Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

MmmgBmsm&BBammmm PÉNTEK, 2001. OKTÓBER 26. MEGYEI TŰKOR 9 Zenés hónap lesz november A Csárdáskirálynő után jön a Vérnász Műemlékesek és régészek együtt védik a kulturális örökséget Dacszövetséget kötöttek A Szegedi Nemzeti Színházban november a zenés produkciók hónapja lesz - mondta a teátrum tegnapi sajtótájékoztatóján Oberfrank Péter zeneigazgató. Bemutatják Kálmán Imre nagyoperettjét, a Csárdáskirálynőt, majd a szegedi közönség is megismerheti a Budapesten már sikert aratott Vérnász-produkciót, és Gregor József főszereplésével újra műsorra tűzik a Szerelmi bájitalt. Mindig komoly kihívás egy színház számára bemutatni az örökzöld Csárdáskirálynőt. Háromhétnyi próbaidőszak után elmondható: Szegeden sikerült kompromisszumok nélkül, a lehető legoptimálisabban kiosztani az operett szerepeit. Mindezt Halasi Imre, a darab rendezője állítja, aki korábban a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s a műfaj egyik hazai specialistájának számít. A Csárdáskirálynő olyan remekmű, amit nem elég kiválóan elénekelni, el is kell játszani. Az operettek prózai részeit le szokták becsülni, pedig ott van a kutya elásva - fogalmazott a Leopold szerepében bemutatkozó Király Levente, aki pályafutása során a különböző Csárdáskirálynő-verziókban szinte mindegyik rá osztható figurát eljátszotta már. Szerinte az operett akkor jó, ha a primadonna, a bonviván, a szubrett és a táncos komikus nem pusztán típusfigurák, hanem hús-vér emberek, akik természetes humorral és komolyan vett, valódi érzelmekkel szólalnak meg. November 14-én és 15-én újra játssza a színház Gregor József főszereplésével a tavasszal már sikert aratott Szerelmi bájitalt, amiben két kiváló tenorista, Kovácsházi István és Timothy Bentch is bemutatkozik. November 17-én láthatja először a szegedi közönség Kovalik Balázs rendezésében Szokolay Sándor Vémászát, amellyel szeptemberben a budapesti Millenáris Teátrumban vendégszerepelt az operatársulat. Az eredetileg háromfelvonásos, ám most egyetlen másfél órányi felvonásba sűrített operát lelkesen üdvözölte a fővárosi kritika és a szerző is maximálisan elégedett volt. A Cselédasszonyt játszó Vajda Júlia szerint legalább akkora sikert arattak, mint tizenöt évvel ezelőtt, amikor Obeifrank Géza rendezésében és dirigálásával vitték színre Szegeden. A jeles szoprán különösen a modern darabokat hiányoló egyetemi hallgatóság figyelmébe ajánlotta a Vérnász előadásait. Oberfrank Péter bemutatta a társulat Debrecenből frissen szerződtetett tenoristáját, Vadász Dánielt, aki a Falstaff Fentonjaként már debütált Szegeden, novemberben pedig a Csárdáskirálynő Edvinjeként és a Vérnász Vőlegényeként lép majd színpadra. H. Zs. Minőségi követelmények az egyetemeken Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató biztonságban tudja a régészeti leleteket. (Fotó: Tésik Attila) Mennyit ér a diploma? Az egyetemeken és főiskolákon kötelezővé tett minőségbiztosítási rendszer lehetőséget ad arra, hogy összehasonlítsák az egyes intézményekben folyó oktatás és kutatás színvonalát, s a diploma értékének megőrzéséhez is mérceként szolgál. A szegedi egyetem alapvetően meg tud felelni a követelményeknek, nehézséget okozhat azonban a megfelelő számú tanterem biztosítása. Elvették ugyan a múzeumoktól a hatósági munkát, de a most megalakult Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban felkészült szakemberek foglalkoznak volt ügyfeleikkel. A kulturális örökség védelméről szóló módosított törvény a műemlékeket és a régészeti lelőhelyeket egységesen kezeli. Vörös Gabriella, a megyei múzeumi szervezet főigazgatója elmondta: véd- és dacszövetséget kötöttek az új hivatal vezetőjével az értékek megóvása érdekében. A felsőoktatási intézményeknek ez év végéig ki kell dolgozniuk minőségbiztosítási rendszereiket. Az Oktatási Minisztérium ennek kapcsán javasolta például az oktatói munka körülményeinek, az egyetemek és főiskolák infrastrukturális feltételeinek felmérését. - A minőségbiztosítási rendszernek egyebek mellett arra is választ kell adnia, hogyan lehet új szakokat indítani, milyen könyveket, jegyzeteket használjanak a képzésben, vagy milyen követelményeket támasszanak az oktatókkal szemben - sorol néhány példát az egyetemi minőségbiztosítás feladatai közül Homoki Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének docense. A rendszer működéséről szóló ez évi jelentés elkészítésével megbízott egykori oktatási rektorhelyettes lapunk kérdésére elmondta: a szegedi egyetem időben felkészült a minőségbiztosítás bevezetésére. Már tavaly meghatározták azokat az egységes szempontokat, amelyek alapján a karok önálló követelményeket fogalmaztak meg magukkal szemben. A minden karra érvényes szempontok kiterjednek az oktatás, a kutatás minőségére, az egyetemi feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételekre, a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokra. Fontos jellemzője lehet az intézménynek az is, hány diák jut külföldi ösztöndíjhoz, vagy mennyien maradnak az egyetemen PhD-hallgatóként a diploma megszerzése után. Ezeken kívül Homoki Nagy Mária szerint az egyetemi képzés színvonalát a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei is jól tükrözik. - A munkáltatók ma már egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak, ki melyik intézményben szerezte meg a diplomáját. Éppen ezért fontos, hogy kikérjük a nálunk végzett fiatalok véleményét arról, milyen értéket képvisel az itt kapott tudás, és mit kellene esetleg változtatni a képzésben. Az oktatás ugyanis nem ér semmit, ha a hallgatók nem tudnak elhelyezkedni — mondja. Az egykori rektorhelyettes szerint a minőségbiztosítási rendszer alkalmazása elsősorban azért hasznos, mert igazodási pontként segíti a diploma értékének megőrzésére és javítására törekvő szándék érvényesülését. Alkalmas továbbá arra, hogy összehasonlítsák egymással a felsőoktatási intézményeket. Homoki Nagy Mária úgy véli, a szegedi egyetem különösebb nehézség nélkül meg tud felelni a maga által támasztott követelményeknek. Gondot okozhat azonban az oktatás tárgyi feltételeinek, azon belül is a megfelelő számú tanteremnek a biztosítása. Az egyetemek és főiskolák által megfogalmazott követelmények teljesülését nemcsak az intézményeken belül kérik majd számon, azokat a Magyar Akkreditációs Bizottság is ellenőrzi. Hegedűs Szabolcs -Milyen változások várhatók a kulturális örökség védelméről szóló törvényből adódóan a megye múzeumaiban? - Ez a jogszabály voltaképpen az 1998-ban elfogadott törvénynek a módosítása. Lényeges változás, hogy a kulturális örökséget egységesen kell kezelni. Eddig ugyanis külön rendelkeztek a műemlékek védelméről és a kulturális örökség másik részéről, ami főként a múzeumok hatásköre volt. Régen a műemlékekkel kapcsolatos feladatokról önálló törvény szólt. De ha egy lelőhelyen előkerült egy Árpád-kori templom, az már a régészethez tartozott. Az októbertől hatályos új törvény azért jó, mert a műemlékeknek és a lelőhelyeknek a nyilvántartása, a védelme egységes szemlélet alapján valósulhat meg. - Tartalmaz-e szervezeti változást a módosított jogszabály? - Lényeges dolog, hogy létrehozták a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, amelynek regionális irodái vannak. Hozzánk Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megye tartozik. Ennek a régiónak a központja Szegeden van, az Oroszlán utcában, és a vezetője Széphegyi László, aki korábban a Műemlékvédelmi Hivatal területi felügyelője volt. -A múzeumokban mit érzékelnek mindebből? - Az új hivatal működésének következménye az, hogy a múzeumokból a hatósági munka átkerült a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz. - Kevesebb lesz így a tennivalójuk? - Nálunk a hatósági munkának a kilencvenkilenc százaléka a régészeti lelőhelyekhez kapcsolódott. Csongrád megyében évente mintegy kétszáz ügyiratot jelentett, és ezek intézése került át az új hivatalhoz. Ám a régészeti feltárás, a leletek őrzése, feldolgozása, nyilvántartása, ellenőrzése továbbra is a múzeumok feladata. De nem lesz kevesebb a dolgunk, mert így több időnk marad a tudományos munkára. - Ha Szentesen például árkot ásnak valamilyen közműnek, ezt is Szegeden kell jelenteni? - így van. A Csongrád megyeieknek nagyon jó dolguk van, ám a békésiek vagy a kecskemétiek is csak Szegeden intézhetik el a dolgot. - Ehhez kéri-e a régészek segítségét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal? - Igen, mert azok az adatok a múzeumban vannak, amik alapján kiadja a hivatal a hatósági engedélyt a földmunkákhoz. Ezért kicsit bonyolult lesz az ügymenet, egyelőre körülményesebbnek tűnik. De véd- és dacszövetséget kötöttünk egymás munkájának támogatása érdekében. Közös érdek ugyanis, hogy a régészeti lelőhelyek megmaradjanak. Nagyon biztató, hogy az új hivatalban olyan fiatal, felkészült régészek dolgoznak, akik a mi tanítványaink voltak a Szegedi Tudományegyetemen. - De melyik lelőhely méltó a védelemre? - Mindegyik. A törvény úgy fogalmaz, hogy ahol régészeti emlékek vannak, azokat meg kell védenünk úgy, hogy nem bolygatjuk. De ha valamilyen építkezés miatt elkerülhetetlen a lelőhelyek érintése, akkor gondoskodni kell a leletek megmentéséről, a régészeti jelenségek rögzítéséről. Óriási vívmány a törvényben, hogy a feltárásokat az köteles finanszírozni, akinek az adott beruházás az érdeke. Amennyiben egy község a belterületén parkot akar építeni, és a rendezés régészeti lelőhelyet érint, akkor a parképítés költségvetésébe bele kell vennie az ásatással járó kiadásokat is. A törvény arról is rendelkezik, hogy az ásatásra a beruházás összköltségének minimum a kilenc ezrelékét kell fordítani. Ez a pénz elegendő a feltárásra és az úgynevezett elsődleges leletfeldolgozásra, vagyis a restaurálásra, raktározásra és egy kiállítás megrendezésére vagy katalógus készítésére. - Félő, hogy az önkormányzatok nem tudják vállalni anyagiak hiányában. - Ez igaz. De van arra lehetőség, hogy az önkormányzatok pályázzanak, közösen a múzeumokkal. Erre már több jó példát is említhetek a megyében: együtt pályáztunk az algyői, a felgyői, a kajánújfalui vagy a fábiánsebestyéni kulturális értékek védelme érdekében. Balázsi Irén c* 150 db Grundig GDV130 DVD lejátszó - DVD/VCD/MP3/CD/CD-R RW lejátszás - digitális kimenetek A kedvezményes ár csak ezen a hétvégén, október 27-28-án érvényes, amig a készlet tart! Egy mosollyal több