Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-08 / 210. szám

SZOMBAT, 2001. SZEPTEMBER 8. NAPOS OLDAL II. Brazíliától a nagymágocsi kastélyig Károlyi Lajos gróf hazatért nagy múltú magyar történelmi család leszármazottja, Károlyi Lajos gróf Brazília egyik legnagyobb, évi négymillió tonna acélt termelő kohóüzemének európai megbízottjaként vonult nyugdíjba. Megpróbáltatásokkal teli életének utóbbi éveit már felerészben Brazíliában, felerészben pedig Magyarországon töltötte. A kárpótlás révén az egykor birtokában lévő 1 7 ezer holdnak csak töredékét kapta vissza, melyet művelésre bérbe adott a Nagymágocsi Farmer Kft.-nek. Mágocs: a szülőhely, a kastély: a szülőház, ahova a gróf rendre visszatér. Károlyi Lajos gróf szülőháza ma kastélyotthon, melyben alkoholbetegeket is ápolnak A második világháború és a később felszabadulásnak nevezett hatalmi váltás nem kímélte a Károlyiak birtokait és vagyonát. A család a frontvonalak előrenyomulása miatt megpróbálta megmenekíteni a drága bútorokat, az ezüstkészletet, de szinte minden odaveszett. A háború alatt Nyugat-Európában eltöltött időben sóvárgó visszavágyással gondolhattak a békés Magyarországra, ahol az ifjú Lajos nevelkedett, s kapott példát szüleitől, Károlyi Viktortól és Széchenyi Ilonától, valamint a rendkívül módon szeretett nagyapától. Károlyi Imrétől. Latin-Amerika vad világa Károlyi Lajosnak angol neveltetésben is része volt, szabad idejének nagy részét otthon töltötte. Idős napjaiban szívesen venné magát körül olyan tárgyakkal, melyek a szüleire, családjára emlékeztetik. Nagyapjának íróasztala más bútorokkal együtt ma a Koszta József Múzeumban található. Nemrégiben a kastély kapujára kifüggesztett egy hirdetményt, melyben arra hívta fel a falubelieket, hogy megfelelő ellenszolgáltatás fejében adjanak vissza neki néhány, a kastélyból származó tárgyat. „Kedves népem ezt a hirdetményt letépte" - mondta a gróf. Nem óhajt a kastélyban megszállni, mert „ezoterikusán több ezer lélek szenvedett benne, hiszen sok évtized alatt több ezren haltak ott meg." Károlyi Lajos sem a tárgyakat, sem a földeket nem kívánja visszavásárolni, ellenben a jelenlegi helyzetben minden törvényes eszközt megragad arra. hogy szülőházának, a kastélynak állapotán javítson. Különös gondot fordít a 150 éves parkra. A Keszthelyi Gazdasági Akadémián megszerzett felsőfokú mezőgazdasági képzettségének birtokában ő volt Mágocs várományosa, de a sors közbeszólt. NyugatEurópa után Brazíliában töltött rendkívül küzdelmes éveket. Az úgynevezett interiorban, vagyis az ország belterületén kapott mezőgazdai állást, ez volt életének talán egyik legnehezebb időszaka. „Szolgálati házukban", ahol kisgyermekével, áldott állapotban lévő'feleségével élt, rendszeres vendégek voltak a mérgesszőrű hernyók, araszos százlábúak, gyíkok, svábbogarak, skorpiók és pókok. Éjjelente a vadászó baglyok által elejtett patkányok halálsikolyára ébredtek. Fokozatosan mégis sikerült lakhatóvá tenni a házat. Az akkori vad körülmények között vad törvények is uralkodtak. Brazíliában a helyzet megkövetelte, hogy éljen azzal a tudással, ami itthon még csak szenvedély volt számára: a vadászat sokszor az életét mentette meg. A párbajhős nagyapa A gyermek Lajosra a nagyapa rendkívüli hatással volt. Károlyi Imre egyszeregy pohár sörben fogadva, minden előzetes edzés nélkül úszta át a Balatont. Nagy párbajhős hírében állt, s az is volt. Károlyi Lajos visszaemlékezése szerint közel 35 párbajt vívott karddal, mindig első vérig, s mindig győztesen. Abban az időben a párbajra való kihívást természetes volt elfogadni, különben a kaszinó kizárta volna tagjai sorából, ráadásul tiszti rangját is elvesztette volna. Ha párbajozott, akkor viszont az államügyészség fogta perbe, tehát mindenképpen várt reá valamilyen retorzió. Ebben a helyzetben párbajozni tuCsaládtörténet A családi hagyomány szerint a Károlyiak Kaplony nemzetségéből származnak, kik Árpád fejedelemmel egy időben szereztek birtokot a Kárpát-medencében. Rekonstruálható adatok III. Béla írásbeliségről született törvénye után állnak róluk rendelkezésre. A család a XIV-XV. században több ágra szakadt, s így az ország több területén birtokkal rendelkezett. Károlyi Sándor gróf, Rákóczi fejedelem egyik legjelesebb generálisa kötötte meg 1711-ben a szatmári békét. Nyíregyháza után, az országban másodikként, 1836-ban Szentes kötötte meg az örökváltságot - a Károlyiakkal. A szerződést aláíró három Károlyi fivér, György 40, István 20, Lajos 10 ezer forintot adományozott az Akadémia alapításához. A család kétségkívül legismertebb alakja Károlyi Mihály, aki előbb miniszterelnök, majd az ország első köztársasági elnöke volt. Földreformtervei, liberális magatartása és demokratikus szemlélete miatt-a szélsőbal mellett - saját társadalmi rétege is szembefordult vele. lajdonképpen muszáj volt - „dacára a tény anakronisztikus jellegének." Károlyi Lajos gróf a legszebb szavakkal édesanyjára emlékszik vissza, akivel Sao Paulóban lakhatott újra együtt, amikor már fizetett állásba került. Széchenyi Ilona a jóság, a szeretet és a türelem mintaképe volt, még a gyarlóságokban is a jót kereste. Csak a feladatok elhanyagolását és a szófogadatlanságot büntette következetesen. Leánykorában elvégezte a müncheni festőakadémiát, s a távoli országban ez a tudása hasznára vált a Károlyi-családnak. Károlyi Mihályról „Az ember a rokonaiért nem felelős" mondta Károlyi Lajos, amikor családjának Károlyi Mihállyal való kapcsolatáról kérdeztük. Nagyapja, Károlyi Imre ifjúságától kezdve nem volt jó viszonyban a nála két évvel fiatalabb unokaöccsével. Károlyi Mihállyal, mert helytelenítette annak tékozló, kártyás életmódját. Károlyi Imre szerint Mihálynak rögeszméje volt, hogy a Károlyi Mihály-ág hitbizományi javaira ő igényt tartana. Anyagi motívumok a nagyapa részéről nem voltak feltételezhetők, hiszen - mint Károlyi Lajos mondta - akkoriban az ország megcsonkításáig összesen 40 ezer holdja volt. Károlyi Lajos Károlyi Mihály emlékiratait nagy horderejű műnek tartja, több okból is. Egyrészt azért, mert angol nyelven íródott, másrészt azért, mert a kapitalizmus hibáinak kipellengérezése egy szocializálódó világban nagy erővel hatott. Károlyi Lajos úgy gondolja, hogy a földi javakhoz való ragaszkodás egyedüli pozitív aspektusa, hogy azok birtokában valaki több jót tud tenni felebarátaiért, mint az, akit a sors ilyen javakkal nem áldott meg. Károlyi Lajosnak korábbi anyagi viszonyai miatt komplexusa soha nem volt, ellentétben Károlyi Mihállyal, aki saját szavai szerint öröklött vagyonát valóságos tehernek tekintette. Nyáron itthon - télen Brazíliában Nagymágocs örököseként nem állna ily mozgalmas élet Károlyi Lajos mögött, és talán családja meg is menekült volna nem egy súlyos tragédiától. Brazíliában gyalázatosan rossz a közbiztonság, a Károlyicsalád is ennek lett szenvedője: Károlyi Lajos 14 éves unokáját ölte meg egy kábítószeres. A dél-amerikai országban a piros lámpánál megálló autókat gyakran megtámadják a haramiák, naponta kétszer annyi probléma lép fel az országban, mint amennyi megoldható - véli a gróf, aki szerint - az abszolút biztonságos berendezkedés sem ad teljes nyugalmat, garanciát. Az évi négymilló tonna acélt termelő üzem vezetői számára helyes döntésnek bizonyult a több nyelvet beszélő, kvalifikált magyar gróf alkalmazása, hiszen a neve hallatára Európában miniszteri dolgozószobák ajtajai nyíltak meg. Károlyi Lajos a telet Brazíliában, a nyarat rendszerint itthon tölti, azaz részlegesen hazatért. Gyermekei távoli országokban élnek, egyik unokája épp most kezdte elsajátítani a nyelvünket, hiszen a nagyapa számára a haza, az otthon: Magyarország, s benne Mágocs. Blahó Gabriella A gróf régóta azon fáradozik, hogy a kastély parkja eredeti szépségét megtartsa. (Fotó: Tésik Attila)