Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-15 / 190. szám

SZERDA, 2001. AUGUSZTUS 15. MEGYEI TÜKÖR 3 Gödörben A Pick drágábban veszi a szatymazi gazdától vagy a pankotai telepről az élősertést, mint az európai uniós húsfel­dolgozók a német vagy a holland állat­tartóktól. Ez nem azt jelenti, hogy a hun­gahyb alábbvaló fajta a dán lapálynál, inkább azt, momentán kevés Magyaror­szágon a disznó - akkor pedig sokat kell Jizetni érte. Igen ám, de „nyugaton " hatszor akkora átlag­bérűfogyasztónak kínálják a bajor kolbászt, meg a Kaiser­szalámit, mint nálunk a Tesco-gazdaságos virslit vagy a Herz bükkfaforgácson füstölt kolbászát. Az input pedig mind a két esetben ugyanaz, mi több, nálunk mostanában még drá­gább is, ami már önmagában elég versenyhátrány. Ráadásul itt a tőzsde, s ez azt jelenti, a társaság minden további nyűge-baja - állatbetegségektől bepánikoló fo­gyasztóforintfelértékelődés miatti exportárbevétel-kiesés, a főtulajdonos szakmai megítélése - látható a beavatottak számára, s a mai borús értékpapír-piaci hangulatban a rossz hír hallatszik messzebbre. Ha a vezérigazgató nyomott áron eladja részvényeit, ha a gazdasági igazgató távozik a cégtől, ha Amerikában olyan baktériumot találnak a vezér­terméknek számító Pick-szalámiban, ami az uniós inger­küszöböt el sem éri... Ehhez jön még az önmagában is vergődő magyar tőzsde, ahol most normál üzemmenettel is nehéz volna „domborítani", s a szegedi központú társas­ágnál voltak már kedvezőbbek is a körülmények. Persze más ágazatban sem fenékig tejföl, a Matáv-rész­vény néhány nappal ezelőtt például kibocsátási ára alá esett, vagyis kevesebb magyar forintot kellett fizetni a pa­pírért, mint évekkel ezelőtt, amikor sorba álltak érte a be­fektetők. Szóval, ez lélektani határ volt, ráadásul közben je­lentősen koptatta Ls a forintot az infláció. A napokban a Pick­nél is akadt egy szomorú határátlépés, amikor felülről le­felé haladva törte át a háromezer forintot a részvény árfo­lyama. A tőzsde szerint a Pick úgy ér ma tízmilliárdot, hogy van öt készpénzben a fiókjában, s öt hűtött húsban, érlelődő szalámiban a raktárakban. (Mintha vennénk egy lakást tízmillióért, s találnánk a széfben ötöt, tízezresekben, s a spájz is dugig volna, hasonló értékben.) Minden továb­bi ráadás, de a Pick-kel kapcsolatban úgy is lehet monda­ni, a magyar tőzsde értékmérője. Azé a tőzsdéé, amely nem szereti a gyógyszerpiaci, ener­giaipari direkt állami beavatkozásokat, a miniszterelnöki lekicsinylő kijelentéseket, a külföldieket sújtó látványos versenyhátrányokat - lásd még közbeszerzési eljárás nél­kül osztogatott tízmilliárdos közmunkákat -, az oktatniva­lóan rossz időben bevezetett árfolyamnyereség-adót. A tőzsde földbe döngölve várja az európai csatlakozást, tagjai között a Pick-kel, az ország egyetlen gazdaságos, uniós üzemmérettel rendelkező húsipari társaságával. Hajtás ­nyolcadszor Munkatársunktól Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Hajtás Bizton­ságosan járműipari szakkiállí­tást és vásárt. Az esemény új helyszínen mutatkozik be, eb­ben az évben az újszegedi Kis­stadion ad otthont a kiállítás­nak augusztus 23-26. között. A stadionban három bitu­menes kézilabdapálya, egy fü­ves futballpálya, három mű­anyag borítású teniszpálya kí­nál mondhatni ideális hely­színt a bemutatkozóknak. De nemcsak a kiállítók, hanem a kilátogató vendégek is jól érezhetik majd magukat, hi­szen az autók mellett sörsá­tor, gyermekjátszótér és sztár­vendégek várják az érdek­lődőket. A különlegességek kedvelői idén sem maradnak látnivaló nélkül. A kiállítás fő támogatója, a Toyota Wéhli, mindkét általuk forgalmazott márkából új modelleket mutat be. Látható lesz a Toyota hib­rid hajtású autója, a Prius és az új Chrysler Voyager-modell­család. Az autók szerelmesei az újdonságokon kívül egy negyvenéves, felújított álla­potú katonai jeepet is megcso­dálhatnak majd. Igazi látvá­nyosságnak ígérkezik a men­tőhelikopter hétvégi érkezése is. A rendezvény hivatalos mobilszolgáltatója, a Westel Mobil Rt. régióvezetője el­mondta, mivel sokan használ­nak telefont autóvezetés köz­ben, ezért ők a biztonságra he­lyezik a hangsúlyt. Tartozé­kokat, kiegészítőket kínálnak majd, standjukon pedig le­hetőség nyílik a legújabb ké­szülékek kipróbálására. Eb­ben az évben is a belépővel lehet szavazni a legszebbnek, legjobbnak ítélt autóra. A kö­zönségdíj kiosztására vasár­nap, a 16 órakor kezdődő Vol­vox-koncert előtt kerül sor. A csoport nyeresége kilencven százalékkal csökkent Gyenge Pick-félév Márkabolt. Látszólag minden rendben, csak az árak emelkedtek. (Fotó: Karnok Csaba) Amint az várható volt, szerény eredménnyel zárta első fél évét a Pick-csoport, a 183 mil­lió forint mérleg szerinti nyereség nagyon mesz­sze van az egy évvel ko­rábbi 1,6 milliárd forint­tól, de rosszabb az elemzői várakozásoknál is. A társaság tegnap tette közzé gyorsjelenté­sét a tőzsde hivatalos lapjában. A Pick-csoport nettó ár­bevétele húsz százalékkal ­tehát az inflációt jelentősen meghaladó mértékben ­emelkedett az év első hat hó­napjában, s meghaladta a 33 milliárd forintot. Ebből a belföldi értékesítés 18,5, az export 14,6 milliárd forinttal részesedett. Az anyavállala­tot, a Picket kevésbé érintet­te a nyugat-európai húspiaci pánik, a legfontosabb áru­csoportokban növelni tudta értékesítést, ugyanakkor a győri Ringa és a Szegedi Paprika kivitele elmaradt az egy évvel korábbitól. A második fél év sem ígérkezik rózsásnak, állandó­sulni látszik a hazai élőser­tés-hiány, s folyamatosan nő a felvásárlási ár is, amely jú­nius óta meghaladja az uniós átlagárat is. A társaság a ro­hamosan növekvő beszerzési költségeket nem tudja teljes mértékben áthárítani vevőire, s eredménycsökkentő az is, hogy a húspánik miatt kiala­kult fogyasztói bizonytalan­ság jelentősen növelte az el­adáshoz kapcsolódó marke­tingköltségeket. A féléves exportot kedvezőtlenül érin­tette a tíz százalékot is meg­haladó forinterősödés, csu­pán ezen több százmillió fo­rintot veszített a havonta kö­zel két és fél milliárd forint értékben kiszállító húsipari csoport. A Pick Rt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában kereskednek. A papírok jellemzően há­romezer forint körül forog­nak, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyamuk 9200, a legalacsonyabb ­néhány nappal ezelőtt ­2960 forint volt. K. A. Kalocsai csaló Borban A tárgyalások augusztus 20. után folytatódnak M5-ös matrica? Molnár Róbert megint vizsgáltatná a környezetvédelmi alapot Felmelegített javaslat Molnár Róbert képviselő diszletépités közben. A szocialisták szerint ez a javaslat is operettelőadás. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. illetékesei a közelmúltban tárgya­lásokat kezdeményeztek az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. ve­zetőivel az M5-össel kapcsolatban. Arra sze­retnék rábírni az AKA-t, hogy bevonhassák a már meglévő sztrádát a matricás rendszerbe. A legfrissebb információk szerint a Csongrád megyé­ben élők sorsát befolyásoló M5-ös „matricásításával" kapcsolatban tárgyalások kezdődtek az érintett felek között. A megbeszélésekbe Fónagy János közlekedési miniszter bevonta a Magyar Fejlesztési Bankot is. Tar­nóczi László, az MFB sajtó­szóvivője megerősítette az értesülést, azzal kiegészítve, hogy a felek már túl vannak az elsó egyeztetéseken. A kormány célja az - fogal­mazta meg a sajtószóvivő -, hogy belátható időn belül Záhonytól Hegyeshalomig egységes rendszerben, egy­forma tarifákért közleked­hessen a magyar autós. A fejlesztési bank azért került a képbe, mivel a jelen­leg három magyar autópályát üzemeltető Nemzeti Autópá­lya (NA) Rt. az MFB leány­vállalataként működik. A tár­gyalásokon az NA Rt. képvi­selői is részt vesznek. Úgy értesültünk, az MFB Rt. ré­szérói a megbeszéléseket az a Diczkó János vezeti, akit a múlt héten a Nemzeti Autó­pálya Rt. igazgatósági elnö­kévé választottak. Ami szak­értók szerint jelzi, hogy a kormány elsősorban a jelen­leg útdíjas M5-ös matricás rendszerbe állítását szeretné elérni. A hírrel kapcsolatban Ga­rai Valéria, az AKA Rt. kommunikációs vezetője a következőket mondta: „Csak megerősíteni tudom, hogy a magyar kormánnyal a tár­gyalások az MFB-n keresz­tül folynak". Új informáci­ókkal viszont nem egészítet­te ki azokat a híreket, ame­lyeket ezeken a hasábokon éppen egy hete írtunk le. Ak­kor azt fejtette ki a kommu­nikációs vezető, hogy az AKA Rt. eddig is kifejezte készségét a tárgyalásokra, il­letve készen áll a sztrádaépí­tés folytatására a Kiskunfé­legyháza-Szeged közötti szakaszon. Természetesen a koncessziós szerződésnek megfelelően, akár uniós for­rásokat is bevonva. Garai nem titkolta: főnöke jelenleg évi rendes szabadságát tölti, a tárgyalások csak visszaér­kezése, augusztus 20. után folytatódnak. A kormányzati szándék egyértelműnek tűnik: jövőre, a választások évében, még a voksolások előtt szeretnék azt elérni, hogy az állampol­gárok az M5-ösön matricával autózhassanak. Amennyiben az elképzelés megvalósul, je­lenlegi tarifákkal számolva 1400 forintért kilenc napig lehetne korlátlanul autózni Kiskunfélegyháza és Buda­pest között, míg ebben a pil­lanatban egy út 2450 forintba kerül. F. K. Molnár Róbert függet­len országgyűlési képvi­selő a Központi Környe­zetvédelmi Alap 1994­1998. közötti gazdálko­dását átvilágító vizsgáló­bizottság felállítását kez­deményezte Ader János házelnöknél. A szocialis­ták közleményt bocsátot­tak ki, amelyben emlé­keztetnek arra, hogy a KKA 1994-1998. közötti gazdálkodását a jelenlegi kormány környezetvédel­mi minisztere, ellenőrzési hivatala és az Állami Számvevőszék is több al­kalommal ellenőrizte. - Mit tartalmaz pontosan a javaslata? - Azt, hogy parlamenti bi­zottság vizsgálja meg a Köz­ponti Környezetvédelmi Alap előző ciklusbeli gazdálkodá­sát, a pályázati pénzek szétosz­tását, valamint a Környezetvé­delmi Minisztérium reklám- és egyéb szerződéseit - válaszol­ta Molnár Róbert független Csongrád megyei képviselő. - Miért éppen most kezde­ményezte a vizsgálóbizott­ság felállítást? - Több mint két éve, 1999 januárjában már beterjesztet­tem hasonló javaslatot a par­lament elé, ám akkor a kis­gazdapárt frakciójának veze­tése nem kezdeményezte a házbizottságban a javaslat na­pirendre vételét. - Akkor még ön is tagja volt az FKGP-nek és a képviselőcsoportnak, mit gondol, miért nem támo­gatták a kezdeményezését? - A választ rábízom min­denkinek a fantáziájára. - Ezzel a válasszal azt éri el, hogy ..., hogy sok min­denre gondolhatnak az ol­vasók. Miért nem mondja ki, amit tud, vagy amire gondol? - Rábízom az olvasókra. - Akkor Bánk Attila volt a frakcióvezető, első, vagy általános helyettese pedig Túri-Kovács Béla jelenlegi környezetvédelmi minisz­ter. Ők nem támogatták az ön indítványát? - Nem szeretnék neveket említeni, nem szeretnék rész­leteket elárulni, tényleg rábí­zom az emberek fantáziájára, hogy a javaslatom két és fél éve vajon miért nem ment át a házbizottságon. - Ön szerint a parlament, ha egyáltalán eljut odáig megszavazza a javaslatot? - Nem tudom, de remélem. Az Országgyűlés szeptembe­ri, első plenáris ülésnapján csatolom az indítványhoz a képviselők egyötödének tá­mogató aláírását. - Tulajdonképpen mit akar elérni? - Segíteni szeretnék a szo­cialistáknak. Az MSZP a tiszta közélet megteremtőjének hir­deti magát, tehát érdeke, hogy minden híresztelést tisztázza­nak. Ezért javasolom, hogy vé­delmük érdekében az Or­szággyűlés hozza létre a vizs­gálóbizottságot, és akkor a vá­lasztási kampányban már nem kell ilyesmivel foglalkozniuk. • A Magyar Szocialista Párt közleményben reagált Molnár Róbert kezdeményezésére: az MSZP, olvasható a közle­ményben, ellenzéki és kor­mányzati tevékenysége során támogatta a parlamenti vizs­gálóbizottság felállítását, mert ez a mindenkori ellenzék fon­tos alkotmányos eszköze a de­mokratikus jogállamokban. A KKA 1994-1998. közötti gaz­dálkodását a jelenlegi kor­mány környezetvédelmi mi­nisztere, ellenőrzési hivatala és az Állami Számvevőszék is több alkalommal ellenőrizte. Nem látjuk akadályát annak, hogy ezt akár most, akár az elkövetkezendő időszakban a kormány ismételten megtegye - áll a közleményben. A szo­cialisták szerint „ebben az ér­telemben Molnár Róbert ope­rettelőadása a Fidesz-FKGP kormány ellenórzési tevé­kenységével szemben bizal­matlansági indítvány". A köz­lemény azzal fejeződik be, hogy az MSZP szerint a kez­deményezés azt jelzi, a kor­mányoldal meggondolta ma­gát, és támogatja vizsgálóbi­zottságok felállítását az Or­bán-bánya és a Szabadi-ügy kivizsgálására is. Ol6h Zoltán utazott Munkatársunktól Huszonötmillió forint ér­tékben vásárolt egy csongrá­di borfolgalmazó nagykeres­kedelmi vállalattól, fehér és vörös bort a kalocsai szék­helyű Venyige-Nedű Bt. A tár­saság a számlának csak a tö­redékét fizette ki, a mintegy 3 millió forintot is részletekben. A cég kültagját, a betéti társa­ság nevében eljáró, teljes jog­körrel felruházott M. Lászlót a Csongrád Megyei Bíróság letartóztatta. A Venyige-Nedű Bt. beltagja ellen a gyanúsított szabad lábon hagyása mellett szintén büntetőeljárás folyik. M. László a 25 millió forint értékű bor egy részét jóval a piaci, sót, a beszerzési ár alatt, készpénzért értékesítette. A Csongrád Megyei Rendór-fókapitányság gaz­daságvédelmi osztályának nyomozói feltételezik, hogy a Venyige-Nedű Bt. és M. László más cégeket is becsa­pott. A férfi ellen ugyanis ha­sonló bűncselekmény - csa­lás, okirathamisítás - elkö­vetése miatt már folyik bün­tetőeljárás. A rendőrség a betéti tár­saság telephelyén és M. Lász­lónál házkutatást tartott, le­foglaltak különböző számlá­kat, iratokat, amelyek alap­ján feltételezhetó, hogy a csongrádi borforgalmazó mellett más károsultak is le­hetnek. Ezért kérik, hogy akit hasonló módszerekkel becsa­pott a Venyige-Nedű Bt. vagy M. László, jelentkezzen a Csongrád Megyei Rendór­fókapitányság Gazdaságvé­delmi Osztályán, vagy hívja a 62/562-400/13-20 telefon­számot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom