Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-30 / 202. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 30. AKTUALIS 3 A balkáni pénzből is épülhet a vasút Temesvárig Döntés: a bukaresti konferencián Fidesz-MDF választási megállapodás Balogh László újra indul Ha a terv megvalósul, felébredhetne Csipkerózsika-álmából a Makót Újszegeddel összekötő vasútvonal is. (Fotó: Schmidt Andrea) Úgy tűnik, a Fidesz­MPP elfogadta a Magyar Demokrata Fórum feltéte­leit, ami azt jelenti, hogy nincs akadálya a két párt 2002-es választási együttműködésének ­nyilatkozta lapunknak Balogh László, az MDF or­szágos elnökségének és a párt tárgyalóküldöttsé­gének tagja. Balogh való­színűleg újra indul a Csongrád megyei 2-es választókörzetben a jövő évi parlamenti választá­sokon. Úgy néz ki, hogy minden olyan, az MDF által támasz­tott igényt elfogad a legna­gyobb kormánypárt, amit mi végig rendkívül fontosnak tar­tottunk a tárgyalások során ­hangsúlyozta Balogh László. A négy legfontosabb felté­telből kettőt már korábban el­fogadott a Fidesz. Az egyik, hogy a Fórum 2002 után is önálló frakciót alakíthasson a parlamentben. A másik, hogy az MDF jelenlegi 16 képvi­selője közös jelölt lehessen. A lista neve már jogi aggályokat vetett fel, de végül - Balogh László elmondása szerint - si­került megállapodni abban, hogy a két párt Fidesz-MDF Munkatársunktól Testületi ülést tart Dóc község önkormányzati tes­tülete augusztus 31-én, pénteken délután. A már ismert döntésekről és uta­sításokról szóló beszámo­néven állít országos és területi listát, s az egyéniben induló képviselőjelölteket is támo­gatja mindkét párt. Bár koráb­ban a területi lefedettség ügyé­ben nem egyeztek az állás­pontok, mára sikerült ebben a kérdésben is megállapodnunk - közölte a szegedi honatya. Lapinformációk szerint a Fidesz mai elnökségi ülése után a két párt tárgyalódelegá­ciója pénteken még egyeztet bizonyos kérdésekben, ami után az MDF és a Fidesz el­nöke, Dávid Ibolya és Pokor­ni Zoltán aláírhatja a megál­lapodást. Balogh László nem erősítette meg ezt a sajtóérte­sülést. Mint mondta: ó nem tud arról, hogy pénteken újra leülnek tárgyalni a Fidesz-de­legációval, de „ha szükséges, biztosan lesz még egy utolsó egyeztetés". Mint ismeretes, az MDF országos választmá­nya augusztus 31-ig szabott határidőt a megegyezésre. Balogh László kérdésre vá­laszolva közölte: amennyiben ót jelöli az MDF szegedi szer­vezete, úgy újra elindul egyé­niben a Csongrád megyei 2-es választókörzetben. Erról azonban csak a megállapodás aláírása után dönt a helyi párt­szervezet. Sz. C. Sz. lókon, valamit az első fél­évi költségvetési gazdálko­dásról szóló tájékoztatón kívül szó lesz a 2001­2002-es tanévvel kapcsola­tos testületi állásfoglalá­sokról is. A Szegedet Temesvár­ral összekötő vasútvonal ügye szerepelni fog a Bal­kán újjáépítéséről szóló októberi bukaresti konfe­rencián is. Ez többek kö­zött a megyeszékhely szá­mára egy új vasúti hidat, egy teherpályaudvart je­lentene, s a vonal révén közvetlen összeköttetés létesülne Bukarest és Bu­dapest között. A két város vasúti össze­köttetése érdekében lobbizó politikusok szeretnék elérni, hogy a helyreállításra adomá­nyozó, és az adományokat el­fogadó országok tanácskozá­sán anyagi támogatást is kap­jon a terv, amely így jó esetben még ebben az évtizedben meg­valósulhatna. A magyar területfejlesztési koncepcióban is szerepel a vo­nal helyreállítása, igaz, távlati célként. Akik azt szeretnék, hogy még ebben az évtized­ben megvalósuljon a terv, úgy gondolkodnak, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy fej­lődjön az infrastruktúra. A Csongrád megyét, Temes me­gyét és a Vajdaságot is magá­ba foglaló szövetség, a DKMT Eurorégió fórumain már évek óta szó van erról a vonalról. Az eurorégió idén májusban meg is bízta a két megyét és a Vajdaságot, hogy szerezzenek forrást a beruházásra. Most er­re is van remény. „A Balkán helyreállításáról stabilitási paktum született, és nemrég, egy ezzel kapcsolatos konferencián elhangzott, ed­dig mintegy kétmilliárd dol­lárnyi adomány gyűlt össze. Megállapodtunk abban, hogy mivel most - Szerbia révén ­a Vajdaságnak van esélye a for­rásszerzésre, készítsék ók a projekt tervét, amelyet az euro­régió nevében be is adnak az októberi, bukaresti konferen­cián, ahol a Balkán helyreállí­tásán belül az infrastruktúra lesz a téma. Mi viszont azt sze­retnénk elérni a külügyminisz­tériumon keresztül, hogy a ma­gyar állam „pántlikázza" a helyreállításra szánt adomá­nyát. Azaz, határozza meg, hogy egy részét ennek a va­sútvonalnak a megépítésére szánja. Ebben az esetben már a tervezés is elkezdődhetne" ­mondta lapunknak Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés makói illetőségű al­elnöke. Egy magyar költség­becslés már készült: eszerint hatvan-hetvenmilliárd forint­ba kerülne a teljes nyomvonal megépítése, hidastul, teherpá­lyaudvarostul. Amikor meg­állapodás született arról, hogy a vajdaságiak nyújtják be a ter­vet, a Szeged-Szőreg-Orosz­lámos-Kikinda-Zsombo­lya-Temesvár nyomvonalat szorgalmazták. Ez elsősorban a vajdaságiak számára előnyös, hiszen a Tisza és az országha­tár között, a zömmel magyar­lakta vidéken nagyon rossz utak vannak, s a vasúttól fejlődést várnak. Ám számuk­ra a közúti összeköttetés leg­alább ilyen fontos. Ha több kö­zúti átkelő nyílna Temes megye és a Vajdaság között, lehet, ez a vasútvonal nem lenne a Vaj­daság számára olyan létfontos­ságú. így eljöhetne Kiszombo­rig, s Nagyszentmiklóson át menne Temesvárra. Ez a ro­mán fél számára, de a makói térségnek is előnyösebb len­ne. Ebben az esetben nyilván hamarabb ébredne fel Csipke­rózsika-álmából a Makót Új­szegeddel összekötő vasútvo­nal is. „Most az államközi megál­lapodásokért lobbizunk ­mondja Marosvári Attila. ­Tény, a vasúthálózat Közép­és Kelet-Európában nem olyan fejlett, hogy gyorsaságban ve­tekedhetne a kamionos szállí­tással. Ez azonban csak errefe­lé van így, és szerintem meg is fog változni." A korszerűsítés százhúsz ki­lométeres sebességet is elbíró hálózatot jelentene, ami le­hetővé tenné, hogy Buka­restből, vagy a Balkánról egy nap alatt Budapestig, Bécsig jusson a szállítmány. A vonal jelenléte munkaadókat is hoz­hat a térségbe, éppúgy, mint az autópálya. És azt a Makó térségiek tudják - hiszen a vá­ros Trianon utáni történelme erről szól -, nem mindegy egy vidéknek, hogy átszeli-e egy vasútvonal, vagy ott ér véget. Bakos András Dóc és a tanév Az állam nem szállhat ki a repülőtér fejlesztéséből Szeged a kifutópálya szólón Azzal, hogy a kor­mány visszaadta Sze­gednek a repteret, nem lezárult, hanem el­kezdődött a történet ­fogalmazott Podolcsák András, a szegedi re­pülőtér vezetője. Szom­baton Fónagy János közlekedési minisztert is a reptérre várják, amelyet - egy héttel a hivatalos átadás után ­jelképesen is ő ad át az önkormányzat veze­tőinek a pénteken kezdődő háromnapos repülőnap keretében. A légikikötő fejlesztésére azonban még várni kell. Egyetlen kilométernyi autópálya építéséhez szük­séges pénzből, azaz körül­belül másfél milliárd forint­ból meg lehetne kezdeni a szegedi repülótér infra­strukturális fejlesztését ­vélekedett Podolcsák And­rás, a szegedi reptér ve­zetője. A szakember szerint ebből a pénzből elkészül­hetne a később még bővít­hető, burkolt kifutópálya az utasforgalmi épület és a szükséges navigációs rend­szer. A beruházásnak ez a része azonban a repülótér jó kihasználtság mellett tör­ténő üzemeltetésével sem térül meg. (A befektetőket inkább a rentábilisan mű­ködtethető területekre, azaz a repülőgép-karbantartásra, az utas-kiszolgálásra, illet­ve a légi fuvarozás beindí­tására kell keresni.) Éppen ezért fontos, hogy az állam ne hagyja magára a várost. Egy reptér üzemeltetése évi 250 ezer fős utasforgalom alatt veszteséges, így nem elég pénzügyi befektetőt keresni, állami és uniós fej­lesztési forrásokra is szük­ség van. A repülőtér-fej­lesztés hasznossága a kör­nyezetre és a régió gazda­ságára vetítve ugyanis már jóval kisebb forgalom ese­tén is igazolható a nemzet­közi tapasztalatok szerint ­szögezte le Podolcsák And­rás. A reptér vezetője sze­rint az önkormányzat „bölcs előrelátással" terve­zett be költségvetésébe 20 millió forintot a repülőtér általános fejlesztési tervei­nek elkészítésére tavaly, amikor még nem volt a vá­ros tulajdonában az ingat­lan. A légikikötőt a kormány februári döntésével adta vissza a szegedi önkor­mányzat tulajdonába, egyelőre azonban még nem kapott ígéretet Szeged arra, hogy az állam támogatja majd a régió fejlődése szempontjából elengedhe­tetlen fejlesztéseket. Hivatalosan az elmúlt héten, pénteken adták át az ÁPV Rt. képviselói a vá­rosnak a repülőteret - tud­tuk meg Mészáros György­től, a polgármesteri hivatal stratégiai irodájának ve­zetőjétől. Mészáros György elmondta: készül a reptér általános fejlesztési terve, és az önkormányzat to­vábbra is keresi a fejlesz­téshez szükséges forráso­kat, illetve az üzemeltetés­be kapcsolódó befektető­ket. Kéri Barnabás Még igy néz ki felülről a szegedi repülőtér. A tervek szerint a közeljövőben már a kifutó betonja is felfedezhető lesz a levegőből. (DM-fotó) Testületi ülés Mórahalmon Munkatársunktól Mórahalom sportéletéről is tárgyal ma délutáni ülésén a város képviselő-testülete. A témakörről szóló határozati ja­vaslat szerint a mórahalmi önkormányzat támogatná a Kistér­ségi Focisuli Sportegyesület működését. A millenniumi díjak odaítéléséről is döntenek a képviselők. Azokat tüntetik ki, akik kiemelkedően sokat tettek a város közéletének fejleszté­séért, hírnevének öregbítéséért. Mórahalom is csatlakozhat az Oktatási Minisztérium állal meghirdetett Bursa Hungari­ca felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázat rendszeré­hez - az előterjesztésről ugyancsak ma tárgyal a képviselő­testület. Szerb búcsú Munkatársunktól Az ószláv naptár szerint tartották meg Újszentivánon a Nagyboldogasszony napjá­hoz kapcsolódó szerb búcsút. Délelőtt szentmisére ha­rangoztak a falu 1853-ban emelt görögkeleti templomá­ban. A liturgikus énekeket a jugoszláviai Kovin énekkara előadásában hallhatták az is­tentisztelet résztvevői. Dél­után ünnepi vecsernye követ­kezett a szerb templomban: a szentmise után szentelt kalá­csot és főtt búzát osztottak szét a jelenlévők közt, majd a templomkertben süteménnyel és borral kínálták a búcsú vendégeit. Este a Felszabadu­lás utcai vendéglőben éjsza­káig tartó bál zárta az ünne­pet. A mulatságban a deszki Bánát zenekar játszotta a talp­alávaló, szerb táncmuzsikát. Az újszentiváni szerb bú­csú megrendezését a Ma­gyarországi Nemzeti és Etni­kai Kisebbségekért Közala­pítvány, valamint a helyi szerb kisebbségi önkormány­zat támogatta - tájékoztatta lapunkat Vukoszávlyev Mla­den, a kisebbségi önkor­mányzat képviselője, a ren­dezvény szervezője. Ásványbörze Munkatársunktól Augusztus 31. és szeptem­ber 2. között rendezik meg a XVI. nemzetközi ásványbör­zét Budapesten, a Petőfi Csar­nokban. Tizenöt országból több mint száz kiállító érkezik ásványokkal, drágakövekkel és különféle kőzetekkel. Itt mutatják be Szakáll Sándor Rudabánya ásványai című könyvét, melyet az író pénte­ken 14 órától dedikál. Az or­szág minden részéből érkező fazekasok, keramikusok, ipa­rosok, népművészek kínálják majd portékájukat, illetve csá­bítják a vállalkozó kedvűeket mesterségük kipróbálására. A börze pénteken és szombaton 9-18 óráig, vasárnap 9-17 óráig tart nyitva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom