Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-29 / 201. szám

SZERDA, 2001. AUGUSZTUS 29. MEGYEI TŰKOR 7 A németországi Waldshut utcáján akcióban a Happy Jumpers Kligl Sándor szobra Békés megyében Harmincas zóna Pusztamérgesi lányok, ha megmozdulnak... Ugrás és kötél Hét éve működik Puszta­mérgesen egy ugrókötélcso­port, a Happy Jumpers. Ve­zetőjük, Szerencsiné Csaman­gó Jusztina fejében akkor szü­letett meg a nagy ötlet az „ug­rálásra", amikor egy bemuta­tón meglátta, hogy külföldön mit tudnak néhányan művelni pár kötéllel. Megtanulta az ala­pokat, aztán pedig úgy dön­tött, a helyi általános iskolában megmutatja ezt a gyerekeknek is. Ők annyira megszerették, hogy a kiegészítő iskolai sport kisebbfajta mozgalomtHávált. A csapatnak egyébként je­lenleg harminc tagja van. A legkisebb 6, a legidősebb 18 éves. Mindannyian szabadide­jükben pörgetik a köteleket, és már igen szép eredményeket értek el a különböző versenye­ken. Amire a legbüszkébbek, az az országos diákolimpiai negyedik hely. És persze a meghívások. Az itthoni ren­dezvények rendszeres vendé­gei, meghívást kaptak ottho­nokba. partikra, és voltak már külföldön is. Svájcban példá­ul egy sétálóutcán úgy megtet­szettek az összegyűlteknek, hogy többen be is álltak, és ki­próbálták, mennyire nem egy­szerű a gyorsan forgó kötelek között ugrálni, hát még akro­batikus mutatványokat végez­ni. Bár a nézők körében rend­kívül népszerű ez a sport, tér­ségünkben egyelőre csak Pusz­tamérgesen lehet megtanulni. Akit igazán érdekel, az az ál­talános iskolában megtalálja őket. • A kötél sem ám az a hagyo­mányos kenderfonat, amit kis­korában szinte minden lány át­ugrálgat a játszótéren. Attól függően, hogy a gyorsaság, vagy az akrobatikus elemek a fontosabbak, különböző, mű­anyagból készülő speciális, úgynevezett gyöngyköteleket használnak, amelyek egyikét sem lehet Magyarországon megvásárolni. A csapat néhány kanadai ajándékkötéllel kez­dett, nemrég pedig találtak egy vállalkozót, aki készíti nekik a sporteszközt. T. K. Vásárhelyen született a győri színház kincse Erika külfölddel kacérkodik Hazalátogatott né­hány napra szülőváro­sába, Hódmezővásár­helyre Borbás Erika, a Győri Nemzeti Szinház tehetséges színésznője. Már pályakezdésekor elkerült Vásárhelyről, eddigi legjelentősebb színpadi sikereit Győr­ben érte el, s e sikerek azóta is folyamatosak. Játszott Békéscsabán, föllép Budapesten, s feb­ruártól Szegeden láthat­ja a közönség, a Jekyll és Hyde című darab női főszereplőjeként. Mint jazzénekesnőnek, kül­földi tervei is vannak. Borbás Erikát vásárhelyi látogatása apropóján arra kértük, meséljen pályájáról, önmagáról, terveiről. - Amikor megszületett, az orvosok azt mondták: abszolút hallása van. - S magától értetődően a Liszt Ferenc Ének-Zenei Al­talános Iskolába kerültem. Ott kezdődött a színjátszás is: színre vittük Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akar­tok című művét, ebben Olí­viát játszottam, tizennégy évesen. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodal­mi-drámai tagozatán az érettségi évében eljátszottuk a Koldusoperát, én voltam Polly, a női főszereplő. Ta­nárom a békéscsabai tanító­képző mellé, tudtom nélkül, odaírta felvételi lapomra: drámapedagógusi szak. Megdöbbentem, mikor kéz­hez kaptam az értesítést: menjek felvételizni a drá­mapedagógusi szakra. Föi­A vásárhelyi születésű Borbás Erikát országszerte jegyzi a színészszakma. (Fotó: Tésik Attila) vettek, akkor derült ki szá­momra: ez színészképző is­kola. - És a tanítóképző? - A drámapedagógusi szakkal párhuzamosan azt is végeztem, de mindinkább háttérbe szorult az életem­ben. S miután megszerez­tem a diplomámat, kaptam egy főszerepet Usztics Má­tyás és Makrai Pál Rózsák és szerelmek című ősbemu­tatós darabjában. Ott figyel­tek föl rám először igazán: ennek a lánynak van hangja, tud énekelni, jól mutat a színpadon. Aztán elkerül­tem Debrecenbe, s immár ötödik éve a Győri Nemzeti Színháznál játszom. Első si­kereim után nagyon jó sze­repeket kaptam, elsősorban musicalfőszerepeket. Ennek köszönhetően a szakmában országszerte kezdik megis­merni a nevemet. - Legutóbbi sikerei? - Tavaly februárban Bé­késcsabán, a megyei önkor­mányzat, a Musical Színház, s a Jókai Színház koproduk­ciójában bemutathattuk a Jekyll és Hyde című ameri­kai musicalt. Óriási sikere lett. Játszottuk Nyíregyhá­zán, s február 15-től a Sze­gedi Nemzeti Színház tűzi repertoárjára, húsz előadás erejéig. Én vagyok a női főszereplője a darabnak, a szerepet felváltva játsszuk Janza Katával, aki az Elisa­beth címszereplője volt a Dóm téren; még nem tudjuk, melyikünk hány előadást játszik. A mű üzenete: a jót és rosszat nagyon vékony és bizonytalan határvonal vá­lasztja el az emberben, érde­mes erre odafigyelni. - Szegedtől nincs messze Vásárhely. Mennyire ját­szana szívesen szülőváro­sában? - Óriási örömmel! Vá­sárhelyen nagy hagyomá­nyai vannak a színházi élet­nek. Ha a szegedi csapatot rá lehetne venni például ar­ra. hogy hozzanak át kama­radarabokat a Petőfi Sándor Művelődési Központba, ahol nemrég Németh László Bodnárné című drámáját is nagy sikerrel játszották Pé­csi Ildikó rendezésében, ak­kor megelevenednének a műit legjobb hagyományai. Magam egyedül kevés va­gyok ahhoz, hogy szervez­zek egy társulatocskát, de nagyon szívesen játszanék itt. - További tervei? - Melyiket mondjam? Van például egy jazz-zene­karom, a Mounlight trió. Arra gondolok: ha majd egyszer a musicalvilág „túl sok lesz" nekem, az éneklés akkor is megmarad. Terve­im, lehetőségeim között külfölddel kapcsolatosak is akadnak, már kaptam is föl­kéréseket. Ám hogy a kö­zeljövőnél maradjunk: a Bu­dapesten most színre vitt Cyrano című darabot folya­matosan színre visszük a BM Duna Palotában, én ját­szom Roxane szerepét, „le­hármazva" szintén Janza Katával és Brunner Mártá­val. A győri színházban ad­juk elő novemberben a Nyomorultakat, abban Fan­tint alakítom. Ám legfonto­sabb számomra most a sze­gedi bemutatkozás. Farkas Csaba Légzsák nélkül már szinte nem lehet autót eladni A biztonság mindenekelőtt Aki új autót választ magának, nem csak a műszaki részletekre, a felszereltségre, a formá­ra ügyel, vásárláskor a biztonság is döntő szere­pet játszik. - A hetvenes évek óta Ma­gyarországon megháromszo­rozódott a gépkocsik száma. Ezzel szemben a balesetek során szerzett sérülési fokok jelentősen csökkentek, mivel az autókba több aktív és passzív biztonsági rendszert építenek be - tudtuk meg Ko­vács Mihályról, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjétől. Az 198l-es genfi autósza­lon egyik legnagyobb szen­zációjaként, az autógyárak közül elsőként a Mercedes­Benz mutatta be a személy­gépkocsi kormánykerekébe épített életmentő eszközét, a légzsákot. Ezt egészítette ki az övfeszítő. A kettő kombi­nációját 1982 júliusától ren­delhették meg extraként a ko­rabeli S-osztály vásárlói. Ez jelenleg már szinte minden autóba magától értetődő szé­riatartozék, hiszen napjaink­ban már egy kisautót sem le­het légzsák(ok) nélkül eladni. A fentieket erősítette meg a nyolcadik alkalommal meg­rendezett Hajtás autókiállítás fő támogatója, a Toyota Wéh­li értékesítési vezetője, Wéhli Márk is. Mint mondta, a kate­góriájában legbiztonságosabb autót, a Toyota Yarist is bőven felszerelték biztonsági segédeszközökkel, de ezek nem feleslegesen kerültek az autóba, a vásárlók igénylik is ezeket, s a tartozékokat. A világ jelenleg legszigo­rúbb töréstesztje, az Euró NCAP a biztonság szempont­jából nyújt segítséget a fo­gyasztónak. Itt háromféle tö­réspróbán vesz részt az új modell: frontális ütközés 64 km/óra sebességgel és 40 szá­zalékos átfedéssel, oldal irá­nyú ütközés és egy kiegészítő töréspróba, ahol a fejlégzsá­kok hatékonyságát vizsgálan­dó egy oszlopnak ütköztetik az autót. Ezen a teszten a Ya­ris négy csillagot ért el, így ez a típus kategóriájának legbiz­tonságosabb autója. - Az aktív biztonsági rendszerek abban segítenek, hogy el tudjuk kerülni az esetleges balesetet. Ezek kö­zé tartozik többek között az ABS, a kanyarstabilizáló rendszerek, a fékrásegítő. Ha pedig már megtörtént a baj, a sérüléseket a passzív rend­szerek próbálják meg csök­kenteni: a légzsákok, külön­böző karosszéria-merevíté­sek, vagy az utastérbe beépí­tett energiaelnyelő anyagok. Ilyen habosított anyagok ta­lálhatók a Chryslerekben, amelyeknek köszönhetően ütközéskor elkerülhető a ke­mény felületek okozta komo­lyabb sérülés - mondta el Wéhli Márk. Arany T. János Elüldözött németek emlékműve Móravárosban Munkatársunktól Szeged újabb lakóövezetében vezetik be a 30 km/órás se­bességkorlátozást. Móravárosban, a Katona József utca, Szél utca, Gólya utca, Cserepes sor, Petőfi Sándor sugárút, Moszk­vai körút, Kálvária sugárút határolta területen korlátozzák a járművek sebességét. Az új harmincas zóna peremén augusz­tus 30-án, csütörtökön helyezik az első tájékoztató táblákat ­tájékoztatta lapunkat Körtvélyesi Csaba, a szegedi polgármes­teri hivatal városfejlesztési osztályvezetője. IKESZ Autócentrum 6724 Szeged Kossuth L. sgt.. 112. Tel: 62/471-242 Az 1947-ben Magyar­országról elüldözött né­met kisebbség em­lékművét avatták föl a Békés megyei Eleken. Az ötalakos szoborkompo­zíció alkotója a szegedi Kligl Sándor. Szegedi szobrászművész alkotását avatták föl a Békés megyei Eleken, augusztus 18-án. Kligl Sándor „Ki­űzöttek" című kompozíciója a településről elüldözött né­met nemzetiségieknek állít emléket. A művész elmondta, hogy az emlékmű a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériu­ma támogatásával készült. Az ötalakos kompozíciót Elek város főterén állították föl. A millenniumi év ün­nepségsorozatának záróren­dezvényei közt megrende­zett avatáson többek között Gyulay Endre szeged-csaná­di megyés püspök is beszélt: a faluhoz fűződő személyes emlékeit elevenítette föl ­gyermekkorában többször járt a jómódú településen. Elek a második világhá­ború után közel tízezer lelket számlált. Az 1947-es kitele­pítés idején lakóinak közel felét, mintegy négyezer-öt­száz német nemzetiségit kényszerítettek otthona elha­gyására. Kligl Sándor szobor­együttesének egy lakóház jelzésszerűen megépített fala ad hátteret. A parasztbarokk stílusú homlokzaton a tele­pülés alapításának évét jelző 1724-es szám: akkor telepe­dett le Eleken egy Harücken nevű német birtokos. Kligl Sándor „Kiűzöttek" cimű kompozícióját a Békés megyei Elek város főterén állították föl Az emlékmű „házát" már elhagyták az útnak indulók: a nagymama egy székre ros­kadva ül, mögötte a nagy­apa; középen egy kisfiú, mellette az édesanyja. Az apa már nem lehet közöttük - elesett a háborúban. Fölöt­tük pedig, a ház oromzata előtt, ott lebeg a családot elűző, gonosz szellem. A magasból lecsapó alak kard­jával parancsolja ki otthoná­ból a vétleneket, akikre a bűnös hatalom mért élet­hosszig tartó szenvedést. Kligl Sándor elmondta még, hogy a „Kiűzöttek" emlékművének avatásán be­jelentették: Elek városát a magyarországi német ki­sebbség országos emlék­helyévé nyilvánították. Nyilas Péter Negyed millió forintot is megtakaríthat 4 ­kedvezmény minden típusra 2001. szeptember 02-ig. Most soha nem látott kedvezménnyel vásárolhatja meg SKODA autóját márkakereskedésünkben nyárvégi akciónk keretében. Szombaton és vasárnap is nyitvatartunk. Sőt használt autóját is beszámítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom