Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-31 / 203. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 3. AKTUALIS 3 A kiadók több tananyaggal is adósak az iskoláknak Tanévkezdés - hiányzó könyvekkel A tanévkezdést nehe­zítheti, hogy a tanköny­vek egy része nem érke­zett meg időben az isko­lákba. Ezek között van­nak olyan kiadványok, amelyeket a most beve­zetett kerettantervek alapján átdolgoztak vagy újraírtak. A pedagógusok abban biznak, hogy né­hány héten belül a hiány­zó könyveket is megkap­ják a gyerekek. Az általános és középisko­lák többsége elégedett a tan­könyvellátással, a megkérde­zett intézmények augusztus második felében a kiadvá­nyok kilencven százalékát megkapták. A többi tankönyv szállítása azonban késik. A makói Kertvárosi Altalános Iskolába nem érkezett meg például az első, az ötödik és a hatodik osztályos matema­tikai gyakorlófüzet, a máso­dikos kétkötetes matematika­könyv, a nyolcadikos biológi­ai munkafüzet. Az iskolában oktató Fazekas Imréné sze­rint a pedagógusok nem es­nek kétségbe a tankönyvek hiánya miatt, s addig is, amíg nem érkeznek meg a tan­anyagok, bővebb vázlatot diktálnak a gyerekeknek. Gyakran alkalmazzák azt a módszert is, hogy új ismere­tek tanulása helyett a tanév elején az előző évfolyamos tananyagot ismétlik át. A ta­nárnő úgy emlékszik, koráb­Könyvraktár a tanévkezdés előtt. A kiadványok egy része még mindig hiányzik. (Fotó: Sehmidt Andrea) ban többet kellett sürgetni a kiadókat, amelyek a jelenle­ginél is nagyobb késéssel je­lentették meg a tankönyve­ket. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban a kilencedik, vagyis a középiskolák első évfolyamán most bevezetett kerettantervi képzésnek meg­felelő tankönyvek hiányáról számoltak be. Az iskola által megbízott tankönyvterjesztő vállalkozó, Máthé Gusztáváé elmondta: biológiából, föld­rajzból és magyar irodalom­ból még nem érkezett meg minden kiadvány. Ezek egy részét szeptember közepére ígérték a kiadók, de vannak, olyan könyvek, amelyekről a terjesztő sem tudja, mikor je­lenik meg. Az általános iskolák első és ötödik osztályai számára kidolgozott kerettantervi könyvek ugyanakkor nem hi­ányoznak a szegedi Zrínyi Hona Általános Iskolából. Az ott tanító Fodor Zsoltné vi­szont arra hívta fel a figyel­met: előfordulhat, hogy a szülők a tankönyvboltokban később tudják megvásárolni a kiadványok egy részét, mint ahogy azok az iskolákba megérkeznek. A szegedi Ság­vári Endre Gyakorló Gimná­ziumban a filozófiai szöveg­gyűjteményt, néhány idegen nyelvi könyvet, a kilencedik évfolyamos matematika- és a tizedikes informatikakönyvet kell nélkülözniük a tanulók­nak. Talán ennél is nagyobb gondot jelent, hogy még most sem igazodik minden tan­könyv a kerettantervekhez. Tóth Károly szerint az új ren­delkezés alapján már csak három évig kell fizikát oktat­ni, de nincs olyan kiadvány, amely éppen ennyi időre üte­mezné a tananyagot. Hegedűs Szabolcs A vevő helybe jön Emlékszem, hogy föl voltunk há­borodva, amikor a szegedi Széchenyi téri biztosítópalota ügyfélszolgálata helyén, bő tíz évvel ezelőtt, a köz­nyelv által „nyolcasnak" nevezett boltban jugó vásárlókkal kellelt együtt tülekednünk, kézitusát vív­nunk a trappista sajtért. Pedig akko­riban felvilágosult pártunk és kormányunk már azt hajtogatta, örüljünk a bevásárlóturizmusnak, mert ez a legolcsóbb export. Egy lépést sem kell tennünk ugyanis azért, hogy kivigyük az élelmiszereket az országból, nálunk marad a fogyasztási adó, ráadá­sul még a benzint is Magyarországon vásárolja meg az egynapos turista. Mi akkortájt azért nem örültünk a Yugo típusú személygépkocsikkal érkezőknek, mert a hiánycik­kek országában éltünk, és déli szomszédaink a szó szoros értelmében az orrunk elől halászták el a pa­rányi üzletekben a Nescafét. Emlékezzünk csak, ak­koriban még nem kerítették körbe Szegedet a hiper­és szupermarketek, a bevásárlóközpontok. Mára minden megváltozott, a délről buszokkal érkező bevásárlóturisták lötyögnek az áruházakban. Sőt: annak örülnénk, ha még többen jönnének, s vinnék a szalámit és a húst mázsaszám. Ennek egé­szen egyszerűen az az oka, hogy tíz évvel idősebbek lettünk, hogy az eltelt időszakban láttunk karón var­jút, bezáró letenyei, barcsi és röszkei üzleteket, ven­déglőket, panaszos vállalkozókat a híradókban, el­szegényedő határ menti településeket, hogy megél­tük, mit jelent, ha tőlünk karnyújtásnyira háború dúl. Mára azt is tudjuk, a bevásárlóturizmus nem szé­gyen. Noha szívünk mélyen azt szeretnénk, ha a tu­rista napokra, sőt hetekre Szegedre költözne, és egy­folytában Opusztaszer, valamint a megyeszékhely közölt ingázna, amikor éppen nem túrázik a Tiszán. De amíg nem tudunk neki megálljt parancsolni, és elhitetni vele, hogy érdemes hosszú, délre vagy ke­letre tartó útját Szegeden megszakítania, addig ma­rad nekünk a bevásárlóturizmus. A kevéssel is be kell érni. Ha a francia Panol S.A. és a csongrádi Hundec Kft. fizetne... Elkerülhetetlen elbocsátások? Minden negyedik vendég „elfelejt" üdülni Délre csak vásárolni jön a külföldi turista Éfikitt* am ( w «Ua MI * * ?! B mm, ; "TjÉÉ- -« ""g A külföldiek magyarországi tartózkodásának (A válaszok, százalékban) «Ua MI * * ?! B Vendég Üdülés Rokonlátogatás Üzletilit Bevásárlás Munkavégzés Egyéb Osztrák 25,2 7,7 * 9,4 33,2 6,0 18,5*" Horvát 29,8 11,5 3,8 42,8 " ~ 4^4 * 7,7 ~ Román -üil 34,9 2,2 30,7 ^ 10,9 5,9 Szlovák "" 18,1 13,7 10,3 3L3 2,8 22,8 Ukrán "' 12,3 ' 35,7 2 " 42,4 "?,3 "4,5" •Sr^*' ­Százmillió forint érté­kű rakomány ellopását akadályozta meg az el­múlt hetekben a csong­rádi Panol Rt. új bizton­sági szolgálata. A cég hiányát ezen akciókkal persze csak részben le­het csökkenteni. A fel­számoló úgy véli: ha a Panol S.A. és a Hundec Kft. rendezné a Panol Rt.-vel szembeni tartozá­sait, a részvénytársaság rögvest könnyebb hely­zetbe kerülne. Szinte bizonyos, hogy a csongrádi Panol Rt. dolgozói közül kél hónap múlva száz­tízen elvesztik az állásukat. Mint a cég felszámolójától, Munz Károlytól megtudtuk, az elbocsátottak a járandósá­gaikhoz maradéktalanul hoz­zájutnak, a végkielégítések­hez szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre áll. A Csongrád Megyei Munka­ügyi Központ csongrádi ki­rendeltségvezetője, Forgó István lapunk érdeklődésére elmondta: a felszámoló tájé­koztatta a hivatalt a felszaba­duló munkaerőlétszámról. Az elbocsátandó dolgozóknak a központ munkatársai szerdán a gyárban tartottak tájékozta­tót. A Panoltól távozóknak elsősorban átképzési lehető­ségeket kínálnak, megfelelő munkalehetőséget nem tud­nak biztosítani. A kirendelt­ségvezető abban bízik, hogy ez a helyzet a következő két hónapban megváltozik, hi­szen addigra több újonnan alakult cég igény tart számos, a légtechnikai iparágban jár­tas szakemberre. A Panol Rt.-nél előfordult lopásokról ez idáig csak szó­beszéd alapján lehetett képet alkotni Csongrádon. Most viszont a felszámoló is a nyilvánosság elé tárta, hogy az új biztonsági szolgálat al­kalmanként több százezer forint értékű szállítmányt ál­lított meg a kerítésnél. Jelen­tős értékű, elsősorban előre gyártott szerkezeti elemeket tartalmazó, lopásra előkészí­tett rakományok - Munz Ká­roly szerint - a felszámolási eljárás kezdete előtt is el-el­túntek a gyárból, ám az így keletkezett kár összértékét egyelőre még megbecsülni sem lehet. Hasonlóképpen kérdéses, hogy valójában mennyi a cég kintlévősége, s mekkora összegre rúg az adósságállománya. Mindez leghamarabb szeptember vé­gére derülhet ki. Annyi vi­szont már most bizonyos, hogy az adósságállomány összértéke meghaladja a fél­milliárd forintot, a kintlévő­ségeké ugyanakkor megkö­zelíti a 400 milliót. A felszá­moló úgy véli: ha a francia Panol S.A. és a részvénytár­saság mellett működő Hun­dec Kft. rendezné a Panol Rt.-vel szembeni tartozásait, a cég rögvest könnyű hely­zetbe kerülne. Morzsik János Ha valamelyik települé­sen az egy boltra, üzletre ju­tó lakosok száma tartósan és jelentősen a megyei átlag alatt marad, akkor ott kiegé­szítő vásárlóerőnek is lennie kell, másként le lehetne húz­ni a rolót. Tipikusan ilyen „idegenek eltartotta" helysé­gek a határ menti kistelepü­lések, a határhoz közeli vá­rosok és a közlekedési cso­mópontok. A Földrajztudományi Inté­zet főmunkatársa, Michalkó Gábor tanulmányában egye­bek mellett arra kíváncsi, hogy az elmúlt években ho­gyan alakult a vásárlóerő, az üzletek száma és típusa, a pénzváltóhelyek sűrűsége ezeken a speciális adottságú vagy örökségú településeken. A szerző 1994-től figye­lembe vett adatok szerint közel harminc olyan telepü­lést sorol fel, amelyek üzle­teiben a helyi vásárlók mel­lett szép számmal költenek külföldiek is. Ezek mind ha­tár menti települések - mint például Battonya, Biharug­ra, Öttömös, Tompa -, vagy a határhoz közeli nagyváro­sok, mint például Baja, Bé­késcsaba, Szeged és Pécs, il­letve közlekedési csomó­pontok, pihenőhelyek, em­lítve Kecskemétet, Soltvad­kertet, Lajosmizsét, vagy Kiskunfélegyházát. Ezeken a településeken és környé­kükön a helyi lakosság igé­nyeit meghaladó mértékben nőnek ki a földből új üzle­tek, áruházak, bevásárlóköz­pontok, s az elmúlt pár évet tekintve bizton állíthatjuk: e tekintetben Szeged és Kecskemét vezet. A bevásárlóturizmus je­lenlétét, illetve annak mérté­két jelzi a pénzváltóhelyek száma és területi megoszlá­sa is. A főváros után Szege­det évek óta a bankfiókok városaként lehet emlegetni, s itt található a legtöbb bankautomata is. A tanul­mány szerint Szegeden több mint hatvan, Kecskeméten 37, Tompán 17, Röszkén és Kalocsán tíz, Orosházán pe­dig hat pénzváltó helyet ér­demes fenntartaniuk a vál­lalkozóknak, a külföldi szo­kásokat figyelve ennyit bír­nak el a városok. A költekezés persze min­den utazásnak eleme, ám nem mindegy, milyen mér­tékben. Az nevezhető ugyanis bevásárlóturistának, aki útja és vendégeskedése során több pénzt fordít vá­sárlásra, mint szállására, ét­kezésére és szórakozására együttvéve. Aminek örülnek a megyei kereskedők, azt szomorúan veszik tudomá­sul a helyi vendéglátásban érdekeltek: Csongrád me­gyébe általában vásárolni jön a turista. A jugoszláv és a román határon átlépők zö­me a dél-alföldi települése­ket elsősorban ilyen céllal látogatja. A bevásárlóturizmusra vonatkozóan a GfK Piacku­tató Intézet is végzett felmé­réseket, s az 1998-ban egy teljes naptári éven át végzett kutatás szerint akkor minden negyedik turista kizárólag vásárolni jött Magyarország­ra. A felmérésből az is kide­rült. hogy az osztrákokat és a horvátokat főként a jó mi­nőségű élelmiszerek, a ro­mánokat a márkás műszaki cikkek és a ruhaneműk von­zották, s csak a távolabbról érkező vendégeknek volt idejük arra, hogy több pénzt adjanak ki szállásra, közle­kedésre és szórakozásra. Katká Krisztina Keresik a károsultakat Hamis százdollárosakat árult Munkatársunktól Hamis százdollárosokat kínált eladásra augusztusban Nagy Péter, 30 éves szegedi la­kos. Az ügyet a Szegedi Rendőrkapitányság gazdaságvédelmi alosztálya vizsgálja. Eled­dig nem sikerült megállapítani, hány sze­mélvnek is árusította a hamis százdollároso­kat Nagy, ezért kérik a károsultakat, hogy je­lentkezzenek Borszéki Gábor őrnagynál a 62/562-400-as telefon 17-46-os mellékén, vagy a kapitányság Párizsi körúti épületében. Nagy Péter személy leírása: 180 centiméter magas, vékony testalkatú, fehér bőrű, beesett arcú. Orra hegyes, haja rövid, őszülő. Ingyenes közlekedésbiztonsági vizsgálat a MOL - töltőállomáson Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János út 170., aug. 30. és szept. 2. között JMM1/ lengéscsillapító fékhatás ^íj fényszóró / vizsgálat xJÖr mérés beállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom