Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-20 / 220. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. SZEPTEMBER 20. AKTUÁLIS 5 Emese szobájában, a tükör előtt. (Fotó: Schmidt Andrea) a szemészel DM-informóció A Tisza Lajos körúti I. sz. rendelőintézet felújítása befejeződött, s az egyes osztályok folyamatosan költöznek az épületbe. Ma, illetve pénteken a szemészet, szeptember 28án és 29-én a fül-orr-gégészet költözése várható. Ez idő alatt ezeken a rendeléseken technikai okokból csak a sürgős betegek ellátását tudják biztosítani az I. sz. rendelőintézetben a Tisza Lajos körút 97. alatt. A költözés után a rendelések csak itt működnek. Mozgáskorlátozottak találkozója Munkatársunktól Mozgáskorlátozottak megyei találkozóját rendezik meg szombaton délelőtt 10 órától a szegedi Eko-parkban. Az ünnepi megnyitó után köszöntik az alapító tagokat. Délután 3 órától kerül sor a kulturális műsorra, amelyen a baksi citerazenekar és asszonykórus, valamint a dóci általános iskola és a sándorfalvi alapfokú művészeti iskola növendékei lépnek föl. Emellett gyógyászati segédeszközöket is bemutatnak, illetve kiállítás nyílik Békés és Csongrád megyei szűcshímzésekből. Az ösztöndíj mellé jól jön a diákhitel A törlesztés elviselhető Szombat délután kaptam észbe, hogy valószínűleg régen járhattam már Újszegeden. Ez a Fő fasor és a Radnóti utca kereszteződésében történt, amikor hirtelen rá kellett döbbennem, hogy onnan nincs tovább, és a könnyű célpontot, a Csíz utcát (még pár száz méter egyenesen és balra le) nem érhetem el a szokott módon. Hirtelen kellett döntést hoznom és utólag már tudom:'rosszul választottam. Balra irányjelezve a Szövetség utcába fordultam, azzal az elhatározással, hogy az első útkereszteződésben visszamanőverezem magam a Főfasor irányába. Nem ez történt. A Bérkert sorra érve rájöttem, jobbra nincs tovább, balra kell mennem, vagyis vissza oda, ahonnan jöttem. De ez se ment simán, a Bérkerten is útakadályok, behajtani tilos táblák követték egymást, így az út előbb jobbra, majd megint balra veÚtvesztő Újszegeden zetett és végre ott volt a Közép fasor, egy civilizált környék a holdbéli táj után. Gondoltam, ezen a szép aszfaltozott úton eljutok a Biológiai Központ háta mögé, rákanyarodok a Derkovits fasorra és irány az Erdélyi tér, majd valahogy a kertek alján a Csíz utca. A Derkovits fasoron azonban utamat állta a kerek fehér tábla, piros karimával, kivéve célforgalom jelzéssel. Azt mondtam magamnak, mi lenne, ha én is ott laknék és a célba szeretnék elérni, hát átmegyek én azon a lezárt szakaszon, ha fene fenét eszik is. Aztán amikor majdnem megfeneklettem egy gödörben és elmerültem a szemerkélő esőben dagadó sárban, mégiscsak visszavonulót fújtam. A makói út felé kanyarodva egy Diófa nevezetű utcában mobiltelefonon segítséget kértem. A célszemély a Csíz utcából azt mondta, irányban vagyok, és ha kiverekszem magam a Makói útra, onnan az 5. kilométerszelvény magasságában pedig lekanyarodok a Thökölyre, ő elém jön biciklivel a Derkovits kereszteződésig. Tudniillik onnan sem sima az út. Nem folytatom tovább a kalandot, végül célba értem, és a sikeres navigációt követően vissza is találtam a Temesvári körútra. Ahol megint tükörsima aszfalton élvezhettem a városi életforma vívmányait. Ja, majd' elfelejtettem: Újszegeden csatornázzák a közműfejlesztésből eddig kimaradt utcákat. Fekete Klára A szegedi egyetemisták közül többen már igényeltek diákhitelt, mert az ösztöndíjból és a tanulmányok mellett végzett munkából sokan nem tudnak .megélni. A kölcsönt elvető fiatalok csak szüleik segítségével képesek fedezni kiadásaikat. Az idén szeptembertől igényelhető diákhitel felvételére már a hónap első hetében, még az új tanévre való beiratkozás előtt országszerte ötezer hallgató nyújtott be kérelmet, azóta pedig több mint 25 ezerre nőtt a számuk. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói közül is többen éltek a havi legfeljebb 21 ezer forintos hitellehetőséggel. A tanárképző főiskolai karon magyar-művelődésszervező szakra járó negyedéves Kiss Beatrix kérelmében a maximális összeget jelölte meg, amelyet két féléven keresztül szeretne igénybe venni. Utolsó éves hallgatóként mindenképpen megéri felvenni a kölcsönt, hiszen így jóval kevesebb összeg után kell később a törlesztést fizetni, mintha valaki az első évfolyamtól kezdve több esztendőn keresztül kéme hitelt. A törlesztés mértéke elviselhető, hiszen a későbbi jövedelmem hat százalékát kell majd visszafizetnem minden hónapban - mondja Beatrix. A hitelt azért kérte, mert egyébként nem tudná befejezni a tanulmányait, mivel szüleitől nem számíthat támogatásra. Az elmúlt években a tanulás mellett dolgozott, hogy így egészítse ki ösztöndíját, de - mint mondja - munkával a hitel összegénél sokkal kevesebbet keresett egy hónapban. - Három éven keresztül havonta 3000 forint volt az ösztöndíjam, és csak egy félévben kaptam 5000 forintot, ami szintén „hatalmas" összeg. Szociális és lakhatási támogatást pedig soha nem nyertem - utal rá Beatrix, miért van szüksége kiegészítő jövedelemre. Segesvári Csaba is felveszi a diákhitelt, annak ellenére, hogy három év még hátravan a tanulmányaiból. A művelődésszervező-orosz szakos fiatalember második évét kezdte el a tanárképző főiskolai karon. Egyelőre nem nyújtott be hitelkérelmet, még gondolkodik rajta, mennyi pénzre lenne szüksége. - Novemberben már el tudom dönteni, hogy 10 vagy 15 ezer forintot vegyek fel egy hónapban. Szükségem van rá, mert szerintem havonta 40 ezer forintból tud kijönni egy hallgató. Az ösztöndíj 6000-7000 forint, amihez még körülbelül 10 ezer forintot tudok hozzátenni, ha a főiskola mellett dolgozom. Úgyhogy a hitel mindenképpen jól jön mondja Csaba. Attól nem tart. hogy nehéz lesz majd a kölcsönt visszafizetni. Ügy véli, még ha 100 ezer forintra emelkedne is a minimálbér, az abból számított 6000 forintos havi törlesztés nem fogja megrendíteni a családi kasszát. Az egyetemisták között vannak olyanok is, akik félnek attól, hogy adósságba verjék magukat. - Azt hallottam, ha átlagos fizetéssel helyezkedik el valaki, akkor előfordulhat, hogy élete végéig törlesztheti a kölcsönt. Elsősorban ez tart vissza attól, hogy felvegyem a diákhitelt - mondja Pálinkás Viktor. A természettudományi kar elsőéves matematikus hallgatója most elsősorban a szülei anyagi támogatására számíthat, kezdő egyetemistaként pedig semmilyen munkát nem végez tanulmányai mellett. Diákhitelhez csak végső esetben folyamodna, ha másképp nem tudna elegendő pénzhez jutni. Hegedűs Szabolcs Kép és zene a müvészmoziban Munkatársunktól A Szegedről elszármazott, jelenleg Angliában élő, több műfajban is alkotó Hévizi Endre kiállítása nyílik ma, csütörtökön, este hatkor a szegedi Grand Caféban. Ezt követően a Szentírás tematikájához kapcsolódó Images című animációs filmjét vetítik a művészmoziban. Közreműködik a Szegedi Tudományegyetem tanáraiból alakult vonósnégyes: Gévayné Janurik Márta, Huszár Emőke, Behán Pá! és Velez Alexandra. ,A családomat szeretném támogatni\" Fotómodell o tanyán Dobák Emese egy mórahalmi tanyán él, s félakt fotója nemrégiben jelent meg egy országos lap címoldalán. A húszéves lány fodrászüzlet nyitását tervezi, s családját segítené a modellkedéssel keresett pénzből. „Le sem kellett vetkőznöm, amikor először jártam a modellügynökségen; csak ruhában néztek meg, s azt mondták, megfelelek, csak fogynom kell pár kilót" emlékszik vissza a húszesztendős Dobák Emese arra a júniusi napra, amikor életében először járt Budapesten. Édesanyja kísérte el a fővárosba, s csak nehezen találták meg az apróhirdetésben megjelölt címet. Sok lány eljött a modellválogatásra, s legtöbbjüket megkérték, bújjanak ki ruháikból. Kevéssel az ismerkedés után már „dolgozni" hívták: akkor két tekercs filmet fényképeztek el az ügynökség műtermében. Készült kép estélyiben, divatos ruhákban, fehérneműben - és egyetlen, szoknyaként viselt kendőben is... Az ügynökség a képekből összeállított albumot ajánlja a hazai érdeklődőknek: fotósoknak, újságoknak, divatbemutatószervezőknek. A Dobák család mórahalmi tanyáját kétszeri útbaigazítás után találtuk meg. A házhoz akácerdő szegélyezte, köves út vezet. Az épület dróthálóval körülkerített udvarán tyúkok sétálgattak, s a házőrző kuvasz csaholva rángatta láncát, amikor a fekete hajú lány hívására beljebb merészkedtünk. „Fodrász vagyok, s elvégeztem egy szegedi modelltanfolyamot is. Dolgoztam már a kifutón: előfordult, hogy fehérneműben kellett kisétálnom több száz ember elé. Volt némi tapasztalatom, de a ruhátlan képek készítésekor azért kicsit zavarba jöttem. A fotós azonban megnyugtatott, s föloldotta a kezdeti feszültséget; mindenki nagyon tisztességesen viselkedett, senki sem tett megjegyzést vagy ajánlatot..." - mesélte a hirtelen országos ismertségűvé vált fodrászlány, akinek fotója miatt Mórahalmon pillanatok alatt elkapkodták az újságot. Barátai gratuláltak a sikerhez, s még orvosa is megdicsérte. Édesanyja biztatja, apja sem akarja keresztezni szándékait: ha ehhez érez kedvet, hát csinálja... A fiúval azonban, aki korábban közel állt a lány szívéhez, a fotózás óta nem találkoztak. Az ügynökséggel kötött szerződés szerint Emese reklámfotómodellként dolgozna, ruhában vagy anélkül de legföljebb „félakt" fotózást vállal, azaz ha mást nem is, egy nadrágocskát visel majd. A lánynak állandó munkahelye nincs, barátai frizuráját otthon készíti el. Ha a modellkedés pénzt hoz a konyhára, Emese saját fodrászüzletet nyit. Mindenekelőtt azonban családját: szüleit és négy testvérét támogatná. Aktfotójáért a bulvárlapnak mondott újság egyetlen forintot sem fizetett. Azt mondták, tekintse ingyenreklámnak, hogy címlapjukon megjelenhetett. Nyilas Péter Szeged korzóján a legolcsóbb az üzletbérlet Ahány város, annyi szokás Országos összehasonlításban ebben a pillanatban a nagyvárosok közül Szeged szívében lehet a legolcsóbban üzlethelyiséget bérelni a kezelőtől, az IKV Rt.-től. Igaz, a szegedi 300-500 - egy-két kivételes esetben 1000 - forintos négyzetméterenkénti bérleti díjak sokáig már nem tarthatók. A szegedi IKV Rt., mint tegnap megírtuk, másfél esztendeje folyamatosan tárgyal az üzlethelyiségek bérlőivel arról, hogy a Belvárosban 2004-ig a jelenlegi 300-500 forintos négyzetméterenkénti bérleti díjakat fokozatosan 3000 forintra emeli. Ez az összeg azonban csak az úgynevezett hasznos négyzetméterekre vonatkozik, így a legtöbb esetben a változtatás után is csak 1200-1500 forintra nő a bérleti díj összege. A nagyvárosok többségében azonban már most legalább ennyit kér a bérbeadó a kereskedőtől. Szegeden a helyi rendelet az IKV Rt. hozzájárulása esetén engedélyezi az albérleteztetést, ha azonban a bérlő a teljes üzlethelyiséget továbbadja, a felek között kialkudott összeg 20 százaléka a kezelőt illeti meg. Összeállításunkból az is kiderül, akadnak városok, amelyekben a helyi rendelet nem teszi lehetővé albérlők befogadását. Budapest V. kerületében, a Váci utcában egy üzlethelyiség bérleti díjának mértékét több tényező is befolyásolja - nyilatkozta lapunknak Tiba Zsolt főjegyző. A kerületben fekvő Váci utca külső övezetében egy üzlethelyiség éves bérlete 6500 Kávéház a Kárász utcában. Albérlő nélküli bérlő, egyike a ritka kivételeknek. (Fotó: Karnok Csaba) és 19 ezer forint között változik négyzetméterenként, áfa nélkül (ez havi 542-1584 forintnak felel meg). A patinásabb és régebbi építésű első övezetben az éves bérlet 12-32 ezer forint között változhat négyzetméterenként (azaz havi 1000-2667 forint plusz áfa). Komoly gondot okoz, hogy a bérleményeket albérlőnek adják ki, s nem egyszer az önkormányzatnak fizetett összeg tízszeresét is elkérik az üzletek használóitól. Az önkormányzattal kötött szerződésekkel ellentétes albérleteket rendszeresen ellenőrzik, amennyiben szabálytalanságot találnak, felmondják a bérleti szerződést. Győr belvárosában minimum évi 13 ezer 500 forintot kell fizetni egy üzlethelyiség négyzetméteréért (havi 1125 forint, a forgalmi adó nélkül). A bérleti díjaknak felső határa nincs, megegyezés kérdése, ki mennyit fizet. A sétálóutca üzlethelyiségeinek bérlői közül minden tizedik további bérlőknek adja ki az ingatlant, ám a bérleti szerződéssel ellentétes magatartást felmondással szankcionálják. Miskolc belvárosát is övezetekre osztották, a sétálóutca körüli ingatlanok bérleti díja 13 ezer forint négyzetméterenként (havi 1083 forint áfa nélkül) - nyilatkozta lapunknak Lőrinczi Gyuláné, a Miskolci Ingatlankezelő Rt. igazgatója. Ez csak a kiinduló összeg, a legfrekventáltabb ingatlanokban ennél sokkal magasabb is lehet a díj. A belvárosban 15 bérlemény albérleteztetését engedélyezték, ezekben a bérleti díj a kiinduló összeg háromszorosát érheti el. A műszaki felügyelők folyamatosan ellenőrzik az üzlethelyiségeket, ahol jogtalan albérlőket találnak, felmondják a főbérlővel kötött szerződést. Pécsett a Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt. többek között próbavásárlásokkal és más eszközökkel is ellenőrzi, valóban a bérlő üzemelteti-e az adott egységet, s amennyiben visszássággal találkoznak, azonnal élnek a szerződésben szereplő felmondási jogukkal. A Mecsek fővárosában havi 2-5 ezer forintos négyzetméterenkénti bérleti díjakat tartanak nyilván. Debrecenben havi 1782 forint plusz áfás négyzetméterenkénti áron bérelhet valaki üzlethelyiséget a belvárosban. Ennek az az előfeltétele, hogy a bérlőnek négyzetméterenként 100300 ezer forintot letétbe kell helyeznie, amit a bérleti szerződés megszűnése után visszakap. Az ingatlankezelő, a Cívis Ház Rt. feladata a belvárosi üzlethelyiségek hasznosítása, s a bérleti díj 150 százalékra emelésével szankcionálhatja a bérleti jog továbbadását. Ez alól a bérleti jog tulajdonosai újabb közös társaságok alapításával próbálnak meg kibúvót találni. F. K.-l. Sz.-W. A.