Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-22 / 222. szám
AKTUALIS 5 Bartha: A felújítás miatt nem adósodott el a város Szegediek portája a Kárász SZOMBAT, 2001. SZEPTEMBER 22. Hulladékvita miatt távozik Jegyzőváltás Csengelén Viharos körülmények között vált meg hivatalától Franczia Jenőné, Csengele jegyzője. Sánta Ferenc polgármester nem kívánta indokolni a jegyző menesztését. A tisztség betöltésére pályázatot írnak ki. Átmenetileg, Jenei Rózsa Pálma, Kistelek jegyzője látja el a hivatali feladatokat Csengelén. Értesülésünk szerint a csengelei jegyző, Franczia Jenőné veszélyes hulladék - olajjal szennyezett föld ártalmatlanítására kívánta bérbe adni saját földjét. A környezetvédelmi előírások szerint az ilyen szerződéshez a földterületre illetékes polgármesteri hivatal írásos engedélye szükséges. A kilenc hektáros földet bérelni kívánó Hologén Kft. társaság ezt augusztusban kérvényezte. A csengelei polgármesteri hivatalban Franczia Jenőné a kft.-tői érkező kérelmet a műszaki ügyintézőhöz továbbította a szükséges engedély megadásáért. A polgármester eközben értesült a föld bérbeadásának tervéről. A „komposztálásos technológiával ártalmatlanított olajszennyezett föld és iszap végtermékanyagok jóváhagyott módon történő folyamatos elhelyezését" engedélyező eljáráshoz nem szükséges testületi állásfoglalás, a polgármester mégis kikérte a képviselők véleményét. Ekkor etikai kérdésként merült fel, hogy a jegyző asszony, aki másfél éve nyugdíjasként látja el teendőit, csaknem negyven évet dolgozott a közigazgatásban, nem egyeztetett a szerződésről a polgármesterrel. A hír nyomán megkerestük Franczia Jenőnét, aki cáfolta, hogy veszélyes hulladék lenne, amit a földjén el akartak helyezni. Szavai szerint ezt szakértők is igazolják. A jegyzőnő elmondta, mivel a szerződést 2000 elején kötötte, feledékenysége miatt nem egyeztetett most Sánta Ferenc polgármesterrel. A történtek hivatalos megfogalmazása szerint közös megegyezéssel szűnt meg Franczia Jenőné jegyzői beosztása. Helyének betöltésére pályázatot írnak ki. Addig a hivatali teendőket Jenei Rózsa Pálma, Kistelek jegyzője látja el. M. T. Sándorfalvi fórum Bartha László: A szegediek magukénak érzik a Belvárost, úgy figyelik a munkálatokat, mintha azok saját portájukon zajlanának. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Sándorfalva Nagyközség Önkormányzata lakossági fórumot tart szeptember 26án, szerdán 17 órától a Budai Sándor Művelődési Házban. A napirenden az orvosi ügyelet és a készenléti szolgálat ellátásának kérdése szerepel. Szeged ma ünnepli egyéves évfordulóját annak, hogy az Európa Tanácstól átvette a Becsület-zászlót. A város pályázik az ET legmagasabb elismerésére, amelynek birtokában már az EU lógóját is használhatja, sőt, képviselheti is az unió diplomáciai törekvéseit. A mai Európa-fesztivál alkalmából adják át a megszépült Belvárost a szegedi polgároknak. A beruházás jelentőségéről Bartha László polgármestert kérdeztük. - A belvárosi tömbrekonstrukció szükségessége már egy évtizede elvitathatatlan, miért csak most valósulhatott meg? - Szeged szimbóluma a Kárász utca, amely nem egyszerűen a város sétálóutcája. Nem tisztem bírálni, hogy a korábbi önkormányzatok helyesen döntöttek-e akkor, amikor elodázták a felújítást. A mi értékrendünkben azonban rendkívül fontos helyet foglal el a Belváros, amely nem egyszerűen csak épületek összessége, hanem Szeged város jelképe is. Ezért döntött úgy a közgyűlés, hogy ebben a ciklusban feltétlenül elvégezzük a munkát. Örömmel látom, hogy a szegediek máris magukénak érzik az új Belvárost, és úgy szemlélik a munkálatokat, mintha az saját portájukon zajlana. - Mennyibe került a felújítás? - Eddig mintegy hárommilliárd forintba. De ha továbbgondoljuk a munkát, akkor a Dugonics tér, az Árpád tér és a Széchenyi tér rekonstrukciójával együtt a végösszeg eléri majd az ötmilliárd forintot. - A szegedi ellenzék állítja: a belvárosi rekonstrukció kimerítette a város gazdasági erejét, a beruházás miatt adósságot halmozott fel az önkormányzat. Igaz ez? - A legfrissebb információm szerint a város kasszájában 600 millió forintnyi likvid, azaz szabadon elkölthető pénz van. Ilyen mérleggel csak nagyon kevés magyar nagyváros büszkélkedhet. Egyébként a felmérések szerint az utóbbi három esztendőben Szeged vagyona nemhogy csökkent, de harmincmilliárd forinttal nőtt. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az ISPA támogatásával 2005 végéig elkészül a város teljes szennyvízcsatorna-hálózata, kiépül a belvízelvezető-árokrendszer, a beruházásokhoz kapcsolódóan elkészülnek az új városi utak is, akkor olyan vagyongyarapodásra tesz szert a város, amelynek értéke forintban nehezen kifejezhető. Visszatérve a belvárosi tömbrekonstrukcióra: a kormány támogatása nélkül Szeged egymagában valószínűleg nem lett volna képes véghezvinni. - Egyesek „kirakat-politizálásnak" gondolják a Belváros megszépítését, amely arra hivatott, hogy a valós gazdasági gondokról elterelje a figyelmet. Mások szerint a külső kerületek fejlesztésétől vonta el a pénzt a város a beruházáshoz. - Legalább egy nagyságrenddel költünk többet a külső területek fejlesztésére mint a korábbi önkormányzatok. Jelenleg egymilliárd forint értékű pályázati támogatás felhasználásával építünk a külső területeken 35 kilométernyi belvízelvezetőcsatornarendszert, és szilárd burkolatú utat. Az ISPA által támogatott projekt is elsősorban a külső városrészek - Klebelsbergtelep, Hattyastelep, Petőfitelep, Tápé és Dorozsma - fejlesztésére irányul. A fenti állítás tehát nem helytálló, mint ahogy a város nehéz gazdasági helyzetére történő utalások sem. Szeged fejlődik, és ezt a statisztikák is alátámasztják. A számokkal nehéz vitatkozni. - Ellenzéki bírálatok szerint legalábbis nem ildomos, hogy egy közpénzen megvalósított beruházást egy politikai párt elnöke, jelesül Pokorni Zoltán adjon át. - Valóban, van némi igazság a felvetésben. De azt tudni kell, hogy mi Pokorni Zoltánt még mint minisztert hívtuk meg az átadási ceremóniára. Nem mondhattuk le a meghívást csak azért, mert a miniszterből időközben a Fidesz elnöke lett. Egyébként sem hiszem, hogy Pokorni Zoltán személyével kapcsolatban, aki ráadásul az ellenzék által is elismerten konszenzusteremtő politikus, bárkinek is kifogása lehetne. Kéri Barnabás Tankönyvesetekért szótár és lexikon Emelkedő antikváriumi forgalom Olasz központ: ma koncert? A szegedi Dugonics téri olasz Icultúrközpont udvarán péntek délután, alig húsz órányira az ünnepélyes megnyitótól már kisebb hadsereg dolgozott azon, hogy az illusztris vendégeknek ne homokkupacokon kuporogva kelljen a tervezett koncertet végighallgatniuk. Valószínű, hogy az eredeti ütemtervben nem szerepelt hasznos munkaóraként a péntek éjszaka. Ha ma délre sikerül fogadóképessé tenniük az épületet, akkor a központ első látogatói nem csak azon ámulhatnak, hogy milyen szépen sikerült a felújítás, hanem azon is, hogy a magyar építőipar milyen fantasztikus gyorsaságra képes, ha nagyon muszáj. (Fotó: Schmidt Andrea, szöveg: Wagner Anikó) Az országban a főváros után Szegeden működik a legtöbb antikvárium, hat üzletben foglalkoznak használtkönyvkereskedelemmel. Minden ősszel lényegesen megnő a boltok forgalma, köszönhetően a városban tanuló diákoknak. Három szegedi antikváriumba látogattunk el: volt, ahol egy tűt sem lehetett volna leejteni, annyian tolongtak az üzletben, míg máshol egyedüli vendégként kérdezősködhettünk. - Ha ötszázzal olcsóbban adja, elviszem! Lehet alkudni? - próbálkozott a klasszikus pénztárcakímélő módszerrel a Mezőkovácsházáról érkező Kása Róbert. A Szegedi Tudományegyetem levelezős joghallgatója menyasszonyának nézte ki a Körűt Antikváriumban a Jó konyha című kapcsos kiadványt. A színes fotókat és számtalan receptet tartalmazó vaskos kötetet kétezerötszázért - engedmény nélkül - vihette haza. Nagy könyvgyűjtő, főleg a szépirodalmat keresi az antikváriumokban. Amikor Szegedre jön, mindig ellátogat az ismertebb üzletekbe. - Óriási az érdeklődés ősszel a tankönyvek és a szépirodalom iránt - mondja Chovanecz Balázs, az antikvárium tulajdonosa. Mint mondja, amikor az egyetemen kiadják a tankönyvcsekkeket, duplájára emelkedik a forgalom. Az egyetemisták főleg az olyan szépirodalmi műveket A könyvkülönlegességeket a kereskedők inkább az aukciókon értékesítik. (Fotó: Schmidt Andrea) keresik, amiket pár éve nem adtak ki: Dosztojevszkijből, Tolkienből és Kerouac-ból sohasem elég a választék. Teleki Balázs harmadéves biológia szakos az egyetemen, hóna alatt hatalmas Növényélettan kötetet szorongat. Évkezdéskor igyekszik időben beszerezni a kötelezőt, hiszen az árak ilyenkor az egekbe szöknek, kevés pénzből kell gazdálkodnia. Az általános iskolások is lényegesen olcsóbban jutnak így a kötelezőhöz; az Egri csillagok például könyvüzletből körülbelül ezerötszázért, addig antikváriumból háromszáz forintért vihető haza. A különféle szakkönyvek iránt még óriási a kereslet, a régi motorokkal, vitorlázással, grafológiával és testépítéssel foglalkozó kiadványok azonnal elfogynak. A Tisza Lajos körúti üzlet legnagyobb kincse egy 1897es lipcsei kiadású, hatalmas Arany Biblia, ami körülbelül háromszázezer forintba kerül. Bár ekkora értéket Szegeden is bármikor el tudnának adni, mégis Budapesten fogják értékesíteni, hiszen ott jóval többet kérhetnek érte. - A nyáron adtunk el egy 18 kötetes Pallas Lexikont százhúszezer forintért - meséli Boros Zsuzsanna, a Kárász utcai antikvárium egyik tulajdonosa. A becses kiadványokat nászajándéknak vásárolták. Nagy az érdeklődés a század eleji lexikonok, díszes kiadványok, például a tízkötetes Szilágyi-féle A magyar nemzet története iránt, ami legalább nyolcvanezer forintba kerül. Lépni alig lehet az üzletben, annyian tolonganak a polcok között. Nem volt mindig így, hiszen nyáron, a díszburkolat felújítása miatt hetekig nem lehetett megközelíteni a bejáratot. Az üzlet most vásárolt egy több ezer darabos hanglemezgyűjteményt, az ide járó mintegy százfős törzsközönség legnagyobb örömére. A nagy érdeklődésből látszik, rövidesen elfogynak a bakelit lemezek. Sokan hagyatékot kínálnak eladásra, emellett egyre többen költözés vagy festés alkalmával válnak meg megunt könyveiktől, lemezeiktől. Ez egyre gyakoribb, ilyenkor több száz köteten is túladnak. Van, akinek fontos bevételi forrást jelent az eladás. - Még egy hetem van a nyugdíj fizetésig! - hangzik el sokszor a boltban. Két-három kötetet hoznak eladásra az idősek, látszik rajtuk, hogy kisegíti őket az a pár száz forint, amit a könyvekért kapnak. - Az üzletekben még kapható könyveket nálunk körülbelül féláron kapja meg a vásárló - mutat a polcokra Deák Tamás, az Unicus Antikvárium tulajdonosa. Főleg a szociológiai és filozófiai művek iránt van kereslet, ebben a boltban a szépirodalom kevésbé kelendő. Az egyetemisták által kedvelt üzletben szótárakból és nyelvkönyvekből bármekkora mennyiséget el tudnának adni, érdeklődő mindig akad. A könyvkülönlegességeket, több száz éves kiadványokat azonban ki sem teszik, inkább aukción kínálják. Lévay Gizella