Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-02 / 230. szám

KEDD, 2001. OKTÓBER 2. EGY SZÁZALÉK 7 Zöld helyett barna mezők a megyei térképen Hizlalják az ipari parkokat Recessziót hozott az ősz Sárguló levelek, gyengülő forint Vertikál Ipari Park. Egyre többen nyitnak kaput a Kálvária sugárút felé. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az Amerikát ért terrortámadás után világos volt, hogy az egyébként is lassuló világgazdasági ütem hazánk számára is következményekkel jár. A Gazdaságkutató Rt. és a Kereskedelmi és Hitelbank közösen készített, legfrissebb prognózisa a magyarországi változásokat vetíti előre. A szakértők szerint tartósabb lassulásra kell számítani, s meg kell szokni, hogy a szépen felfelé ívelő magyar mutatók ezúttal jó esetben beállnak majd egy állandó szintre. A GDP növekedése az idén itthon csak négy százalék körüli lesz, s öröm az ürömben, hogy még ez is azt jelenti: fennmaradhat a magyar gazdaság utóbbi években megszokott, évi, mintegy két százalékpontos előnye az euróövezet növekedési adatával szemben. A tanulmány további része költekezést jósol: a hazai lakossági fogyasztás és beruházás az év hátralévő részében - az exportdinamika visszaesése mellett gyorsul, ami ez egyensúly romlásával jár együtt. Az infláció mérséklődik év végéig, a forint árfolyama ingadozhat. s tendenciájában a nyári csúcshoz viszonyítva már inkább gyengül. A gyengélkedő forintnak szinte csak az exportőrök örülnek, ám a számok tanúsága szerint ez az érzés nem lesz tartós. A külkereskedelmi forgalom az idén is növekszik, de a tavalyinál jóval kisebb mértékben és egyre lassuló ütemben bővül. Az import mértéke júliusra beérte az exportét, s esély van arra, hogy év végére meg is haladja azt. Ennek következményeként duzzadó külkereskedelmi deficitre kell számítania hazánknak. Az eddig egyébként kedvezően alakult folyó fizetési mérleg részben ennek, részben az idegenforgalom megtorpanásának, s a növekvő profitkivitelnek köszönhetően télre már erőteljesen romlani fog. A működőtőke-beáramlás második félévi negatív egyenlege elsősorban a Westel Matáv által történő megvásárlásának statisztikában jelentkező következménye. A prognózis kitér az ipari növekedésre is. A szakemberek - az építőipari ágazat kivételével - a termelés látványos lassulását vetítik előre, s bár a visszaesés minden bizonnyal csak átmeneti, az ipari termelés év végére mindössze harmada lesz a tavalyinak. O. K. K. A kormány a Széchenyi-terv egyik kiemelten támogatott programját, az ipari parkok fejlesztésének időtartamát az eddigi hat évről tízre módosította. A nem titkolt cél az, hogy az egyre több helyen megnyíló parkok pályázatok útján minél több EU-s forrást mozgósíthassanak. Az országban 133, a megyében 9 ipari park található, de ez még csak a kezdet. Megváltozott ugyanis a kormány ipari parkokkal kapcsolatos stratégiája: míg az utolsó egy-két évben mérsékelni szerette volna a „parkosítás" hullámát és inkább a meglévőket erősíteni, most azt szeretné elérni, hogy a magánbefektetőket is körbekerített és vállalkozásokat befogadó centrumok kialakítására ösztönözze. A Széchenyi-tervben már olyan célok szerepelnek, mint az ipari parkok számának megduplázása az évtized végéig (250-es darabszámot határoztak meg az anyag megalkotói). Ösztönözni kell az ipari parkok létesítését - írja a program - az ország kevésbé fejlett területein is, elősegítve a tőkebevonást és a vállalatok letelepülését. Az ipari parkokban működő cégek száma jelenleg meghaladja az 1500-at, s ők adják a hazai ipar árbevételének 22 és exportjának 37 százalékát. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a parkok „megérdemlik" az állami gondoskodást. Matolcsy György gazdasági miniszter nemrégiben üzleti konzultációt tartott az ipari parkok vezetőivel, ahol a következőket mondta:, A világgazdaság növekedésének jelentős lassulása miatt a gazdasági kormányzás új eszközeit kell megkeresni, hogy az iparban két számjegyű legyen a bővülés. A további fejlődéshez fordulatra lesz szükség." Ehhez a kormány pályázati forrásokat nyújt, idén máris háromszorosára nőtt a keret az elmúlt évihez képest. A miniszter reméli, hogy ezek a számok is megduplázódnak, vagyis jövőre akár évi 4 milliárd forintot is a parkoknak adhatnak. Idén az első félévben 19 ipari park részesült a Széchenyi-terv keretében meghirdetett forrásokból, összesen 970 millió forintot nyertek. Ezekkel a támogatásokkal csaknem 5,7 milliárd forintnyi beruházás valósul meg, s 44 százalék a Dunától keletre. Az EU-csatlakozást követő nagyra törő tervekben az szerepel, hogy uniós forrásokból évi 7-8 milliárd forintos támogatás szerezhető meg. Fel kell gyorsítani a régi ipartelepek modernizációját, az úgynevezett „barna mezős" iparipark-fejlesztéseket - állítják továbbá a szakemberek. Meg kell jegyezni, Csongrád megyében kormányzati ösztönzés nélkül, magánkezdeményezésre is ez a megoldás látszik erősödni - hiszen a Dél-Alföldön jellemzően nem a multik építettek termelőkapacitásokat városok határában -, élő példája a volt textilművek területén fekvő Vertikál Ipari Park, Újszegeden a Heavytex Ipari Park, a nagylaki kendergyár területén pedig a Nagylaki Ipari Park és Logisztikai Központ. A Vertikálban például jelenleg 64 kis- és középvállalkozás bérel vagy tulajdonol négyzetmétereket, de számuk állandóan változik. Újdonság, hogy egyre többen szeretnék megvásárolni a területet, s véglegesen letelepülni azokon a négyzetmétereken, amelyek a parkban gépjárművekkel a főutakról a legkönnyebben megközelíthetők. Zöld mezős beruházásban többek között üdítő kivétel a mórahalmi Homokhát Agráripari Park, amelyben zömmel mezőgazdasági cégek találhatók. Területén idén nyáron 120 millió forintos beruházással inkubátorcentrumot avattak, amelynek bővítése tovább folytatódik. Fekete Klára NONSTOP HIRDETÉSFELVÉTEL TELEFONON 5000 Ft értékhatárig 18 órától reggel 8 óráig üzenetrögzítő 62/567-835 Tökéletesen biztonságos, és még kamatozik is 1 KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY! 2002/10 Jegyzési időszak: 2001. szeptember 24. - 2001. október 5. Futamidő: lév Kamat: 9,50% A Kamatozó Kincstárjegy fix kamatozású, kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, a lejárat után tovább nem kamatozik. A névérték és a kamat kifizetése a lejárat napjától esedékes. Elérhető maximális hozam mértéke: 9,39% (EHM) Jegyzési árfolyam: 2001. szeptember 24. - 2001. október 2. között: 99,90% 2001. október 3. - 2001. október 5. között: 100,00% Jegyzési helyek: CIB Értékpapír Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt„ OTP Bank Rt., Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjai, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata. A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt korlátozás nélkül átruházható. ái u MAGYAR ÁLLAMPAPÍR) A L L A M I GARANCIÁVAL Igazolványcsere a vállalkozóknak Munkatársunktól Július végétől az egyéni vállalkozói igazolványokat a székhely szerinti illetékes okmányiroda adja ki. Minden vállalkozónak, aki 2000. november elseje előtt váltotta ki vállalkozói igazolványát, újat kell kiváltania. Ezt „az egyéni vállalkozói igazolványról szóló kormányrendelet" mondja ki, amely szerint aki 2002. június 30-ig kicserélteti régi vállalkozói igazolványát, az illetékmentességet élvez, vagyis ezert semmit sem kell fizetnie. Aki azonban ezen az időponton túl tesz eleget kötelezettségének, annak már fizetnie kell. Egyéb esetben a vállalkozói igazolvány kiadásának eljárási illetéke 5000 forint. Az igazolványban feltüntetett adatok módosításáért - tekintet nélkül azok számára - 2000 forint illetéket kell fizetni. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másolat ára pedig 3000 forint. A módosított törvény szerint a vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési idejét, helyét, állampolgárságát, anyja nevét, a vállalkozás székhelyét, telephelyét (fióktelepeit), tevékenységének megnevezését, tevékenységi körét, adószámát és nyilvántartási számát. Az országban működő összes vállalkozónak 2003. január elsejéig a megújult vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkeznie. A cseréhez szükséges adatlapokat a kerületileg, illetve területileg illetékes okmányirodákban lehet beszerezni, és kitöltve ott is kell leadni. Ajánlatos minden érintett vállalkozónak mielőbb elintéznie az igazolványcserét, mert az okmányirodák túlterheltsége miatt problémák adódhatnak, ha az utolsó pillanatra halasztják a cserével kapcsolatos ügyintézést. DM/DV-információ A rendszerváltozás utáni időszak egyik legsikeresebb gazdasági reformprogramját követően a magyar kormány jelenleg mintha az ellenkező irányba tartana - irta a The Economist a „Szereti-e a magyar kormány a piacgazdaságot" című cikkében, amelynek alcíme szerint az állam felhagyott a kivonulással a magyar gazdaságból. A tekintélyes brit gazdasági hetilap budapesti keltezésű írása szerint Orbán Viktor számos országban köztük néhány közép-európaiban - a szabadpiac szenvedélyes apostola lenne, de nem Magyarországon. „A szocialista kormány megszigorító politikája elleni düh hulláma nyomán, az 1998ban megválasztott Orbán Viktor hatalomra kerülése óta soha nem tűnt a piac pártfogójának, néhány társa pedig határozottan ellenséOrbán, az apostol gesnek látszik a magyar gazdaságot uraló külföldi befektetőkkel kapcsolatban. Ennek ellenére a miniszterelnök a szocialisták által lerakott gazdasági alapok többségét érintetlenül hagyta, a piacgazdaság megbízható elkötelezettjeinek fontos tisztségeket adott. Járai Zsigmond, a Budapesti Értéktőzsde egykori vezetője pénzügyminiszter lett, Chikán Attila közgazdász professzor gazdasági miniszter. Surányi György, a független központi bank köztiszteletben álló elnöke is állásában maradhatott" - emlékeztetett a brit lap. A kormányfő jutalma folyamatosan öt százalék körüli növekedés és a külföldi befektetések egészséges beáramlásának folytatódása. Járai Zsigmond a jegybank vezetőjeként ma is magas tisztséget tölt be, Surányi azonban nem kapta meg a lehetőséget a második terminusra, Chikánt pedig menesztették. Az ilyen „fékező, befolyásoló erők távozásával" és a tavaszi választások közeledtével ügy tűnik, az Orbán-kormány még inkább szeretné, hogy az államnak erős gazdasági szerepe legyen - véli a cikkíró. A lap rámutat arra, hogy néhány vállalat, köztük a többségben magánkézben lévő nemzeti kőolaj- és gáztársaság, a Mol számára különösen fájdalmas az a politika, hogy alacsonyan tartják az állam által ellenőrzött árakat az infláció fékezése érdekében. A Mol képtelen volt a földgáz árát a világpiaci szintre emelni, így hatalmas veszteségeket szenvedett el a gázüzletágban. A kormány emellett ejtette tervét az 1998-ban államosított Postabank privatizálására. Hasonló módon államosítottak néhány magántársaság által működtetett autópályát, miután tulajdonosaik bajba kerültek, az új autópályák építését pedig az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank finanszírozza. A kormány állami bőkezűséget ígér olyan ügyekben, mint a fürdőturizmus fellendítése, a 2012-es olimpiai játékok rendezési jogának elnyerése - ismerteti az elmúlt időszak kormányterveit a lap. A The Economist szerint ezek a lépések sok közgazdászt aggodalommal töltenek el, de kétségbeesésre nem adnak okot, mivel véleményük szerint Magyarország gazdasága ma már annyira liberális, mint néhány nyugat-európai országé. Az államnak kevés tere van a manőverezésre. Még az olyan látszólag radikális lépés, sem hozna nagy változást a magánosított, külföldi befektetők által uralt ágazatban, mint egy állami irányítású bankcsoport létrehozása. A kormányt vádolhatják azzal, hogy rossz példát mutat, de egyelőre nem veszélyezteti a gazdaság nemrég visszanyert egészségét - állapította meg a brit hetilap.