Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-03 / 205. szám

4 AKTUÁLIS HÉTFŐ, 2001. SZEPTEMBER 3. Kiállítással, lovasprogramokkal dúsítva Szántottak Vásárhelyen Két új „családi házba" az Árpádból Milliók a gyermekeknek A régi, rossz állapotban lévő épületet lebontják, a terület egy részét értékesítik. (Fotó: Karnok Csaba) Eredmények A szántóverseilyen a következő eredmények szület­tek. I. kategória (két-háromfejes ágyekék): I. Kiss László II., 2. Szécsényi Gyula, 3. Héjjá László; II. kate­gória (négy-öt-hatfejes ágyekék): 1. S. Nagy István, 2. Prónai Norbert, 3. Gyöngyösi Sándor; III. kategória (váltvaforgató ekék): 1. Mihály Károly, 2. Vörös János, 3. Papp József; lovasfogat-kategória: 1. Szuromi Ist­ván, 2. Vargha Zoltán, 3. Mihály László-Palócz Attila. Két, összesen harminc férőhelyes, modern, „csa­ládi ház" váltja fel az Ár­pád Gyermekotthon je­lenleg egyetlen, régi, kor­szerűtlennek mondható épületét. A régi helyén felépülő házakban 15-15 lányt és fiút helyeznek el. Az új otthon kialakításá­nak nagyobbik részét a szegedi önkormányzat, kisebbik részét a Szociális és Családügyi Minisztéri­umhoz benyújtott pályá­zatra megítélt 13 millió forint fedezi. A fiús házat már az idén, a lányos há­zat pedig jövőre adják át. A szegedi, Szőregi úti Ár­pád Gyermekotthon vezetői a hagyományostól eltérő, spe­ciálisnak is mondható épüle­tek kialakítására nyújtott be pályázatot a Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumhoz. Eb­ben két, részben önálló „csa­Szombaton érdektelenség­be fulladt a Szegedi Ifjúsági Ház és a Fészek Nagycsalá­dosok Egyesülete által közö­sen meghirdetett vidám isko­lakezdet elnevezésű egész napos rendezvény egyik programja: -használt, de jó állapotban lévő, vagy megunt tolltartókat, táskákat, iskola­szereket, és nem utolsósor­ban tankönyveket vártak a szervezők a sulibörzére. Hiá­ba. Nem jött senki, így elma­radt a cserebere. A szervezők egész délelőtt magukban ücsörögtek az intézmény au­lájában. Megszoktuk már a ládi ház" felépítése szerepelt a főleg pszichésen sérült gyer­mekek számára. Az otthon vezetői szerint az új komple­xum kialakításával, felszerelt­ségével, hangulatával a csa­ládjukból kikerült fiatalok számára biztosítani tudják az egészséges személyiség­fejlődést, a bennük rejlő tehet­ség kibontakozását és a későbbiekben a felnőtt társa­dalomba való beilleszkedést. Az egyik házban majd fiú­kat, a másikban lányokat he­lyeznek el. Mind a két épület­ben tizenöt-tizenöt férőhellyel számolnak. A modell lényege, hogy az épületek lakói tény­leg úgy, olyan környezetben éljenek, mint egy nagyobb család. A gyermekek körül dolgo­zó szakemberek szintén a kö­zösség aktív tagjai lesznek. Ők egyéni foglalkozások ve­zetésével, valamint nagycso­portos, pszichodramatikus tanévkezdés körüli tankönyv­és árcsatákat, a szülők jogos panaszait a beiskolázás sok­szor emberpróbáló anyagi terheiről. A szervezők a több gyermeket nevelő, nehéz kö­rülmények között élő csalá­dokra gondoltak, amikor bör­zére invitálták az érintetteket, és mindazokat, akik szívesen segítenek másokon. Szege­den és környékén több mint elemeket tartalmazó önisme­reti órákkal, ezekre épülő gyakorlatok megtartásával segítenek a gyerekeknek. Juhász Miklós, az önkor­mányzat szociális és család­ügyi bizottságának elnöke el­mondta: a nevelőotthonra már nagyon ráfért a megúju­lás. Juhász Miklós az előzményekről elmondta: a nyolcvanas évek vége még kedvező helyzetbe találta az otthont, rendszeres támoga­tást kapott, hatalmas területén saját üvegházat és kertészetet üzemeltetett. Tíz évvel később, az 1998-as intéz­ménybejáráskor azonban ki­derült, hogy a Klebelsberg Kunó idején épült épület na­gyon rossz állapotban van, amit szakemberek egybe­hangzó véleménye szerint már felújítani sem érdemes. A korábban megművelt ha­talmas terület egy részét sem használják már, csak a gaz háromszáz család tagja az egyesületnek. Mi történt? A praktikus módszer felett járt már el az idő, vagy nincs rá igény? Esetleg snassz ez a megol­dás? Aligha. Jó magyar szo­kás szerint könnyebb panasz­kodni, mint cselekedni? Aki ősszel több gyerek beiskolá­zásáról gondoskodik, - hiába spórolt egész nyáron - min­burjánzik rajta. Ezért döntöt­tek úgy, hogy a Borostyán ut­cai részt visszaveszi az ön­kormányzat, amit felparcel­láznak és értékesítenek. A fennmaradó területen épül fel a teljesen új otthon. A minisztérium 13 millió forinttal támogatja a progra­mot, 6 millió ötszázez forin­tot házanként. Ezt az össze­get az önkormányzat 22 mil­lió forinttal egészítette ki, ebből gazdálkodhat az ott­hon. A fiatalok az építkezés alatt gyakorlatilag mindenbe beleszólhatnak: a falak szí­nétől a bútorokig szinte min­denről kikérik a véleményü­ket, hogy a leendő lakók va­lóban otthon érezzék magu­kat. Tervek szerint az első há­zat, amelyet a fiúk vesznek majd birtokukba, már az idén felépítik, a lányoké pedig jövőre készül el. Timár Kriszta den kifizetődő lehetőséget megragad(hatna). Az önkor­mányzati beiskolázási jutta­tás mellett! Mindez tanévzá­ráskor kezdődik, amikor a gondos szülő elteszi a hasz­nált tanszereket és tanköny­veket. Persze, lehet, hogy ez­zel nincs is gond, és sok he­lyen otthon tankönyvektől roskadoznak a polcok. Ebben reménykednek a szervezők is. akik terveik szerint más formában megismétlik az ak­ciót. Cserebere fogadom, a tankönyvet többet vissza nem adom? L. G. Szántóversenyt és mezőgazdasági kiállítást tartottak a hét végén Vá­sárhelyen. Szántani sokfé­leképpen lehet, többek között jól és rosszul, ami nem mindegy: a szántás minősége ugyanis meg­határozza a jövő évi ter­mést. Az országos szántó­verseny területi döntője mellett mezőgazdasági ki­állítás is vonzotta a szak­mabelieket, a nagyközön­ség figyelmét főként a lo­vasprogramok keltették föl. A kétnapos rendezvé­nyen tizennyolc ver­senyző, sok kiállító, és több ezer fős közönség jelent meg. „Célunk, hogy a szántóver­seny a gazdatársadalom ün­nepévé, szakmai találkozójá­vá váljon", hallottuk az Or­szágos Szántóverseny-szövet­ség, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület, és a Hód-Mezőgazda Rt. szervez­te rendezvényen. Impozáns gépek húzták a barázdát, a le­vegőben népdalkórus hangja szállt, sóshalmi bort éppúgy kóstolhatott a nézelődő, mint ahogy a makó-rákosi Dani család híres gomolyájára is rá­talált - és így tovább. Mint Bereczki Péter, a Hódmezővá­sárhelyi Gazdasági Egyesület igazgató-elnöke mondja: már hagyomány, hogy tavasszal, az állattenyésztési napokhoz kapcsolódva állattenyésztési kiállítás várja az érdeklődőket - s ha e hagyományt sikerül ki­terjeszteni, akkor ősszel, a szántóversenyhez kötődően növénytermesztési és mezőgazdaságigép-bemutatót rendeznek évről évre. A mina­pi az első alkalmak egyike volt, de máris sikeresnek ve­hetjük a hagyományteremtést! Mi mindent bírál a zsűri egy szántóversenyen? Fölso­rolni is sok lenne. „A szántás a talajművelés egyik legfonto­sabb, egyben legköltségesebb eleme. Lehet nagyon jól és na­gyon rosszul szántani, miköz­ben a költség szinte azonos. S a szántás minőségétől a jövő évi termés is függ", mondja Hős János, a Hód-Mezőgazda Rt. gépesítési és szolgáltatási osztályvezetője. Mint megtud­juk tőle, a jó szántás „szemre" is jól néz ki, ezen belül példá­ul a nyitóbarázdának egyenes­nek kell lennie - külön tudo­mány az ekét úgy beállítani, hogy megfelelő nyitóbarázda képződjék -, a területen nem maradhat tarló, zöld növény, és így tovább. A tizennyolc részt­vevő közül tizennégyen gép­pel, négyen fogattal szántottak, a résztvevők közt hódmező­vásárhelyiek, székkutasiak éppúgy voltak, mint apátfalvi­ak és szegediek. Mióta létezik szántóver­seny? A XIX. század vége óta -halljuk Hős Jánostól. Nagy­Britanniából terjedt kelet felé, Magyarországon a harmincas években tűnt föl először, az ötvenes években elhalt, s a rendszerváltozáskor elevení­tették föl újra. A mostani, vá­sárhelyi területi verseny győztesei Bolyba mennek, az országos döntőre: ott dől el, kik képviselhetik Magyaror­szágot az Európa-bajnoksá­gon jövőre. „Magyarország általában a középmezőnyben foglal he­lyet, többek között azért, mert a verseny nagyon technika- és pénzigényes", hallom a szer­vezőktől. Miközben szól a Sár­garózsa Népdalkör, a Csúcsi Asszonykórus, folyik a lovas­torna-bemutató. Farkas Csaba Sportminisztérium támo­gatta a beruházást négy­millió forinttal, amelynek végösszege 24 millió fo­rint. Négy helyett huszonnégy Munkatársunktól Kft. - a közgyűlés felhatal­Szombaton „Focipálya mazásával - négymillió fo­és parkoló a Bartók téren" rintért alakít ki szertárat és című írásunkban tévesen focipályákat, írtuk, hogy a Mandiner Valójában az Ifjúsági és A könyvet vissza nem adom? A Matáv Rt és a Geoview Kft. egységesíti a szegedi rendszert Negyedmilliárdos informatikai fejlesztés (Folytatás az 1. oldalról.) Vagyis arról, hogy a Ritek Rt. és a hozzá szorosan kötődő magáncégek és vállalkozások ­a Geoview Kft., a Procont Kft. vagy a Főnix-program kidol­gozója, akinek a felesége város­házi tisztviselő - versenytár­gyalás, pályázat nélkül nyer­nek munkát az önkormányzati piacon. A nevük elhallgatását kérő távközlési szakemberek azt is kifogásolják, hogy az ön­kormányzat öt évre kizáróla­gos jogot biztosít a Matáv Rt.­nek az IP (Internet Protokoll) alapú szolgáltatásokra. Ezt azért nem tartják szerencsésnek, mert a dinamikusan fejlődő infor­matikai piacon folyamatosan csökkennek az árak. A lapunk által megkérdezett szakértők problémaként vetik fel azt is, hogy nincs megfogalmazva, specifikálva az ellenszolgálta­tás műszaki tartalma, azaz nem tisztázott, hogy mit kap a meg­rendelő, vagyis a város a - Ma­táv - pénzéért. A Matáv Rt. és a Geoview Kft. olyan IP alapú fejleszté­seket finanszíroz, amelyekre a városnak előbb vagy utóbb szüksége lett volna - hangsú­lyozta Drégelyi Zoltán. Az in­formatikai tanácsadó hozzátet­te: a Matáv öt évig úgy nyújt majd 35 önkormányzati intéz­ményben IP alapú szolgálta­tást, hogy garantáltan a „három piaci átlagárnál" kedvezőbb áron adja azt. Ez ügyben egyéb­ként más távközlési cégektől is kértek árajánlatot, de példá­ul a Vtvendi csak kedvezmé­nyekkel, nem pedig készpénz­zel támogatta volna a projektet. A jelenlegi keretfinanszírozási szerződés egyébiránt nem zár­ja ki más távközlési cégek rész­vételét a szegedi önkormányza­ti piacon, hiszen több mint het­ven városi intézményben lehet még hasonló szolgáltatást nyúj­tani. „Az ajánlattételi lehetőség tehát mindenki előtt nyitott" ­hívta fel a figyelmet a Ritek Rt. elnöke. A Matáv Rt. és a Geoview Kft. az IP alapú szolgáltatás mellett különböző szoftverfej­lesztéseket is finanszíroz majd a városban. így például az egy­ablakos ügyfélszolgálat és a Főnix-program együttműködé­sének kiépítését, az elektronikus közbeszerzést támogató rend­szer kialakítását vagy a Suli­net bővítését. Drégelyi Zoltán nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a Főnix-program kidolgozójá­nak felesége a polgármesteri hivatal egyik magas beosztású munkatársa. „Nem titok, hogy a Főnix fejlesztőjével szerződé­ses kapcsolatban állunk, és büszkék vagyunk rá, mert ki­dolgozott egy olyan, az állami finanszírozások normatervezé­sére vonatkozó rendszert, ami­vel 200-250 millió forintot ta­karított meg az elmúlt két évben a városnak." A Ritek Rt. elnö­ke szerint üzletileg nem lenne normális, ha a Geoview Kft. által lobbizott pénzből külső fejlesztőcégeket bíznának meg. Annál is inkább, mert az or­szágban a Riteknek van ma egyedül olyan magyar techno­lógiája, amivel az információs társadalom „elektronikus kor­mányzati" részét meg tudja va­lósítani. Természetesen a mul­tinacionális informatikai cégek is rendelkeznek ilyen eszkö­zökkel, de azok Drégelyi sze­rint méregdrágák. Az ellenszolgáltatás műsza­ki tartalmával kapcsolatosan elmondta: itt és most fordított a helyzet. Külső megrendelés esetében ugyanis először téte­lesen meghatározzák, specifi­kálják a feladatot, utána elkészí­tik a rendszertervet, majd meg­valósítják, lekódolják azt. A városi intézmények tájékozta­tását elősegítő informatikai rendszer kialakításában az erőforrások tervezésére csak ezután kerül sor, mert, mint ahogy azt Drégelyi mondta: most minél több mindent sze­retnének megvalósítani a Ma­táv által adott pénzből. A konk­rét műszaki tartalom elkészíté­sét októberre ígérte a Ritek Rt. elnöke Szabó C. Szilárd Biztonságpolitika az egyetemen Munkatársunktól Diplomácia, NATO, EU, nemzetközi folyamatok. Korunk kulcsszavai mögött rejlő ismeretekkel találkozhat az a diák, aki a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biztonságpolitikai Központ szervezésében szeptembertől induló biztonságpoliti­kai kurzusra jelentkezik. Az előadásokat neves hazai és kül­földi szakemberek tartják, pl. Gazdag Ferenc (Külügyminisz­térium), Tálas Péter (Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal) és Deák Péter (Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Köz­pontja). A kurzust az egyetem bármely hallgatója felveheti. Emellett más, biztonságpolitikai témájú rendezvényeken is részt vehetnek a diákok. A kurzus célja, hogy átfogó képet nyújtson a nemzetközi szer­vezetek tevékenységéről, az elméleti megközelítést a gyakor­lati alkalmazással összevonva. A heti kétórás előadásokon többek közt az alábbi témákról lesz szó: politikatudomány és biztonságpolitika, biztonságpolitikai elméletek, civil-katonai kapcsolatok, fegyveres erők és a társadalom, védelemgazdál­kodás es fegyverkereskedelem, fegyverkezés és leszerelés, tö­megpusztító fegyverek és korlátozásuk, nemzetközi bizton­ságpolitikai intézkedések és a biztonságot veszélyeztető té­nyezők. A tematikáról 2001. szeptember 12-én, szerdán, 17 óra­kor tartanak ismertetőt a bölcsészkar épületében, illetve a 20/3469440 számon kérhető további információ. .zcatz- • z- 'jMonoa

Next

/
Oldalképek
Tartalom