Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-29 / 228. szám

T SZOMBAT, 2001. SZEPTEMBER 29. AKTUÁLIS 3 Szeptember 30.: a szív világnapja Infarktushalál, késlekedés miatt A szívinfarktuson átesett betegek körében végzett szegedi felmérés szerint a megkérdezettek egyharmada „időn túl", azaz 12 óránál később fordult orvoshoz. Mint kiderült: jelentős részük nem is gondolt szívrohamra, mások pedig nem tudták, mit tegyenek. A felmérés szerint csupán a betegek egyharmada hivta a mentőket. Magyarországon sokan szenvednek sziv- és érrendszeri betegségben. Évente 70-75 ezren halnak meg szívinfarktusban. Az Egészségügyi Világszervezet szeptember harmincadikát jelölte ki a sziv világnapjának, hogy ezzel is ráirányítsa a figyelmet szivünk védelmére. Miként érvényesülnek a szívinfarktussal, vagy az azt megelőző rosszulléttel kórházba kerülő betegek ellátásakor a tudományos eredményekre alapozott módszerek a mindennapi gyakorlatban? Ezt vizsgálták egy tudományos program keretében a Szegedi Tudományegyetem Il-es számú belgyógyászati klinikájának orvosai, akik a közelmúltban számoltak be tapasztalataikról. Az adatokból kiderült, hogy a betegek intenzív osztályra kerülésétói a kezeléséig eltelt idó 45 perc volt, ami közelít az amerikai „topkórházak" 30 perces átlagidejéhez - mondta Zöllei Éva, az intenzív osztály orvosa. Az előkészítés átlagosan 109 percet vett igénybe azok esetében, akiknél ballonkatéteAz infarktust szenvedett betegek mindössze egyharmada hívta a mentőket. (Fotó: Schmidt Andrea) Szívgyógyászok Szegeden A Technika Házában pénteken kezdődött el az első szegedi echocardiografiás napok tudományos rendezvénysorozata. A kongresszuson neves hazai kardiológusok tartanak előadásokat a szívultrahang-vizsgálati módszerek legújabb eredményeiről és gyakorlati jelentőségéről. A kétnapos konferenciára százötven szakember érkezett Szegedre. res koszorúér-tágítást végeztek. Ez a legjobb külföldi kórházakban 90 perc. E megnyugtató eredmények mellett azonban vannak aggasztó „tünetek". Az infarktusos betegek több mint 10 százalékát például azért nem tudták hatékonyan kezelni, mert azok késve fordultak orvoshoz. A rosszullét kezdetétől, illetve a tipikus tünetekkel járó esetekben a mellkasi fájdalom megjelenésétől számított tizenkettedik óra után a kezelés hatástalan, a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, a szívizomsejtek elhalnak. A kezelés annál hatásosabb, minél korábban történik. Ha 6 órán belül adják a vérrögoldót, akkor ezerből 30 beteg életét menthetik meg, ha a hetedik és tizenkettedik óra között kapja meg a beteg a vérrögoldót, akkor ezerből 20 élet menthető meg. A késlekedés is oka annak, hogy Magyarországon a szívinfarktus miatti halálozás igen magas. Evek óta 25 százalék körül van, míg a legjobb eredmények a világon már 6 százalék alatt maradnak. Az egyre fokozódó pénzhiány is hátráltatja a gyógyítást. A koszorúérgörcs (angina pectoris) miatt felvett betegek felénél nem állt rendelkezésre az az enzimvizsgálat, aminek segítségével pontosabban lehetett volna megállapítani, mekkora az infarktus veszélye - állapította meg Paprika Dóra, az intenzív osztály orvosa. A belgyógyászati klinika kardiológusa, Kósa István azt elemezte, hogy megtörténneke a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően azok a kivizsgálások, amelyek alapján dönteni lehet a betegek további sorsáról. Adatai szerint ultrahangos szívvizsgálatokat a betegek 70 százalékánál tudnak végezni a kórházi tartózkodás ideje alatt. Papp Anita orvos a beteginterjúk elemzésének eredményeit ismertetve elmondta: a megkérdezettek háromnegyed része nem tudott szívbetegségéről, s csak egyharmaduk ismerte a betegség jellemző tüneteit. A megkérdezettek egyharmada „idón túl", azaz 12 óránál később fordult orvoshoz, s mindössze egyharmaduk hívta a mentőket. A felmérésből kiderült, hogy a betegek kétharmada a kezelőorvosának telefonált, vagy elment a háziorvosi rendelőbe, amivel idót vesztett. Ebben szerepe van annak is, hogy a szívinfarktus alattomos betegség. Az esetek körülbelül egynegyed részében hányinger, hányás a fó panasz. Ám ha ezek a tünetek nagyfokú gyengeséggel, elesettséggel és szorongással párosulnak, halaszthatatlanul segítséget kell hívni. Kalocsai Katalin Szívzűrök Folyamatosan sokkolnak az orvosok, a reklámok, meg az egészségügyi magazinok: ne együnk zsírosat, ne dohányozzunk, ne igyunk mérték nélkül szeszes italt, ellenben mozogjunk sokat, sportoljunk rendszeresen, ne szorongjunk, hanem élvezzük az életet. A jó tanácsokat bizonyítottan kevesen fogadják meg, különben nem halnának rohamosan és tömegével a legsúlyosabb kórokban honfitársaink, s nem vezetnénk csaknem az összes súlyos betegség halálozási világranglistáját. Persze nem hihető, hogy nálunk évente több tízezernyi ember csak azért rokkan és hal meg idő előtt, mert hibásan él, mint ahogyan az sem, hogy az önpusztítás ennyi ember önként vállalt tévútja. Valami azért csak hibázik a rendszerben is, ha 70-75 ezren halnak meg nálunk évente szívbajban és érbetegségben, hogy a rák tízezer szám szedi áldozatait, s hogy a hazai pszichiátriai intézetekben több tízezer embert kezelnek. S jelzés értéke van annak is, hogy az országon belül hazánk délnyugati és északkeleti részén - a legszegényebb megyékben - halnak meg a legtöbben szív-érrendszeri betegségben. Mindebből úgy tűnik, a rendszerben az élhető élet elemeiből van hiány. Például a biztos jövőképből, ami nélkül a ma sem tervezhető, még annak sem, aki napi 12 órában hajt a kifulladásig, nemhogy annak, aki már mindent elvesztett, ami elveszíthető. A tervezhetetlenség éppúgy izzadó tenyereket szül, mint az értékek zűrzavara, vagy az egyik napról a másikra átvergődés gyomorfacsaró feszülése. Mindennapi szorongásainkból nem lehet építkezni, csak rombolódni, még akkor is, ha az ember nem nyúl a pohárhoz, a zsíros fazékhoz vagy a cigarettához, pusztán itt és most él. lÁcJL c u cJpLotcJU^ MODUL BAU TETOCSEREPVASÁR p ** n / Fám- és múanyagkiegészítök 3U /O engedménnyel! TÉGLÁK, SZIGETELŐANYAGOK AKCIÓJA! Szeged, Csongrádi sgt. 31. T.: 491 -022; Szeged, Tűzoltó u. 4. T.: 466-481 ^•••MB • trapézlemez, síklemez I flTl El (1 • ereszcsatorna-rendszer E&^mÉmmm^m • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u vége. Tel.: 62-241-209, 62-230-446 I A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! | Mégis megindulhat a mártélyi holtág kotrása? Iszapbirkózás helyett: párbeszéd Csak napirend után szólhatott a makói honatya Dán János békíteni próbált „Ám, ha egymást marjátok és rágjátok, vigyázzatok, hogy egymást föl ne faljátok" - idézte Pál apostolnak a galatákhoz írott levelét az országgyűlésben Dán János, Makó és térsége képviselője. A kisgazda honatya elsősorban frakciótársaihoz intézte napirend utáni hozzászólását, amellyel békíteni próbálta a képviselőcsoporton belüli harc résztvevőit. Elmondta: „nem mindegy számunkra, hogy a választópolgárok milyen véleményt alkotnak munkánkról, viselkedésünkről. Kötelességem figyelmeztetni valamennyi képviselőtársamat, hogy nemzetünk megmaradásának a záloga az elmúlt évszázad nemes belpolitikai hagyományainak megőrzése. A múlt század - tehát a huszadik század - első felének neves politikusai között számos olyan kisgazda is szerepelt, akire pártállástól függetlenül ma is felnézhetünk." Dán János szerint azért fontos ezt kimondani, mert a példaképül is állítható kisgazda politikusok sohasem pártpolitikában. nem szűk csoportérdekek mentén, hanem nemzetben gondolkodtak. „Kétségtelen, hogy eddigi, pártombéli próbálkozásaim kudarccal zárultak, most mégis úgy érzem, kötelességem felhívni valamennyi képviselőtársam figyelmét." A képviselő a Bibliát is idézte: „Gyűlöljétek a rosszat, ragaszkodjatok a jóhoz. Bosszút ne álljatok, szeretteim, hanem hagyjátok az ítélet haragjára, mert írva van: enyém a bosszú, én majd megfizetek." Dán János a beszédet eredetileg napirend előtt akarta elmondani, a frakcióvezető azonban ehhez nem járult hozzá. Végül e hét elején, napirend után kapott szót. Másnap az egyik országos napilap a kisgazda képviselőcsoportból származó információkra hivatkozva azt közölte, a frakcióból való kizárási hullám várhatóan az elnökhöz hű tábor megmaradt képviselőit, így Dánt is hamarosan eléri. B. A. Előrelépés következhet be a mártélyi holtág tervezett iszapkotrásával kapcsolatban kialakult helyzetben. Mint már megírtuk, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) nem tudott részt venni a holtág kotrásával kapcsolatos minapi egyeztető tárgyaláson, amit végül a hódmezővásárhelyi önkormányzat és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az Atiköfe távollétében tartott meg. Az előzmény: az önkormányzat pályázatot kíván benyújtani a környezetvédelmi minisztériumhoz a holtág rehabilitációjára, és az ennek nélkülözhetetlen elemét képező iszapkotrással kapcsolatban az Ativizig mint kivitelező ki is dolgozott terveket. Ezekre azonban az Atiköfe nem adta meg a környezetvédelmi engedélyt. Miért? Ezt ismerteti Gyapjas József, az Atiköfe igazgatója. Az Atiköfének - hangsúlyozza az igazgató - nincs kifogása az iszapeltávolítással kapcsolatban, csupán elhelyezésének módját szeretné tisztázni. Az Ativizig a felügyelőséghez június 12-én eljuttatott környezetvédelmi engedélykérelemhez környezeti hatástanulmányt is mellékelt. A tanulmány az iszap elhelyezésére két változatot javasol. Az egyik a kikotort üledéknek a Tiszába szivattyúzása, a másik a mezőgazdasági területen való elhelyezés. Az Atiköfe, a szakhatóságokkal együtt, megvizsgálta a hatástanulmányt. Az elsőként említett változatot azért vetették el, mert négy környezetvédelmi jogszabályt is sértene, az utóbbival kapcsolatban pedig, mely környezetvédelmi szempontból elfogadhatóbb, hiányosságokat találtak, és az Atiköfe a július 18-án elküldött levelében hiánypótlást kért az Ativizigtől. Gyapjas József rámutat: a mezőgazdasági területen történő iszapelhelyezés hulladékhasznosításnak minősül. Az iszap, megfelelő dózisban adagolva növényi tápanyag, így a módszer támogatandó. Ugyanakkor meg kell vizsgálni a talajra, a talajvízre gyakorolt hatását (a talajvíz-elszennyeződés megelőzéséért), és vizsgálni kell azt is: betárcsázás után mennyire moshatja ki az árvízi elöntés a talajba juttatott iszapot (nehogy az mégis a Tiszába jusson.) Meg kell továbbá határozni az árvízi elöntésre való biztonságos fölkészülés idejét, és ki kell térni a levegő porterhelésének megelőzési módjára is. Ugyanis az átmeneti iszaptárolás ideje alatt a porként szálló, megszáradt iszap érzékenyen érintheti a lakosságot. Többek között e problémákra kellene megoldást találnia az Ativizignek, mondja Gyapjas József. Hozzátéve, az Ativizigtől tegnap kérelem érkezett a hiánypótlás eredetileg szeptember 30-áig szóló határidejének meghosszabbítására. Ezt az Atiköfe meg is adta, egyeztetésre várhatóan a jövő héten kerül sor. Az igazgató kiemeli: ha az Atiköfe megnyugtató választ kap a fölmerült kérdésekre, haladéktalanul megadja a környezetvédelmi engedélyt. F. Cs. A vásárlás mennyiségétől függő valódi diszkontárakkal!