Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-02 / 230. szám

KEDD, 2001. OKTÓBER 2. EGY SZÁZALÉK 9 Negyven fölött is formálható a test Középkorúak, súlyzót a kézbe! Tévhit az, hogy egy bi­zonyos életkor (mondjuk 40 év) után már nem ja­vítható a kondició, s nem formálható izmossá a test. A súlyzós edzések el­kezdése soha nem késő, ám a tréningsorozatot minden esetben előzze meg orvosi vizsgálat, s ajánlatos betartani a fo­kozatosság elvét - vallja Horváth Zoltán testépítő­és erőemelőedző. Télen abban bízunk, majd a virágillatú tavasz hozza meg a várt eredményt - vagy­is elbúcsúzhatunk a lassan, de biztosan derekunkra, mel­lünkre, hasunkra rakódó zsír­párnáktól. Tavasszal a nyár izzasztó melegében remény­kedünk, majd amikor ránk szakad a kánikula, nyeljük a sört, faljuk a lángost, a hétvé­gi bungiban főzött bográcsos pörköltet. De ősszel még a leglustábbak is így gondol­kodnak (legalábbis néhány percig): na, most kellene el­kezdeni valami testformáló tornát. - De vajon a középkorú generáció csak fogadko­zásban jeleskedik, vagy manapság már felkeresi a body-buildingtermeket is? - kérdeztük a 40 éves Hor­váth Zoltán testépítőedzőt (aki maga is számtalan si­kert ért el sportpályafutása során). Valaha kenuzott, később az erőemelő-válo­gatott tagja volt, s ma sem okoz számára különösebb Horváth Zoltán nem csak beszél a testedzés fontosságáról gondot a száznál is több kilóval megpakolt vasrúd emelgetése. - Az elmúlt években mindinkább tért hódított ha­zánkban az amatőr testedzés, ezt jól bizonyítja az a tény is, hogy sorra nyíltak a fitnesz­és testépítőszalonok. De saj­nos még most is azt tapasztal­ni, hogy ezeknek a szolgálta­tásait inkább a fiatalabbak, leginkább pedig a diákok ve­szik igénybe. A középkorúak­nál kialakult egy megle­hetősen hibás szemlélet, mi­szerint negyven fölött már úgysem alakítható a test - be­szélt edzői tapasztalatairól Horváth Zoltán. -Mi másra is gondolhat­nának a tisztes család­anyák és családapák, amikor a tévében is nap mint nap azt hangoztatják a szakemberek: egy profi labdarúgó erőnléte sem igazán javítható - hu­szonöt éves kor után. - Jómagam ezzel a meg­állapítással nem értek egyet. A test igenis az élet minden szakaszában erősíthető, bár tény: egy negyven-negyvenöt évesből már nem lehet él­sportolót faragni. De nem is ez a cél. Az erőnléti edzések­kel (gondolok itt futásra, ke­rékpározásra) összehangolt súlyzós tréningek - amennyi­ben az edzőterembe lelátoga­tó hajlandó az egészséges táplálkozás normái szerint ét­kezni - néhány hónapon be­lül nagyon is látható ered­ményt hoznak. Persze néhány szabályt mindenkinek be kell tartania. - A fokozatos terhelésre gondol? - Igen, arra is, mert ez az egyik legfontosabb alapelv. Ám mielőtt még a súlyzók után nyúlna bárki, negyven fölött már nem árt, sőt: in­kább kötelező konzultálnia orvosával. Az edzéssorozat elkezdését minden esetben előzze meg alapos orvosi vizsgálat, mert például aki magas vérnyomásban szen­ved, még véletlenül se „nyúz­za" addig magát, amíg ezt a baját nem kezelik. Amikor a leletekből az derül ki, hogy az edzésekre vágyó valóban A tréning­sorozatot előzze meg orvosi vizsgálat terhelhető, a fizikai teszt el­készítése következik. A bodyterembe lépő edzői fel­ügyelet mellett derítse ki, mennyit is bírnak ki az izmai, s ez alapján kérjen edzéster­vet. így elkerülhetők a sérü­lések. - Orvosi vizsgálat, erőfel­mérés, edzésterv. Mindez nagyon komolyan hang­zik. A hölgyek attól ijed­hetnek meg, hogy a tudo­mányos alapon végzett tréningek után a zsírpár­nák helyett immár túl sok izom csúfíthatja el a tes­tüket. - Ettől fölösleges'rettegni. Ugyanis azok a testépítő höl­gyek, akik hatalmas bicep­szeikkel a magazinok címlap­jaira kerülnek, s akiknek lát­ványa oly sok embert elré­miszt, sok éves munkával, napi kétszeri edzéssel, heten­te tonnák tucatjainak feleme­lésével „gyúrták ki" magu­kat. Egy negyven fölött test­építésbe kezdő hölgyet vagy urat a „túl izmosodás" veszé­lye nem fenyegeti. Bátyi Zoltán A Medicenter támogatásával válaszol — Emésztési zavaraim miatt kivizsgálásra utaltak. Az ultrahangvizsgálat epe­hólyag-kövességet igazolt. Fellétlenül meg kell műte­ni? - kérdezi K. M. szegedi olvasónk. — Az epehólyag-köves­ség súlyos gyulladásos szövődményeket, hasnyál­mirigy-gyulladást, sárgasá­got és legrosszabb esetben rosszindulatú daganatot okozhat. Választott idő­pontban, szövődménymen­tes esetben a műtét úgyne­vezett laparoszkópos mód­szerrel - nem felvágással ­elvégezhető, és ma már ru­tinműtétnek számít. Az operáció időlegesen elha­lasztható, de minél hosz­szabb ideig halogatja, annál nagyobb a szövődmények lehetősége és gyakorisága. A műtét tehát feltétlenül ajánlott. Szabá István sebész, sportorvos — Három hónappal ezelőtt teljes jólét közepette hirtelen fulladni kezdtem, remegtem, hevesen dobo­gott a szívem, izzadtam, úgy éreztem mindjárt meg­halok... Azóta is többször megismétlődött a rosszullé­tem, pár percig tart, de úgy félek, hogy a következőt már ki sem bírom. A bel­gyógyászok szerint pszichés eredetűek a tünetek. Való­ban pszichiáterhez kell for­dulnom? - érdeklődik egy 32 éves tanítónő orvossza­kértőnktől. - Az ön rosszulléteinek oka feltehetően pánikro­ham. Az agyi vészreakció, ami veszély (például föld­rengés) esetén természetes, sőt életmentő reakció, sok kellemetlenséget okoz, ha „hétköznapi" helyzetekben is jelentkezik, azaz az agyi hírvivő receptorok túlérzé­kenysége miatt túl hamar és könnyen kiváltódik. Sok­szor már a rohamtól való félelem is kiválhatja a kö­vetkező rohamot. Később ezek a rosszullétek nagy­mértékben akadályozhatják az embert napi tevékenysé­gében. Gyakran más pszi­chiátria betegséggel - főleg depresszióval - társul. A gyógyszeres kezelésben a szerotonin (agyi idegátvivő anyag) megbomlott egyen­súlyát visszaállító szerek a leghatékonyabbak, és a pszichoterápia több módja is hatékony lehet. Célja a pánikélmény csökkentése. Soós Nóra pszichiáter M MEIVCEHTER SZAKORVOSI INTÉZET MEDITEAM SZEGED KFT. 6722 Szeged, l'etóH sgl. .19. TelV7ax: 62/55-KX-KK Megrögzött dohányosok Sokan azt gondolják, hogy a dohányzás csupán egy rossz szokás, aminek elhagyása nem jelenthet nehézséget, csupán akaraterő kérdése. Ez bizony tévhit, s csak azok vé­lekednek így, akik életükben nem dohányoztak. A szomorú valóság az, hogy egy megrögzött szoká­son nagyon nehéz változtat­ni, nem beszélve arról, hogy a dohányzás nemcsak szokás, hanem bizonyok mértékig de­pendencia, függőség. Hason­ló a kábítószer-függőséghez. Éppen ezért, hiába az ész ér­vek, a dohányzásról való le­szokás embertpróbáló küz­delem, de azért nem remény­telen. kivált most, amikor már hozzáférhetők a nikotinmeg­vonást enyhítő tapaszok. A leszokást motiválandó néhány rémisztő szám: egy átlagos dohányos naponta 200 alkalommal szívja be és le a cigaretta füstjét. Ez ha­vonta 6 ezer, évente 72 ezer füstös belélegzés. Ha valaki 15 éves korában kezd el ci­gizni, akkor 45 éves korára már több mint 2 millió alka­lommal szívta meg a cigaret­táját. A nikotin növeli a pul­zusszámot, emeli a vércukrot, fokozza a véráramlást, az agykéreg és a középagy iz­galmi állapotát, rombolja a tüdőt, s az egész szerveze­tet. Kávé: nem csak élénkítőszer Rég bevált orvosságok Az Egészségügyi Vi­lágszervezet felmérései szerint a Föld népességé­nek kétharmada elsődle­ges orvosságként ma is gyógynövényeket hasz­nál. A világ legfejlettebb országaiban is, rene­szánszát éli az ősrégi gyógyhatású növények fogyasztása. A napját a legtöbb ember egy csésze kávéval kezdi, de valószínűleg fogalma sincs arról, hogy a kávé nem csak kedvenc élénkítőszer, hanem - amint azt tudományos vizs­gálatok is kimutatták - a légcső vérellátását is serken­ti. A sokak által kedvelt tea kevésbé élénkítő hatású, ugyanakkor kiváló fluorfor­rás, ezért segít meggátolni a fogszuvasodást. A fokhagyma, amit sokan csodaszemek tartanak, csök­kenti a vérnyomást, a kolesz­terinszintet, a szívinfarktust és a szívrohamokat kiváltó belső vérrögök képződésének valószínűségét. A golgotavirággal kap­csoltban több kutató arra a következtetésre jutott, hogy a növény „összetett hatást" gyakorol a központi ideg­rendszerre, ami enyhe nyug­tató és fájdalomcsillapító ha­tást eredményez. E virág ugyanakkor emésztésserken­tő is, az emésztőrendszert bé­lelő sima izmokat nyugtatja, s az így mutatkozó görcsoldó hatások révén hagyományos emésztésserkentőként is al­kalmazható. A görcsoldók nem csak az emésztőrend­szert nyugtatják, de más sima izmokat, így a méh izmait is. Ennek köszönhetően a golgo­tavirág hagyományos menst­ruációs görcscsillapítóként is használható. A fekete hangita az anya­méhre ható nyugtató anyagot tartalmaz, s ezért alkalmas menstruációs görcsök ellen, sőt századok óta használják a koraszülés megelőzésére. A málna, ez a finom gyü­mölcs, igen hasznos a terhes nők számára, mert a méhiz­mokat nyugtató anyagot tar­talmaz. Ezt számos vizsgálat igazolta és az orvosok Euró­pa- és Amerika-szerte szá­mos málna alapú gyógyászati készítményt írnak fel a ter­hességi hányinger és a méhir­ritációk enyhítésére, valamint a vetélés kockázatának csök­kentésére. Az őszi margitvirág vér­nyomáscsökkentő hatású, s tartalmaz olyan anyagokat is, amelyek megnyugtatják az emésztőrendszert. Kitűnő el­lenszere a migrénes fejfájás­nak. Mozgás az évekért Angol kutatók vizsgálatai azt elemezték, hogy a koszo­rúér-betegségek okozta ha­lálozások 35 százaléka, a vastagbélrák miatt bekövet­kezett halálozások 32 száza­léka, a cukorbetegség okoz­ta halálozások 35 százaléka elméletileg megelőzhető lett volna, ha az „áldozatok" ak­tívabb életmódot folytat­nak. A közelmúltban Hollan­diában hasonló számításokat végeztek a krónikus beteg­ségek halálozási arányáról, ahol nemcsak a mozgássze­gény életmódot, hanem egyéb életvitellel kapcsolatos rizikófaktorokat vizsgáltak. Az értékekből kitűnik, hogy a lakosság mozgásszegény életmódja miatt bekövetkező koszorúér-betegségből adódó halálozása legalább olyan nagyságrendű mint a dohány­zás miatti és háromszorosa az elhízás vagy túlzott zsírfo­gyasztás miatt bekövetkező halálozásnak. A mozgásszegény életmód önálló rizikófaktora a szív-ér­rendszeri betegségeknek, ha­sonló kockázatot jelent mint napi 20 cigaretta elszívása, vagy mint az emelkedett ko­leszterinszint illetve az eny­he magas vérnyomás. A Honolulu Heart Prog­ram - egy 12 éves vizsgálat­sorozat - megállapította, hogy a rendszeres fizikai ak­tivitás csökkentette a 60 évesnél idősebb emberek ha­lálozásának kockázatát, még az inaktivitás 30-40 száza­lékkal növelte az idő előtti halálozás veszélyét. A mozgás formáját tekint­ve dinamikus aktivitás aján­lott hetente 3—4 alkalommal 30-60 percig. Nem gondolná az ember, hogy már a második X után is mennyi egészségi gond, „hibalehetőség" adódhat életünkben. Ezért szeretem a rádióban­tévében az egészségűéi ismeretterjesztő műso-­rokat, életmódtanácsokat. Az egyik, ilyen beszél­getésben hallottam a magnézium élettani szere­péről és a hiánya okozta komoly panaszokról és következményekről. A főiskola elvégzése állandó stresszes állapotot jelentett számomra. A „görcsölés" évei voltak ezek. Dnjkkolós. izgulós alkat vagyok, és érzelmi­leg eléggé labilissá tett néhány magánéleti konf­liktus. Sportolni próbáltam, de igen gyakran kap. tam izomgörcsöt, emiatt a versenyszerű sportról le kellett tennem. Fáradékony lettem. Az éjsza­kai lábikragörcs gyakon látogatóm volt A menst­ruáció pedig igen gyakran tette pokollá napjaimat, kislánykoromtól az utóbbi évekig. Egészen addig, A görcsök oldószere: a MAGNEROT amíg egyszer a fodrásznál meg nem ismerkedtem egy fiatal doktornővel. Ó a magnézium élettani szerepéről kezdett me­sélni. Eszembe jutottak panaszaim, és kérdezni kezdtem. A doktornő javasolt egy magnéziumké­szítményt. A gyógyszer neve MAGNEROT, ami „azt tudja" az eddig ismertekhez képest, hogy az élet­fontosságú magnéziumion a sejtekbe könnyebben bekerüljön. Ez „állítólag" az orotsav érdeme. Az orotsav természetes anyag, naj^obb mennyiség­ben az előtejben található. Elkezdtem szedni, és az első szakaszban nyilván „feltöltődtem" magné­ziummal, a tüneteim megszűntek: két lábbal (gör­csök nélkül) állok a világban, és a stresszes, ne­héz napjaim sem viselnek meg annyira. Milyen kár, hoj^ első terhességem idején még nem tudtam, ho© az éjszakánként áj^ból kiug­rasztó lábikragörcs szintén magnéziumhiány mi­att gyötört. A baba egészséges méhen belüli fejlődéséhez a jó magnéziumellátottság elenged­hetetlen. De a jelenlegi, második terhességem alatt már nem mulasztottam el. A hamburgerek, pizzák és más „műanyag étkek" éppen a magnéziumot nélkülözik, tehát ú© gon­dolom, egy egész nemzedék nő fel a létfontos nyo­melem hiányával. Nyomatékosan felhívom hát mindenki figyelmét arra, amit én - immár posztg­raduálisan - is jól megtanultam: görcseim „oldó­szere" a magnézium! Sz. Piroska, 26 éves, főhivatású anyuka (x) Stressz és nátha A megfázással járó, jel­legzetes fájdalmat az orr nyálkahártyájának a gyulla­dása okozza. Ezt a gyulla­dást valójában a keletkező kémiai anyagok „egyvele­ge" váltja ki azáltal, hogy hat az ott lévő idegekre. Ezek az anyagok hatással lehetnek a távolabb futó idegekre is; ezért alakulhat ki fejfájás, vagy izomfájda­lom a megfázás kísérőjele­ként. Az emberi szervezet hat­hatós védekező mechaniz­mussal igyekszik legyőzni a „betolakodó" vírust. Szerve­zetünk állapotától függ, hogy a nyálkahártyában megtelepedő vírus megbete­gít-e vagy sem. Stresszes, túlfeszített időszakban a vé­dekező rendszer elfojtott ál­lapotban van. A stressz pe­dig mindennapos dolog, és ez bizonyára hozzájárul ah­hoz, hogy átlagban évente 2-3 alkalommal mindenki náthás lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom