Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-07 / 183. szám

KEDD, 2001. AUGUSZTUS 7. ÉP TESTBEN 9 Kétszáz liter kincs percenként Anna-vizes gyógyítókúrák A híres szegedi Anna-víz jótékony hatását fürdőzés, ivókúra, vagy inhalálás for­májában is élvezhetjük. Gyógyítja az izületi és nőgyógyászati, emésztő­rendszeri és vesebetegsé­geket, rendben tartja a gyomorsavat, átöblíti a szervezetet, méregtelenít ­a sokféle jótétemény szin­te föl sorol hatatlan. Ezen fe­lül: még fizetnünk sem kell érte. Az Anna-kutat - amely föl­tárása évében még nem viselte e költői szépségű nevet - 1927­ben, a város megbízásából fúr­ta Pávai Vajna Ferenc. A hévi­zet már az első évben bevezet­ték a közeli városi fürdőbe, s gyógyhatása igen hamar bebi­zonyosodott. Tizenegy esztendős korában - a gyógyvízzé nyilvánítás évé­ben - tartották a forrás „keresz­telőjét". Ekkor, 1938-ban szü­letett a szénsavval dúsított vizet palackozó Patzauer Dezső An­na nevű kislánya, akiről édesap­ja a forgalomba hozott ásvány­vizet elnevezte. Az utcai kutat (szaknyelven: közkifolyót) egy világhíressé lett szegedi szobrász, Csáky Jó­zsef „Táncoslány" című alumí­niumszobra díszíti. Az 1959-es születésű, légies lányszobor a Klauzál térről „táncolt át" a kúthoz korábban a Kárász-ház és a szomszédos épület által be­zárt sarokban állott. • A 944 méter mélyről fölho­zott gyógyvíz hőfoka a föltárás évétől változatlan. A kút leg­mélyén mért „talphőmérsék­let" 52 Celsius-fok - mire a víz fölér a felszínre, lehűl va­lamelyest, de még így is 48-48,5 fokos marad. A ho­zam viszont csökken: a forrás kezdetben percenként 400 liter­nél is több gyógyvizet adott ­ma 192 liter hévizet hoznak föl percenként. a Klauzál i térről " táncolt át" Evés előtt egy pohárral A recept igen egyszerű: étkezés előtt 1-2 órával igyunk meg egy pohár Anna­vizet. Rendszeres fogyasztása közömbösí­ti a gyomprsavat, oldja a gyomor görcse­it, enyhíti fájdalmait. Alkalmas gyomor, bél, vesemedence, a hólyag hurutos be­tegségeinek gyógyítására. Hasznos cukor­betegeknek, köszvényben szenvedőknek, csökkenti a vastagbélgyulladásos pana­szokat. Magas vérnyomás ellen is jó. Megaka­dályozza vesekő és -homok képződéséi. Ja­vítja az étvágyat, fokozza a testi erőnlétet, segíti a táplálék fehérjéinek beépülését. A kút természetesen nem közvetlenül a föld alatti forrás­ból veszi a vizet. A mélyből fölhozott hévíz előbb a fürdő tározójába kerül, ahonnan szi­vattyú „nyomja ki" az utcai ki­folyóhoz. A csapból szünet nél­kül zubog a gyógyvíz. Csupán éjszakára zárják el a szivattyút: este 8-10 órától hajnali 4-ig száraz a meleg vizes cső. • Érdekesség, hogy az alkáli hidrogénkarbonátos vizet két­szer is gyógyvízzé nyilvánítot­ták: előbb 1938-ban, majd 1967-ben is ráütötték a szakem­berek a pecsétet az igazoló oki­ratra. A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem vegytani intézetében elemez­ték az 1936. december l-jén vett mintát. „A frissen vett víz halványsárga színű, lehűlve tel­a kúthoz •MBHH jesen szagtalan. A közömbös lakniuszt megkékíti, tehát lúgos kémhatású" - szól a víz vegyi összetételét taglaló szakvéle­mény. A hévíz többek között káliumot, nátriumot, kálciu­mot, magnéziumot, vasat, ásvá­nyi sókat tartalmaz, „erősen hydrocarbonatos és gyengén carbonatos víznek mondható". • Az Anna-vizes fürdőkúra javítja a vér- és nyirokkerin­gést. A rendszeres fürdőzés so­rán a gyógyvíz alkotóelemei fölszívódnak a szövetekbe, csontokba, ízületekbe, segítve és gyorsítva azok gyógyulását. Inhalálás (belégzés), vagy öb­lögetés formájában „fogyaszt­va" hatásos a garat, gége és légcső krónikus betegségei el­len; segít például az idült hörg­hurutban szenvedőkön is. Az Anna-kútnál szinte állan­dó a sorállás. Sokan üres kan­nák vagy palackok hadseregét állítják a kifolyó köré, s ha ne­hezen is, de hazacipelik a teli flaskákat. Mások összecsukha­tó zsebpohárral érkeznek, s még munkába indulás előtt legurí­tanak egy-két kupicával a me­legen is kellemes ízű gyógy­italból, amelyért eddig sem, s a jövőben sem kell fizetniük az Anna-víz szerelmeseinek. Nyilas Péter Az agyrázkódás ágynyugalmat kíván Fejvédelem A koponyát érő ütés leggyakrabban agyrázkódást okoz, ami általában eszmélet­vesztéssel jár. A sérült ember nem emlékszik a baleset utá­ni néhány percre vagy másod­percre. Súlyosabb esetben az is előfordulhat, hogy a beteg a sérülést közvetlenül me­gelőző pillanatokra sem tud visszaemlékezni. Az agyrázkódás tünetei: a fejfájás, szédülés, hányinger vagy hányás változó intenzi­tásúak, elmúlhatnak, majd új­ra jelentkezhetnek. A sérült aluszékonnyá, fáradttá és le­vertté válik. A hozzátartozó­kat nagyon megriaszthatja, ha a beteg zavart lesz, elveszti a térben és az időben való tájé­kozódási képességét, és eset­leg egyszerű kérdésekre sem tud helyes választ adni, nem tudja, hogy hol van éppen, vagy milyen nap van. A tüne­tek megjelenéséért nem csak az agyállományt közvetlenül ért erőhatás, hanem a sérülés következtében kialakuló agy­vizenyő is felelős lehet. A betegség kezelése vi­szonylag egyszerű. A sérült embert számára lehetőség sze­rint teljes nyugalmat kell biz­tosítani, minél több fekvés­sel, alvással. Az esetek je­lentós részében a tünetek né­hány órán, egy-két napon be­lül teljesen megszűnnek. A fejfájás az, ami a legtovább gyötri a betegeket, ez akár he­tekig is eltarthat. Kórházi kö­rülmények között a sérültek - a fájdalomcsillapítók mellett - általában az agy duzzadását csökkentő gyógyszereket, víz­hajtókat is kapnak. Olykor az úgynevezett agy­rázkódás utáni tünetegyüttes alakul ki, aminek lényege, hogy a beteg nem tud kellőképpen koncentrálni, fi­gyelmetlen, feledékeny lesz, esetleg szorong. Ezek a tüne­tek hetekig is eltarthatnak. Lényegesen veszélyesebb állapot az, ha az agyrázkó­dás tünetei az első néhány óra vagy nap után nemhogy ja­vulnának, hanem egyre sú­lyosabbá válnak. Fokozódik a beteg fejfájása, a zavartsá­ga mélyül, nehezen ébreszt­hető . Ez mindig arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak egyszerű agyrázkódással állunk szemben, hanem a központi idegrendszer sérülé­se sokkal komolyabb. Ilyen­kor azonnali orvosi segítség­re van szükség. Az agyráz­kódást elszenvedett betegek általában baleseti vagy általá­nos sebészeti osztályra, eset­leg ideggyógyászatra kerül­nek. Noha az agyrázkódás nem jár mindig a csontos ko­ponya sérülésével, ennek el­döntésében a koponya rönt­genvizsgálata segíthet. A megfelelő védőfelsze­relés: a sisak viselésével a fejsérülések egy része me­gelőzhető, illetve azok sú­lyossága csökkenthető. Ez a magasban, építkezésen dol­gozóknál elengedhetetlenül szükséges, de a görkorcso­lyázó, kerékpározó gyerme­keknek is fontos (lenne) a fej­védő. Pszichiáter a gyermeklelkekről Félelem elalvás előtt Névvel vagy jeligével érkezeit, gyermekük lelki problémáira választ ke­reső leveleikre vála­szol kéthetente pszichiá­ter szakértőnk. „II éves kisfiam ideges alaptermészetű. Körülbelül egy hónapja az elalvás körül prob­lémák adódtak nála. mert fél. Hiába kérdezgetjük, hogy mitől fél. nem tudja megmondani. A problémát úgy próbáljuk meg­oldani, hogy elalvás előtt én vagy a férjem odafeksziink mel­lé, s addig maradunk, amíg álomba nem merül. Am abban a pillanatban felriad, amikor otthagyjuk. Nyugodt családi légkörben élünk, a napi törté­néseket megbeszéljük vele. ezért aggódunk, mi történhetett, mi váltotta ki belőle ezt a lát­szólag ok nélküli félelmet" - ír­ja B.-né. Levélírónk problémája sok családot érint. A szorongás az egyik leggyakrabban előfordu­ló pszichés zavar. Bármely élet­korban jelentkezhet, sokféle megnyilvánulási formája van. A levélben szereplő 11 éves kisfiúhoz hasonlóan sok gyerek fél este elalvás előtt. Félhet a sötétségtől vagy az egyedül­léttől. Ezek konkrét megfogal­mazható félelmek. Ám szoron­gást kelthet egy gyerekben es­ténként az is, hogy a szülei ilyenkor együtt vannak, ó pe­dig kirekesztettnek érzi magát. Erre „találták ki" a gyerekek azt, hogy hajnalban átsétálnak a szülők szobájába és befek­szenek közéjük. Kevés olyan gyerekkel találkoztam, aki ezt ne próbálta volna ki. Gyakori kérdés a szülők részéről: mi a teendő ilyenkor? Nem célszerű radikálisan kitiltani, netán ki­zárni a gyereket a hálószobá­ból, mert ez csak fokozza a szorongását. Türelmes beszél­getésektől, esti meséktől többet várhatunk. Az éjszakai felria­dás is szorongáson alapuló gyermekkori alvászavar. Nem minden szorongás hát­terében sikerül külső kiváltó okokat találni. Sokszor meg­vannak a szorongáskeltő té­nyezők, de időbeni összefüg­gést nem mutatnak a tünetek megjelenésével. Ha a gyerek fél vagy nyug­talanul alszik, esetleg megvál­tozik a viselkedése, hangula­ta, akkor a szülő számára egyértelműnek tűnik, hogy lel­ki problémáról van szó. De a szorongás - különösen gyer­mekkorban - gyakran testi tü­netekben jelentkezik. Lehet hasfájás, fejfájás, szédülés, émelygés, nehézlégzés a pa­nasz. Ilyenkor belgyógyászati kivizsgálás előzi meg a pszichi­átriai kezelést. A pánikbetegség -, ami sajnos gyermekkorban is előfordul - szintén belgyó­gyászati betegséget utánozhat, és csak a negatív leletek birto­kában kezdődhet meg a pszi­chés okok feltárása, illetve a pszichoterápia és/vagy a gyógyszeres kezelés. A szorongás tünetei tehát igen változatosak, ás nem min­dig hívják fel a figyelmet arra, hogy lelki problémáról van szó. Ha a szülő nem érti gyermeke megváltozott viselkedését, ér­demes szakemberhez fordulni. Dr. Vosadi Paradicsom és paprika A paradicsom szó a ma­gyarban az Edent, a zavarta­lan és teljes boldogságot idé­zi. Hazánkban a paradicsom és a paprika a két legna­gyobb mennyiségben fo­gyasztott zöldségféle, amit kellemes és üdítő ízüknek köszönhetnek. A paradicsom és a papri­ka Közép-Amerika őshonos növényei. Csak az Újvilág felfedezése után kerültek Európába. A világ a mediter­rán országok kereskedőinek köszönhetően ismerte meg ezeket a fajokat. Idényben a paradicsom és a paprika a terített asztal állandó vendégei és anélkül is nagy mennyiségben fo­gyasztjuk, hogy tisztában lennénk jótékony, egészség­védő tulajdonságaikkal. Egész napi C-vitaminigé­nyünket 50-60 gramm pap­rika elfogyasztásával pótol­hatjuk A színes húsú papri­kák általában magasabb vi­tamintartalommal rendel­keznek. A savanyítás során is megőrzi a paprika C-vita­min-tartalmát. A paradicsom magas víz­tartalommal bír, s nagy mennyiségben tartalmazza a szervezetünk számára fon­tos A-vitamin provitamin­ját a karotint, valamint a C­vitamint és a foszfort. A fürtös paradicsom hosszan pulton tartható hib­ridek közé tartozik ezért a szállítást, tárolást jól tűri. A legjobb bogyóminőségű faj­ta, bogyója mélybordó színű, ragyogó fényű, igen kemény. Hűtőben tárolva he­tekig eltartható. A blocky tí­pusú paprika (Blondy): bo­gyója fehér, érett állapotban sárga, alakja négyzet vagy kissé megnyúlt négyzet, csú­csa betűrt. A paradicsomot fogyaszthatjuk magában, sa­látákba darabolva, mártá­sokban, levesként, rostos üdítőnek, lecsónak megfő­zve. A paprika a magyaros ételek egyik legfontosabb fűszere, színezője. Fogyaszt­hatjuk frissen, fózve, sütve. Savanyítva és fagyasztva is tárolható. Azt a friss papri­kát válasszuk, amelynek fe­lülete fényes, kemény tapin­tású. A paprika is, a paradi­csom is hűtőszekrényben akár 1-2 hétig is tárolható. Ugrálókötéllel A fittség elérésének leg­egyszerűbb eszköze az ug­rálókötél. Segítségével ser­kentjük a vérkeringést és he­ves munkára ösztönözzük a szívünket. - Ha a szabadban ugrálunk, a friss levegő is jótékonyan támogatja egészségünket, vé­gül, és nem utolsósorban a szomszédot sem idegesítjük. - Állítsuk össze az edzés­tervet: először lazán, helyben ugráljunk, majd fokozatosan növeljük a tempót! - Erőgyakorlat: zárt lábbal ugráljunk, vagy apró lépések­kel haladjunk az ugrálókötéllel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom