Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

A Délmagyarország és a Délvilág kulturális magazinja s; Hottósi Zsolt Göncz Árpád az emlékiratain dalgozik lljra a magam ura vagyok Magvar Köztársaság két cikluson keresztül hivatalban volt előző elnökének külön irodája van a budapesti Kossuth téren, a Miniszterelnöki Hivatal épületének második emeletén, s jelenleg is jár neki a szolgálati autó, sofőrrel. Mindennapjai azonban már nincsenek percre pontosan beosztva úgy, mint tízéves elnöksége alatt. Elmaraaa protokoll is, így nemrég végre szabadon betérhetett egy szlovéniai kiskocsmába, és elfogyaszthatott egy lasagne-t. A közvetlenségével népszerűséaet szerzett egykori államfő, mindenki „Árpi bácsija" leköszönése utáni politizálásáról, a demokráciáról és az értelmiség szerepének megváltozásáról is nyii fokozott lapunknak. amikor az értelmiségieket felváltják a professzionális politikusok? - Inkább azt remélem, hogy előbb-utóbb eljön majd a független politikusok kora. Akiknek a megélhetési fonásuk nem a politika, akik az üzleti vagy a tudományos életben, a társadalmi tevékenységük során megteremtették már maguknak a politikai működésük társadalmi, anyagi bázisát, és nem létkérdés számukra, hogy bent maradjanak a parlamentben egy választás esetén, vagy ha a pártjukkal történetesen nem értenek valamiben egyet. - Hogyan változott meg az elmúlt évek alatt az írástudók szerepe a politikai életben? - Szelényi Iván szociológus annak idején azt mondta, hogy a magyarországi szocializmus nem a proletariátus, hanem az értelmiség diktatúrája volt. Ez megkönnyítette, hogy a demokrácia mivolta és hogyanja, a demokratikus jogok fogalma tisztázódjék, vagyis az ország úgy ment neki a rendszerváltozásnak, hogy mind a konzervatív, mind a liberális, mind a szocialista értelmiség tisztában volt a demokrácia lényegi követelményeivel. Ezt tükrözi a magyar alkotmány, amely minden hibájával együtt rendkívül életképes rendszert alkot, amit nehezen lehet felrúgni. Azt, hogy az értelmiség szerepe egy globalizált kapitalista fejlődésben csökken, nem lehetett előre látni. Igaz: a szocializmusban az értelmiség jó része nem volt független, de volt morális bátorsága ellentmondani a szervezeti függésnek. Utána ez a szervezeti függés megszűnt, s vele együtt a szervezetadta befolyás is csökkent, amire általában nemigen számítottak. Következésképpen az értelmiség egészének csökkent az érdek- vagy gondolatérvényesítési képessége. A különféle ideológiáktól vezérelt, de hihetetlenül magas fokú, és a kulturális „fehér foltok" eltüntetésére törekvő irodalmi műveltség szintje alábbhagyott. Közép-Európában 250 éves múltja volt annak, hogy az értelmiség mondta ki azt, amit a politikusok, a hatalom sose tudott kimondani. Az értelmiség szerepe mára úgy jelentéktelenedett el, hogy gazdaságfüggővé vált a korábbi szervezetfüggő állapot helyett. - Készül arra, hogy kiadja az emlékiratod? - Nyolcvanéves korában az ember nem tehet biztosan ilyen ígéretet. Nagyon szeretném megírni, gyűjtöm az anyagot, amiből borzasztóan sok van. De azt, hogy megjelenik-e vagy sem. majd én döntöm el. - Elnök úr tavaly augusztusban távozott posztjáról. A civil életbe visszatérve milyen mértékben maradt a politika közelében? - Hazugság volna, ha azt mondanám, hogy teljesen kívül kerültem belőle. Ugyanakkora napi politikában, konkrét kérdésekben nem szeretek állást foglalni, inkább elvi kérdésekben hallatom a hangom. - Kérnek öntől tanácsot poldikusok? - Ezt talán túlzás volna állítanom, hiszen ha a döntéshozatalban nincs részem, akkor tanácsot sem kell kérni tőlem. A véleményemre pedig elsősorban azok kíváncsiak, akik pontosan tudják, milyen a gondolkodásmódom. Nyilvánvaló, hogy nem kémek tőlem tanácsot a Szent Korona utaztatásáról. Azt . azonban többen is megkérdezik, hogy szerintem távlatilag mi lehet fontos, és hogy ez vagy az milyen hatással lesz az európai uniós csatlakozásunkra, vagyis külpolitikai kérdésekben gyakrabban fordulnak hozzám. Hiszen a külföldi államfőkkel való barátságom nem szakadt meg. - Melyikükkel ápol szoros kapcsolatot? - Messze a legjobb baráti kapcsolatom Milán Kuéan szlovén elnökkel alakult ki, most például két hétig az ő vendége voltam. De Rudolf Schuster szlovák államfővel, valamint a lengyel és az osztrák elnökkel is jóban vagyok. A spanyol királyi családhoz is jó személyes viszony fűz. - Nyilván ma más körülmények között utazott Szlovéniába, mint amikor köztársasági elnök volt. Nehezen szokott hozzá a protokollhoz? - A feladatból egyenes adódik, hogy elnökként az ember napjai, a szombatot és a vasárnapot is beleértve, szinte percre be vannak osztva. Az elemi udvariasság megköveteli, hogy ehhez szigorúan tartsa is magát. Éppen ezért tíz éven keresztül egy háromórás baráti beszélgetés tökéletesen elképzelhetetlen volt számomra. Ma azt mondom, hogy 35-45 perc alatt lehet egy olyan beszélgetést folytatni, amelynek nyoma egy életre megmarad, sőt barátságot indukál. Tekintve, hogy rengeteg ember készíti elő az elnöki programot, amit leírnak és jóváhagynak, s ahhoz igazodik az elnök külügyi osztálya, a hivatala, a biztonsági szolgálat, a gépkocsivezető, az elnök eleve a programjának a rabja. Ha 39 fokos láza van, akkor sem lehet megváltoztatni - mond juk - három hónapos előkészítő munka termékét. Következésképpen az elnök tíz évig az egészségével sem tud törődni. Most. tíz év óta először lehettem szabadon Szlovéniában, a feleségemmel és egyetlen gépkocsivezetővel. Amikor beléptünk a határon, várt a protokoll, de mikor kiléptünk, már nem búcsúztattak. Fölösleges egy munkanapját bárkinek elvesztegetnie arra, hogy kijöjjön elém a határra, kezet fogjunk, majd pedig visszamenjen Ljubljanába. Inkább jöjjön le hozzám egy napra, hozzon magával fíirdőnadrágot. és beszélgessünk egy jóízűt a tengerparton. Végre be tudtam menni egy kocsmába, és meg tudtam enni egy lasagne-t; ehhez nem kellett előkészítés. Útközben meg tudtam változtatni az útitervünket, és meglátogathattunk egy-egy ismerőst, tehát a magam ura voltam. Furcsa érzés volt. - Az új magyar demokrácia első köztársasági elnökeként ki kellett alakítania egy államfői szerepkört. Mennyire volt erre hatással a saját személyisége, elképzelései, illetve az események? - Mindenféleképpen szerepe volt benne a magam személyiségének, annak, hogy soha nem voltam távolságtartó ember. Elnökként is megmaradtam Árpádnak azok számára, akik hozzám közel álltak. A szigorú progdalmi igény és törekvés kérdése is. Megítélésem szerint a társadalom demokrácia vágya kielégítetlen, és ez nagyon jó, mert pontosan érzi és megfogalmazza, hogy a demokrácia hol hibádzik, és hol kellene igazítani rajta. Az emberi jogok fogaimával valószínűleg nincs mindenki tisztában, de azt mindenki utálja, ha egy hivatal packázik vele, ha a parlamenti döntések nem követik a józan érthetőség szabályait, hanem hatalmi szempontokat vesznek figyelembe. Utálja, ha ígéreteket tesznek, és az ígéretek nem teljesülnek. Meg van elégedve, ha a gyermeke jobb oktatást kap, ha az életszínvonala emelkedik, ha figyelembe veszik még a védtelenek igényeit is. Ezek általános követelések. Ha ezeket bármelyik kormányzat nem teljesíti, az előbb vagy utóbb óhatatlanul visszaüt rá. Kétféle módon: a társadalom vagy érdektelenné válik az ország politikai „élete" iránt, vagy szembefordul az uralkodó politikával. -Az értelmiség közül nagyon sokan kapcsolódtak be a rendszerváltás kezdetén a politizálásba. Eljön majd az az ülőszak, Még államfőként a horvátországi Eszéken. (Fotó: DM-archívum) ramomat próbáltam úgy igazítani, hogy a személyi kapcsolataimat megőrizzem. Amikor először mentem be egy boltba, azon vettem észre magam, hogy három perc múlva kiürült a helyiség, és nem tudtam miért. Kiderült: kiürítették. Ez csak egyszer történt meg. Az, hogy valakit félretoljanak előttem, amikor az utcán megyek, kétszer-háromszor fordult elő, többször már nem. Szerintem én éppen úgy kikerülhetek az utcán bárkit, mint ahogyan bárki más engem. Marhaságnak tartom, hogy ha valahova megérkezem, 150 méterre lezárják az utcát. Hozzám bárki odajöhetett, bármit megkérdezhetett, hisz ez természetes. Nem beszélve arról, hogy odahaza is magam vettem fel a telefont, és amikor bemutatkoztam, megesett, hogy valaki azzal válaszolt: ne marháskodj már, öregem. - Elnök úr szerint hol tart ma az ország a demokrácia tanulásában, és mennyire bizonyultunk jó tanulónak? - A demokráciát nem csak a politika szempontjából kell vizsgálni, ez ugyanúgy társa-