Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-04 / 181. szám

SZOMBAT, 2001. AUGUSZTUS 4. AKTUÁLIS 3 Rosta Mária: „Korognai a nézők és a szerzők közé állt" Szörényi levelét megírta (Folytatás az 1. oldalról.) - Ezzel szemben problémák vannak a jegyértékesítés­sel. - Az István eladja magát, mint a kristálycukor. Mára nemzeti klasszikussá lett, min­denkinek fűződik hozzá vala­milyen élménye. Az elmúlt há­rom Dóm téri évad közül az idei okozta a legnagyobb csa­lódást számunkra. Februártól mind a mai napig semmiféle marketingkoncepcióval nem rendelkezett a szegedi szabad­téri vezetése a trilógia bemuta­tására. sőt azt az 1999-ben meg­kötött háromoldalú szerződést, amely az általam vezetett Zik­kurat Színpadi Ügynökség, az akkori Nemzeti Színház és a szegediek között jött létre, egy­szerűen figyelmen kívül hagy­ta. és a mi közreműködésün­ket a jogok eladására szorítot­ta vissza. Eredetileg a reklám, a PR és a marketing is a mi fel­adatunk lett volna, ám mindent kivettek a kezünkből. A mil­lenniumi rendezvénysorozat zá­rásaként teljesen degradálták Szegeden a Szörényi-trilógiát, fontosabb ügyként kezelték az argentin történelmi sztorit, az Evitát. Úgy gondolom, a mil­lennium évében Szegeden is jobban örülnek a nemzeti ér­zésekre ható daraboknak, mint az egyébként nagyon remek Webber-musicalnek. Ráadásul a nyolc előadásban játszott Evi­ta elvitte az egyébként is rosszul időzített és jócskán megkésett PR-munka legna­gyobb részét. Úgy hallottam, mégsem sikerült teljesen elad­ni rá a jegyeket, „vattázták" az előadásokat, a végén már fél áron árulták a belépőket. A mi műveinket sem adják el, ami példátlan, mert soha, sehol nem szoktak üres helyek lenni a Szö­rényi-darabokon. A színház ve­zetői széttárják a kezüket, s azt mondják, nem tehetnek sem­mit. Hiába a marketingve­zetőjük, Hajdú Lajos jó szándé­kú igyekezete, ha nem rendel­kezik megfelelő eszközökkel. A nézők kevés információval rendelkeznek a darabokról, nincs egyetlen plakát sem a vá­rosban. tűzoltásként nekem kel­lett az utolsó pillanatban ezer plakátot készíttetnem és Sze­gedre küldenem. Úgy érzem, egyfajta szabotázs érvényesül velünk szemben. Tisztelt Szegedi Polgárok! t * Magyar _ . ft , , • fc V ., r- : ,,— „_. A -1 L T / r- - ,•,•• .{• noTiicn RK{[Eina«tf(in u uno« nuscgtt es szeretetet. Óaók ax ebők kősón wokaá tanúi !9(H-ben u látván, a brák sikersorozatának ét most, a 2001. ívben a Sugedi Saabatfcén Játékok mutatja be ait a t txi és technikai eröíes i Atüb - Isten kardja tiviui Önöket ax 1500 éved ezelőtt? ham történelembe. AoKa oeméKx áB a középpontban, ax emberé, a haétexérí, a népéért és népe jövőjéért aggódó odaírna ugyan méaoak, de wrmélye és e * Az István, a Uráiy jó asaneróawk már, htsten többször is, több előadásban jelen volt a ugyancsak Bródy János ­rt kenjh brmutltám. Ax 1 r w . g n . , • . I.f • ' * f- --IÍ-, Mg , • '1 ' _ " .. , M . ;l.-.. öregedő István (Kttnci utnoo penoousat, a tronutotiut uracsét tagiaio mii nagy sHccrt ami A Ul Ibbn wt«T> 10.000 voh {den ip A iMÍrtft, „rxrtl] „Jnrrvittk uian FTW>« C|CT cttxKMUunk OutoB. Önöket és városokat sifiiéu pályafutásunk nagyon fontos állotnásatként tartjuk számon Rosta Mária, a Zikkurat ügynökség vezetője. (Fotó: Schmidt Andrea) Szörényi Levente levele a szegediekhez - Erre azt mondhatják: nem kellenek a darabok a közönségnek... - Ezt nehéz lenne bizonyí­tani. Mindeddig Szegeden és máshol is hatalmas érdeklődés volt, amikor megfelelően me­nedzselték a produkciókat. Az is probléma Szegeden, hogy egy ilyen népszínházhoz túl drágák a helyárak. Későn kezdték el az értékesítést is, ennyi jegyet nem lehet az utol­só két hónapban eladni. A jú­niusi Illés-Metró-Omega-szu­perkoncert előtt - amely szin­tén Zikkurat-produkció volt, és amelyre összesen annyi bel­épőt kellett értékesítenünk, mint Szegeden az összes Dóm téri előadásra - már tavaly de­cemberben megkezdtük a je­gyek árusítását, hiszen le­hetőséget kell adni az embe­reknek, hogy több hónap alatt összegyűjtsék rá a pénzt. -A szerzők eljönnek a sze­gedi bemutatóra? - Tizenhét év óta most for­dul elő először, hogy nem. Ahogyan a trilógiát a színház vezetése kezeli, az méltatlan a szerzőkhöz, a darabokhoz, a magyar millenniumhoz, a tá­mogatókhoz. Egyikük azt mondta: az Istvánt elkapkod­ták, a Veled, Urammal majd lesz valami, az Atilla viszont a kutyának sem kell. Ezt a han­got a színház egyetlen felelős vezetője sem engedheti meg magának. Az Atilla 1993-as tizennégy margitszigeti és 1999-es három szegedi telt há­zas előadása bizonyította, hogy Szörényi Levente egyik leg­jóbb művéről van szó. Véle­ményem szerint Korognai Ká­roly igazgató a nézők és a szerzők közé állt. • Rosta Mária felvetéseiről megkérdeztük Korognai Ká­rolyt, a Szegedi Nemzeti Szín­ház és Szabadtéri Játékok főigazgató-főrendezőjét is, aki a következőket mondta: - A Szörényi-trilógia csak az egyik, bár kétségtelenül rendkívül fontos része az idei programunknak. A rendez­vénysorozat egyik produkció­ját sem részesítettük előnyben, sajnálom, ha Rosta Mária úgy érezte, nem egyforma figyel­met kapnak az egyes előadá­sok. Az természetes, hogy időrendi sorrendben kell meg­szerveznünk az egyes produk­ciók reklámozását, az Evita legfeljebb azért kaphatott na­gyobb hangsúlyt, mert az évad nyitó előadása volt. A trilógia különleges színházi esemény­nek ígérkezik Szegeden, ami­hez hasonló még nem volt az országban. Öt nappal az elő­adás-sorozat kezdete előtt a je­gyértékesítés szempontjából egyáltalán nem látom tragi­kusnak a helyzetet. Természe­tesnek tartom, hogy a két év­vel ezelőtt már színpadra vitt Atillát nem övezi olyan ér­deklődés, mint a legendává vált István, a királyt vagy a ta­valy Esztergomban bemutatott és a Dóm téren még nem ját­szott Veled, Uramat. Hogy az évad meghirdetése milyen, hadd ítéljük meg mi magunk. Bár sok előrelépés is történt, nem volt hibátlan a marketing­munkánk, ezért önkritikusan levontuk a tanulságokat, a jövő évadot már augusztus végén meghirdetjük és szeptember­ben megkezdjük a promóciót. Úgy vélem, a trilógia helyárai egyáltalán nem magasak, elég csak összehasonlítani azzal, mennyit kérnek el ma már egy multiplex mozi belépőjegyé­ért is. A helyárainknak valami­féle exkluzivitást ki kell fejez­niük, ráadásul a gazdasági szempontok is meghatározó­ak a kialakításukkor. Európai rangú rendezvénysorozatot szeretnénk, ami már meglát­szik a jegyárainkban is, ame­lyek a jövőben legfeljebb az inflációt követve növekedhet­nek. Szörényi Leventével foly­tatott beszélgetéseimnek soha nem volt egyetlen kellemetlen felhangja sem, sajnálnám, ha nem jönne el a bemutatónkra. A legfőbb probléma abból származik: nem tudtunk bele­menni egy olyan konstrukció­ba, hogy a Dóm téri trilógia­előadások teljes szervezését és lebonyolítását egy külső ügy­nökség, a Zikkurat produkciós iroda végezze. Ezt a hatalmas projektet nem engedhettük ki a kezünkből, és amíg én va­gyok a felelős vezető, ilyesmi nem is történhet meg Szege­den. Hollós! Zsolt Egy óra alatt végez a királyhalmi kasza Ásotthalömr.á! Határnyitás a szamárversenyre A lakosság bevonásával egy óra alatt végeznek a bo­zótirtással, kaszálással a le­endő határátkelőhely jugo­szláv oldalán - legalábbis ebben bízik a királyhalmi polgármester. A személy­forgalom először augusztus 26-án veheti igénybe az ide­iglenes ásotthalmi átkelőt. Ezzel a két település lakói 52 kilométerrel rövidebb úton találkozhatnak egy­mással. Az utolsó simításokat végzik az ásotthalmi önkor­mányzat közmunkásai a kö­röséri határátkelőhöz ve­zető földúton. A másfél ki­lométer hosszú szakaszt a gépek legyalulták, most pe­dig a kisebb fákat, bokrokat kézzel vágják. Az Ásotthal­mot a vajdasági Királyha­lommal összekötő ideigle­nesen átkelőn elsőként au­gusztus 26-án mehetnek át a gyalogosok, kerékpáro­sok, személyautók és bu­szok. A jugoszláv oldalon ugyanis ekkor rendezik meg a szamárversenyt és erre ütemezték a nyitást. Határ menti kézfogás. Petró Ferenc ásotthalmi (balról) és Bata Csaba királyhalmi polgármester a leendő határátkelőnél. (Fotó: Karnok Csaba) - A határátkelőhely ki­alakítása nem mostani ötlet - mondta Petró Ferenc ásotthalmi polgármester. ­Már 1992-ben elkezdődtek a tárgyalások, jugoszláv ké­résre döntöttünk a Körösér mellett. A kivitelezésbe vi­szont „beleszólt" a háború. Balogh László országgyűlé­si képviselő közbenjárására tavaly végre zöld utat ka­pott a beruházás. A magyar félnek másfél kilométer hosszúságú föl­dutat kellett megépíteni. Az átkelő a homokháti kistér­ség 15 településének is ked­vez, a másik oldalon pedig 10 község lakójának rövidí­ti le az utazási idejét. Sót: igazán akkor lenne eredmé­nyes az átkelő, ha közben megépülne az Ásotthalmot Rúzsával összekötő szakasz is. Hiszen ezzel Szeged ki­kerülésével lehetne eljutni Kiskunfélegyházára és on­nan az autópályára. Az ideiglenes átkelőn nem lesz teherforgalom, egyáltalán: csak akkor nyit­ják ki. ha mindkét önkor­mányzat közösen kéri. Ez többnyire kulturális rendez­vényekkor, vagyis faluna­pokon. búcsúkon és most, az augusztus 26-ai király­halmi szamárversenykor lesz járható. A vámosoknak és a határőröknek konténe­rirodát tesznek le. de terve­zik, hogy a későbbiekben állandó átkelőhely épüljön. Jugoszláv oldalon még igen súrú az akácos, néhol méteresre nőtt a gaz is. De Királyhalom, vagyis Backa­Vinogradi polgármestere nem aggódik. - Ha bevo­nom a lakosságot, röpke egy óra alatt kivágnak, le­kaszálnak mindent - mo­solygott Bata Csaba. Es a mintegy 2400 királyhalmi többsége dolgozni is fog, hiszen a majd' 60 kilomé­ternyi utazás helyett csak nyolc a tét. K. T. Fürdőpénzek Minden nyert pénz dupla öröm. Itt a nyert szóra helyezném a hangsúlyt, hiszen az anyagi javak megszerzését ritkán kapcsoljuk össze holmi szeren­csejátékkal. Alaposan megdolgozunk minden fillérért, takarékoskodunk, ha ügyesek vagyunk - meg is forgatjuk a pénzt. Ha van... Nos, ezúttal másmilyen „nyerés" kapcsán íródik e rövid dolgozat. Jelesül azért, mert megyénkben három város - Szeged, Szentes és Mórahalom - jelentős össze­get nyert az egészségturisztikai pályázaton a Gazdasági Minisztériumnál. Hogy mit is jelent ez az ilyetén való pénzhez jutás? Semmiképpen sem azt, hogy félre csap­hatjuk a kalapunkat és igyunk egy felest a sarki kocs­mában! Tudniillik, egy ilyen pályázat előkészítéséhez, összeállításához szakmai tudás, jól összekovácsolt csa­pat és megfelelő marketing tevékenység szükségeltetik. Ez az első grádics a cél felé. Ha nyer a pályázó, akkor következik a neheze. A ka­pott összeget ugyanis megfelelő önrésszel kell kiegészí­teni. Ez Szeged esetében 753, Szentesnél 181, míg Mó­rahalomnál 238 millió forintot jelent! Alaposan bele kell majd nyúlni a költségvetési pénzekbe ahhoz, hogy a projektumokat előkészítsék, megépítsék és mindannyi­unk megelégedésére - be is fejezzék. A napokban körkérdést végeztünk arról, hogy kielé­gítőnek tartják-e a vendéglátósok a városainkba, egyál­talán a Csongrád megyébe érkező turisták számát? Na­ná, hogy nem tartották annak. Az indoklás szerint ez főleg azért van, mert a városok nem fordítanak kellő gondot az idelátogatók „elfoglalására". Magyarán, nincs ele­gendőszórakozási, kikapcsolódási lehetőség. (Bár ezzel némileg vitába lehet szállni, hiszen csak Szegeden - a sza­badtéri előadásain kívül - megszámlálhatatlan progra­mot ajánlanak a művelődésszervezők.) Az ilyen érvelés mellett azonban tudni kell, hogy a „balkáni szindró­ma", vagyis a háborús hangulatnak a felemlegetése ­minden alap nélkül - rengeteget rontott a megye turisz­tikai mutatóin. Különösképpen a külföldiek elmaradá­sa jellemző a 90-es évekre, de vonatkoztatható ez némi­leg napjainkra is. Az egészségturizmus fejlesztése mindenképpen egyik sarkalatos pont lehet a megye vendégváró képességének javításában. Nem beszélve arról, hogy EV-csatlakozásun­kat követően a külföldiek számára is vonzó (meg nyil­ván olcsó) lenne a szegedi, a mórahalmi és a szentesi fürdők szolgáltatása, így jelentős forgalomra számítha­tunk. Igy hát nem marad más hátra, mint örülni a nyert pén­zeknek. Nekilátni a munkának, kicserélni a régit újra, előre tervezni. Mindazonáltal én jól tudom, hogy ez o. szentencia'nem új keletű, hiszen a régi rómaiak is azt'iat­tották, hogy: Omne nóvum pulchrum, fit vilius inveta­ratum... (Azaz: Minden új szép, az ósdi már hitványabb.) Mennyire igazuk volt. S van. AÍ m trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241 -209, 62-230-446. A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Teleházal avattak Csengelén Munkatársunktól Vállalkozók, faluirányí­tók és szakmabéli vendégek jelenlétében nyitották meg a csengelei faluházban a tele­házat. A civil szervezetként bejegyzett falusi gazdakör pályázatával sikerült kiala­kítaniuk a Felszabadulás ut­cai információs központot. Negyven település kapott ál­lami segítséget - tudtuk meg Vincze Lászlótól, a körzet országgyűlési képviselő­jétől. Számítógépek, nyom­tatók. fénymásoló, telefo­nos-fax, képmásoló lett így az önkormányzat bútorozta helyiségben. Törköly Ágnes teleházvezető szerint a falu­ház űj szolgáltatása révén a csengelei őstermelők, vállal­kozók és az érdeklődők megismerhetik a legfrissebb pályázati felhívásokat. A közeljövőben Balástyán, Szatymazon is nyílik tele­ház. Heim Géza iskolaigazgató (jobbról) mindenkivel örömmel ismerteti a teleház szolgáltatásait

Next

/
Oldalképek
Tartalom