Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-20 / 220. szám

A fiatalság a legnagyobb kincs? Pár éve a mai negyvenesek erejük teljében lévő munkaerők voltak, mára nagyot változott a világ: ha van munkájuk folyamatosan tovább kell képezniük magukat, ha pedig nincs, csekély az esélyük az újra­kezdéshez. A középkorú nők munkavállalási lehetősé­geiről kérdeztük az utcán sétáló, vagy padon üldögélő urakat. S/.tanojev Horis/lav, egye­temi hallgató Édesanyám negyvenkét évesen lett egyik napról a má­sikra munkanélküli, ugyanis csődbe ment a munkahelye. Másfél évig kapta a munkanél­küli segélyt, nehezen talált ma­gának állást. Emberpróbáló időszaka volt ez a családunk­nak, ugyanis édesapám is ek­kor vesztette el a munkáját. Öcsémmel mind a ketten tanu­lunk, anyagilag nehéz hely­zetbe kerültünk. Apukám azonban elég hamar talált ma­gának állást. Anyukámtól eb­ben az időszakban tanultam. hogy az élet egy nagy próba­tétel, amit ki kell állni. Ő ki­állta, ugyanis erős akarattal és kitartással talált magának új munkahelyet. MTI Panoráma Egyes emberek - főleg hölgyek - túl kövérnek tartják magukat, ezért csontsoványságig koplalnak, másoknak túlevési kényszerük van. Sokszor halljuk: „Szörnyen kövér vagyok, már az utcára sem tudok kimenni, nincs egy göncöm, amit felvegyek." Megdöbbenve hallgatunk, hiszen előttünk egy re­mek alakú ifjú hölgy áll, aki még­is elégedetlen a körvonalaival. Nem egyszer a folyamat nem áll meg a szavaknál, és hősünk a szó­szoros értelmében mindent meg­tesz, hogy testsúlyát jóval a korá­hoz és testmagasságához illő leg­alacsonyabb érték alatt tartsa. Az evészavaroknak két fő formáját is­merjük: az egyik az anorexia nervosa, a másik pedig a bulimia nervosa. Az ano­rexiás beteg fél az elhízástól, sovány testalkata ellenére állandóan kövérnek ér­zi magát, és rendkívüli módon lefogy. Már jártányi ereje is alig van az állandó fogyókúráktól, ismerősei alig ismernek rá, mégis a tükör előtt áll és kesereg „kö­vérsége" miatt. Ezeknek a betegeknek gyakran vannak nagyevési rohamaik, amelyek után hashajtót szednek, hány­tatják magukat, vízhajtót és beöntést ad­nak maguknak elhízástól való félelmük­ben. Van azonban olyan anorexiás beteg is, akinél ez az időnkénti evési kényszer hiányzik. Gyakran észleljük a menst­ruáció elmaradását is. A hulimiás betegre a vissza-visszatérő „zabálási" rohamok jellemzőek. A beteg teljesen elveszíti ellenőrzését az étkezé­se és önmaga akarata fölött is, sokszo­rosát eszi meg annak, amit bárki hason­ló körülmények között el tudna fogyasz­tani. Nem válogat: kritika nélkül meg­eszik mindent, sokszor az étkezési sor­rendet is felborítva, nem egyszer szá­mára nem kedvelt ételeket is nagy mennyiségben fogyaszt. Sokat és soká­ig eszik, akár órákig is. Úgy érzi, képte­len abbahagyni az evést, s előfordul, hogy csak külső erőszakkal tudják az asztaltól elrángatni. Természetesen a bulimiás beteg tud­ja, hogy rohamai jelentős súlygyarapo­dást okoznak majd, s mivel önértékelé­sének középpontjában a testsúlya áll, ezért mindent megtesz annak csökken­téséért. Az anorexiás beteghez hasonló­an hashajtókat, vízhajtókat szed, ön­hánytatást, beöntést alkalmaz. Ha ezek a „nagyevési" rohamok és a követő manőverek hetente kétszer ismétlődnek, és legalább három hónapig tartanak, minden bizonnyal helytálló a bulimia diagnózisa. Feltűnően magas közöttük a nők aránya. K ii I € s i n Szépségtippek Ha fáradt, beesett az arcunk és karikás a szemünk, végezzük el a következő illóolajos légzésgyakorlatot: fogjuk be a bal orrlyukat és a jobbon keresztül lélegez­zünk be mélyen legalább 4 másodpercig és kétszer ilyen hosszú ideig fújjuk ki a levegőt. Majd váltsunk. A levendula kiváló a zsíros bőrre, a vanília véd a szennyezések ellen. Ha a fürdővízbe cseppentünk 10-10 levendula-, bergamott- vagy rózsaolajat, garantált a gyors elalvás és a nyugodt, szép álom. • Menstruáció idején idegesek, rosszkedvűek vagyunk, fáj a derekunk, feszül a mellünk, felfúvódik a hasunk. Segít az éjszakai gyertyavirág- vagy a szezámolaj-ki­vonat. A havi ciklus napjai alatt is jobban érezzük ma­gunkat, ha ilyenkor kicsit több Bő-vitamint veszünk ma­gunkhoz. Fogyasszunk ezért több padlizsánt, tojást, fejessalátát, brokkolit és avokádót! • Ha fáradt a szemünk, dörzsöljük össze a tenyerün­ket míg meleg lesz, majd tegyük a szemünkre és köz­ben képzeljünk magunk elé egy sötét felületet. Végez­zük el a gyakorlatot fáradt, kimerült napokon, óránként. Remekül ápol és nyugtat a rózsavízzel átitatott vatta­pamacs, amellyel tíz percig borogassuk a szemet. Nőt választottak a finnek államfőnek Anorexia, bulimia: főleg a nők betegsége A kóros soványság hálájában Varsányi Imre, nyugdíjas pedagógus A héten volt ötvenéves a fe­leségem. Iskolában dolgozik gazdasági előadóként, és na­gyon rosszul keres. Ez a gene­ráció egy elveszett korosztály, hiszen a fiatalabbakkal ellentét­ben lassabban vált az életben. Nehezebben tud alkalmazkod­ni az új lehetőségekhez. Pedig a gazdasági fejlődés megkö­veteli, hogy a középkorosztály is megújuljon. A negyvenesek és ötvenesek tapasztalatait fel­használva, új szakmákat vagy álláslehetőségeket kell találnia magának. Manapság már a ne­mekhez köthetően a női vagy férfi lehetőségek között nincs különbség. Hódi József, operatőr Szerintem ma egy középko­rú nőnek semmivel sem ne­hezebb az élete a hasonló ko­rú férfiakénál. A középgenerá­ció munkaerő problémái mind a két nemet egyformán érintik. Meg kell nézni az álláskereső újsághirdetéseket, hogy mik a munkaadók elvárásai. Leg­többször 25-30 éves korig ke­resnek szakembert, és nem ír­ják oda, hogy nőt vagy férfit szeretnének. Az életkor lett a kizárólagos kritérium, hogy valaki megkap egy állást vagy nem. Ma már nem számít a munkában eltöltött idő, a szak­mai hozzáértés. Az olcsóbb Szöveg: Lévay Gii munkaerő mian a fiatalok előtt a pálya, a többi meg úgy bol­dogul, ahogy tud. Könnyű szívvel megválik a mai társa­dalom az idősebbektől egy fiatalabb javára. Ha, fotó: Miskolczi Róbert A magyar negyvenéveseket leírják A kakas kukorékol, de a hasznot a tyúk hajtja. E hasonlattal élve azt ál­lította Szili Katalin, az Országgyűlés al­elnöke, hogy a haszonhajtásért a nőknek is kijárna a megbecsülés. An­nál is inkább, mert szerinte a rend­szerváltozás vesztesei a gyengébb nemhez tartoznak. Hazánkban a par­lamenti képviselők mintegy 8 százalé­ka nő, míg a finnek asszonyt válasz­tottak államfőnek. Amikor negyvenéves letl egy belga légikisasszony, kö­teles volt megszakítani mun­káját, mert a vonatkozó ren­delkezések nem tették le­hetővé, hogy betöltse az állá­sát. Ugyanez a szabály nem vonatkozott a férfiakra. A ste­wardess azonban nem nyugo­dott bele, hogy így megkü­lönböztetik a két nem képvi­selőit, és pert indított jogai ér­vényesítéséért. Ez volt az első ilyen jellegű jogi processzus, amit Baraczka Róhertné, az Igazságügyi Minisztérium ka­binetfőnöke mesélt a szente­si Európa-napi programsoro­zat keretében tartott fórumon. A nők érvényesülése az unióban témához kapcsolód­va Szili Katalin, az Or­szággyűlés alelnöke elmond­ta: a gyengébb nem képviselői teszik ki a világ népességé­nek a felét, és ők dolgozzák le az összes munkaidő kéthar­madát. Hazánkban jó pár jog­szabály rögzíti, hogy a két nemnek egyenlők az esélyei. De érvényesül-e ez, amikor a férfiak jóval többet keresnek, mint a nők? Szili Katalin meggyőződése: a rendszer­változás legnagyobb veszte­sei a nők, mivel ha elmúltak már negyvenévesek, nehezen találnak munkát. Amennyi­ben pedig betöltötték az öt­mostani aránnyal 67. helyen állunk a világon, Dél-Afrika például jóval megelőz ben­nünket. Pedig szükség van rá­juk a politikában, mert ők a higgadtság megtestesítői. Azt tartja a mondás: a kakas kuko­rékol, de a hasznot a tyúk hajt­ja. Szili Katalin szerint e ha­szonhajtásért a nőket megillet­né a megbecsülés. Finnországban hagyomá­nyai vannak a női jogok kiví­vásának. A kormány 17 mi­nisztere közül 7 tartozik a gyengébbik nemhez, és a par­lamenti képviselők 30 száza­lékát is ők alkotják. Nem szól­va arról, hogy ott asszonyt vá­lasztottak államfőnek. Anne Saloranta, Finnország buda­pesti nagykövetségének má­sodtitkára azt is elmondta: a családokban munkamegosz­tás van a feleség és a férj kö­zött, de generációs különbsé­gek azért adódnak. Az ő pár­ja vele egyenlő részt vállal a háztartásban, ám az édesapja nem. Nyelvészeti példát is ho­zott Anne Saloranta: kevés olyan nyelv van a világon, mint amilyen a finn és a ma­gyar, ahol az egyes szám har­madik személyben nincs kü­lönbség a férfi és a nő között. Abban egyetértettek a fó­rum résztvevői: minden sike­res férfi mellett ott van egy okos nő, aki sokat vállal ma­gára társa boldogulásáért. Szi­li Katalin viszont a férjének köszönhet sokat. Mint mesél­te: ha azt mondja neki a pár­ja, hogy ne menjen politikus­nak, mert ő nem veszi ki részét a háztartási munkákból, ak­kor az alelnöknő a családi bé­ke kedvéért nem vállalkozott volna a közéleti szereplésre. Balázsi Irén Szili Katalin szerint a rendszer­változás vesztesei a nők. (Fotó: Tésik Attila) venet is, szinte nincs más le­hetőségük, mint bevárni a nyugdíjkorhatár elérését. Rá­adásul a negyvenesztendős asszonynak nem csak a férfi­akkal kell felvennie a küzdel­met a munkaerőpiacon, de a húszéves lányokkal is. Az al­elnök szerint furcsa, hogy az Országgyűlésben a női kép­viselők aránya csak mintegy 8 százalék, és az abortusztör­vény módosításakor a férfi honatyák szavazata döntött. Hozzátette: 1990 óta minden ciklusban egyre kevesebb nő lett parlamenti képviselő. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom