnak Közép-Európa sokak szerint legszebb terén: napokon belül megkezdődik a legyöngült, vagy rossz helyre telepített, s a sűrűségben sínylődő fák kiemelése. A következő hetekben összesen 16 kisebb-nagyobb fát vágnak ki. A munka a tér Kárász utcai oldalán, a Szent István- és Széchenyiszobor környékén kezdődik. ,,Nem halasztható tovább a Széchenyi téri farekonstrukció: el kell kerülnünk a siófokihoz hasonló tragédiát" kezdte mondandóját a Széchenyi téri parkrendezés ügyében összehívott tegnapi sajtótájékoztatón Papp Zoltán, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. Hozzátette, hogy a gyönyörű, látszólag egészséges platánok kivágása, érthető módon, érzékenyen érinti a fasor érinthetetlenségéhez ragaszkodó szegedieket. „Nem tehetünk mást, el kell választanunk a szakmai érveket az érzelmektől: nekivágunk a munkának" - tette hozzá az igazgató. Makrai László biológusökológus, az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke kiemelte: a Széchenyi téri platánok legfőbb baja az, hogy túl sűrűn állnak. A telepítés idején, a XIX. század utolsó húsz esztendejében, a csemeték életkorának, s a korabeli gyakorlatnak megfelelő, 5 méteres tőtávolsággal ültették a fákat. Egy százhúsz éves platán térigénye viszont 10-12 méter. Ha ez hiányzik, a fa nem fejlődhet igénye szerint, idővel legyöngül, s hamar kórokozók, kártevők prédája lesz. így történt ez a Széchenyi téren is. A beteg fák törzse belülről teljesen kikorhadt - mondta vetítettképes előadásán Gila Csaba, a környezetgazdálkodási kht. növényvédelmi mérnöke. Példaként említette, hogy a postával szemközti parktükör sarkában egy 108 centiméter törzsátmérőjű platán áll. A tekintélyes „derékbőségű" fa belül teljesen üres (fala mindössze 10-11 cm vastag), két ember jól elfér odabenn. A szakembereknek egyelőre sikerült megmenteniük ezt a fát: betegségeit kezelték, koronáját sodronykötéllel összehúzták, hogy egyensúlyát megtartsa. A szakember kiemelte, hogy több éves szakmai előkészítés, alapos növényegészségügyi vizsgálat előzte meg a döntést. Idén ősszel a hatéves rekonstrukciós program első ütemét valósítják meg. A további késlekedés csak növelné a bajt: a következő 30-40 évben teljesen kipusztulhatnak a Széchenyi téri platánsorok. Látványos ritkulástól azonban nem kell tartanunk. A kivágott növények jelentős részét pótolják: 30-35 éves, 78 méter magas, egyenként mintegy 1,5 tonnás platánokat telepítenek a térre, helyreállítva a park növényeinek korábbi szerkezetét, megőrizve az ültetési rend arányait és szépségét. A kiemelt fák egy részét átültetik: a platán ugyanis még 60-70 éves korában is jól viseli a helyváltoztatást. A megtartható növények lakótelepeken nőnek tovább. Nyilas Páter Idén tizenhat fát emelnek ki a Széchenyi térről Pótolják a platánokat ÉS-est Szegeden A szabadelvű gondolkodás egyik legfontosabb hazai fóruma, az Elet és Irodalom estjét rendezik meg pénteken este 6 órától a szegedi Átrium Borpincében (Kárász u. 9). A közéleti és irodalmi hetilap olvasói találkozhatnak a szerkesztőség több tagjával, Kovács Zoltán főszerkesztőn kivül Tárnái Gizellával, Vágvölgyi B. Andrással, Váncsa Istvánnal, Molnár Erzsébettel, Csuhai Istvánnal, Dérczy Péterrel és Darvas! Lászlóval. A házigazda Balog József. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején a nagy hagyományokkal rendelkező ÉS olvasottsága visszaesett, volt olyan időszak, amikor a példányszám nem érte el a tízezret. Az utóbbi években látványos növekedés tapasztálható, ma már hetente 22 ezer példány talál gazdára. Csongrád megyében körülbelül kétezerötszázra tehető a hetilap olvasótábora, Grecsó Krisztiántól Podmaniczky Szilárdon át Darvasi Lászlóig számos szerző publikál benne a régióból. Kovács Zoltán úgy véli: valószínűsíthetően azért növekedett az olvasók száma, mert erősödött a lap közéleti szerepvállalása, és az elmúlt időszakban több olyan fontos téma volt (például a Sasad-privatizáció története, a Postabank-ügy, a Nyugat és Válasz kiadói joga körüli vita, az Orbán-bányák ügye), amelyekkel elsősorban az ÉS foglalkozott. A lap folyamatosan - a Horn-kormány idején éppúgy, mint most - oppozíciós helyzetben van; a főszerkesztő úgy véli, a kritikai alapállás az értelmiség természetes létállapota. Az ÉS 150 millió forintos éves költségvetéséből körülbelül 8-9 millió forint származik a Soros Alapítvány pályázataiból, amit ugyan fontos és jelentős támogatásnak tartanak, de a szerkesztőség visszautasítja azt a jobboldali publicisták által előszeretettel hangoztatott vádat, hogy a lapot a Soros Alapítvány tartaná el. Az ÉS a liberális alapértékek mentén határozza meg önmagát, azaz fontosnak tartja a személyiség feltétlen tiszteletét, a személyi szuverenitást, a kisebbségek és a másság tiszteletét, elfogadását és védelmét. Kovács Zoltán mindehhez hozzáteszi: az elesettekkel és a szegényekkel való szolidaritást éppúgy meghatározónak tekintik, mint a nemzeti értékek iránti elkötelezettséget. Az ÉS szerzőgárdája a magyar lapok közül a legszélesebb körű, a szerkesztőségében tulajdonképpen nem is a cikkek megírása, hanem a beérkező szövegek szerkesztése folyik. Szinte minden stílus- és ideológiai irányzat képviselteti magát, például a széppróza rovatban a posztmodemtől a hagyományos prózáig minden megtalálható. A hetilap egyik erőssége a könyvkritika, amiből lapszámonként tíz-tizenkettő is olvasható - a szélsőséges politikai kiadványokat leszámítva szinte mindenről írnak. H. Zs. Havi ezerkétszáz percnyi műsor készül a stúdióban Jubilál a körzeti tévé Munkatársunktól Negyedszázaddal ezelőtt, 1976-ban hozták létre a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdióját, amely a működési engedély kiadásának napján, november 24-én a régi munkatársakkal együtt ünnepli a Forrás Szállóban a jeles jubileumot. Huszonöt évvel ezelőtt az Újszegedi Sportcsarnok alagsorában kezdte meg működését az MTV Szegedi Körzeti Stúdiója, amely 1983-ban költözött jelenlegi székházába, az egykori úttörőházból kialakított Kálvária sugárúti, modem épületbe. Regős Sándor, Bán János, Bubryák István és Olajos Csongor után ebben az esztendőben Jurkovics János vette át az intézmény irányítását, amely 40 fős belső és 80 fős külső munkatársi gárdával havonta 1192 percnyi műsort híradót, magazinokat és nemzetiségi műsorokat - gyárt. - A huszonöt éves évforduló számunkra egyfajta számvetés. Visszatekintünk a múltra és elemezzük, betöltötte-e a stúdió azt a szerepet, amit vállalt: a térség hétköznapi és ünnepnapi történéseinek bemutatását. Azt gondolom, ezt tisztességesen megtette, Egy hétköznap a stúdióban. (Fotó: Karnok Csaba) valóban közszolgálati televízió volt, és most is az. A rendkívül gazdag archívumunk is tanúskodik arról, hogy az elmúlt negyedszázadban mit tettünk a hozzánk tartozó Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és JászNagykun-Szolnok megyében - fogalmaz Jurkovics János. A stúdióvezető azt is elmondta: mostanra túljutottak az év első felében kialakult krízishelyzeten. Technikai szempontból jelenleg az okozza a legnagyobb problémát, hogy a rendelkezésre álló eszközök kissé elavultak. A digitalizált televíziózásra való áttérés jelentené a jövőt, de ez egyelőre álomnak tűnik. Jukovics János csak az újságokból értesült arról, hogy Debrecenben összevonták a körzeti és a városi televíziót, így arra a kérdésre, hogy Szegeden várható-e hasonló lépés, csak annyit tudott válaszolni: semmi híre erről. Távközlési jelen Megyei közgyűlés előtt a költségvetés Kétmilliárd forint - fejlesztésre A Dr. Boross József utcában raktárbázist és restaurátorműhelyt alakítanak ki. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól A Csongrád Megyei Közgyűlés ma tárgyal a jövő évi, 13 milliárd forintos költségvetéséről. Ebből kell megoldani a térség egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális feladatait, a 4 ezer 300 alkalmazottat foglalkoztató 32 intézmény működtetését. A tervek szerint jövőre csaknem kétmilliárd forintot fordítanak majd fejlesztésre, ennek nagyobb részét az egészségügyi és szociális ágazatban használják fel az európai uniós normákhoz igazodó minimumfeltételek teljesítésére. A közgyűlés elnöke. Frank József tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az önkormányzat a továbbiakban is fejlesztési hitelek felvétele nélkül gazdálkodik. A megyei önkormányzat jövőre is 100 millió forintot költ a kórházak gépés műszerbeszerzésére. A szentesi kórház diagnosztikai és sürgősségi tömbjének kialakítása a tervezett határidőnél egy évvel korábban elkészül, az egymilliárd 264 millió forintos beruházásból 126 millió forint a megye saját hozzájárulása, a többi címzett állami támogatás. A makói kórház rekonstrukciójához 151 millió forintos önerő mellett a megye 1 milliárd 360 millió forintos támogatást nyert, az építkezés februárban indul. Elkészül majd egy négy szintes, 4 ezer négyzetméteres új épület, amit a kórház megmaradó részeivel összekötnek. A deszki szakkórház felújítását a kormány nem támogatta, a pályázatot ismét benyújtják, szükség esetén a legsürgetőbb munkákat saját erőből is elkezdik. A megyében működő tíz szociális intézmény közül hat működési engedélye lejár a jövő év végén, addig biztosítani kell a megszabott minimumfeltételeket, ezért a fejlesztések másik nagy része e területen történik. A képtár értékesítéséből származó bevétel felhasználásával összesen 260 millió forintos beruházással készül el a jövő év közepére a Dr. Boross József utcai raktárbázis és restaurátorműhely. Az önkormányzat vagyona az utóbbi három év alatt 5 milliárd 400 millió forintról 10 milliárd 60gi millió forintra nőtt - mondta Botka László, a közgyűlés alelnöke. A megye azonban lemaradóban van, aminek oka egyfelől a közúthálózat rossz állapota, másfelől a működő tőke, a termelő üzemi beruházások hiánya - tette hozzá az alelnök. Véleménye szerint a kialakult helyzetben hosszú távú fejlesztési programra, s nem kampányintézkedésekre lenne szükség. Munkatársunktól Egész napos szakmai konferencia zajlott tegnap a Szegedi Tudományegyetem aulájában „Távközlés - 2001" címmel. Az eseményt a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya és Csongrád megyei ifjúsági tagozata szervezte. A program során 4 magyarországi távközlési piac liberalizációja került előtérbe. Nyitóelőadásában Bánhidi Ferenc, a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese a törvényi szabályozásról és annak gyakorlati kérdéseiről beszélt. A szakember kiemelte: a piacnyitásnak két célja kell legyen. A fogyasztói árcsökkenés csak az egyik, a másik elérendő feladat az, hogy a piaci résztvevők számára teremtsenek tágabb teret, ami a gazdaság egészének fejlődése szempontjából pozitív. A szakmai konferencián a résztvevők a hazai versenyhelyzetről is szóltak. A Matáv szemszögéből Villám István, a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató munkatársa vázolta fel a jövőt, a térséget illetően pedig Lednitzky Péter, a Vivendi Telecom Hungary kormányzati és külkapcsolati igazgatója beszélt a várhatóan kialakuló versenyről. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a szakemberek, a szolgáltatók és szabályozók szinte mindennapos témája a liberalizáció, a fogyasztó nincs erre kellőképpen felkészítve. Lednitzky Péter azt is elmondta: ha a törvényi szabályozás után a gyakorlat is tisztán látható, akkor a jövőben minden bizonnyal kiéleződik, nemcsak az árak, hanem a szolgáltatások, s a „csomagok" versenye is. Ebben a Vivendi a jelenleg mind az öt fő területen - vezetékes és mobil távközlés, kábeltelevízió és internetszolgáltatás, valamint adatátvitel - a domináns Matáv mellett felkészült a jövőbeli kihívásokra.