Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-07 / 209. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. SZEPTEMBER 6. MEGYEI TÜKÖR 7 Taxisok - utolsó vérig Akciójelenetet forgattak Szegeden, a Széchenyi téren. A Szerelem utolsó vérig című film stábja megszállta a város legszebb terét és a környező' utcákat. A jelenetben a főhős és gyönyörű partnernője éppen nagyon menekülnek egy szép autóval. Fékcsikorgással és füstölgő gumikkal kísérve hajtanak el nagy vargabetűvel a Szeged étterem felé, kérésziül a taxisdroszton. A forgalom persze lezárva, gyalogosok elterelve, ahogy ez ilyenkor lenni szokott. Ötször elpróbálták a veszélyes jelenetet, majd többször fel is vették. Mikor végre minden pont úgy sikerült, ahogyan azt a rendező elképzelte, a padon nézelődő taxisofőrök hangos tapssal és ovációval díjazták a kaszkadőrök, autósofőrök teljesítményét. Tönkretéve ezzel a körülbelül húszfős stáb több, mint egy órai megfeszített munkáját. A hangmérnök felállt, majd a taxisok felé fordulva így szólt: nagyon köszönöm, hogy tönkretették a felvételi! A. T. J. A Szerelem utolsó vérig cimű film forgatása alatt a rendőrök és városőrök ellenszolgáltatás nélkül vigyáznak a „rendre". Az előbbiek olykor még szerepet is vállalnak. Amiért nem kérnek gázsit. A megyében egyébként két településen, Szegeden és Makón forgatják a film egyes epizódjait. Egyik város sem kér közterület-használati díjat a film készítőitől. A Széchenyi téren forgatták a film eddigi leglátványosabb epizódjait, a rendőrség és a városőrség mintegy harminc emberrel biztosította kedden a belvárosi helyszínt. Tegnap a Stefánián és a Laposon sokkal kevesebb munka akadt a „biztonságiaknak", csak öt rendőrre és hét városőrre volt szükség a forgatáson. - A biztosítás nem okoz komoly gondot, mert a forgalmat csak arra a néhány percre kell teljesen leállítanunk, amikor „akció" van - mondta Mózes Sándor rendőr őrnagy, a szegedi rendőrkapitányság forgalomellenőrzési alosztály vezetője. A rendőrség egy-egy munkatársa statisztaként is kisegíti Dobray György rendezőt. - A város nem kér pénzt közterületei használatáért, mert úgy gondoljuk, ellenszolgáltatásként kitűnő reklám lehet ez a film Szegednek - nyilatkozta Kerek Attila, az önkormányzat kulturális irodájának vezetője. Kerek Attila szerint az a legfontosabb, hogy Szeged és Makó minél többször és minél szebb arcát mutatva jelenjen meg a filmben. - A Szegedről és a megyéről készült látványos, szép képek sokkal többet jelentenek, mintha ugyanennyi reklámidőt vennénk valamelyik tévében mondta az irodavezető. Csik Gergely Gázsi nélkül szerepelnek a rendőrök Megszépülő sírkertek A Makóról elszármazott zsidók gyakran látogatnak vissza őseik földjére. (Fotó: Schmidt Andrea) A makói zsidó temetők rendben tartását évek óta szívügyének tekinti a Városvédő Egyesület. Fodor László elnök szerint a sírkertek páratlan helytörténeti értéket képviselnek. Megmentésük a városba évente visszalátogató leszármazottaknak is fontos, akik adományaikkal segitik az állagmegóvást. Makón összesen három izraelita temetkezési helyet tartanak számon. Közülük kettő egykor városszélinek számított, mára azonban körbefogták őket az utcák. A harmadik sírkert, a jángori azonban még mindig a külterületen található - avat be a temetők történetébe Fodor László. A Városvédő Egyesület elnöke szerint a legnagyobb értéket talán az képviseli, amelyik a Kossuth és a Sírkert utca sarkán található. Ez Makó egyik első temetője: 1739-ben, a törökvész utáni újjátelepüléskor nyílt. Ötven évvel ezelőtt még több száz sírkő volt itt, ma alig harminc. Egy részüket egyszerűen elvitték, más részük tönkrement, hiszen kevéssé tartós homokkőből faragták őket. A legértékesebb története annak a nyughelynek van, amelyben egy gyilkossággal ártatlanul vádolt, majd felakasztott férfi nyugszik. Ám a többi is különleges, sokat elárulnak a korabeli Makóról. Az egyesület e temető köré már korábban is emelt kerítést. Most ezt váltja le egy erősebb, tartósabb. A kétszázhatvan méternyi betonkerítést makói kivitelező építi hatmillió forintból. Ha a munka készen lesz, a városvédők fel fogják dolgozni a még meglévő sírok feliratait. A másik, Jángori temető 1850-ben nyílt. Ma ezt találni a viszonylag legjobb állapotban. Nagyon sok olyan makói zsidó nyugszik itt - művészek, iparosok, bankárok, orvosok, kereskedők - akik beírták nevüket a város történetébe. A sírkövek többsgge ráadásul nagyon szép, héber nyelvű felirataik pedig valóságos titkokat rejtenek. Fodor László szeretné, ha ezeket is dokumentálhatnák. Itt különben ezerkétszáz sír van a neológ és háromszázhatvan az ortodox fertályon. Az elszármazottak anyagi hozzájárulásából itt védett emlékhelyek, úgynevezett ohelek épülnek. Ez fedett imahelyet jelent. Két rabbi sírjánál készül ezekben a napokban ilyen építmény, melyek a tisztelgés körülményeit méltóvá teszik. Fodor László egyedül azt fájlalja, hogy az összeomlott ravatalozó felújítására valószínűleg nem kerülhet sor a közeljövőben. A harmadik izraelita temetőnek ma már sajnos csak a helye van meg. A márvány kőlapokat az utolsó darabig elhordták, a területen gyom nő. Immár csak egy emléktábla hirdeti, hogy a Hársfa utcában valaha sírkert volt. Fodor László abban bízik, hogy a másik két emlékhely nem jut erre a sorsra. Ez nem csak a városnak fontos, de a rendszeresen ide látogató elszármazottaknak is, akiknek vallása kötelességként írja elő a nyughelyek megőrzését az idők végezetéig. A látogatók pedig évről évre többen érkeznek. Szabó Imre A forgatás egy pillanata Szegeden, a régi Hungária mellett. (Fotó: Karnok Csaba) Visszavonták a törvénymódosítást A fogyatékosok és a támogatás Egy hónapig sem élt az a törvénymódosítás, mellyel a kormány megszigorította a mozgáskorlátozottak - lakásátalakítási, fogyatékossági és közlekedési támogatási rendszerét. Oly mértékben szűkítették a segítségre jogosultak körét, hogy például a lakásátalakítási támogatást igénylők közül mindössze öt százalék kaphatott volna állami segélyt. A kormány a visszaélések visszaszorításával érvelt a döntése mellett. Az országos adatok szerint idén július 30-ig összesen 55 ezer 200 fogyatékossági kérelem érkezett a kormányhoz. Ebből mindössze 26 ezren - köztük tizenháromezer mozgáskorlátozott - kaptak anyagi segítséget. Vásárhelyen idén eddig hatvankilencen igényelték ezt a támogatást. Az alig egy hónapig tartó törvénymódosítás szigorító intézkedései elsősorban a lakásátalakítási támogatást érintették: a minimálisra szűkítették a jogosultak körét. Vásárhelyen május 31éig huszonketten kaptak ilyen támogatást; tavaly összesen nyolcvanhatan kérték azt - tájékoztatott Nagyné Jenei Erzsébet, a Csongrád megyei mozgáskorlátozottak helyi szervezetének elnöke. A törvénymódosítás akkora felháborodást keltett még egyes parlamenti képviselők körében is, hogy a kormány a rá nehezedő nyomásnak engedve visszavonta az intézkedéseit; a támogatási rendszer a korábbiak alapján működik, így, többek között, az évente hétezer forintos közlekedési alaptámogatás újra életbe lépett. Az ígéret azt tartalmazza, hogy az elutasítottak köréből mindenkit visszahívnak felülvizsgálatra, még fellebbezés hiánya esetén is. Azonban a közlöny - a törvénymódosítás visszavonásának - megjelenéséig a szigorítás van életben. Tehát a következő hetekben még egyáltalán nem fogadhatnak el új, lakásátalakításra vonatkozó kérelmeket. A fogyatékosok támogatására vonatkozó törvényt 2003-ban mindenre kiterjedően módosítják. Utazási lehetőségek a mozgássérülteknek Emelővel, peron nélkül A Csongrád megyében élő, utazni vágyó mozgáskorlátozottak egyelőre csak a szegedi vasútállomáson tudnak felszállni a számukra is alkalmas vasúti kocsira. Szentesen a munkavédelmi engedélyezést követően ugyancsak használható lesz a mozgáskorlátozott utazásakor használható mobilemelő. Makón, Mindszenten és Csongrádon azonban egyelőre nincs ilyen eszköz a pályaudvaron. Vásárhelyen pedig furcsa helyzet alakult ki: a vasútállomáson az emelő bevetésre kész, de az alkalmazásakor szükséges két méter helyett csak 1 méter 40 centiméteres a peron. Fontos, hogy tudják a mozgáskorlátozottak, ha egyénileg szeretnének eljutni az ország valamely pontjára, telefonon igényelhetnek számukra is alkalmas vasúti kocsit, illetve a felszálláshoz szükséges mobilemelőt. Utazási szándékukat az indulás előtt legalább hét nappal jelezniük kell, a megfelelő előkészületek miatt - tájékoztatta lapunkat Ördög Miklós, a szegedi vasútállomás személyszállítási vezetője. Csoportos utazás alkalmával tizennégy nappal korábban kell értesíteni a vasútállomást; legalább tíz mozgássérült esetén ugyanis a MÁV speciális, beépített emelőberendezéssel ellátott kocsit biztosít. Ezenkívül egyes járatok eleve a kerekes székesek számára is használható vagonokkal közlekednek: például a Szegedről Budapestre reggel 5 óra 20 perckor induló vonat. A mozgáskorlátozottak által is használható fülkékben egy-két tolókocsi rögzítésére alkalmas helyet képeztek ki, illetve az igényeknek megfelelően alakították ki a mosdókat. T. Sz. Drágán terem a burgonya A szedés hajrájában Szép krumpli termett a domaszéki Ábraháméknál. (Fotó: Gyenes Kálmán) Szeptember a burgonyaszedés hajrája. Ha ilyenkor már zsákban feszít a krumpli, mint minap láttuk Ábraháméknál, számolhat a gazda. Mi, mennyibe kerül? László és Zsuzsanna még nem gondolt arra igazán: megérte-e? Meghálálja-e a bejáróút mellé vetett burgonya a reája áldozott munkát? Azt viszont örömmel tapasztalták, hogy az első szedéssel hamar teltek a zsákok, nagy szemű krumpli termett a domaszéki homokban, de jó piac híján, igazán nem is tudják, hogy mihez kezdjenek a bő terméssel. Az előkészítő földmunkák, a vetőmag, a betakarítás majdnem felével került többe, mint tavaly. (László említette, hogy az idén aztán, tényleg méregdrágán, csaknem ötvenezer forintért, hozott egy reklámszatyomyi mérget, merthogy a krumplibogarak falánksága errefelé sem ismer határt.) A két nagyobbacska gyermeket nevelő Ábrahámék út menti gazdaságában, amelyhez korábban a Szegedről jártak ki, nemcsak a krumpliföld kívánta a helytállást, hanem a kukorica, a káposzta is, amelynek betakarítási munkálatai majd csak ezután kezdődnek. M. T.