Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-29 / 201. szám

SZERDA, 2001. AUGUSZTUS 29. MEGYEI TŰKOR 5 Szó, beszéd A melegre való tekintettel van egy nagyon rossz ötle­tem: menjünk vissza a kályháig! Például legyen az a kály­ha, hogy mit jelentenek a szavak, a mondatok. Ezt kér­dezzük meg! Mit jelentenek? Jelentenek valamit? Pél­dául ha azt mondom, hogy a rohadt életbe, ez indulatot fejez ki? Vagy csak annyit, mintha azt mondanám, lee­sett egy légy a falról? És most nem irodalomról van szó, kétségkívül, meg­eszi azt is az értéktelenedett közbeszéd, amikor úgy ke­rül napvilágra egy mondat, hogy annak az égadta vilá­gon semmi jelentősége nincs, az élet megy tovább, ugya­nezen jelentéktelensége szerint, tök mindegy minden, nincs következmény, komolyan, mintha azt az állapotot akarnák ezzel szimulálni, amikor az ember agyában a kommunikáció alapvető funkciói mennek tropára. Te­hát: megáll az eszem! Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke azt mondta az elmúlt évek közbeszerzéseit áttekintve, hogy egyfelől 90 százalékban megfelelünk az uniós nor­máknak, másfelől: a magyar közbeszerzési gyakorlat egyik gyengéje, hogy a kiírások nem mindig pontosak, és a döntések sokszor szubjektívek. Tehát ez a kicsi hiányosság, ez tenne ki tíz százalékot, magyarul: a közbeszerzések korrupciómentessége, amo­lyan úri passzió, amivel unalmukban ütik el az időt a nyu­gatiak, nekünk erre nincs időnk, nekünk gyorsan, tehát szubjektíven kell leosztani a pénzeket, mert kevés a négy év a klientúraépítésre, amit úgy neveztek el, hogy a ha­zai vállalkozók támogatása. Nos, ez a kicsiség sok mil­liárd forintunkba kerül, és ráadásul nem egy demokra­tikus kohézió kiépülése a cél, hanem a politikai lánchű­ség megvásárlása, közpénzen. De hát mondhat ilyet Berényi úr, a szó helyén a sem­mi marad, nyugodtak lehetünk, mert következménye nem lesz, ha csak az nem, hogy tavasszal újra tanulha­tunk beszélni. Podmaniczky Szilárd Módosulnak a buszjáratok Munkatársunktól Az újszegedi csatornaépí­tések miatt a Tisza Volán Rt. tájékoztatja az utazóközönsé­get: módosítják a 7l-es és a 2-es jelzésű autóbuszok von­alán a közlekedést. A 7l-es buszok vonalán mától a Mars tér és a Temes­vári körűt között 71A jelzé­sű kisegítő járatok közleked­nek, reggel 10 perces, dél­után pedig 20 perces követé­si idővel. A 2-es jelzésű au­tóbuszok szeptember 3-ától az Erdélyi téri végállomást a Fő fasor-Thököly utca nyomvonalon közelítik meg. A járatok a Fő fasor külső szakaszán, valamint a Füle­müle és Hargitai utcán lévő megállóhelyeket nem érin­tik. Az Erdélyi térről, a me­netrendtől eltérően, két perc­cel később indulnak a jára­tok. A Derkovits fasor forga­lomkorlátozása miatt a 71Y jelzésű járatok nem közle­kednek. A 60-as busz mind­két irányban a Szőregi úton közlekedik. Szeptember 3­ától módosul az 5l-es autó­buszvonal menetrendje, amelynek a végállomása a Mol Rt. központi megálló­helye lesz. Az oroszok elvitték a liftmotort Védett épület Szegeden A Szent Mihály utca 9. számú, fölújitásra váró épület is fölkerül Szege­den a védett építészeti értékek listájára. A mű­emlékké nyilvánítás fo­lyamata megindult. A vé­delem alá helyezésben oroszlánrészt vállalt Tol­nai József, a ház egyik lakója. „A műemléki védettség biztosíték arra, hogy a sze­cessziós épület külső és bel­ső díszei megmaradnak a majdani fölújítás után is" ­mondta Tolnai József, a sze­gedi Szent Mihály utca 9. számú ház egyik lakója, aki tíz éven át fáradozott a re­konstrukció előtt álló épület védetté nyilvánításáért. Mostanában galambhúsra éhes hajléktalanok járnak föl a bérház padlására. Hiába a zárcsere, másnapra föltörik a míves vasráccsal díszített, faragott fakaput. A zárószint a tetőjavítás után is beázik — bár nem annyira, mint ko­rábban, amikor - egy régi bérlő szerint - felhőszakadás idején „esernyővel járkáltak a felső lakók..." A műemlékké nyilvánítást kezdeményező Tolnai József húsz éve lakik az 1910-ben emelt palotában. Az épület védelem alá helyezésének nem mindennapi ötlete ak­kor fogalmazódott meg ben­ne, amikor látnia kellett az évtizedek óta elhanyagolt ház lassú pusztulását. „Szeged egyébként sem bővelkedik szecessziós stílusú épületek­ben. Úgy gondoltam, a ma­gam eszközeivel igyekszem fölhívni a figyelmet a ház megóvásának fontosságára" - mondta Tolnai József, aki az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal területi, valamint országos vezetőit is meggyőzte arról, hogy a Mó­ricz-palota érdemes a véde­lemre. A helytörténet iránt is ér­deklődő lakó forrásmunkák­ból, levéltári dokumentu­mokból derítette föl az épü­let históriáját. A Csongrád megye építészeti emlékei cí­mű könyvből kiderül, hogy a „Móricz-ház" építtetője és névadója Móricz József pos­ta- és távirdatiszt volt. Ké­sőbb az alsóvárosi malmo­kat működtető Faludi család vette meg a házat, amely tő­lük 1950-ben az ugyancsak Alsóvároson fatelepet mű­ködtető Wilhelm testvérek tulajdonába került. Az aggle­gény testvérpár nem sejthet­te, hogy az adásvételi szerző­déssel saját halálos ítéletét írta alá: a bérpalota 1952-es államosítása miatt a Wilhelm fivérek véget vetettek életük­nek... Közben a történelem vi­hara is átvonult a ház fölött: az 1945-ös orosz bevonulás idején a Vörös Hadsereg szakemberei kiszerelték, s .Jiadizsákmányként" maguk­kal vitték a fölvonó motor­ját. Az egykori szépségét már csak nyomokban őrző, meg­kopott épület még mai álla­potában is figyelemre mél­tó. Az íves ablakok, zárt er­kélyek, a hullámvonalas atti­kafal - a főpárkányon álló fölfalazás - meghatározói a homlokzatnak, amelyet a ma­gyar szűrhímzésekre emlé­keztető, kék mázas kerámia­mustrák díszítenek. Az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal nemrég vette föl a Móricz-palotát a védet­té nyilvánítandó épületek lis­tájára. A hivatalos folyamat hosszú: hónapokig, vagy akár egy évig is eltarthat, amíg a „Műemlék" föliratú tábla föl­kerülhet a Szent Mihály utca 9. számú ház falára. A Szegedi Ingatlankeze­lő és Vagyongazdálkodó Rt. a Szent István tér rehabilitá­ciójával egy időben újítja föl a Szent Mihály utca és a Szent István tér sarkán álló épületet. Szöllősi Béla, az IKV Rt. műszaki és beruhá­zási igazgatója tájékoztatása szerint már elkészültek a ház kiviteli tervei. A műemléki védettség nem befolyásolja sem a tervezést, sem a maj­dani rekonstrukciót: a három­szintes palota homlokzatát eredeti formájában állítják helyre. Nyilas Páter A Szent Mihály utca és a Szent István tér sarkán álló palotát a tér rekonstrukciójával egy időben újitják föl. (Fotó: Miskolczi Róbert) A jövőben nő a diákok felelőssége Elkezdődött a tanév A Gábor Dénes középiskolában tartották tegnap a városi tanévnyitó ünnepséget. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól A Gábor Dénes Gimnázium és Mű­szaki Szakközépiskola újjáépített szár­nya előtt nyitották meg tegnap Szege­den a 2001-2000-es tanévet. Mustos Tamás igazgató felidézte a korábbi évek nehézségeit és az újjáépítés körül­ményeit. — Egy ideig az egyik raktár volt az ideiglenes tanári, egy kis szertár pedig az osztályterem - mondta az igazgató. Pongrácz László, az Országos Köz­oktatási és Értékelési Vizsgaközpont főigazgató-helyettese az új típusú érett­ségikről beszélt. Kifejtette, hogy né­hány éven belül nagy felelősség hárul majd a diákokra. Nekik kell ugyanis el­dönteniük, hogy az emelt szintű érett­ségit választják-e valamelyik tárgyuk­ból. Pongrácz szerint ez a lehetőség kü­lönösen az idegennyelv-tanulásban fontos, mert az emelt szintű érettségi középfokú C típusú nyelvvizsgával ér majd fel. A hivatalos városi tanévnyitó ünnepség végén Ványai Éva alpolgár­mester adta át a Gábor Dénes középis­kola újjá varázsolt szárnyát. Öt tanárt elküldtek, öt önként ment el Feszült légkör a Tabánban (Folytatás az 1. oldalról.) - Augusztus 22-én az igazgatónő behívott ben­nünket az irodájába, és kö­zölte: 29-étől nem tart igényt a munkánkra. Ezt az­zal indokolta, hogy a keve­sebb óraszám miatt keve­sebb tanárra van szükség — mondta Gégényné, aki sze­rint a közgyűlés korábbi ha­tározata is azt támasztja alá, hogy összesen három peda­gógus elbocsátása lett volna indokolt. Az igazgatónő magyarázatát azért sem fo­gadja el, mert úgy tudja, az iskola vezetője több fiatal tanárt készül felvenni. Az elbocsátott pedagógu­sok néhány napja csak az igazgató engedélyével lép­hetnek be az iskolába. Szü­lőktói és tanároktól úgy tud­juk, az intézményvezetőnek nem volt felhőtlen a viszo­nya a tantestület tagjainak túlnyomó többségével. En­nek hátterében az áll, hogy egy évvel ezelőtt a pedagó­gusok akarata ellenére ne­vezte ki az önkormányzat Kovácsné Márki Ágnest, aki előtte a polgármesteri kabinet oktatási ügyekért felelős munkatársa volt. ­Az igazgatónő terrorizálta a tantestületet, mindenkibe belekötött, még abba is be­leszólt, hogyan öltözködjön az ember - említett egy okot a tanárok és az igazga­tó közötti feszültségre Gé­gényné. Emiatt egyébként augusztusban további öt pe­dagógus hagyta ott önként az iskolát. Egyikük éppen tegnap mondott fel. A tanárok tömeges elbo­csátását, illetve eltávozását a szülők sem értik. Különö­sen azt nem, miért kellett elküldeni két nyolcadikos osztályfőnököt is. (Két má­sik nyolcadik osztály veze­tője önként távozott.) Emi­att tiltakozó levelet írnak az önkormányzatnak. A szülői munkaközösség tagja, Mar­kó Lászlóné az igazgató­nőtől vár választ a peda­gógusok hirtelen távozásá­ra. Kovácsné Márki Ágnes lapunk kérdéseire sem vála­szolt, arra hivatkozott, hogy a mai tanévnyitó ünnepség előkészületei miatt nincs ideje. Csupán annyit közölt: folyamatosan egyeztet az ügyben kollégáival. Felső­város önkormányzati képvi­selője, Hargittai Rita - aki egyben az oktatási bizottság fideszes elnöke - úgy véli, a korábbi rossz létszámgaz­dálkodás vezetett a mostani elbocsátásokhoz. - Az előző igazgató az iskolára eső számított álláshelyeket be­töltötte határozatlan időre szerződtetett pedagógusok­kal, a most bevezetett keret­tantervek miatt azonban többeknek nem jut elegendő óraszám. Már a tanévzáró értekezleten elhangzott, hogy kevesebb tanárt tud­nak foglalkoztatni. Talán éppen azért mentek el töb­ben, mert nem érezték biz­tosnak a helyüket - mondta a képviselőnő. Az elbocsátott öt tanár tegnap munkajogászhoz for­dult, aki úgy ítélte meg, hogy jogszerűtlen volt az igazgató elbocsátó határoza­ta. Ezért a tanárok a jövő hé­ten jogorvoslati kérelemmel fordulnak a Szegedi Mun­kaügyi Bírósághoz. Hegedős Szabolcs Tovább kereshetik az autások a határátkelőt Nem lesz több tábla Kiszombornál Néhány héttel ezelőtt a kiszombori határátkelő mindennapjairól közöl­tünk riportot. Megírtuk többek között, hogy az autósok panaszkodnak: ke­vés és nem elég informatív az útbai­gazító közlekedési tábla. Dán János parlamenti képviselő akkor azt Ígérte, közbenjár az ügyben a Közútkezelő Kht.-nál. Levelére azóta megkapta a választ, ám kérését nem méltányol­ták. Makó országgyűlési képviselője a gépko­csival közlekedők észrevétele nyomán azt kérte a közhasznú társaságtól, jelezzék a 43­as főútvonalon, hogy az átkelőn keresztül Temesvár felé lehet haladni. A jelenlegi „Csanád" felirat az átutazók többségének nem sokat mond. Ráadásul több jelzőtábla kellene. Most a legtöbben anélkül suhannak el Kiszombor mellett, hogy észrevennék az átkelési lehetőséget és végül Nagylak felé kerülnek. A kisgazda honatya levelére a napokban megérkezett Basa Zoltán ügyvezető igazgató válasza. Eszerint a Közútkezelő Kht. egyel­őre nem szándékozik teljesíteni a kérést. Ba­sa Zoltán úgy véli, ha a temesvári úticélt fel­tüntetnék, jelentősen megnőne a forgalom. Ez a jelenlegi, építési tevékenységgel is ter­helt közlekedési körülmények között nem csak a határátkelőhely működését nehezítené meg, de a községben is feszültségeket terem­tene. Ráadásul olyan német állampolgárok is nagy számban jelentkeznének a határállomá­son, akiknek nincs vízumuk. Mivel az átke­lőt csak a vízumot már váltott turisták vehe­tik igénybe és ott nincs lehetőség a beszerzé­sére, sokaknak vissza kellene fordulniuk. A területen visszaforduló hely sincs kialakítva, ezért ez további kaotikus állapotokat ered­ményezhetne. Basa Zoltán szerint a fentiek miatt az átkelőhöz vezető elkerülő út meg­építéséig, illetve az új határállomás felépíté­séig nem volna célszerű a temesvári útirányt jelezni. Ezt követően viszont lesz lehetőség az informatívabb útbaigazításra. Sz. I. M. Megszűnt a Városgondnokság Munkatársunktól Szeged közgyűlése június 15-i ülésén hozott határozatot a Városgondnokság megszünteté­séről. A költségvetési intézmény feladatait szeptember elsejétől a Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. (Szeged, Városgazda sor 1. sz„ tel.: 472-772) látja el. Az átköltözéssel kapcsolatos teendők miatt a Városgondnok­ságon augusztus 31-én, pénte­ken szünetel az ügyfélfogadás. Permetezés Munkatársunktól A Szegedi Környezetgazdál­kodási Kht. augusztus 28. és szeptember 10. között végzi a platánfák csipkéspoloska és gnomóniás gombabetegségek elleni permetezését a városban. A növényvédelmi kezelés során emberi egészségre és közegész­ségügyileg veszélytelen szere­ket használnak, amelyek a mé­hekre nem, a halakra azonban mérsékelten veszélyesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom