Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-30 / 253. szám

KEDD, 2001. OKTÓBER 30. EGY SZÁZALÉK 7 Közgazdászképzés, kétféle tarifával Egy szegedi könyvelőiroda munkatársa nem érti, miért csak októberben kapott tájékoztatást arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának költségtérítéses képzéseit kétféle tarifával indítják: egyéni, illetve vállalati dijat állapítanak meg attól függően, hogy valaki magánúton vagy cégének támogatásával kiván tanulni. A neve közlésének mellőzését kérő férfi tanulmányi szerződést kötött munkáltatójával, a cég azonban elmondása szerint - nem biztos, hogy kifizeti tanulmányainak költségeit, miután kiderült: 75 ezer forint helyett 125 ezerbe kerül egy szemeszter. - A felvételi tájékoztatóban csak az egyéni költségtérítési díj szerepel, ráadásul megtudtam, hogy ha saját pénzemből fizetném be az összeget, és áfás számlát kérnék, abban az esetben is a magasabb díjért tanulhatnék - mondta a könyvelőiroda munkatársa, aki szerint a jogszabályok értelmében bármelyik szolgáltató köteles készpénzfizetési számlát kiállítani, ha a másik fél kéri. A férfi egyébként azt fontolgatja, hogy másik intézménybe jelentkezik át. Az egyetem gazdaságtudományi karának dékánja elismerte, hogy túl későn tájékoztatták hallgatóikat a költségtérítés kétféle díjáról. Arra vártunk, hogy a névre szóló befizetési csekkek elkészüljenek, de ezek az egységes tanulmányi rendszer bevezetése miatt késtek, amivel nem számoltunk előre mondta Farkas Beáta. A dékán ugyanakkor nem talál kifogásolnivalót abban, hogy a felvételi tájékoztató csupán azt az összeget közli, amennyit az egyéneknek kell fizetniük. Ennél magasabb vállalati díjat egyébként először ez év májusában állapított meg a kar. A kétféle költségtérítés azonban más felsőoktatási intézményekben sem ismeretlen, s a szegedi közgazdászképzés díja - mondta a dékán - a többi iskolához képest alacsony. A legfrissebb Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban valóban a szegedihez hasonló vagy annál magasabb költségtérítési díjak szerepelnek (a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen például 175 ezer forintba kerül egy félév). - A magasabb költségtérítési díj a mérvadó, a képzésüket saját maguk finanszírozók pedig kedvezményt kapnak - közölte lapunk kérdésére Farkas Beáta. Hozzátette: ezzel azoknak akarnak kedvezni, akik nem számolhatják el költségtérítésként a képzés díját. Ennek az összegnek egy részét viszont adókedvezményként leírhatják a személyi jövedelemadójukból, ehhez azonban nem szükséges, hogy áfás számlát kérjenek. Ha viszont valaki ilyen számlát kér, akkor a kar döntése értelmében az minden esetben „vállalati befizetésnek" számít. A dékán úgy véli, a magasabb összeget fizető vállalatot sem éri veszteség, hiszen a tandíjat költségként elszámolhatja a szakképzési alapjából. Hegedül Szabolcs Elmaradt beruházások, öreg agrárgéppark Hiányzik húszmilliárd A mezőgazdaságban a 90-es évtizedet a bizonytalanság jellemezte, az ágazatot megviselték a változások: a tulajdonosi és a szervezeti átalakulás a teljesítmény csökkenésével járt együtt. Az agrárium súlya Csongrád megye gazdaságában - az országoshoz hasonlóan folyamatosan mérséklődött. Az ágazat GDP-hez történő hozzájárulása 1995-től az évtized végéig egyharmadával, tizenkét százalékról nyolc százalékra csökkent - irja Pálfalvi Zsoltné, a megyei KSH osztályvezetője a hivatal legutóbbi elemzésében. Az agráriumban nem jutott elég pénz a fejlesztésekre: az ágazat beruházási részaránya az elmúlt tíz évben öt és fél százalék körül alakult, szemben az 1990. évi majd tizenöt százalékkal. A mélypont 1993-ban volt, amikor a három évvel korábbinak alig egyhetede-egynyolcada jutott az ágazat fejlesztésére. A mezőgazdaság GDP-termelésben képviselt súlyához viszonyítva az elmaradt beruházások értéke meghaladja a húszmilliárd forintot, valójában több hiányzik, mint amit elköltöttek. A kiesés azonban ennél is nagyobb, hiszen egy erősen amortizált mezőgazdaságot kellene mielőbb korszerűsíteni. A tavalyi általános mezőgazdasági összeírás az ágazat gép- és eszközállományára is kiterjedt. Ebből megállapítható, hogy az erőgépek vonóerő-kapacitása a kilencvenes években nem változott számottevően. Az évtized első felében a társas és az egyéni gazdálkodói kör között erőteljes átrendeződés volt: az előbbiek erőgépeinek száma 1996-ra a privatizáció előtti szint felére-kétharmadára csökkent. Ezzel szemben az egyéni gazdálkodók használatában lévő traktorok, tehergépkocsik, arató- és cséplőgépek köre bővült. Az évtized egészében a megye traktorállománya másfélszeresére, míg a kombájnok száma csupán tizenkét százalékkal nőtt. A traktorok és a tehergépkocsik túlnyomó többségét, körülbelül nyolcvan-nyolcvan százalékát ma már az egyéni „vállalkozók" használják, a Egy jó karban levő traktor, vetőgéppel. A Csongrád megyei „átlagéletkor" tizenöt év. (Fotó: Gyenes Kálmán) gazdaságosan nagy, összefüggő területeken működtethető arató- és cséplőgépeknek negyven százaléka viszont még mindig a társas szervezetekben található. Csongrád megyében a gazdasági társaságok, szövetkezetek a megyei hétszázezer kilowatt gépi vonóerő-kapacitás kevesebb, mint egyharmadával rendelkeznek. Országosan az egyéni gazdaságok térnyerése nem volt ilyen látványos, az összvonóerő-kapacitásban képviselt arányuk - 2000-ben hatvan százalék - gyakorlatilag megegyezik a mezőgazdasági termelésből való részesedésükkel. Megyénk viszonylagosan kedvező helyzetét jelzi, hogy a „gépellátottság" mindkét gazdaságkörben jobb az országosnál. Az előny különösen az egyéni gazdaságok esetében mutatkozik meg: az ezer hektáronkénti 2665 kilowatt gépi vonóerő közel másfélszerese az országosnak, e tekintetben Csongrádot a megyék rangsorában csak Győr-MosonSopron előzi meg. A legfontosabb mezőgazdasági erőgéppel való ellátottságot közelebbről megvizsgálva kitűnik, hogy az egyéni gazdaságok, ha rendelkeznek is traktorral, akkor is csak eggyel, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek átlagosan kettővel. Egy traktorra a gazdálkodó szervezetekben átlagosan négyszer annyi megművelendő terület jut, mint az egyéni gazdaságokban. A nagyobb problémát a gépállomány elhasználódottsága jelenti. A traktorok átlagos kora tizenöt év, ezen belül a kisebb, 21-40 kilowatt közötti teljesítménykategóriába tartozó traktorok átlagkora volt a legmagasabb. Az állomány közel kilenctizedét a Magyarországon vagy más kelet-európai országban gyártott gépek tették ki. A kombájnok átlagkora ugyancsak elérte a tizenöt évet. Ezen belül az egyéni gazdaságok betakarító gépei idősebbek, ami azt jelenti, hogy a kivitt egykori nagyüzemi kombájnokat az egyéni gazdák igyekeznek működőképes állapotban tartani. K. A. Fizetés - mobilról Munkatársunktól A Visa International a közelmúltban olyan új szabványt vezetett be, amely nagyban megnöveli a mobiltelefonokról kezdeményezett internetes fizetések biztonságát. A hagyományos fizetési technológiákra épülő úgynevezett Mobile 3-D Secure specifikációval a kártyaforgalom vásárlói és eladói oldalának biztonságát kívánja növelni a társaság. Ez a fejlesztés része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a nemzetközi cég az úgynevezett univerzális kereskedelem - angol kifejezéssel u-commerce - gyakorlati megvalósításán fáradozik. Radu P. Obreja, a Visa Közép-Kelet-Európáért felelős elnökhelyettese aláhúzta: bár az internetes vásárlások túlnyomó többségét még mindig személyi számítógépekről kezdeményezik, egyre emelkedik a mobiltelefonról, vagy más hordozható elektronikus eszközről indított fizetések, megrendelések arányának értéke. A Mobile 3-D Secure-fejlesztés a tranzakció hitelesítését a mobiltelefonos megrendelésekre is kiterjeszti, ennek köszönhetően a pénzintézetek valós időben, on-line módon győződhetnek meg a tranzakciót kezdeményező kártyabirtokosok személyazonosságáról . A Visa plasztiklapocskáival idén az első félévben Magyarországon több mint 33 millió tranzakciót hajtottak végre, összesen 2,5 milliárd dollárt meghaladó értékben. A tavaly júniusi adat szerint az elköltött összeg még csupán 2,2 milliárd dollár volt. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Meghívó A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara in. Nemzetközi Közlekedési Konferenciát szervez Szegeden 2001. november 15- 16-án .MAGYAR KÖZLEKEDÉS AZ EU KAPUJÁBAN" cimmel CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A rendezvény keretében szeretnénk áttekinteni a közlekedés legfontosabb területeinek (nemzetközi árufuvarozás, személyszállítás, szállítmányozás, vasút, folyami és tengeri hajózás) helyzetét az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében, számba venni az ágazat előtt álló feladatokat, problémákat, a csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását. Helyszín: Pick Szabadidő Központ (Szeged, Felső Tisza-part 6.) Fővédnök: dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter Védnökök: dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke dr. Bartha László, Szeged város polgármestere dr. Parragh László, az MKIK elnöke Basa Zoltán, a Közlekedéstudományi Egyesület Csongrád Megyei Szervezetének elnöke PROGRAM 2001. november 15. 12.30-13.00: Regisztráció 13.00-13.10: Köszöntő • dr Szeri István, az MKIK alelnöke, az MKIK Közlekedési Kollégiumának elnöke, a CSMKIK elnöke 13.10-13.40: Nyitóelőadás • dr. Fónagy János miniszter. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 13.40-14.00: Nyitóelőadás • dr. Parragh László elnök. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 14.00-14.30: Az európai uniós csatlakozási tárgyalások eredményei, az előttünk álló feladatok • dr. Csejtei István, az EU politikai kapcsolatok főosztályának vezetője. Külügyminisztérium 14.30-14.50 Az EU közlekedéspolitikai fejezet ideiglenes lezárásával kapcsolatos feladatok, az eddig elért eredmények Ismertetése • Zsolnay Tamás, főosztályvezető, EU-koordinációs Iroda, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 14.50-15.10: EU-jogharmonizáció a közúti közlekedési alágazat területén • Székely András, gépjármű-közlekedési főosztályvezető, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 15.10-15.30 Kávészünet/Sajtótájékoztató 15.30-15.50 A magyar közlekedés nemzetközi dimenziói • Hardy András, nemzetközi főosztályvezető. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 15.50-16.10 Az EU csatlakozás várható hatása a közúti személyszállításra • dr. Vereczkei Zoltán. vezérigazgató. Volán Busz Rt., az MKIK általános alelnöke 16.10-16.30 A szállítmányozási tevékenységre vonatkozó uniós elvárások, felkészülési feladatok • Péchy László. elnökségi tag. Magyar Szállítmányozók Szövetsége 16.30-16.50 A Magyar Államvasutak EU-hoz való csatlakozási stratégiája • Kukely Márton, vezérigazgató, MÁV Rt. 16.50-17.10 A közúti közlekedési alágazat EU-csatlakozással kapcsolatos makrogazdasági kihatásai • dr. de Sorgo Tibor elnök. Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete 17.10-17.30 A munka- és pihenőidőre vonatkozó előírásokkal kapcsolatos tennivalók a közúti közlekedésben • Sárközy György elnök. Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége 19.00 Állófogadás 2001. november 16. 9.00-9.20: A magyar közlekedéspolitika új irányai és hangsúlyai • dr. Ruppert László helyettes államtitkár. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, az MKIK Közlekedési Kollégiumának tiszteletbeli elnöke 9.20-9.40: A közúti infrastruktúra-fejlesztés lehetőségei és kötelezettségek az EU-csatlakozás tükrében • Holnapy László főosztályvezető, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 9.40-10.00: A közösségi közlekedésre vonatkozó uniós kihívások • Saslics Elemér vezérigazgató, Volán Egyesülés, az MKIK Közlekedési Kollégiuma autóbuszközlekedési szekciójának elnöke 10.00-10.20: A magyar nemzetközi árufuvarozó vállalkozások várható kihívásai az EU-csatlakozást követően • Dittel Gábor, ügyvezető főtitkár, NIT Hungary 10.20-10.40: A belföldi árufuvarozás és egyéb fuvarozási tevékenységek előtt álló feladatok az EU-csatlakozást megelőzően • Peredi Péter főtitkár, FUVOSZ (Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége) 10.40-10.50: A taxiközlekedés jövője az uniós csatlakozás után • dr. Horváth György elnök. Magyar Taxis Szövetség, az MKIK Közlekedési Kollégiuma taxis szekciójának elnöke 10.50-11.10: Környezetkímélő szállítási alternatívák, valamint a kikötők szerepe az Európai Unióban és Magyarországon • Somlóvári László vezérigazgató, MAHART Rt. 11.10-11.30: Kávészünet 11.30-11.50: EU-kihivások a légiközlekedés területén a Magyar Köztársaságban • Rohács József tanszékvezető, Budapesti Műszaki Egyetem. Hajók és Repülőgépek tanszék 11.50-12.40 Közlekedési infrastruktúra fejlesztési tervek a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégióban • Pásztor István alelnök. Vajdasági Kormány • Marosvári Attila alelnök, Csongrád Megyei Közgyűlés • Constantin Ostaficiuc alelnök, Temes Megyei Közgyűlés 12.40-12.50: Kamarai feladatok az EU-csatlakozásig a közlekedés területén • dr. Szeri István, az MKIK alelnöke, az MKIK Közlekedési Kollégiumának elnöke, a CSMKIK elnöke 13.00- Ebéd A rendezvény részvételi dija kamarai tagok számára 1500 Ft, nem tagok számára 3000 Ft. A jelentkezéssel kapcsolatban bővebb információ a 62/423-451/145-ös melléken kérhető. Őszintén reméljük, hogy rendezvényünk felkelti érdeklődését, és bízunk benne, hogy konferenciánk idén Is hozzájárul ahhoz, hogy a közlekedés területén dolgozó szolgáltatók és a nagyközönség hasznos információkat kapjanak az ágazat helyzetéről. Célkeresztben a fiatalok DMDV-információ A Kereskedelmi és Hitelbank (K and H) a fiatalokat olyan jelentős megtakarítási potenciállal rendelkező korosztálynak tekinti, akik, ha elégedettek a szolgáltatásokkal, munkába állásuk után is a bank ügyfelei maradnak - mondta Várkonyi Edit. a K and H vezérigazgató-helyettese a minap. A bank másfél évvel ezelőtt a hazai piacon egyedülálló és teljes körű programot indított „Trambulin" néven a gyerekek, a középiskolások, az egyetemisták és főiskolások, valamint a felnőtt kort éppen átlépők számára. A K and H összességében mintegy hatszázmilliárd forintra rúgó lakossági betétjéhez képest eltörpül a 26 év alatti korosztály megtakarítása, illetve számlaforgalma, ám ez a banki ügyfélkör már most ötvenezresre tehető és a jövőben több százezerre növelhető. A hitelintézet tovább bővíti a csomag által kínált termékeket. A közeljövőben a bank ifjabb ügyfelei számára a mobilinfo-szolgáltatás mellé egy kedvezményes Pannon GSM mobilcsomagot biztosít, valamint az elektronikus banki szolgáltatásokat, az interneten történő átutalást is lehetővé teszi az Axelero internetes szolgáltató révén. Üzletről, „angolul'' Munkatársunktól Bár Nagy-Britannia nem a legközelebb eső és legfőbb kereskedelmi partnere a megyei cégeknek, az angol társaságokkal való külkereskedelem mégis számos lehetőséget tartogat a vállalkozó kedvűeknek. Többek között ez derült ki a Brit Nagykövetség, az ITDHungary és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által közösen rendezett és az elmúlt héten megtartott brit kereskedelmi napon. A program célja elsősorban az volt, hogy a hazai vállalatok számára konkrét export- és kereskedelemfejlesztési lehetőségekről nyújtson tájékoztatást, valamint segítsen a vegyesvállalati kapcsolatok kialakításában, s mind a magyar, mind az angol befektetői igények „tolmácsolásában". A kamara felmérései szerint e lehetőség leginkább az autóipari, bútor- és lakberendezési, elektronikai, élelmiszer-ipari, nyomdaipari és ruhaipari szektorban működő vállalatok, vállalkozások számára ígérhet üzleti sikereket. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 408.92 Ausztrál dollár 142.40 Cseh korona 7.57 Dán korona 34.16 Euró 253.97 Luxemburgi franki 100) 629.58 Finn márka 42.71 Francia frank 38.72 (iörög drachma! 100) 74.53 Holland forint 115.25 ír font 322.48 Német márka 129.85 Olasz líra( 1000) 131.16 Osztrák schilling 18.46 Portugál escudo( 100) 126.68 Spanyol peseta! 100) 152.64 Japán yen( 100) 231.10 Kanadai dollár 179.34 Lengyel zloty 69.23 Norvég korona 31.91 Svájci frank 172.16 Svéd korona 26.80 Szlovák korona 5.82 USA-dollár 282.66 E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu