Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-17 / 192. szám

PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 17. CSALÁDI KÖR 5 704, 705, 107: jelentős kárt okoznak a heccből riasztók Életekkel játszanak Nem csak tetemes kárt, hanem életveszélyt is okoznak a téves riasz­tások a segélyhívó szá­mokon. Az, aki szándé­kosan, mondhatni hecc­ből vezeti félre az ügyele­teket, akár börtönbünte­tésre is számíthat. Egyéb­ként könnyedén kiszűr­hetőek a fals bejelenté­sek, a szándékosan „té­ves" riasztókat feljelen­tik. Hetente átlagosan nyolc-tíz hívás érkezik a szegedi men­tőállomás segélyhívó számá­ra, a 104-re, amelyben a beje­lentők szándékosan téves in­formációkat közölnek a disz­pécserrel. Ezek a hívások je­lentős kárt okoznak, nyilat­kozta lapunknak Zentai Attila mentőfőorvos, aki elmondta: a riasztás ellenőrzésére szánt percek lekötik a mentőt és személyzetét. Az így okozott késés - jegyezte meg a főor­vos -, akár emberéletet is kö­vetelhet. - A legtöbb fals hívást nyáron regisztráljuk, a vétke­sek általában unatkozó diákok - mondta Zentai Attila. ­Ezúton is kérem a szülőket, hogy magyarázzák el gyerme­keiknek: emberéletekkel ját­szanak, ha a segélyhívó szá­mokat ok nélkül, csak úgy, heccből hívogatják. Zentai főorvostól megtud­tuk, hogy természetesen véde­keznek a téves risztások ellen. Számítógépes rendszer el­lenőrzi a hívásokat, ami kijel­zi a hívó készülék számát, az alapján pedig lenyomozható, honnan is jött a hívás. Amióta a rendszer működik, lényege­sen kevesebb hamis riasztás miatt kell kivonulniuk. A fő­orvos elmondta, hogy minden heccből telefonáló személy ellen feljelentést tesznek. - Kétféle téves riasztást kapunk: van, aki jó szándék­kal jelent be nem létező tűz­esetet, például égő gázfáklyá­kat talál az algyői olajmezőn, van azonban,aki szándékosan akar kárt okozni a téves infor­mációkkal - nyilatkozta la­punknak Vida Sándor őrnagy, a Csongrád Megyei Tűzoltó­ság parancsnokhelyettese. Évente ezer-ezerkétszáz való­di tűzesetről kapnak bejelen­tést, ezekhez képest szinte elenyésző a vaklárma. Vida elmondta, hogy többnyire könnyedén kiszűrik a károko­zókat, hiszen ők is rendelkez­nek a számítógépes ellenőrző rendszerrel. Mégis elkerülhetetlen, hogy komolyan vegyék a ha­mis, de élethűnek hangzó be­jelentéseket, ilyenkor azonban már számottevő az anyagi kár is. Szegeden tízezres, vidéken akár százezer forintos is lehet egy téves kiszállás egyenlege. A tűzoltóságra is jellemzően diákok telefonálgatnak, isko­laidőben gyakoriak a bomba­riadók, amelyeknek az ellen­őrzése hosszabb időre is fel­tarthatja a kiszálló egységet. A tűzoltóság is feljelenti a szorakozó riasztókat. A rendőrség illetékesei is sok nyári telefonos diákcsíny­ről számoltak be. Sarnyai László őrnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság ügyeleti osztályának ve­zetője elmondta, hogy volt rá példa: telefonon keresztül sér­tegették a rendőrség ügyelete­seit. Általában napi 40-50 fe­lesleges hívás érkezik az 107­re Szegeden. Sarnyai elmondta, hogy ezek egy része: jó szándékú, például azért riasztották téve­sen a rendőrséget, mert azt hitték, „baj" van. Nem egy­szer a nyaralásra hátrahagyott épületek riasztóberendezése kapcsol be, akár vihar miatt is, és akkor gyakran nyúlnak a telefonhoz, mert azt hiszik, la­kásbetörők miatt szólalt meg a szerkezet. A számítógépes rendszert természetesen ők is alkalmazzák, s eljárást kezde­ményeznek a lefülelt telefo­nálgatok ellen. A 112-es általános segély­hívószám bevezetése sem ja­vított sokat a téves hívások ki­szűrésén, sőt sokan nem is tudják, hogy mire való a 112­es szám. Gyakran a mobil­szolgáltatójuk segélyhívójá­nak gondolják a háromjegyű számot, és elfelejtett PIN­kódjuk után érdeklődnek a rendőröktől. Illyés Szabolcs Hiába kerestek tüzet a Cső utcában a viccből riasztott tűzoltók. (Fotó: Miskolczi Róbert) Leváltja az arasz trolikat az SZKI Fölújított Skodákat vettek Az elavult orosz Ziu tí­pusú trolibuszokat fölúji­tott Skodákkal váltja föl a Szegedi Közlekedési Társaság. Hét cseh trolit vásároltak, közülük négy már meg is érkezett. Az energiatakarékos Sko­dákra babakocsival is 1 könnyebben föl lehet szállni, az alacsony pad­lás kocsira pedig toló­székkel is följuthatnak a mozgáskorlátozottak. „Új korszak kezdődik a szegedi trolibuszozás történe­tében, mert a közeljövőben leváltjuk a minden tekintet­ben elavult, kényelmetlen, ré­gen kiszolgált, orosz gyárt­mányú Ziu kocsikat, helyük­be pedig kényelmes, elegáns, energiatakarékos, fölújított Skodákat állítunk" - tájékoz­tatta lapunkat Tóth István Ti­bor a Szegedi Közlekedési Társaság igazgatója. Az SZKT a környezetvé­delmi alap támogatásával, összesen 117,9 millió forint értékben vásárolt keveset fu­tott, cseh trolikat. A költsé­gek 30 százalékát fedezi a környezetvédelmi alap pályá­zatán nyert támogatás, az ár 30 százalékát kamatmentes kölcsönből, 40 százalékát pe­dig önerőből fizetik. Hét fölújított Skoda bővíti majd a szegedi troliparkot, közülük négy már meg is ér­kezett a villamostársaság Csáky József utcai telephe­lyére, ahol fölkészítik a for­galomra az 1987 és '89 kö­zött gyártott, még fiatalnak számító kocsikat. A háromajtós Skodák nem lednek ismer|tlenek a szege­Bérletek a tanévkezdésre Munkatársunktól A Tisza Volán tájékoztatása szerint az előrehozott tanévkez­dés miatt a szeptember havi bér­leteket már augusztus 23-ától meg lehet vásárolni. Mind a he­lyi, mind a helyközi járatokra váltott szeptemberi bérletjegy augusztus 27-étől felhasznál­ható. Az előző tanévre, illetve félévre érvényesített diákiga­zolvány október 31-éig, illetve az október havi bérletjegy érvé­nyességi idejének lejártáig érvé­nyes. A Csáky József utcai telepen csinosítják a Skoda trolikat. (Fotó: Schmidt Andrea) Típuslista A Szegedi Közlekedési Társaság jelenleg összesen 45 trolibusszal rendelkezik. A kocsik típusonkénti megoszlása: -11 csuklós Skoda, - 8 háromajtós szóló Skoda - 8 csuklós Ikarus, - 18 Ziu (ebből 10 fölújított) trolibusz. diek előtt, hiszen típusuk megegyezik a városban ko­rábban nagy föltűnést keltő, „becsomagolt", azaz reklám­fotós tapétával tetőtől alvázig bevont kocsiéval. Ebből a faj­tából hat fut majd a város vo­nalain. A kismamák bizonyá­ra örülnek majd, hogy a ko­csik hátsó ajtaján babakocsi­val is könnyen fölszállhatnak a járművekre. A hetedik Sko­da különlegessége az, hogy ha a helyzet úgy kívánja, ala­csony padlója a kocsiszek­rénnyel együtt a járda felé billenthető: így a tömegközle­kedésből korábban csaknem kizárt mozgási rlátozottak is följuthatnak to székükkel az utastér közé| ő, számukra kellő helyet a ;szébe. A fölújíto! ik másik j> tulajdonsága logy a régi ekhez képest al kevesebl áramot fogy nak. Ami egy orosz Ziu 2,5-3 kilo­wattórát is elhasznál kilomé­terenként, addig a Skodák 1,8-2 kilowattórás fogyasz­tással büszkélkedhetnek. Tóth István Tibor emlé­keztetett rá, hogy 1998 és 2000 között tíz trolibusz föl­újítására keríthettek sort. A korszerűsítés idén fölgyor­sult, hiszen ez év elején két trolit vásároltak, most hetet pályázaton „nyertek", s még 2001-ben tervezik egy Ikarus és további két Skoda fölújítá­sát. „Járműparkunk megújítá­sát jövőre is folytatjuk. Cé­lunk változatlanul az, hogy utazóközönségünket a koráb­binál magasabb színvonalon szolgáljuk ki" - mondta az igazgató. Nyilas Péter Nyári hangulat a szabadtéri sörözőkben Élő zene - alacsony ár Friss levegő, kellemes, halk nosztalgiazene, vi­szonylag olcsó italok és ételek. Ez jellemzi a csak nyáron működő vendég­látóhelyeket, amelyek fő pozitívuma, hogy a szabadban nyújtanak kikapcsolódási lehetősé­get, az olyan korosztá­lyok számára is, ame­lyek nehezebben talál­nak maguknak szórako­zóhelyeket. Jó néhány üzletembernek eszébe jutott az utóbbi évek­ben, hogy Szegeden nincs olyan hely, ahol élőzene és alacsony árak mellett szóra­kozhatnának az emberek. Zádori Zoltán már 37 éve dolgozik a vendéglátó szak­mában, ezért is hiányolta annyira a régi idők hangula­tos éjszakáit. Öt éve ezt a hi­ányt szerette volna pótolni, valamint megteremteni a diszkók világának ellenpont­ját. Egy iskolaudvart bérelt ki erre a célra, és már az első évben is alkalmazott zené­szeket. Most, hogy a bajor sörünnep már öt hétig tart, minden héten más és más zenekart hív meg, hogy a vendégek ne unják meg a hasonló stílusú produkciók hallgatását. A Belvárosi híd alatt más­hogy oldották meg a problé­mát. Ott az együttesek min­den héten egy-két napig ját­szanak, aztán körforgás sze­rűen újra elkezdődik a váltá­sok sorozata. Szabó László, az üzemeltető szerint fontos, hogy a dalok halkan szólja­nak, mellettük lehessen be­szélgetni, és a környezetet se zavarja. Üzleti szempontból nem kifizetődő zenekarokat alkalmazni, főleg azért mert mi ezt szolgáltatásként ke­zeljük, és nem emeljük emi­att az árainkat - meséli -, de többen jönnek ide, és a fő cél inkább az, hogy a csalá­dok kellemesen érezhessék magukat. Ráadásul mi abban a szerencsés helyzetben va­gyunk, hogy több vendéglá­tó egységet üzemeltetünk. Ezért, ha az egyik nem nye­reséges, az nem akkora probléma. Ifj. Fehérvári László és Rostás Sándor három éve zenél együtt. Bár ezekben a sörözőkben nem fordul elő gyakran, hogy a közönség nyíltan kimutatná tetszését, de szerintük azért az embe­rek arcán mindig látszik, hogy mit szeretnének halla­ni, mi az, ami megfelel az igényeknek. Idősebb Fehér­vári László is zenész, de csak hallgatóként van jelen. Szerinte az igényes, jó zene arányban van a sörözők árai­val. Nem kedveli a divatos trendeket, de azért heti pár órára félreteszi fenntartásait és meghallgatja fia vagy vál­tótársai produkcióját. Nagy Ferenc hetente leg­alább kétszer ellátogat ide, noha a nosztalgiazenéket nem kedveli annyira, azért élvezi a hangulatot. Hétéves kislányát és feleségét is gyakran magával viszi. A kérdésre, hogy miért jár es­ténként a Belvárosi hídhoz, elsők közt említette az elfo­gadható árakat, másodsorban pedig azt, hogy a szabadban lehet. Kár, hogy csak nyá­ron, idényjelleggel nyitnak ki ezek a helyek - teszi hoz­zá - különben is, annyira változó, hogy mikor és hol lehet élőzenét találni, hogy a közönség ezt már nem tudja követni. Ősztói tavaszig nem is találok olyan helyet, ahol kellemes dalok mellett és alacsony árakon el lehetne tölteni pár órát. Bár a zenés vendéglátóhe­lyek egyértelműen a közép­korosztályt célozták meg, a huszonévesek körében is igen népszerűek a nyári, ide­iglenes vendéglátóhelyek. Az ingyenes strandokon és a belváros legkülönbözőbb he­lyein találhatunk kellemes hangulatú szórakozóhelye­ket, más-más stílusú zené­vel. Sajnos azonban lassan vége a szezonnak, és ezek­nek a kihelyezett vendéglátó egységeknek a napjai is meg vannak számlálva. Pataricza Kata István a Veled, Ura ml ól: Mc lár László Lemezről tanult enekelni Koránál harminc évvel idősebb szerepet, az öre­gedő István királyt játssza a Veled, Uram!­ban Molnár László, aki táncművésznek indult, énekes-szinész lett, és az utóbbi években már pro­ducerként is bizonyított. - Eredetileg nem színész­nek készüli, hogyan került mégis erre a pályára? - Táncos szerettem volna lenni, tízéves koromban fel is vettek a balettintézetbe, ahol kilenc év múlva végeztem. Rengeteg sérülésem volt, ezért abbahagytam a táncot, és hazaköltöztem a szüleim­hez Kecskemétre. Akkoriban Jancsó Miklós, Hernádi Gyu­la és Gyurkó László voltak a Katona József Színház veze­tői, jelentkeztem náluk, és szerződést kaptam tőlük cso­portos szereplőként. A színé­szi pályám így Kecskeméten kezdődött, eleinte kisebb sze­repeket játszottam, majd Tas­nádi Márton szerződtetett Bé­késcsabára, ahol három év alatt már komolyabb felada­tokat is kaptam. A következő állomás a debreceni színház volt. onnan egy újabb békés­csabai kitérő után négy évre Verebes István nyíregyházi társulatához kerültem. Három évvel ezelőtt Venyege Sándor dramaturggal ott alapítottam meg a vállalkozásként műkö­dő Musical Színházat. - Mennyire kötődik ez az alakulat Nyíregyházá­hoz? - Alig, hiszen nincs saját színházépületünk, és az or­szág minden pontján fellé­pünk. Jövő februárban példá­ul a Szegedi Nemzeti Színház társulatával közösen mutatjuk be Wildhorn és Bricusse mu­Molnár László az idős István király szerepében. (Fotó: Gyenes Kálmán) sicaljét, a Jekyll és Hyde-ot, amit 1995 óta játszanak siker­rel a Broadway-en. -Jó üzlet a musical? - A műfaj alkalmas arra, hogy vállalkozási formában lehessen produkciókat létre­hozni, de ma még nincs olyan fizetőképes közönség Ma­gyarországon, amely a látvá­nyos, ezért drágább előadá­sokra valóban piaci áron len­ne képes jegyet vásárolni. Szerencsénk, hogy a színé­szek óriási lelkesedéssel ját­szanak, akkor is elvállalnak egy-egy szerepet, ha ma még nem tudunk reális gázsit fi­zetni. Mint minden hasonló profilú gazdasági társaság, a Musical Színház életében is akadnak hullámhegyek és -völgyek. Több színház is megvásárolta már az előadá­sainkat, a Jekyll és Hyde-ot tavaly Békéscsabán játszottuk nagy sikerrel, majd Szeged után Győrött és a budapesti Thália Színházban is bemu­tatjuk. Az Evita volt az első produkciónk, amit ország­szerte nyolcvanszor játszot­tunk. A Jézus Krisztus Szu­persztárt 120 fős gárdával, 23 tonnás hatalmas díszlettel ál­lítottunk színpadra. Ezt az előadást - méretei miatt ­csak szabadtéri színpadokon és sportcsarnokokban tudjuk játszani. - A jelek szerint nem csak üzletemberként, hanem énekes-színészként is megállja a helyét. Hogyan került a Veled, Uram!-ba? - Tavaly, az esztergomi ős­bemutatón Homonyik Sándor játszotta az idős István ki­rályt, de az idén már nem tud­ta vállalni a szerepet. Megfe­lelő hangot kerestek, Gerde­sits Ferenc — aki ugyancsak játszik a Trilógiában - aján­lotta Szörényi Leventéiknek, hogy hallgassanak meg en­gem is. - Mióta énekel? - Huszonöt éves korom­ban kezdtem, bevallom, soha­sem jártam énektanárnál. A tánc miatt egész életem a ze­ne körül forgott, talán jó hal­lásom és érzékem van hozzá. Elsősorban a nagy külföldi sztárok hangfelvételeiből ta­nultam énekelni, több musi­calfőszerepet eljátszottam már. Büszke vagyok rá, hogy harmincöt évesen a szegedi Dóm tér négyezres nézőterű színpadára is eljutottam, so­hasem léptem fel még ennyi ember előtt. Zeneileg is kihí­vás István király szólama, mert hozzászoktam az angol­szász musicalekhez, Szörényi Levente pentaton dallamait viszont másként kell énekel­ni. Hallási Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom