Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-03 / 205. szám
4 AKTUÁLIS HÉTFŐ, 2001. SZEPTEMBER 3. Kiállítással, lovasprogramokkal dúsítva Szántottak Vásárhelyen Két új „családi házba" az Árpádból Milliók a gyermekeknek A régi, rossz állapotban lévő épületet lebontják, a terület egy részét értékesítik. (Fotó: Karnok Csaba) Eredmények A szántóverseilyen a következő eredmények születtek. I. kategória (két-háromfejes ágyekék): I. Kiss László II., 2. Szécsényi Gyula, 3. Héjjá László; II. kategória (négy-öt-hatfejes ágyekék): 1. S. Nagy István, 2. Prónai Norbert, 3. Gyöngyösi Sándor; III. kategória (váltvaforgató ekék): 1. Mihály Károly, 2. Vörös János, 3. Papp József; lovasfogat-kategória: 1. Szuromi István, 2. Vargha Zoltán, 3. Mihály László-Palócz Attila. Két, összesen harminc férőhelyes, modern, „családi ház" váltja fel az Árpád Gyermekotthon jelenleg egyetlen, régi, korszerűtlennek mondható épületét. A régi helyén felépülő házakban 15-15 lányt és fiút helyeznek el. Az új otthon kialakításának nagyobbik részét a szegedi önkormányzat, kisebbik részét a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz benyújtott pályázatra megítélt 13 millió forint fedezi. A fiús házat már az idén, a lányos házat pedig jövőre adják át. A szegedi, Szőregi úti Árpád Gyermekotthon vezetői a hagyományostól eltérő, speciálisnak is mondható épületek kialakítására nyújtott be pályázatot a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz. Ebben két, részben önálló „csaSzombaton érdektelenségbe fulladt a Szegedi Ifjúsági Ház és a Fészek Nagycsaládosok Egyesülete által közösen meghirdetett vidám iskolakezdet elnevezésű egész napos rendezvény egyik programja: -használt, de jó állapotban lévő, vagy megunt tolltartókat, táskákat, iskolaszereket, és nem utolsósorban tankönyveket vártak a szervezők a sulibörzére. Hiába. Nem jött senki, így elmaradt a cserebere. A szervezők egész délelőtt magukban ücsörögtek az intézmény aulájában. Megszoktuk már a ládi ház" felépítése szerepelt a főleg pszichésen sérült gyermekek számára. Az otthon vezetői szerint az új komplexum kialakításával, felszereltségével, hangulatával a családjukból kikerült fiatalok számára biztosítani tudják az egészséges személyiségfejlődést, a bennük rejlő tehetség kibontakozását és a későbbiekben a felnőtt társadalomba való beilleszkedést. Az egyik házban majd fiúkat, a másikban lányokat helyeznek el. Mind a két épületben tizenöt-tizenöt férőhellyel számolnak. A modell lényege, hogy az épületek lakói tényleg úgy, olyan környezetben éljenek, mint egy nagyobb család. A gyermekek körül dolgozó szakemberek szintén a közösség aktív tagjai lesznek. Ők egyéni foglalkozások vezetésével, valamint nagycsoportos, pszichodramatikus tanévkezdés körüli tankönyvés árcsatákat, a szülők jogos panaszait a beiskolázás sokszor emberpróbáló anyagi terheiről. A szervezők a több gyermeket nevelő, nehéz körülmények között élő családokra gondoltak, amikor börzére invitálták az érintetteket, és mindazokat, akik szívesen segítenek másokon. Szegeden és környékén több mint elemeket tartalmazó önismereti órákkal, ezekre épülő gyakorlatok megtartásával segítenek a gyerekeknek. Juhász Miklós, az önkormányzat szociális és családügyi bizottságának elnöke elmondta: a nevelőotthonra már nagyon ráfért a megújulás. Juhász Miklós az előzményekről elmondta: a nyolcvanas évek vége még kedvező helyzetbe találta az otthont, rendszeres támogatást kapott, hatalmas területén saját üvegházat és kertészetet üzemeltetett. Tíz évvel később, az 1998-as intézménybejáráskor azonban kiderült, hogy a Klebelsberg Kunó idején épült épület nagyon rossz állapotban van, amit szakemberek egybehangzó véleménye szerint már felújítani sem érdemes. A korábban megművelt hatalmas terület egy részét sem használják már, csak a gaz háromszáz család tagja az egyesületnek. Mi történt? A praktikus módszer felett járt már el az idő, vagy nincs rá igény? Esetleg snassz ez a megoldás? Aligha. Jó magyar szokás szerint könnyebb panaszkodni, mint cselekedni? Aki ősszel több gyerek beiskolázásáról gondoskodik, - hiába spórolt egész nyáron - minburjánzik rajta. Ezért döntöttek úgy, hogy a Borostyán utcai részt visszaveszi az önkormányzat, amit felparcelláznak és értékesítenek. A fennmaradó területen épül fel a teljesen új otthon. A minisztérium 13 millió forinttal támogatja a programot, 6 millió ötszázez forintot házanként. Ezt az összeget az önkormányzat 22 millió forinttal egészítette ki, ebből gazdálkodhat az otthon. A fiatalok az építkezés alatt gyakorlatilag mindenbe beleszólhatnak: a falak színétől a bútorokig szinte mindenről kikérik a véleményüket, hogy a leendő lakók valóban otthon érezzék magukat. Tervek szerint az első házat, amelyet a fiúk vesznek majd birtokukba, már az idén felépítik, a lányoké pedig jövőre készül el. Timár Kriszta den kifizetődő lehetőséget megragad(hatna). Az önkormányzati beiskolázási juttatás mellett! Mindez tanévzáráskor kezdődik, amikor a gondos szülő elteszi a használt tanszereket és tankönyveket. Persze, lehet, hogy ezzel nincs is gond, és sok helyen otthon tankönyvektől roskadoznak a polcok. Ebben reménykednek a szervezők is. akik terveik szerint más formában megismétlik az akciót. Cserebere fogadom, a tankönyvet többet vissza nem adom? L. G. Szántóversenyt és mezőgazdasági kiállítást tartottak a hét végén Vásárhelyen. Szántani sokféleképpen lehet, többek között jól és rosszul, ami nem mindegy: a szántás minősége ugyanis meghatározza a jövő évi termést. Az országos szántóverseny területi döntője mellett mezőgazdasági kiállítás is vonzotta a szakmabelieket, a nagyközönség figyelmét főként a lovasprogramok keltették föl. A kétnapos rendezvényen tizennyolc versenyző, sok kiállító, és több ezer fős közönség jelent meg. „Célunk, hogy a szántóverseny a gazdatársadalom ünnepévé, szakmai találkozójává váljon", hallottuk az Országos Szántóverseny-szövetség, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület, és a Hód-Mezőgazda Rt. szervezte rendezvényen. Impozáns gépek húzták a barázdát, a levegőben népdalkórus hangja szállt, sóshalmi bort éppúgy kóstolhatott a nézelődő, mint ahogy a makó-rákosi Dani család híres gomolyájára is rátalált - és így tovább. Mint Bereczki Péter, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület igazgató-elnöke mondja: már hagyomány, hogy tavasszal, az állattenyésztési napokhoz kapcsolódva állattenyésztési kiállítás várja az érdeklődőket - s ha e hagyományt sikerül kiterjeszteni, akkor ősszel, a szántóversenyhez kötődően növénytermesztési és mezőgazdaságigép-bemutatót rendeznek évről évre. A minapi az első alkalmak egyike volt, de máris sikeresnek vehetjük a hagyományteremtést! Mi mindent bírál a zsűri egy szántóversenyen? Fölsorolni is sok lenne. „A szántás a talajművelés egyik legfontosabb, egyben legköltségesebb eleme. Lehet nagyon jól és nagyon rosszul szántani, miközben a költség szinte azonos. S a szántás minőségétől a jövő évi termés is függ", mondja Hős János, a Hód-Mezőgazda Rt. gépesítési és szolgáltatási osztályvezetője. Mint megtudjuk tőle, a jó szántás „szemre" is jól néz ki, ezen belül például a nyitóbarázdának egyenesnek kell lennie - külön tudomány az ekét úgy beállítani, hogy megfelelő nyitóbarázda képződjék -, a területen nem maradhat tarló, zöld növény, és így tovább. A tizennyolc résztvevő közül tizennégyen géppel, négyen fogattal szántottak, a résztvevők közt hódmezővásárhelyiek, székkutasiak éppúgy voltak, mint apátfalviak és szegediek. Mióta létezik szántóverseny? A XIX. század vége óta -halljuk Hős Jánostól. NagyBritanniából terjedt kelet felé, Magyarországon a harmincas években tűnt föl először, az ötvenes években elhalt, s a rendszerváltozáskor elevenítették föl újra. A mostani, vásárhelyi területi verseny győztesei Bolyba mennek, az országos döntőre: ott dől el, kik képviselhetik Magyarországot az Európa-bajnokságon jövőre. „Magyarország általában a középmezőnyben foglal helyet, többek között azért, mert a verseny nagyon technika- és pénzigényes", hallom a szervezőktől. Miközben szól a Sárgarózsa Népdalkör, a Csúcsi Asszonykórus, folyik a lovastorna-bemutató. Farkas Csaba Sportminisztérium támogatta a beruházást négymillió forinttal, amelynek végösszege 24 millió forint. Négy helyett huszonnégy Munkatársunktól Kft. - a közgyűlés felhatalSzombaton „Focipálya mazásával - négymillió foés parkoló a Bartók téren" rintért alakít ki szertárat és című írásunkban tévesen focipályákat, írtuk, hogy a Mandiner Valójában az Ifjúsági és A könyvet vissza nem adom? A Matáv Rt és a Geoview Kft. egységesíti a szegedi rendszert Negyedmilliárdos informatikai fejlesztés (Folytatás az 1. oldalról.) Vagyis arról, hogy a Ritek Rt. és a hozzá szorosan kötődő magáncégek és vállalkozások a Geoview Kft., a Procont Kft. vagy a Főnix-program kidolgozója, akinek a felesége városházi tisztviselő - versenytárgyalás, pályázat nélkül nyernek munkát az önkormányzati piacon. A nevük elhallgatását kérő távközlési szakemberek azt is kifogásolják, hogy az önkormányzat öt évre kizárólagos jogot biztosít a Matáv Rt.nek az IP (Internet Protokoll) alapú szolgáltatásokra. Ezt azért nem tartják szerencsésnek, mert a dinamikusan fejlődő informatikai piacon folyamatosan csökkennek az árak. A lapunk által megkérdezett szakértők problémaként vetik fel azt is, hogy nincs megfogalmazva, specifikálva az ellenszolgáltatás műszaki tartalma, azaz nem tisztázott, hogy mit kap a megrendelő, vagyis a város a - Matáv - pénzéért. A Matáv Rt. és a Geoview Kft. olyan IP alapú fejlesztéseket finanszíroz, amelyekre a városnak előbb vagy utóbb szüksége lett volna - hangsúlyozta Drégelyi Zoltán. Az informatikai tanácsadó hozzátette: a Matáv öt évig úgy nyújt majd 35 önkormányzati intézményben IP alapú szolgáltatást, hogy garantáltan a „három piaci átlagárnál" kedvezőbb áron adja azt. Ez ügyben egyébként más távközlési cégektől is kértek árajánlatot, de például a Vtvendi csak kedvezményekkel, nem pedig készpénzzel támogatta volna a projektet. A jelenlegi keretfinanszírozási szerződés egyébiránt nem zárja ki más távközlési cégek részvételét a szegedi önkormányzati piacon, hiszen több mint hetven városi intézményben lehet még hasonló szolgáltatást nyújtani. „Az ajánlattételi lehetőség tehát mindenki előtt nyitott" hívta fel a figyelmet a Ritek Rt. elnöke. A Matáv Rt. és a Geoview Kft. az IP alapú szolgáltatás mellett különböző szoftverfejlesztéseket is finanszíroz majd a városban. így például az egyablakos ügyfélszolgálat és a Főnix-program együttműködésének kiépítését, az elektronikus közbeszerzést támogató rendszer kialakítását vagy a Sulinet bővítését. Drégelyi Zoltán nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a Főnix-program kidolgozójának felesége a polgármesteri hivatal egyik magas beosztású munkatársa. „Nem titok, hogy a Főnix fejlesztőjével szerződéses kapcsolatban állunk, és büszkék vagyunk rá, mert kidolgozott egy olyan, az állami finanszírozások normatervezésére vonatkozó rendszert, amivel 200-250 millió forintot takarított meg az elmúlt két évben a városnak." A Ritek Rt. elnöke szerint üzletileg nem lenne normális, ha a Geoview Kft. által lobbizott pénzből külső fejlesztőcégeket bíznának meg. Annál is inkább, mert az országban a Riteknek van ma egyedül olyan magyar technológiája, amivel az információs társadalom „elektronikus kormányzati" részét meg tudja valósítani. Természetesen a multinacionális informatikai cégek is rendelkeznek ilyen eszközökkel, de azok Drégelyi szerint méregdrágák. Az ellenszolgáltatás műszaki tartalmával kapcsolatosan elmondta: itt és most fordított a helyzet. Külső megrendelés esetében ugyanis először tételesen meghatározzák, specifikálják a feladatot, utána elkészítik a rendszertervet, majd megvalósítják, lekódolják azt. A városi intézmények tájékoztatását elősegítő informatikai rendszer kialakításában az erőforrások tervezésére csak ezután kerül sor, mert, mint ahogy azt Drégelyi mondta: most minél több mindent szeretnének megvalósítani a Matáv által adott pénzből. A konkrét műszaki tartalom elkészítését októberre ígérte a Ritek Rt. elnöke Szabó C. Szilárd Biztonságpolitika az egyetemen Munkatársunktól Diplomácia, NATO, EU, nemzetközi folyamatok. Korunk kulcsszavai mögött rejlő ismeretekkel találkozhat az a diák, aki a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biztonságpolitikai Központ szervezésében szeptembertől induló biztonságpolitikai kurzusra jelentkezik. Az előadásokat neves hazai és külföldi szakemberek tartják, pl. Gazdag Ferenc (Külügyminisztérium), Tálas Péter (Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal) és Deák Péter (Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja). A kurzust az egyetem bármely hallgatója felveheti. Emellett más, biztonságpolitikai témájú rendezvényeken is részt vehetnek a diákok. A kurzus célja, hogy átfogó képet nyújtson a nemzetközi szervezetek tevékenységéről, az elméleti megközelítést a gyakorlati alkalmazással összevonva. A heti kétórás előadásokon többek közt az alábbi témákról lesz szó: politikatudomány és biztonságpolitika, biztonságpolitikai elméletek, civil-katonai kapcsolatok, fegyveres erők és a társadalom, védelemgazdálkodás es fegyverkereskedelem, fegyverkezés és leszerelés, tömegpusztító fegyverek és korlátozásuk, nemzetközi biztonságpolitikai intézkedések és a biztonságot veszélyeztető tényezők. A tematikáról 2001. szeptember 12-én, szerdán, 17 órakor tartanak ismertetőt a bölcsészkar épületében, illetve a 20/3469440 számon kérhető további információ. .zcatz- • z- 'jMonoa