Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-01 / 229. szám

2 BELFÖLD - KÜLFÖLD II. János Pál: szeptember Mikor ke beriség legsötétebb napja a háború? A szeptember 11-én történt tragédia az embe­riség legsötétebb napja­ként vonul be az emléke­zetbe - mondta vasárna­pi Úrangyala imádságá­ban II. János Pál pápa, aki szerint a béke ügyét nem lehet különválaszta­ni az igazságtétel kérdé­sétől. A katolikus egyházfő va­sárnapi római imádságban ar­ról szólt, hogy ebben a feszült nemzetközi helyzetben min­den embernek a béke érdeké­ben kell fáradoznia, hogy a vi­lágot megkímélje a terroriz­mustól. Hozzáfűzte: a béke ügyét nem lehet különválasz­tani az igazságtétel kérdésétől, de ez utóbbit csakis a megbo­csátás és a szeretet táplálhat­ja. II. János Pál emlékeztetett arra, hogy mindhárom mono­teista vallás - a keresztény, a zsidó és a muzulmán - egya­ránt a béke ügyének elkötele­zett. Kutatás, nem romeltakarítás A szeptember 11 -i tragé­diáról, annak következménye­iről szólt Rudolph Giuliani, New York polgármestere is ezen a hétvégén. Bejelentet­te: nincs már remény arra, hogy a Világkereskedelmi Központ romjai között túl­élőkre találjanak, de hozzátet­te: még most is elutasítja azt, hogy a „kutatás és mentés" el­nevezést átkereszteljék romel­takarításra. A kutatóalakula­tok továbbra is a legnagyobb körültekintéssel vizsgálják át a romokat, hogy a szétszag­gatott testrész-tetemeket a le­hető legjobb állapotban emel­jék ki. Giuliani elmondta: a hozzátartozók bejelentése alapján 4642, míg a rendőrsé­gi becslések szerint 5641 sze­mély tűnt el a World Trade Center (WTC) elleni támadás következtében, de végleges adatokat csak napok, esetleg hetek múlva lehet közölni. A New York-i rendőrség adatai szerint eddig 309 holt­testet találtak meg. A Pentagon elleni támadásban 189-en vesztették életüket, a Pennsyl­vaniában lezuhant repülőben pedig 44-en lelték halálukat. John Ashcroft igazságügy-mi­niszter bejelentette: a hatósá­gok eddig több mint 480 sze­Az Afganisztán legnagyobb részét uraló iszlám fundamentalista tálibok hívei Bush amerikai elnök hasonmását égetik a pakisztáni Karacsiban. (MTI Telefotó/AP/Zia Mazhar) mélyt vettek őrizetbe a terror­támadás kapcsán. Nem tudni azt sem ponto­san, mekkora anyagi kár kelet­kezett a Világgazdasági Köz­pont két tornyának elpusztítá­sakor, de már elkészültek az első becslések arról, mennyit kell költenie az USA-nak a helyreállítási munkálatokat során. Az összeg megközelí­ti a 40 milliárd dollárt. He­tente százmillió dollárt emészt fel a hozzávetőlegesen 1,2 millió tonna rom eltakarítása. Eddig egyébként mintegy 130 ezer tonna törmeléket szállí­tottak el Staten Islandre. Az ikertornyok újjáépítése is előreláthatóan több mint 8 milliárd dollárba kerül majd, de minden attól függ, végül is mit építenek az összeomlott épületegyüttes helyére. Ugyancsak milliárdokban szá­molják a személyi kiadáso­kat, így például azokat a túló­radíjakat, amiket a napi 24 órában mozgósított rendőrök­nek, tűzoltóknak fizetnek ki. A romeltakarításhoz - Giuliani polgármester szerint - leg­alább 9 hónapra lesz szükség, de elképzelhető, hogy egy évig is eltartanak a munkála­tok. Szombaton hozzáláttak a WTC 4-es számú épületének eltakarításához is. Ez a ház ugyan nem omlott össze, de annyira megsérült, hogy vesz­élyezteti a közelben dolgozók testi épségét. Segítség a munka nélkül maradottaknak Miközben New Yorkban ezrek azon dolgoznak, hogy minél sikeresebben haladja­nak a romeltakarítási munká­latok, Cantp Davidben George Bush amerikai elnök vezetésé­vel az ország gazdasági életé­nek fellendítésére, a szeptem­ber 11-i támadás után munka nélkül maradtak megsegítésé­re vonatkozó terveken dolgoz­tak a szakértők. Szóba került olyan megoldás, miszerint 13 hétre emelnék a munkanélkü­li segélyek folyósítását, s to­vábbi adócsökkentéseket is ja­vasoltak. Bush elnök a De­mokrata Párttal egyetértésben a minimálbér emelésén is dol­gozik. Bush szombati rádióbeszé­dében szólt a háborúról is. Győzelmet ígért az USA pol­gárainak a terrorizmus elleni küzdelemben, de egyben tü­relemre is intette honfitársait. Úgy fogalmazott: „nem keres­tük ezt a konfliktust, de mi fo­gunk győzni". Hozzátette: ez a háború más lesz, mint min­den eddigi volt. Egy amerikai felmérés szerint az amerikai­ak 90 százaléka továbbra is helyesli, hogy katonai akciót indítsanak a terrortámadás el­követői és értelmi szerzői el­len. Készek a háborúra az af­ganisztáni tálibok is. Azt a hírt ugyan cáfolták (miként a Pen­tagon is), hogy Afganisztán nyugati részén elfogták az amerikai különleges alakula­tok három tagját, és velük két afgánt - vagyis az amerikaiak elleni harc még nem kezdődött el. Ám a tálib vezetők az egész országban a szent háborúra készítik fel az afgánokat. Több tartományban is gyűléseket rendeztek. A kabuli rádió je­lentése szerint szombaton leg­kevesebb nyolc tartományban találkoztak vezető tálib sze­mélyiségek helybéliekkel, akik arról biztosították őket: ké­szek a harcra. Blaír látta a bizonyítékokat Több londoni lap szerint a háború napokon belül kirob­banhat. Vasárnap azt írták: az Egyesült Államok és Nagy­Britannia 48 órán belül lecsap az Oszama bin Laden által irá­nyított afganisztáni kiképzőtá­borokra. A The Observer sze­rint a támadások célja megöl­ni bin Ladent, és ezzel párhu­zamosan csapásokat mérnek a tálib rendszer légi és száraz­földi erejére. A Mail on Sun­day című lapban az afgán el­lenzéki Északi Szövetség egyik katonai vezetője úgy nyilatkozott, két napon belül új offenzívát indítanak a tálibok ellen, az USA támogatásával. Tony Blair brit kormányfő pedig bejelentette: ő maga lát­ta a megcáfolhatatlan bizonyí­tékokat, amelyek egyér­telművé teszik, hogy a szaúdi milliárdosnak köze volt a szep­tember 11-i merényletekhez. Blair ismételten figyelmeztet­te az afganisztáni tálib veze­tést: vagy segíti a nyugati or­szágokat és kiadja bin Ladent, vagy ellenséggé válik. De vajon bin Laden még mindig Afganisztánban rejtő­zik? A tálibok pakisztáni nagy­követe szerint a terroristavezér jelenleg is afgán földön van, és biztonságának szavatolása ér­dekében ismeretlen helyen, a tálibok által ellenőrzött terüle­ten tartózkodik, de pontos hol­létét csak a biztonsági erők tudják. A diplomata elmond­ta azt is: bin Laden megkapta a tálib vallási vezetők taná­csának az ajánlását, miszerint hagyja el Afganisztánt, ám er­re nem válaszolt. HÉTFŐ, 2001. OKTÓBER 1. A Fidesz-frakció Sopronban Molnár átlépett Sopron (MTI) Bármennyire furcsa is, az amerikai tragédia első gazdasági hatásai ked­vezőek, de hosszabb távon azzal kell számolni, hogy a gazdasági növekedés világ­szerte lelassul - hangzott el a Fidesz képviselőcsoport­jának kétnapos soproni ta­nácskozásán szombaton tartott sajtótájékoztatón. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: a magyar kormány felelőssé­ge, hogy miként tudja majd áthidalni a recesszió időszakát. Ezért van szük­ség gazdaságélénkítő cso­magra, amelyet, mint el­hangzott, Széchenyi-terv pluszként aposztrofálnak a Fideszben. A Fidesz frakció még pénteken késő este ellen­szavazat nélkül felvette tag­jai sorába a Független Kis­gazdapártból korábban kilé­pett, majd függetlenként dolgozó Kiszely Katalin és Molnár Róbert képvi­selőket. Az SZDSZ meghirdette Kossuth-év Budapest (MTI) Kossuth Lajos születésének jövőre esedékes két­századik évfordulója alkalmából az SZDSZ egy éven át tartó ünnepségsorozatot rendez, melynek szombaton tartották a megnyitóját a budapesti Kossuth téren. Az ünnepségen mondott beszédében Göncz Árpád volt köztársasági elnök, a rendezvénysorozat fővédnöke felidézte 1848-1849 viharos eseményeit, történelmünk legnagyobb jelentőségű forradalmát, amelynek Kossuth Lajos előkészítője, eszmei megalapozója, s az azt követő szabadságharc vezetője volt. Göncz Árpád utalt arra, hogy Kossuth volt a szellemi előkészítője az úgynevezett ápri­lisi törvényeknek, amelyek lehetővé tették Magyarország nemzeti függetlenségének, megújult jogrendjének, de­mokratikus államszerkezetének gyakorlati megalapo­zását. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke arról beszélt, hogy miért fontos a szabad demokratáknak Kossuth Lajos. Az egy esztendeig tartó ünnepségsorozat védnökei: Görgey Gábor, Kuncze Gábor, Magyar Bálint, Szacsvay László és Széchenyi Péter. Az RMDSZ és tiszteletbeli elnöke Megrótták Tőkést Marosvásárhely (MTI) Megrovásban részesítet­ték Tőkés László reformá­tus püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség tiszteletbeli elnökét a tavalyi választási kampány során tett kijelentései miatt a szervezet belső parla­mentjének szombaton ren­dezett marosvásárhelyi ülé­sén. A Szövetségi Képviselők Tanácsa zárt ülésen vitatta meg az RMDSZ etikai és fegyelmi bizottságának je­lentését. Tőkés püspök el­len olyan panasz érkezett a bizottsághoz, hogy a tava­lyi törvényhozási választás kampánya idején az RMDSZ tiszteletbeli elnö­keként nem támogatta egyértelműen a szövetsé­get, a Szilágy megyei sze­nátorjelölt-lista esetében pedig tartózkodó álláspont­ra helyezkedett. A fegyelmi és etikai bizottság 2:1 arányban megalapozottnak találta a panaszt, és elma­rasztaló jelentést terjesztett a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. A testület hosszas vita után 39 igen szavazattal 17 nem ellenében 9 tartózko­dás mellett elfogadta a je­lentést, és úgy döntött, hogy megrovásban részesíti az RMDSZ tiszteletbeli el­nökét. MSZP-VALASZTMANY. Az MSZP Országos Választ­mánya szerint a Fidesz és a mi­niszterelnök tudatosan ráját­szik az Egyesült Államokat ért terrortámadás tragédiájára az­zal, hogy szavaiból félelem árad, nyilatkozataiban pedig erősíti az emberekben a félele­mérzetet - mondta Jánosi György. A választmány elnö­ke úgy véli: a kormányfő „azt a szerepet kívánja eljátszani, hogy jóságos kormányzóként majd én vigyázok rátok". Hoz­zátette: tudják, hogy megrop­pant a kormánytöbbség, és ezért követnek el mindent, hogy a társadalomban me­gerősítsék pozíciójukat. Az MSZP-s politikus nem zárta ki, hogy a fontos döntések ese­tében a kormány elő tudja ál­lítani a minimális többséget a MIÉP segítségével. DIGITÁLIS BELVÍZ­TÉRKÉP. A Földművelésü­gyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium nyílt közbeszerzési el­RÖVIDEN járást hirdetett meg a Tisza­völgy és a Duna-Tisza köze di­gitális belvíztérképének elké­szítésére. A nyertesnek az 1999-2000. évi légi felvételek belvízi információtartalmának kinyerésével kell előállítania a koordinátarendszerbe helye­zett, digitális térképsorozatot. A tendergyőztesnek a szerző­dés aláírásától számított 1 éven belül kell elkészítenie a bel­víz-térképet. LAKÁSÁTADÁSOK. Dömpingszerűen zajlottak a lakásátadások vasárnap az ár­víz sújtotta szatmár-beregi te­lepüléseken, az újjáépítés első határidős napján. Kerekes Im­re, a lakások műszaki el­lenőrzését ellátó Szabolcs-Szat­már-Bereg Megyei Mérnöki Kamara elnöke elmondta: a hét végén összesen négyszáz ház építésének befejezését jelen­tették be szervezetükhöz a helyreállítással megbízott kon­zorcium cégei. ÚJ BALOLDAL. Nyolc baloldali szervezet egyesülé­sével szombaton Budapesten alakuló országos nagygyűlést tartott az Új Baloldal választá­si szövetség, amelynek elnök­évé Schiller Lászlót választot­ták. A pártelnök sajtótájékoz­tatóján elmondta: az Új Balol­dal novemberi kongresszusán döntenek a választási program­ról, a 176 egyéni képviselője­lölt személyéről, illetve akkor nevezik meg miniszterelnök­jelöltjüket is. A szombati nagygyűlésen az Új Baloldal országos elnöksége mellett működő konzultatív-szervező testület az országos tanács ve­zetőjévé az MSZP-ből koráb­ban kizárt Schmuck Andort vá­lasztották meg. REFORM KISGAZDA­PÁRT. Nagy Ferenc József volt kisgazda mezőgazdasági minisztert tiszteletbeli elnök­nek, Liebmann Katalint pe­dig pártelnöknek választotta a Reform Kisgazdapárt or­szágos nagyválasztmánya. A 242 küldöttből 213-an jelen­tek meg, és közülük 212-en voksoltak Liebmann Katalin elnökké választására. Főtit­kárnak Somodi Endrét, szer­vezőfőtitkárnak Máté Gábort, pártfőügyésznek Műhelyi Já­nost választotta. A VÁROSIASODÁS TÍZ ÉVE. Az utóbbi tíz évben 86­tal nőtt a városok száma Ma­gyarországon - derül ki a KSH „A magyar kisvárosok" című kiadványából. A KSH 2001. július 1-jei adatai szerint 252 város van az országban, 15-tel több, mint egy évvel korábban. A gyors ütemű városiasodás 1950-ig nyúlik vissza, hiszen 50 évvel ezelőtt még csupán 54 várost regisztráltak. Megszűnt a forint csúszóleértékelése Inflációs célpálya Budapest (MTI) Október l-jén megszűnt a forint csúszóleértékelése. Az MNB a nemzeti valuta plusz-mínusz 15 százalékos le­begtetési sávjának közepét 276,1 fo­rintos euró árfolyamon rögzíti. A közelmúltban határozott így a Monetá­ris Tanács, a jegybank legfőbb monetáris döntéshozó testülete. A tanács szerint miu­tán az MNB áttért az inflációs célt követő rendszerre, megszűnt a létjogosultsága a csúszóleértékelésnek. A várakozások orien­tálása tekintetében a kitűzött inflációs célpá­lya vált meghatározóvá. A csúszóleértékelés megszüntetésével és a forint euróhoz törté­nő rögzítésével a magyar árfolyam­mechanizmus nagyban közeledik az Európai Unióéhoz. A csúszóleértékelés 1995 márciusi beve­zetése része volt az akkori stabilizációs in­tézkedéseknek. Az MNB azáltal, hogy előzetesen nyilvánosságra hozta, havonta milyen arányban korrigálja a forint árfolya­mát a valutakosárhoz képest, kiszámítható gazdasági környezetet teremtett. 1995. már­cius 16-tól június 29-ig a csúszóleértékelés havi mértéke meglehetősen magas, 1,9 szá­zalék volt. Június végétől ez 1,3 százalékra csökkent, majd a következő években - az infláció csökkenésével párhuzamosan - fo­kozatosan tovább mérséklődött. A leértéke­lés havi üteme 1998. január l-jét követően esett 1 százalék alá, akkor 0,9 százalékot ért el. Az MNB idén április elsejétől szeptember végéig már csak 0,2 százalékkal értékelte le havonta a forintot az euróhoz képest. A valutakosár összetétele is változott időközben. A bevezetéskor a valutakosárban az amerikai dollár 30 százalékos súllyal, az Európai Unió akkori közös valutája, az ECU 70 százalékkal szerepelt. 1997. január l-jétől az ECU-t a német márka váltotta fel. majd 1999. január l-től a német márka he­lyett már az euró került a kosárba. 2001. ja­nuár l-jét követően a forint árfolyamalaku­lását 100 százalékban az euróhoz kötötte a jegybank. DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG Főszerkesztő: SZETEY ANDRÁS • Főszerkesztő-helyettes: ŐRFI FERENC • Szerkesztők: KOVÁCS ANDRÁS, SZÁVAY ISTVÁN, V. FEKETE SÁNDOR • Rovatvezetők: KECZER GABRIELLA (életmód, kultúra, mellékletek). MISKOl 07.1 RÓBERT (fotói. OLÁH ZOLTÁN (hír és információi. SÜLI JÓZSEF (sport) • Délvilág szerkeszlőségvezető: ÚJSZÁSZI ILONA • Kiadó és szerkesztőség: 6720 Szeged. Stefánia 10.. Sajtóház. Levélcím: 6740 Szeged. Pl 153. Telefon: 62/567-XKX. Szerkesztőségi titkaisag: 62/567-800. Fax: 62/567-881. Sportrovat: 62/567-882. Interneteim: www.delmagyar.hu,www.delvilag.hu. E-mail: szerkesztoseg@delmagyar.szeged.hu • 6800 Hódmezővásárhely, Szegfű u. 1-3. TeL/fan: 62/241-905. Hirdetési tel./fax: 62/242-419. 691X1 Makó. IVak F. u. 6. lel.. 62/213-391 Tel./fax: 62/213-198. 6600 Szentes, Kossuth u. 8. Tel.: 63/401-024. Tel./fax: 63/314-838. 6640 Csongrád. Kossuth tér 9-11. (Városi Galéria) Tel./fax: 63/481-010. • KIADJA A DÉLMAGYARORSZÁG KFT. • Kiadőigazgató: PÁS/TINI MÉSZÁROS ÉVA. Kiadót titkársági fax: 62/442-958 • Hirdetésfelvétel: 62/567-832, 62/567-835. Fax: 62/567-885. • Nyomdavezető: HOCZ PÁL. Nyomás: 6725 Szeged, Kálvária sgt. 67. Telefon: 62/466-847. • Terjesztést vezető: KÓTI ZOLTÁN. Terjesztés 62/567-864. Terjesztési zrtldszátn: 06-80/821-821. • Előfizetésben terjeszti a Délmagyarország Kft • Előfizetési díj egy hónapra 1059 (Délmagyarország), 940 Ft (Délvilág) • Árus terjesztés: Délhír Rt. • ISSN 0133-025X (Délmagyarország). ISSN 14164X199 (Délvilág) • A Délmagyarország Kft. a Kisalföld Lapkiadó Társaság tagja. Ügyvezető igazgató: SZAMMER ISTVÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom