Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-10 / 211. szám

6 MEGYEI TÜKÖR HÉTFŐ, 2001. SZEPTEMBER 10. Praxisár Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény több mint hatezer orvos számára biztosította az úgynevezett praxisjogot. Azóta nagyon kevés tapasztalat gyűlt össze a törvény alkalmazhatóságáról. Deszk esete példa arra, hogy megegyezés születhet akkor is, ha a jogtulajdonos szándéka és az önkormányzat koncepciója nem egyezik. Ott az önkormányzat akarata érvényesült, hiszen fél éven belül sikerült azzal az orvossal szerződést kötni, illetve annak az orvosnak a praxist eladni, akit a hivatal preferált. A praxisjog adásvételi ára általában az éves bevétel és annak 1,2-es szorzata. A magas eladási árat feltehetően dr. Garbacz Olga itt végzett, rendkívül magas színvonalú munkája is indokolja. A város vezetőiben kialakult - minden érdekelt fél szempontját mérlegelő - elképzelés valamennyi szereplő megelégedését célozza. Az autóbalesetben elhunyt Garbacz Olga orvosnő után megüresedett szentesi 4. számú háziorvosi körzetet a praxisjogról szóló törvény értelmében - ha az örökösök körében nincs, aki folytatná a gyógyítást - a családnak fél éven belül el kell adnia, különben a működtetési jog nem jelent többé vagyoni jogot. A család tehát értékesíti a jogot, miközben az önkormányzat képviselő-testülete arról dönthet, kivel köt szerződést. A megüresedett praxisért ketten szálltak ringbe: Martinkáné dr. Bazsánt Judit jelenleg Csongrádon dolgozó szakorvos és dr. Chomiak Waldemar, aki két évig tanult és dolgozott dr. Garbacz Olga mellett. A család az orvosnőnek kívánja eladni a praxist, mivel ő magasabb árat kínál érte, miközben a betegek aláírások gyűjtésével kinyilvánították akaratukat: dr. Chomiak Waldemart szeretnék látni a továbbiakban is az orvosi székben. A város vezetői szempontjából nincsen semmilyen indok arra, hogy ne Martinkáné dr. Bazsánt Judittal kössenek szerződést, hiszen rendelkezik a szükséges végzettséggel, szakképesítéssel és szakmai múlttal. Ugyanakkor a betegek részéről Chomiak Waldemar iránt kinyilvánított szimpátia olyan társadalmi erőt jelent, melyet figyelembe kell venni. A Klauzál utcai 4. számú körzetben mintegy háromezren adták le a tébékártyát, közülük körülbelül hétszáz beteg többé-kevésbé rendszeresen megfordul a rendelőben. A betegek nagy része aláírta azt az aláírásgyűjtő ívet, melyen egyértelműen kinyilvánítják akaratukat: azt kívánják, hogy a lengyel orvos „örökölje" a 4. számú körzetet. Garbacz Olga mellett előbb rezidensként, majd idén márciustól alkalmazottként dolgozott Chomiak Waldemar, aki a szegedi orvosegyetemen szerezte diplomáját. Évek óta Szentesen él gyógyszerész feleségével, Kovács Gabriellával. A doktornő halála után szeretett volna az ő körzetében rendelni, ez a terv azonban minden valószínűség szerint már nem valósul meg. A város szociális bizottsága azt a jelöltet hallgatta meg augusztus 24-i rendkívüli ülésén, akit a család támogat. Martinkáné dr. Bazsánt Judit jelenleg Csongrádon dolgozik szakorvosként és ügyeletet lát el a szomszéd város mentőszolgálatánál. Mind az orvosi kamara, mind az ANTSZ támogatja a doktornőt, akinek munkája a szakvélemény és a csongrádi tapasztalat szerint kifogástalan. A bizottság ülésén Ollai Istvánná független képviselő átnyújtotta Szirbik Imre polgármesternek az aláírásokat tartalmazó íveket. A polgármester a jegyzőkönyv tanúsága szerint azt mondta, Szentesnek meg kell tartania mindkét nagyszerű orvost, ezért meg kell találni a reális lehetőségét annak, hogy dr. Chomiak Waldemar és felesége a Kertvárosban rendelőt és gyógyszertárat nyithasson. A polgármester szavai szerint a szabad orvosválasztás pedig lehetővé teszi az emberek számára, hogy ahhoz a doktorhoz forduljanak, amelyikhez szeretnének. A szeptember 4-i szociális bizottsági ülésen arról határoztak, hogy a bizottság javasolja a testületnek, fogadja el a kertvárosi rendelő megépítésére vonatkozó tervet, mely szerint három felnőtt-, két gyermekkörzet mellett egy gyógyszertár nyílhatna. Kovács Gabriella rendelkezik a gyógyszertár működtetéséhez szükséges foltételekkel. Az új rendelő megépüléséig Chomiak Waldemar helyzete bizonytalan, de mint mondta, nincs más választása, minthogy bízzon. Pap Imre, a szociális bizottság elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, kérdéses a körülbelül 50 millió forintos beruházásból megépülő új rendelő átadásának határideje. Ennek kijelölésére már csak azért is szükség van, mert Kovács Gabriella gyógyszertár nyitására vonatkozó személyi joga a jövő évben lejár, illetve mielőbb megnyugtató módon rendezni kell a Kertváros lakóinak orvosi és gyógyszerészeti ellátását. A történet végén a pontot képviselő-testület múlt pénteki ülésén megszülető döntés jelentette. Blahé Gabriella Chomiak Waldemar háziorvos lesz, de nem Szentes 4. számú körzetében, hanem a Kertvárosban. (Fotó: Tésik Attila) A jó szándék jele az ingatlancsere ötlete A színészház marad Új rendelő épül a szentesi Kertvárosban Ki legyen a háziorvos? Galkó Bence színművész évek óta Szegeden, a Kelemen utcai szinészházban lakik. (Fotó: Hollós! Zsolt) Bartha László szegedi polgármester sajtótájékoztatóján csak azért emiitette, hogy a Kelemen utcai szinészlakásokat felajánlották az ipartestületnek, hogy az önkormányzat jó szándékát kifejezze: valamilyen módon kompenzálni szeretnék az iparosok érdekvédelmi testületét, amiért ingatlan-visszaigénylésük máig sikertelen Szegeden. Mindenkit meglepett a szegedi polgármester, Bartha László bejelentése, mely szerint az önkormányzat felajánlotta a Szegedi Ipartestületnek a Kelemen utcai színészházat, cserébe a kisszínház Horváth Mihály utcai épületéért, amelynek tulajdonjogát az ipartestület visszakéri. Mint ismert, a Horváth Mihály utcai ingatlant úgy építették föl 1925 és 1928 között, hogy háromezer szegedi iparos adta össze a költségeket. Az iparosok testületétől az ötvenes évek elején elvették az épületet, amely jelenleg részben a szegedi önkormányzat, másrészt a megyei közgyűlés tulajdona. Az ipartestület nem adja föl a küzdelmet, hogy hozzájusson egykori tulajdonához. Az épületben kapott helyet a képtár, amelyet most el akar adni a megyei közgyűlés; ugyancsak itt működött a kisszínház, amelyet egy éve bezárt a város, mert fel kell újítani. A rekonstrukcióhoz céltámogatásra pályázik a szegedi önkormányzat. • Mezey Róbert jegyző szerint a polgármester által említett csereakciót „nagyon feltételesen kell érteni". Az ipartestületnek a Kelemen utcai színészházzal való kompenzálása csak egy ötlet, és azt a szándékot hivatott jelezni, hogy a város mindenképpen meg akarja oldani a testület ingatlanügyét. Amúgy a városházán egyértelműen arra számítanak, hogy a pályázat sikeres lesz, Szeged megkapja az állami támogatást a Horváth Mihály utcai színház felújítására. Ha ez bizonyossá válik, a végleges engedélytervek elkészítésének időszakában tovább tárgyalnak az ipartestülettel a mindenkit kielégítő megoldásról. Szó lehet arról, hogy a Horváth Mihály utcai ingatlanban a színházrekonstrukcióval együtt színészlakásokat is kialakítanak. Ha ez a projekt a céltámogatás hiányában mégsem valósulhat meg, akkor is tovább tárgyalnak az ipartestület kompenzációjáról. A város jegyzőjétől megtudtuk, hogy összesen 214 településen sikerült eddig megoldani az ipartestületek ingatlan-visszaigénylési ügyeit. Győrben például pénzbeli megváltással, másutt ingatlancserékkel tisztázták a bonyolult tulajdoni viszonyokat. „Kell, hogy legyen valamilyen megoldás Szegeden is" - mondta Mezey Róbert, de arról nem tudott nyilatkozni, hogy pontosan milyen. Az ipartestület kompenzációjáról az októberi közgyűlésre készül előterjesztés. Ennek előzetes terveit már kedden megismerhetik az ipartestület vezetői, hiszen az ominózus épületben rendezik meg a Közéleti kávéház estjét, amelyen a város jegyzője tájékoztat az elképzelésekről. • Érdeklődésünk nyomán kiderült, hogy az ipartestület elnöke, a Horváth Mihály utcai épület visszaszerzéséért lankadatlanul küzdő Pálvölgyi Zoltán a Délmagyarországból szerzett tudomást róla, hogy a Kelemen utcai színészlakások is szóba jöhetnének csereingatlanként. Nem óhajtotta ezt kommentálni, csak annyit mondott, neki a városházán megígérték, hogy lesz megoldás. A színháziak ugyancsak az újságból értesültek az önkormányzati tervekről, de ez a hír nem rázta meg sem a gazdasági vezetőt, sem a Kelemen utcai lakásokban lakó művészeket. Bárányi Irén gazdasági igazgató úgy tudja, az eredeti kisszínházi rekonstrukciós tervekben is szerepelt, hogy a Horváth Mihály utcai épületben alakítanának ki színészlakásokat, de szerinte egyelőre csak találgatni lehetne, mi lesz a végleges megoldás. Valódi tervek csak akkor születhetnek, ha kiderül, megkapja-e a város a céltámogatást. Jelenleg 18 színészlakás van a Kelemen utcai önkormányzati ingatlanban. Itt eredetileg nagy, polgári lakások voltak, amelyeket kisebb, jobbára garzonlakásokká alakítottak át az idők során. A rossz elválasztások következtében némelyik „lakás" egy folyósószerű szobát jelent, amelynek alvóhelyét jószerével csak berepüléssel lehet megközelíteni. A színház minden jobb megoldásban érdekelt - szögezte le a gazdasági vezető. Az általunk megkérdezett művészek azt mondták, legjobban jó lakásban szeretnek lakni. Hogy ez hol van, az nekik másodlagos. Sulyok Erzsébet Nagy volt Snájdig Pepi feje, még nagyobb az ő szomorúsága, de a leghatalmasabbnak mégis csak az a szerszám tűnt, amit az elmúlt hét csütörtöki napján cipelt a vállán. Nem lehet ez más - vélekedett Smúz apu, amikor Snájdig bebotorkált a Zsibbadt brigádvezetőről elkeresztelt kocsmaipari műintézménybe -, mint egy ántivilágból ittmaradt szovjet kombájn. Cink Enikő szent esküvéssel állította: nyár végi záporban eltévedt tengeralattjáró rendkívül fontos alkatrészét cipeli Pepi úr. Am Belami rámutatott az igazságra: csupán egy ásó az, legyen bármilyen termetes is. - És ha nem csalódom, Snájdig úr, maga megint csak temetésre készül. Mégpedig a magyar foci elhantolására törölte le sörnek habját szájának szegletéről a külváros nyugalmazott szépfiúja. - Tégyleg! - jajongott Plüss Eta mintegy hirtelen. Hát tegnap minket elagyabugyáltak a románok, pár napja veresre pofoztak a grúzok, nem leszünk ott a foci világbajnokságon, szégyenünk még a maga ásójánál is hatalmasabb - omlott össze Etácska, maga alá temetve reményeit és Bika Jenő aktatáskáját. S mire az egybegyűltek elkezdhették szidni az MLSZ-t, a labdarúgó-válogatott összes tagját, a szövetségi kapitányt (melyiket is kéne?), valamint Smúz aput, aki a Dűjj Előre SC alszertárosaként mégiscsak tevékeny részt vállalt egykoron a honi foci elsorvasztásában, Ló Elek fölpattant egy székre, s már mondta is: - Emberek, azért egymás torkát át ne vágják, hiszen a kenyér nem lett drágább, meg a mi fizetésünk se kevesebb. Kit érdekel a foci? Hiszen az csak egy játék! Vitaindítónak ez a néhány szó nem is volt rossz, kapott is Elek akkora pofont Snájdigtól, hogy a metszőfogával kalocsai mintákat karistolt a plafonra. Majd két perccel később már szinte teljes volt az egyetértés - Ló úr igenis igazat mondott. Minek Dönci felidézett néhány régebbi, legendás vereséget („Akkor kellett volnafelszántani a pályákat, most Belami focibeszéde mennyivel drágább lesz!"), Cink Enikő botrányos szurkolójeleneteket idézett fel. Bika Jenő sorolta a magyar profi játékosok fizetéseit, míg Heveny Döme elképedve tette közzé az általa frissnek és igaznak vélt információt, miszerint Bicskei szövetségi kapitány a kirúgása után még Németh György rajza 20 millió forint végkielégítést (bánatpénzt, búcsúpuszit, nem mindegy?) vesz fel a szövetségtől. - Na látják, egy darab nagy fertő az egész, éppen ideje lesz Snájdignak tényleg elásni - összegezte az elhangzottakat Cink Enikő. - Hölgyeim és uraim! markolta meg Snájdig kezét Belami, mert hogy Pepi úr már neki is látott az ásásnak Ló Elek és Minek Dönci asztala között, félúton. - Abban teljesen igazuk van: nagy itt a focitragédia, válogatottunk is megszégyenült, meg már egyetlen klubcsapatunk sincs a világ 200 legjobb gárdája között. De mielőtt még körbe állnak a sírt, hadd mondjak néhány keresetlen szót. Például arról, hogy amikor egyesült erővel, oly sok szorgos pusztítással eltöltött esztendőben tönkretették a magyar labdarúgást, egyik legszebb játékunkat vették el tőlünk. Ha ez a foci működne, gyerekek tízezrei vágtatnának inkább a zöld gyepen, ahelyett, hogy panelutcák szürkeségében csatangoljanak. Családok ballagnának szombatonként gondozott (miért ne, máshol van ilyen is) pályákra meccseket nézni, csapata lehetne utcának, kerületnek, városnak, s talán még azt is megérnénk, hogy mellünk domborodna a büszkeségtől, amikor nemzeti tizenegyünk kifut arra a mindig sorsdöntőre. A foci sport, erő és lendület — még ha mifelénk ez annyira nem is látszik. A foci több is lehet, mint egy-két tucat szélhámos nyerészkedési akciója. A foci, a játék, nekünk vénülőknek a múltunk, és nekik - mutatott Belami Ödönkére, Snájdig szép, kerek fejű gyerekére - a jövőjük is lehetne. Snájdig úr, biztos nem akarja letenni azt az ásót? - gurult le két könnycsepp Belami arcán. A Zsibbadt brigádvezetőben ekkor a kés is megállt a csöndben. Smúz apu elmotyogta a szép filmből szállóigévé vált igazságot - hát igen, kell egy csapat majd a Zsibilakók elindultak hazafelé. Amikor pedig Minek Dönci az órájára nézett, s közölte, hoppá, nyakunkon az este, Snájdig már azt kiabálta: jobb lesz rohanni, mert még lekésik a világbajnoki selejtezők összefoglalóját. Bátyi Zoltán