Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-25 / 249. szám

4 AKTUÁLIS CSÜTÖRTÖK, 2001. OKTÓBER 25. Ásotthalmon hatvan közmunkást foglalkoztatnak Pályaépítés és iskalafelújítás Az Ásott-Telszo Kht. ta­valy május óta látja el Ásotthalmon a közhasz­nú munkákat. A cég 60 dolgozója végzi a telepü­lésen az utak és parkok rendben tartását, a hóel­takarítást, és még a virá­gosítás is az ő feladatuk. Emellett jelentős beruhá­zásokat is végez a kht. El­készítette a szabadidő-, sport- és pihenőparkot, valamint az általános is­kola felújítását, a szenny­víztelep kezelőépületének felhúzását, illetve a csa­tornázásban is segíti a ki­vitelező céget. A tavaly májusban alakult Ásott-Telszo Kht. eddigi legna­gyobb beruházása az ásotthal­mi szabadidő-, sport- és pi­henőpark megépítése volt. A település rendezési tervében szerepel, hogy a Szabadság té­ren lévő egykori focipálya he­lyén egy emlékpark létesüljön. A megyei másodosztályban szereplő focicsapatnak kellett egy pályá, ezért a Kiss Ferenc körúti lőteret átalakították. - A munkálatok augusztus elején kezdődtek Ördögh Lász­ló tervei alapján - tudtuk meg Varga Tibortól, a kht. ügyve­zető igazgatójától. A 10 ezer négyzetméteres területen el­bontották az öreg épületeket. Megépült a 250 helyes lelátó, a korszerű pálya és vizesblok­kal ellátott öltöző. A beruházás összesen 18,2 millió forintba került. Ebből pályázaton 11,7 milliót nyert a község, a fenn­maradó rész pedig önerő. A focisták, valamint a tömegs­portok kedvelői már birtokba is vették az új létesítményt. A park mellé egy játszóte­ret is tervez az önkormányzat. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & Cl B BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TELEFON: (62) 425-425 6722 SZEGED, MÉREY U. 6/C. TELEFON: (62) 554-910 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 Érvény««: 2001. olrtötúc 15401 BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE IMI 2-3 Ml 1-2 hó 3 hó Ohó 12 hú 5.750 72S0 8,250 8000 7,750 7250 2200 (5.031 (7.35) (0.36) (811) (7.66) (7.35) (2,05) Ihó 94» (0.131 8125 (025) «250 (136 1375 (921) 3 hó 8,150 («07) «170 (800) «100 («I» «125 (625) 6 hó 8250 (UO) 1275 (520) «500 (826 «625 (0.74) 12hú IM (7M 7275 (720> 6200 (III) «125 (824) U|M WC ,1,1 • Ohl MM . VMM • II.IAIMJI CS CMC 2,56/226 3.06)3,00 626S22 0-100 E Ft4g 100 E Ft-1 M Ft 1 H Ft tejen CIB TakjcHcMMnh (min. 50 E R) 0-50 E FI tg 2,500 220 50 E R-1 M Ft 6,500 6,79 ÍM Ft IHM 9,500 10,07 KR4CSEM bóMt kamata magansiemélyh, részén (mú. 50 E FI) 1 hónap 6 hónap 12hónap 9.100 9,000 8500 8,000 KMCSEM 2003 kóMny (n*t.10 E R) 1 hónap 9,100 9.10 3 hónap 9.000 9.00 6 hónap 0.500 5,50 12 hónap 8.000 B.OO ' Ac EM kwM ar Mm MM megcgyvióak. SIEK Énúnyas: 2001. oklóhac 15401 Magánazamelyhh részéi« MMR! >1 IWllal 19.95 THM 22.602927% 1 iwa. névsgi (MaOizmássst BóMóriOhBM 15,00 THM Baúúiao Mút H51% I ám 300.000 FW, 1*31-16.75% agyób oMá hM kamata THM 20.540421%. MOOMtlamúóc. 1 év»s um*anóóua CIB Személyi Wücsón THM: 27.07-37.70%. 14 HUF pdme rate 15,50 10,00 11.10 9.60 520 2320 1325 CIB^\0640242242 Az új sportpályát öntözőberendezéssel is fölszerelték. (Fotó: Karnok Csaba) A korszerű fajátékok beszerzé­sére pályázatot adtak be. A hin­ták, mászókák és csúszdák vá­sárlása, valamint a terület ki­alakítása összesen 3,4 millió forintba kerül. Ha sikeres lesz a pályázat, a játszótér kivite­lezője ugyancsak a kht. Az Ásott-Telszo végezte a helyi általános iskola hom­lokzatának és tetőszerkezeté­nek fölújítását, valamint plusz 250 négyzetméterrel is meg­toldotta az épületet. Ásotthal­mon ez év eleje óta folyik a szennyvízhálózat fejlesztése. A kht. ebben partnere a kivi­telező cégnek. Emellett ők építették meg a szennyvíztisz­tító telep kezelőépületét. A községben a cég foglalkoztat­ja a legtöbb embert. A 60 munkatárs többsége közhasz­nú és közcélú dolgozó. Az előbbieket a munkaügyi köz­pont támogatásával foglalkoz­tatják, az utóbbiak pedig rend­szeres szociális segélyben ré­szesülő alkalmazottak. A kht. velük tartatja rendben a tele­pülés parkjait, utcáit, ők vég­zik telente a hóeltakarítást is. Csongrád megyében Ásottha­lom rendelkezik a leg­hosszabb külterületi útháló­zattal. Az összesen mintegy 270 kilométernyi földes útról is a cég dolgozói gondoskod­nak. K. T. Kis Zoltán: a mezőgazdaság túlpolitizált Öt év elvesztegetett idő Az Orbán-kormány a ma­gyar mezőgazdaságot nem tarthatja sikerágazatnak az el­múlt három év teljesítménye alapján - jelentette ki szegedi sajtótájékoztatóján Kis Zoltán országgyűlési képviselő, az SZDSZ országos ügyvivője. Az Osztogatásból fosztogatás, avagy: ez a mai magyar vidék címmel megtartott bevezetőjé­ben az agrártárca volt politikai államtitkára azt hangsúlyoz­ta, hogy a mezőgazdaságot a politikai döntések befolyásol­ták, az EU-csatlakozás küszö­bére egy olyan agrárium ér­kezett, amellyel az uniónak jóformán nem is kell számol­nia. A támogatási rendszer mo­rálisan is összeomlott - foly­tatta Kis Zoltán a társas vál­lalkozásokat üldözték, a ma­gyar mezőgazdaságból kiir­tandónak tartották, míg a csa­ládi gazdaságok megteremté­se és támogatása csak jelszó maradt. De az elkövetkező időszakkal kapcsolatban sincs a kormánynak koncepciója. A miniszterelnök ugyan ki­nyilatkoztatta, hogy a termő­föld megvásárlásánál a hely­ben lakókat preferálják, s a családi gazdaság maximum 300 hektáros lehet, ám nem vizsgálta senki, mekkora egy terület jövedelemtermelő ké­pessége, s azt sem, miből vá­sároljon a termelő földet, hogy juthat hitelhez és miként indul­hat be a földforgalom. A mezőgazdaságból élők kap­hatnak ugyan egy elővásárlá­si jogot a termőföldre - állítot­ta Kis Zoltán de pénz, támo­gatás nem társul hozzá. Az MSZP-SZDSZ-kormány is mulasztott, a beígért tünteté­sektől tartva nem nyúlt határo­zott kézzel az alapokhoz, emi­att az utolsó öt esztendő elve­szett az agrárium számára ­mondta a volt államtitkár. F. K. Kéz a zsebben A zsebre vágott, vezető' beosztású kéz a demokráciá­val együtt jött divatba. S bár „rendszerváltásról" boldo­gult A ntall József óta nem beszélünk („ váltani gatyát szo­kás" - tudtuk meg a miniszterelnöktől), a rendszervál­tozáson valahogy mégis rajtamaradt ez a gatyaszimbó­lum. Kifigyelhető', hogy felelős férfiak, bizonyos beosz­tás fölött, legalább az egyik kezüket folyamatosan nad­rágzsebükben melengetik. A mancs zsebbe nyomása egyedül akkor ajánlott, ha gatyánkról leszakadt az összes gomb (a sliccet is beleért­ve), a korc meg nem tartja rajtunk a gatyeszt, mégis sze­retnénk megőrizni emberi méltóságunk maradékát. Egyéb esetekben a zsebkezű ember még az arany nyakkendős politikus jelmezében is nyegle himpellérnek tűnik. Ha viszont nekiindul a járásnak, a jelenség bur­leszkbe vált át: zsebben tartott kézzel ugyanis elég nehéz összerendezett mozdulatokkal gyalogolni, mi több: siet­ni. Ha tehát fél kézzel levegőt kaszáló, másik csuklói nadrágkivágatban rögzítő, s erősen iparkodó férfiember húz el mellettünk, gyönyörködjünk el kivételes csípő- és fartechnikájában. Chaplinnek is tetszene, ha látná. Nyilas Páter Másfél napig folyt a víz a lépcsőházi mennyezetből Ünnepi csőrepedés Hétfő déltől kedd délutá­nig csaknem folyamatosan ömlött a víz egy Tisza Lajos körúti épület lépcsőházá­nak mennyezetéből. A kö­zös képviselő érkezésére váró lakók megegyeztek: nem zárják el a főcsapot, mert akkor negyven lakás maradna víz nélkül. Csaknem harminc órán át zuhogott a víz egy Tisza Lajos körúti épület lépcsőházi mennyezetéből. Hétfőn délelőtt nedvesedett át a kapualj plafon­ja, s a déli harangszóra már a be­járat teljes szélességében, sűrűn zuhogott az „eső"; a házba csak ernyővel, vagy a falhoz lapulva lehetett bejutni. A baj nem jár egyedül: nem elég, hogy hét végén, ráadásul háromnapos ünnepen törött el a vezeték, tetejében a ház kezelé­sével egy hónapja megbízott közös képviselő sem tartózko­dott Szegeden. A szerelő kijött ugyan, de a helyzetet látva meg­vonta a vállát, mondván, a műszaki rajzok ismerete nélkül nem foghat munkába. A csövek egy részét elzár­ták ugyan, de a főcsaphoz nem nyúltak: akkor negyven lakás maradt volna víz nélkül. Azért ilyen sok, mert az ázó Tisza La­jos körúti épület, valamint a hozzá közös udvarral kapcsoló­dó Fekete sas utcai ház közös hálózatról kapja a vizet. Miköz­ben a repedező plafonból gyön­gyözve bugyogott tovább a víz, a részleges vezetékzár miatt egy asszony a lépcsőházi csurgás alá tett vödörben gyűjtött vizet a vécékagyló leöblítéséhez... A közös képviselő a nemze­ti ünnep délutánján érkezett meg, s éjszakára elzárta a főcsa­pot. A lakók szerdán délelőtt élénken tiltakoztak lapunk ér­deklődése ellen: mint mondták, a lakások többsége már magán­tulajdonban van, s az ingatlanok értékét csökkentené, ha közhír­ré tennénk, hol történt a kiadós csőtörés. Rosszallásuknak csak a lépcsőkre húzódva adhattak hangot, mert néhány méterrel távolobb ismét megindult a „zá­por". Azért nyitották ki az időközben elzárt főcsapot/mert a szerelő csak így lelhette meg a falrontó áradat forrását. Annyi hamar kiderült, hogy az első és második emeleti lakás közti fö­dém tájékán lehet a baj: a víz azonban sehová sem jutott be; csupán az első emeleti lakás egyik fala nedvesedett át egy kicsit. Egy úr, aki már a hatva­nas évekbeli emeletráépítés ide­jén is itt lakott, állítja: a közel százéves ház falai még az ere­deti vízvezetékeket rejtik: háló­zatfölújítás, emlékezete szerint, nem történt. A lépcsőházzal szomszédos üzletekben nem tudták mire vél­ni a reggel óta tartó jövés-me­nést, kopácsolást. A mennye­zeti árvíz hírére sietve megvizs­gálták a falakat, aztán megnyu­godtak - a jelek szerint a boltok megúszták a kétnapos csőrepe­dést. Nyilas Páter Ivánovics Tünde és a Beli buba MM UflUC tj W UL.TI 1/l/Á/U A népdaléneklés a hivatásom" Az őszi kulturális fesztivál keretében hatalmas si­kert aratott három szegedi néprajz szakos egye­temista népzenei estje. Egyikőjüknek, az újvidéki Ivá­novics Tündének Beli buba cimmel a közelmúltban je­lent meg a CD-je. A népdaléneklést hivatásának érző előadóval a versenyekről és a népzene mélyebb ér­telméről beszélgettünk. -Az idén huszonegy évesen megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. Mikor énekelt először színpadon? - Hároméves koromban az újvidéki Szerb Nemzeti Szín­ház színpadán. Már akkor lát­szott, hogy a szerepléstől nem jövök zavarba. Az általános és középiskolai éveim alatt szin­te minden újvidéki és vajdasá­gi népdalénekesi versenyen el­indultam. Hatszor nyertem meg a Szólj, síp, szólj! népzenei ver­senyt, ahol különdíjasként meg­kaptam az abszolút győztes ki­tüntetést. Tizenhárom évesen az óbudai népzenei iskolába jártam havonta egyszer Budai Ilonához éneket tanulni. Köz­ben versenyeztem: 1996-ban a gödöllői országos népzenei ver­senyen nívódíjas lettem, egy évvel később nagydíjat kaptam a Vass Lajos Népzenei Verse­nyen, majd 1998-ban a Bartók rádió népzenei versenyéről kü­löndíjat vihettem haza. Legna­gyobb örömöre tavaly a bony­hádi Országos Népdaléneklési Versenyen arany minősítést kaptam. A versenyek mellett rengeteg pályázatot adtam be táncház találkozós CD-ékre, valamint az idén negyedszerre pályáztam meg a Népművészet Ifjú Mestere címet. - Az állandó versenyzés életformájává vált. Mik a céljai? - Az éneklést hivatásnak tekintem. Mára nem az a leg­fontosabb számomra, hogy első legyek egy megmérette­tésen. Pár éve a saját utamat keresem a népzenében, a nép­dalok mélyebb jelentéseit ku­tatom. Erdélyben, Újvidéken és Magyarországon jártam a falvakat, ahol az időseket fag­gattam, nekik mit jelent a népzene. Tőlük tanultam a legtöbbet, számukra az ének­lés létszükséglet, olyan kom­munikációs forma, amelyben nincsenek határok. A koncert­jeimen észrevettem, hogy a szomorú dalok alatt azok is elérzékenyülnek, akik nem értik a dal szövegét. Az évek alatt arra törekedtem, hogy megtanuljak a zenén és a da­lokon keresztül kapcsolatot teremteni az emberekkel. Népdaléneklés közben olyan érzéseket osztok meg a kö­zönségemmel, amelyek ugyan bennük is megvannak, de nem képesek kifejezni. Ezeknek a gondolatoknak és érzéseknek a visszatükrözése a feladatom. - Tudatos a pályája alakí­tásában, van menedzsere? - Nincs. A szüleimen kívül senki sincs, aki segíteni tudna. Édesapám arra nevelt, ha va­lamit el akarok érni az élet­ben, keményen meg kell har­colnom érte. - Az idén jelent meg első ijjiálló CD-je Beli buba (Aludj baba!) címmel. Mi­lyen dalokat válogatott össze? - Az Illyés közalapítvány támogatásával sikerült 300 CD-t és 300 kazettát kiadni. Eddigi énekesi pályám leg­szebb tizenhat dala található rajtuk. A széki, gyimesi, kalo­taszegi, vajdasági, mezőségi dalok mellett egy bukovinai székely balladát is beválogat­tam a sorba. Lóvoy Gizella Ivánovics Tünde: A népdalokon keresztül szeretnék kapcsolatot teremteni az emberekkel. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Oldalképek
Tartalom