Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-14 / 215. szám

fv^nöH íeélO^ggésaiÖ xA övloiö.t iddévnérnóllé 2 BELFOLD - KÜLFÖLD \ PENTEK, 2001. SZEPTEMBER 14. George Bush: Amerika meg fogja nyerni a terrorizmus elleni háborút Nem várható azonnali megtorlás A keddi amerikai terrortámadások helyszínén tel­jes erővel folytatódik a romok eltakarítása. A kong­resszus egyelőre 20 milliárd dollárt szavazott meg a károk elhárítására és a helyreállítással kapcsolatos kiadásokra. Közben nagy erőkkel folyik a nyomozás a tettesek után. Megfigyelők szerint számos jel vall ar­ra, hogy nem valamely állam vagy államok által szponzorált akció történt, azaz egyre erősebb a gya­nú, hogy a szaúdi milliomos, Oszama bin Laden van Orbán Viktor távirata Bush elnöknek Táviratban fejezte ki Ma­gyarország népe és kormánya nevében legmélyebb szolidari­tását Amerika népével Orbán Viktor miniszterelnök George W. Bushnak, az Egyesült Álla­mok elnökének a New Yorkot és Washingtont ért keddi ter­rortámadás kapcsán. - Kérem, fogadja az áldozatok családja és az amerikai nép iránt érzett legőszintébb részvétünket - áll a Miniszterelnöki Hivataltól az MTI-hez csütörtökön eljuttatott táviratban. A kormányfő jelzi, hogy Magyarország élesen el­ítéli az Egyesült Államok né­pe ellen elkövetett barbár és kö­nyörtelen cselekedetet és rög­zíti: a megdöbbentő támadás tetteseit fel kell kutatni, és az igazságszolgáltatás elé kell ál­lítani. - Ehhez minden olyan ország támogatására szükség van, amely elítéli a terroriz­must és eltökélt arra. hogy küzd­jön ellene valamennyi rendel­kezésére álló eszközzel - fo­galmaz Orbán Viktor, felajánl­va Magyarország segítségét és imáit az amerikai nemzetért a nehéz órákban. Áldozatok, károk Egyelőre még csak becslé­sekbe sem mer senki bocsát­kozni az Egyesült Államokban elkövetett terrorista támadásso­rozat áldozatainak számáról. New York polgármestere, Ru­dolph Giuliani tegnap csak annyit közölt, hogy a Világke­reskedelmi Központot ért tá­madás nyomán „több mint 3700 emberről nincs hír". „A hatóságok eddig 94 áldozatot tudtak azonosítani, s további 65 holttestet sikerült kiemelni a romok alól" - jelentette ki a polgármester helyi idő szerint tegnap reggel egy hírműsor­ban. A négy eltérített repülőgé­pen 268-an veszítették életüket, a Pentagonnál pedig mintegy 150-en. New Yorkban 200 ál­lami alkalmazottat, 202 tűzol­tót és 57 rendőrt nem találnak, a helyi igazságügyi vezetés a történtek hátterében. A NATO állandó tanácsának döntése, amely szerint az akció kapcsán életbe lép a kölcsönös segítségnyújtásról szóló 5. cikkely, fölveti a kérdést, várható-e katonai megtorló csapás? Anto­nio Martino védelmi miniszter az olasz képviselőház külügyi és védelmi bizottságának együttes ülésén ki­jelentette, hogy egyelőre nincs kilátásban semmiféle közvetlen katonai akció a tengerentúli terrorcselek­ményekre adandó válaszként. George Bush amerikai elnök (balról) és Donald Rumsfeld védelmi miniszter megtekinti Washingtonban a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium épületébe becsapódott repülőgép pusztításának helyszínét. (MTI Telefotó/AP/Pablo Martinéi Mousinais) manhattani irodáiból pedig 900-an tűntek el. A brit kül­ügyminisztérium szerint leg­alább 100 brit állampolgár ve­szítette életét. New Yorkban különben csak az összeomlott tornyok romjainak eltakarításán 3300 ember dolgozik. Már több ezer tonna törmeléket szállítottak el. Az amerikai kongresszus csütörtökön megszavazta azt a 20 milliárd dolláros pénz­ügyi csomagot, amelyet az or­szág vezetése kért a katasztró­fa következményeinek elhárí­tására és a helyreállításra. A helyreállítási terv végrehajtá­sát tegnap meg is kezdték. Biztosítási szakemberek úgy számolják, hogy legalább 10-15 milliárd dollár kártérítést kell űzetniük a különböző biz­tosító társaságoknak, de akár a 30 milliárd dollárt is elérheti a kárigény a terrortámadások nyomán. Azt is jelzik azon­ban, hogy egyelőre korai konk­rét összegekről beszélni, mert jelenleg „a károk hozzávetőle­ges mértéke is ismeretlen", és évekbe is beletelhet, amíg a kárbecsléseket elkészíthetik. Akcióba lép-e a NATO? A NATO állandó tanácsa még szerdán úgy döntött: ha bebizonyosodik, hogy a keddi támadássorozat külföldről érte az Egyesült Államokat, azt a washingtoni szerződés 5. cikke­lye szerint valamennyiük elle­ni támadásnak tekintik. Mint Lord Robertson főtitkár rámu­tatott: az atlanti szövetség több mint félévszázados történeté­ben ez az elsá eset, hogy vala­melyik tagját támadás érte, és a többiek az 5. cikkely értelmében készek kollektív választ adni. A NATO-t létrehozó, s 1949­ben Washingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződés 5. cik­kelye a tagállamokat automati­kus szolidaritásra kötelezi, ugyanakkor a végrehajtandó ak­ciók szempontjából meghagy nekik bizonyos fokú értelme­zési szabadságot. Amivel az el­hangzott nyilatkozatok alapján várhatóan élni is fognak a szö­vetségesek. A magyar külügyi szóvivő, Horváth Gábor megerősítette: a NATO tanács nyilatkozata sze­rint a segítségnyújtás nem jelent automatikusan és feltétlenül ka­tonai akciót vagy abban való részvételt. Rámutatott arra, hogy az 5. cikkely értelmében min­den szövetséges maga dönt arról, milyen módon és mértékben lát­ja szükségesnek a külső táma­dást szenvedett tagország meg­segítését. Ezt hangsúlyozta André Fla­haut belga védelmi miniszter is, aki kijelentette, hogy Belgium nem áll hadiállapotban, és a meg­támadott Egyesült Államoknak nyújtott segítség igen sokféle formát ölthet. A szövetséges országok tiszt­ségviselői különben nem egy­formán fogalmaznak a NATO lehetséges válaszát illetően. Fe­derico Trillo spanyol védelmi miniszter szerint a spanyol kor­mány feltétel nélkül támogatja Washington válaszadási tervét. Ezzel szemben Alain Richárd francia védelmi miniszter a me­rényletsorozat kapcsán kerülte a „háborús cselekmény" minő­sítést, hangsúlyozva, hogy a tör­téntek ismeretében egyelőre sze­rencsésebb „hosszan előkészí­tett tömeges terrorista akcióról" beszélni. Egyúttal kifejtette, hogy a NATO-szövetségeseknek be kellene vonniuk Oroszországot is abba a vitába amelyben eldön­tik, milyen választ adjanak a ter­rorista támadásokra. Oroszor­szág viszont jelezte: nem tervez katonai választ az ügyben. Bul­gária és Románia ellenben kész teljes mértékben együttműköd­ni a NATO-val az esetleges meg­torló támadásokat illetően. Az első számú közellenség? Bár hivatalosan és nyíltan nem hangzott el, sok jel vall ar­ra. hogy az Egyesült Államok­ban a terrorakció megszervezé­sével mindenekelőtt a szaúdi multimilliomost, Oszama bin Ladent gyanúsítják, aki Afga­nisztánban rejtőzik. Erre utal az is, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter tegnap bejelen­tette: az USA a legteljesebb együttműködést várja Pakisz­tántól a terrorcselekmény-soro­zat hátterének kiderítésében. (Pa­kisztán az egyike a három or­szágnak, amelyek elismerték az afganisztáni tálib rezsimet.) Po­well elmondta: ahogyan majd gyűlnek a bizonyítékok, úgy fog­ja az államok kialakítani a ma­ga véleményét, és a véleménye alapján a megfelelő időben cse­lekedni is fog. Egy esetleges amerikai csa­pásra számítanak is Afganisz­tánban, amelyet elhagytak az ENSZ-segélyszervezetek ott dol­gozó munkatársai. Sietősen tá­voznak a Kabulban élő arabok, a helyi lakosok pedig fedezéke­ket ásnak. A külföldi diplomaták és újságírók szintén az ország elhagyására készülnek. Hírek szerint a tálibok által befogadott arab szélsőségesek szintén kiü­rítették kiképzőtáboraikat, ame­lyekben állítólag az amerikai ak­cióban részes légikalózokat is kiképezték. A hírek azonban ellentmon­dásosak. Egyes források szerint bin Ladent és társait a tálib ve­zetés házi őrizetbe helyezte, míg a tálibok ezt cáfolták. A tálib re­zsim külügyminisztere azt is kö­zölte, hogy nem tervezik bin La­den kiadását. A Zycie Warszawy c. lengyel lap viszont egy Afga­nisztánban dolgozó iraki újság­író, Mahmud Tarfid értesülései­re hivatkozva azt közölte, hogy a terrorista már el is hagyta Af­ganisztánt, és Üzbegisztánban tartózkodik. TŐZSDE Itthon lendületesen emelke­dett az index az elmúlt két nap 4-4 százalékos esése után. és 3.6%-os erősödéssel fejezte be a napot. A forgalom elmaradt ugyan a szerdaitól, de még így is magasabb volt az elmúlt időszak­ban megszokottnál. 5.5 milliárd forint. A Matáv árfolyama közel X százalékkal emelkedett, az OTP. a MOL és az Égis 34 szá­zalékkal drágult, míg a Richter továbbra is stabil volt 16000 fo­rint környékén. A megjelent au­gusztusi költségvetési adatok nem tartogattak sok meglepetést, az államháztartás hiánya 50 milli­árd forint köríti volt az. elmúlt hó­napban. PKN ügyben az előzetes híresztelésekkel - miszerint a Nafta Polska az OMV-vcl kezd kizárólagos tárgyalásokat - ellen­tétben meg mindig nincs döntés. A kereskedés nagy részében pozitív tartományban mozgó eu­rópai indexek csökkenésbe fordul­tak a nap végére, a FTSE-100 kö­zel nullában van, a DAX és a CAC40 azonban már 0.7-0.8%-os csökkenést mutat. A gyógyszercé­gek (Aventis, Sanofi. Schering) és az elmúlt napokban jelentós vesz­teséget elkönyvelt biztosítók (Axa. Altion/. Münchener Re) megtartották ugyan erősödésüket, az autógyártók (DaimletChrysler, BMW. Volkswagen. Peugeot), az olajtársaságok (TotalFinaElf, BP. Shell) és telekom illetve techno­lógiai cégek (Vodafone, STMicro, Alcatel, SAP, Infineon) viszont gyengüllek. Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfele­lően nem csökkentett kamatot szerdai ülésén, az euró 90.5 dol­lárcent környékén stabilizálódott. Az Egyesült Államok részvénypi­acain még szerdán sem volt ke­reskedés. várhatóan pénteken vagy csak hétfőn nyit majd ki a tőzsde. Részvény Záriért (Ft) KOTR. (mFt) Változás BCHÉM 3500 21 +9,38% ERÍS 12105 166 +3,91% MATÁV 616 2881 +7,88% MOL 3755 667 +2,74% OTP 14485 1192 +4,21% KAKA 1140 24 +4,11% Richter 16050 301 +0,34% Itt \ 5956 +208 pont +3,62% ConCorde. irect Tel.: (62) 484-222 Szeged, Kossuth L. sgt. 10-12., www.cd.hu A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása 2000, 1999, 1998 „Az év brókercége" (Budapesti Értéktőzsde) A negyedik gép utasai Harcolva haltak meg Washington (MTI) Az Egyesült Államokban kedden eltérített negyedik re­pülőgép fedélzetéről a hozzá­tartozóknak küldött utolsó te­lefonüzenetek alapján biztos­ra vehető, hogy az utasok fel­vették a harcot a géprablókkal, s ennek eredményeképp a gép lezuhant, de nem érte el a ter­rortámadás kiszemelt célpont­ját. A United Airlines Newark­ból San Franciscóba tartó Boeing 757-es gépe 45 ember­rel a fedélzetén Pennsylvania államban zuhant le, Pittsburg közelében. 400 kilométerre Washingtontól, két és fél órá­val a Világkereskedelmi Köz­pont (World Trade Center) el­leni első támadás után. A fed­élzetről érkező telefonhívások egy részét rögzítette a szövet­ségi rendőrség (az FBI), s eze­ken a zavaros háttérzaj, siko­lyok és kiáltások között két fér­fi üzenetei egyértelművé teszik a történteket. A 31 esztendős Jeremy Glick mobiltelefonján felhívta feleségét, Lizt, és közölte ve­le, hogy a gépet eltérítette há­rom közel-keleti külsejű férfi, akik késekkel vannak felfegy­verkezve. Liz elmondta férjé­nek, hogy becsapódott egy re­pülőgép a New York-i WTC épületébe. Glick, családtagjai szerint, ekkor határozhatta el, hogy megpróbál tenni valamit a többi utassal együtt. „Tudták, hogy az életükbe kerül, ha megpróbálják megakadályoz­ni (a légikalózokat) tervük vég­rehajtásában" - idézte az AFP Glick sógorának szavait - „de a sógorom ilyen ember volt... olyan típus volt, aki maga ve­szi kézbe a dolgokat". A férfi utolsó mondatai, minta családtagok elmondták, személyesen feleségéhez szól­tak: viselje szépen gondját há­rom hónapos kislányuknak, és éljen boldogan... A felvétel .zavaros zajokkal és kiáltások­kal" halt el. Egy másik utas, a 38 eszten­dős Thomas Burnett kaliforni­ai üzletember többször is fel­hívta feleségét, Deenát, hogy minél többet megtudjon a töb­bi eltérített gép sorsáról. Bur­nett elmondta a feleségének, hogy néhány más utassal együtt „tenni fog valamit". De­ena szerint azonban minden arra utalt, hogy nem a gép fel­áldozását tervezték. - Hazafe­lé utazott. Meg akarta oldani ezt a helyzetet, és hazatérni hozzánk - idézte az AP Burnett feleségének a kaliforniai San Ramónban mondott szavait. „A repülőgépen vagyok, azon a gépen, amit eltérítettek, egy férfit megkéseltek. Azt mondják, bomba van náluk. Hívd a rendőrséget" - emlé­kezett Deena férje első tele­fonjára. - Említést tettem ne­ki a WTC-rőI, és erre nagyon felfigyelt, kérdezgetni kezdett, mindent tudni akart erről ­mondta Deena. - A következő hívásakor már alakulóban volt a terve ­folytatta Deena - gyűjtötte az adatokat, és igyekezett össze­rakni a képet. Burnett a negyedik - utol­só - hívásakor közölte felesé­gével, hogy néhány utassal együtt cselekedni fog. A gép Pennsylvania felé kö­zeledve vesztett magasságá­ból, szeszélyesen kanyarog­va repült, majd a szántóföldbe csapódott, orrával előre, Pitts­burgtól 130 kilométerre dél­keletre, egy órával a WTC tor­nyainak összeomlása, és 20 perccel a harmadik repülőgép­nek a Pentagonba történt be­csapódása után. A clevelandi repülőtér irányító tornya fel­vette a pilótafülkében elhang­zottak néhány foszlányát: „Menj ki innen" - kiáltotta valaki többször is, olyan zaj közepette, amely dulakodást is jelenthetett. A gép a Camp David-i el­nöki nyaralótól mindössze 135 kilométerre zuhant le. Névte­lenül nyilatkozó illetékesek szerint a Fehér Ház, vagy a Pentagon lehetett a célpontja. John Murtha kongresszusi képviselő szerint egészen biz­tosan nem azért rabolták el a gépet, hogy az a pennsylvani­ai szántóföldekre zuhanjon. Valaki hősies erőfeszítéssel kivitte a gépet a városok térsé­géből. Deena Burnett biztos abban, hogy félje csakugyan tett valamit - legalább azért, hogy a gép ne lakott területbe csapódjon. „Soha nem fogjuk megtud­ni, hányan segítettek neki, és hogy pontosan mit is tettek, de semmi kétségem, hogy ezt a gépet is valamely célpont fe­lé küldték, és bármit tett is Tom és azok a fiúk, akik segítettek neki, sok-sok életet mentettek meg... és nagyon büszke va­gyok rá, és nagyon hálás va­gyok neki" - tette hozzá Dee­na Burnett, nagy sóhajjal visszafojtva zokogását. GAZDASAGUNK NÖ­VEKEDÉSE FOLYTATÓ­DIK. Az amerikai terrortá­madás miatt semmilyen ne­gatív jel és ok sincs arra, hogy lassulna a magyar gaz­daság növekedési üteme, így erre az évre 4,5 százalékos gazdasági élénkülést prog­nosztizálunk - közölte Ma­tolcsy György gazdasági miniszter. Hozzátette: a vi­lággazdaság növekedésének lassulását a belső fogyasz­tás, a lakásépítések és a köz­lekedési infrastruktúra-beru­házások élénkülése ellensú­lyozni tudja. IGAZSÁGSZOLGÁL­TATÓK VAGYONNYI­LATKOZATA. Az igaz­ságszolgáltatás területén mintegy 14 ezer bíró, bíró­sági dolgozó, illetve csa­ládtagjai vonatkozásában kell leadni október végéig a vagyonnyilatkozatokat; az RÖVIDEN ezzel kapcsolatos eljárások részletszabályait 43 parag­rafusból álló dokumentum­ban rögzítette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). Zanathy János, az OIT hivatalának vezetője kijelentette: a korrupció el­leni harc nagyon lényeges eszközét alkotta meg az Országgyűlés a vagyonnyi­latkozat-tételi kötelezettség törvénybe foglalásával. INFORMATIKAI PÁ­LYÁZAT. A Miniszterelnö­ki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága a Szé­chenyi-terv Információs Társadalom- és Gazdaság­fejlesztési Programja kere­tében az idén ősszel újabb pályázatokat ír ki, illetve újabb támogatásokat ítél oda, amelyek összege mint­egy 8 milliárd forint. A pá­lyázatok egyike a pedagó­gusoknak és a köztisztvise­lőknek szól. Az 5,5 milliárd forint értékű pályázat so­rán mintegy 20 ezer peda­gógus és köztisztviselő jut­hat számítógéphez. SIMON: NEMZETKÖ­ZI ELFOGATÓPARANCS. A Fővárosi Főügyészség Si­mon László ellen nemzetkö­zi elfogatóparancsot bocsá­tott ki, amely a rendes hiva­tali úton jut el majd az Inter­polhoz. A Simon László elle­ni nemzetközi elfogatópa­rancs kibocsátását az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság szeptember 5-én kezdemé­nyezte a Fővárosi Főügyész­ségnél. Az ügyészég értékel­te a rendőrség kezdeményezé­sét, majd szeptember 12-én adta ki a nemzetközi elfoga­tóparancsot. NÓGRÁDI ÁDÁM A GYANÚSÍTOTT. A Bács­Kiskun Megyei Rendőr-főka­pitányság elrendelte Nógrá­di Ádám 25 éves soltvadker­ti lakos körözését és elfogását, mert alapos a gyanú arra, hogy a fiatalabb fiú, Nógrádi Ádám ölte meg az apját. Fe­renczi László alezredes ezzel az MTI munkatársának nem hivatalos forrásból származó értesülését erősítette meg. Házkutatást tartottak a Nóg­rádi-házban. Mint ismeretes, az olajügyek koronatanúja­ként elhíresült Nógrádi Zsolt édesapja hozzávetőleg három évvel ezelőtt tűnt el, s a holt­teste augusztus végén került elő Soltvadkerten egy kútból. A rendőrség az ismeretlen tet­tes ellen rendelt nyomozás során jutott el a Nógrádi-ház­hoz. DÉLMAQYARORSZÁG DÉLVILÁG Főszerkesztő: SZF.TEY ANDRÁS • Főszerkesztő-helyettes: ÓRFI FERENC • Szerkesztek: KOVÁCS ANDRÁS. SZÁVAY ISTVÁN. V. FEKETE SÁNDOR • Rovatvezetők: KECZER GABRIELLA (életmód, kultúra, mellékletek), MISKOLCZI RÓBERT (fotó). OLÁH ZOLTÁN Ihlr és információ). SÜLI JÓZSEF (sport) • Délvilág szcrkeszlöségvezető: ÜJS7.ÁSZI ILONA • Kiadó és szerkesztőség: 6720 Szeged. Stefánia 10.. Sajtóház. Levélcím: 6740 Szeged. PL: 153. Telefon: 62/567-888. Szerkesztőségi titkárság: 62/567-800. Fax: 62/567-881. Sportrovat: 62/567-882. E-mail sz.crkcszloseg@delmagyar.szcged.hu • 6800 Hódmezővásárhely. Szegfű u. 1-3. Tel/fax: 62/241-005. Hirdetési lel./fax: 62/242-410. 6000 Makó. Deák F. u. 6. Tel.: 62/213-301. Tel./fax: 62/213-108. 6600 Szentes, Kossuth u. 8. Tel 63/401-024. Tel/fax 63/314-838 6640 Csongrád. Kossuth tér 9-11. (Városi Galéria) Tel./fax: 63/481-010 • KIADJA A DÉLMAGYARORSZÁG KFT. • Ügyvezető igazgató: RÁSKAI-KISS ZSOLT Kiadói titkársági fax: 62/442-958 • Kereskedelmi igazgató: PÁSZTINÉ MÉSZÁROS ÉVA Hirdetésfelvétel: 62/567-832.62/567-835. Fax: 62/567-885. • Nyomdavezető: HOCZ PÁL. Nyomás: 6725 Szeged. Kálvária sgt. 67. Telefon: 62/466-847 • Terjesztési vezető: KÓTI ZOLTÁN. Terjesztés: 62/567 864 Terjesztési zöldszám: 06-80/821-821. • Előfizetésben terjeszti a Délmagyarország Kft. • Előfizetési díj egy hónapra 1059 (Délmagyarország), 940 Fl (Délvilág) • Árus lerjeszlés: Délhír Rl • ISSN 0I33-025X (Délmagyarorszig), ISSN 1416-0090 (Délvilág) • A Délmagyarország Kft. a Kisalföld Lapkiadó Társaság lagja. Ügyvezető igazgató: SZAMMER ISTVÁN. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom