Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-19 / 245. szám

MA: CSALÁDI KOJL b =* Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve EGE PÉNTEK, 2001. OKTÓBER 19., 91/245. ALAPÍTVA: 1910-BEN ÁRA: 68 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) internetcimünk: www.delmagyar.hu Lépfene nincs, csak pánik Az elmúlt napokban megyeszerte találtak már gyanús leveleket. A vizsgálatok szerint ezekben ártalmatlan szerek lapultak. Mellesleg Hom Gyula is kapott port. 3. oldal Drogellátókat keresnek Egy hete 44 csomag kábítószert találtak egy szegedi kollégiumban. Az intézmény igazgatója nem várja meg a rendőrségi vizsgálat befejezését, fegyelmi eljárást indít a két diák ellen. 5. oldal Befogadószinház a Korzóból Szegednek már régóta szüksége lenne egy befogadószínházra, amely kész produkciókat látna vendégül. Erre a célra legalkalmasabb a hónapok óta kihasználatlanul álló Korzó mozi. 4. oldal Katasztrófavédelmi gyakorlat Kishomokon Főszereplő a földrengés A vegyvédelmi szakemberek súlyos szennyezést is elhárítottak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól Földrengés okozta vészhelyzetet kellett megszüntetnie annak a több mint ezerkétszáz szakembernek, akik részt vettek a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság által rendezett katasztrófavédelmi gyakorlaton a kishomoki bázison. Hatvan polgármesteri hivatal mellett 33 állami szervezet is közreműködött az akcióban. A feladat nem volt könnyű, hiszen ejtőernyősök, búvárok, tűzoltók, mentők, határőrök munkáját kellett összehangolni ahhoz, hogy a feltételezett katasztrófa okozta veszteségeket csökkenthessék. A program kialakításában szerepet játszottak ugyan a New York-i terrorcselekmények is, de a konkrét feladatokat már márciusban meghatározták. A megyében 1995 óta rendeznek hasonló gyakorlatokat azokban az esztendőkben, amikor éles helyzetekben nincs szükség katasztrófavédelmi munkára. A szakemberek első értékelése szerint a gyakorlat kiválóan sikerült, és segített abban, hogy valós vészhelyzetekre időben és határozottan reagálhassanak a hatóságok. (Tudósításunk a 3. oldalon.) A MAV Rt. vezetői Az új híd tízmilliárdba kerülne Munkatársunktól Először ülésezett Szegeden a MÁV Rt. felügyelőbizottsága. A társaság vezérkara többek között a délkelet-magyarországi régió vasúthálózatának felújítási terveiről és középtávú beruházásairól is tárgyalt. - Az Európai Unió ISPAkeretéból a magyar vasút is jelentős támogatást kaphat mondta Endrédy István, a MÁV Rt. igazgatóságának elnöke. A Cegléd-Kiskunfélegyháza-Szeged vasútvonal jövőbeni fejlesztése 10 milliárd forintba kerül. A tervek között szerepel még a Tiszajenő-Szentes-Makó vonal korszerűsítése is. A Szolnok-Lökösháza vasút rehabilitációjával pedig hazánk is bekapcsolódhatna az európai fővonalba, vagyis a négyes korridorba. Csongrád és Békés megyében több határátkelőhely is található, amiket 2004-ig át kell alakítani, hogy megfeleljenek a schengeni egyezménynek. A MÁV vezérkara tárgyalt Bartha László polgármesterrel a lebombázott szegedi vasúti híd újraépítéséről is. Se a városnak, se a vasútnak, de még a kormánynak sincs erre a nagyszabású beruházásra pénze. Ezért uniós támogatást kell igénybe venni, hogy fedezzék a mintegy 10 milliárdos munkálatot. A régi vasúti híd helyén megépülne a Tisza-parti város harmadik közúti hídja. A vonatok pedig a medencés kikötő mellett jutnának át a folyón. Autóbuszuk több zugát igyekeztek kihasználni azok a csempészek, akik a tompái határállomáson jelentkeztek be vámvizsgálatra. A jugoszláv rendszámú jármű utasokat szállított a Ferihegyi repülőtérre, ám az autó átvizsgálásakor kiderült, nem csak repülni vágyók töltötték meg a buszt. A csomagok között ugyanis találtak a fináncok két zsákot, amelyekből összesen 35 görög Ikonokat is csempésztek Tekitőcök zsákban szárazföldi és egy mocsári teknősbékát vettek ki. Az utasok között senki nem vállalta magára, hogy ő utaztatja a több mint egy millió forintot érő védett állatokat, így ismeretlen tettes ellen indul eljárás. A pénzügyőrök azonban nem elégedtek meg ekkora zsákmánnyal. Alaposabban szemügyre vették az utasok csomagjait, s egy kanadai-jugoszláv állampolgárságú férfi táskáiból hamarosan előkerült 6 darab zsűrizett, felszentelt, egyházi tárgyú tűzzománckép, 78 darab kisméretű, fára ragasztott, papíralapú ikonkép és 3 nagyobb, szintén fára ragasztott, de rátétes papíralapú, keretezett ikon. Az utas csempészet bűncselekményének alapos gyanúja miatt építhet ki szorosabb kapcsolatot a magyar bűnüldözőkkel, míg a képeket - amelyek értékét felbecsülik - lefoglalták a vámosok. B. Z. Hatpárti indítvány a parlament előtt Megyei jogú város lesz Szentes? Új távlatokban reménykedik a Kurca-parti település. (Fotó: Tésik Attila) Megyei jogú város lehet Szentes, ha a parlament jóváhagyja a hatpárti konszenzussal benyújtott kezdeményezést a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására. A javaslatot nyolc képviselő - három fideszes, egy-egy szocialista, MDF-es, kisgazdapárti, szabad demokrata és MIEP-es - terjesztette az Országgyűlés elé. Az indítványuknak az a lényege, hogy az országban tizenegy olyan település is megkaphatná a megyei jogú városi státust, ahol a lakosság száma nem éri el az ötvenezer főt. A jelenleg hatályos jogszabály szerint erre a rangra csak a Szentesnél, Bajánál és Gyulánál nagyobb lélekszámú helységek emelkedhetnek. A dél-alföldi régióból e három város szerepel az országgyűlési képviselők beadványában. Az önkormányzati törvény módosítását indítványozó három fideszes honatya között legalábbis a nyilvánosságra került előterjesztésben - nem szerepel Farkas Sándor, a legnagyobb kormánypárt szentesi politikusának neve, ezért lapunk arról kérdezte őt, mit szólna ahhoz, ha a Kurca-parti település megyei jogú városi státust kapna. Mint mondta: az őt nem érdekli, hogy a neve nem szerepel az indítványozók között, számára az a fontos, miszerint Szentes ott van a javaslatban. „Gondolja, hogy véletlenül került oda? Kellett hozzá egy kis segítség" - mondta. Örül annak, hogy a kormány előterjesztése alapján Szentes elnyerheti az említett rangot, ha a képviselő-testület ezt kéri, és eleget is tud tenni a magasabb rangból adódó feladatainak. Szerinte a megyei jogú városi cím legkorábban 2003-ban adományozható Szentesnek. Farkas Sándor mindent elkövet annak érdekében, hogy ez sikerüljön, mert új távlatokat nyithat a településnek. Szirhik Imre polgármester elismerésnek tartja, hogy a tizenegy települést tartalmazó előterjesztésbe Szentes is bekerült. Ez nem csak a történelmi hagyományoknak, az egykori megyeszékhelyi címnek szól, hanem annak is, hogy dinamikusan fejlődött a város, amely az utóbbi években a térség központjává nőtte ki magát. A többpárti konszenzuson alapuló indítványnak külön örül, és szerinte ezzel ismerték el a szentesieknek a település fejlesztése és szépítése érdekében kifejtett munkáját. B. I. Vizsgálatot kezdeményezett Papp Zoltán Repedező házak Hattyason Bullás István szerint a megnövekedett forgalom okozza a repedéseket. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól A szegedi Hattyastelepen a Vaskapu utca lakói közül többen attól tartanak rájuk dől a ház. Az utcán öt-tíz percenkét haladnak át az építési törmelékkel és földdel megrakott tíztonnás teherautók. A jelentősen megnövekedett forgalomtól és zajtól a helybeliek már pihenni sem tudnak. Sőt mint az egyik idős lakó mutatta, házuk majdnem minden helyiségében hajszálrepedések találhatók. „Attól félünk ránk dől a ház, nemrég meszeitettünk. Erre most? Hullik a vakolat! Ki fogja megtéríteni a kárunkat?" - kérdezte kétségbe esve az utca egyik idős lakója, Bullás Imre. Hattyastelepen a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. által működtetett hulladékudvar mögött pár száz méterrel magántulajdonban lévő törmeléklerakó üzemel. Ide hordják a rakományukat a teherautók. A szegedi polgármesteri hivatal kivizsgálja az esetet, környezetszennyezés esetén az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséget is bevonja. (írásunk az 5. oldalon.)