Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-28 / 200. szám

A Pick márkaboltja. A jövő a meghatározó tulajdonos kezében van. (Fotó: Karnok Csaba] Drága hús, erős forint A Pick Rí. már április közepén jelezte, hogy az élő sertések magas ára miatt kedvezőtlen helyzetbe kerülhet a cég. így is történt: az elsőfélévben csaknem 60 százalékkal kellett többet fizetnie a termelőknek a sertésekért, mint egy évvel korábban. A Magyar Tőkepiac tegnap megjelent közleménye szerint a Pick júliusi üzemi szintű vesztesége meghaladta a 200 millió forintot. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a hazai élősertés-árak 2001. június közepe óta meghaladják az Európai Unió árait, július végére pedig a magyarországi átlagárak már 12-13 százalékkal hajazták azokat az ajánlatokat, amelyeket a Pick versenytársai tettek a termelőknek. Szeged legnagyobb és leghíresebb élelmiszer-ipari vállalatának helyzetét nehezíti, hogy a forint erősödése, valamint a korlátozott importlehetőségek miatt képtelen lesz rövid időn belül újra a legjobbak közé felkapaszkodni. F. K. tember 3-ig a társaság székhelyén bejegyeztethetik magukat. (Mint ismeretes, a Pick legutóbbi éves rendes közgyűlésén olyan alapszabály-módosító javaslatot fogadtatott el az Arago, miszerint a közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal össze kell hívni, ám ott csak azon részvények tulajdonosai gyakorolhatják szavazati jogukat, akiket az igazgatóság a közgyűlés napját megelőzően legalább hatvan nappal a részvénykönyvbe bejegyzett. A megtámadott, s információnk szerint ma is függőben lévő módosítás azért nagyon „professzionális", mert a közgyűlés fgy gyakorlatilag a szavazati arányok ismeretében hívható össze, vagyis a meglepetés - s ebben éppen az Aragónak van gyakorlata - teljesen kizárható.) A GKI Rt. lakossági bizalmi indexének alakulása Magyarországon és az ország régiéiban Forrás: GKI Rt., (www.gki.hu), Szonda Ipsos '2003/0(3 =30 2003/027 =3(3 \ ^ Szeptemberben rendkívüli Arago-közgyűlés A Pick-tulajdonos szerény eredményei Optimista gazdasági várakozások a régióban Múlik a hőség, javul a közérzet Ipari parkok logisztikája Az Unió balkáni határán Munkatársunktól A csaknem fél esztendővel ezelőtt alakult Kálvária Ipari Park Egyesülete augusztus 30-án, csütörtökön délután 2 órakor a vállalkozások számára konzultációval egybekötött fórumot szervez. A negyvennél is több, hasonló profilú, a nagyvállalatok és a nagykereskedők kiszolgálására létrejött egyesület a logisztikai lehetőségekről, azok finanszírozásáról, valamint az uniós elvárásokról tájékoztatja nemcsak tagjait, hanem a téma iránt érdeklődőket is. A Vertikál Kft. irodaházában, a Textilgyári úton először Várható fejlesztések az Európai Unió majdani balkáni határán címmel Márkus András alezredes, a vám- és pénzügyőrség délalföldi regionális parancsnoka tart előadást hosszabb távú elképzelésekről. Ezt követően tájékoztató hangzik el az ipari parkok szerepéről a beszállítói hálózatok kialakításában. A téma előadója Tóth János, a Gazdasági Minisztérium főtanácsosa. Az optimális finanszírozásról Fábián Péter, a Citibank Rt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője tart előadást. A vállalkozók tájékozódhatnak arról is, milyen szerepet tölthet be a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ a dél-alföldi ipari parkok együttműködésének szervezésében. Az előadó Mavrák Imre, a Praealog Kft. ügyvezető igazgatója. Az Arago Befektetési Holding Rt. részvényesei a szeptember 13-ra összehívott rendkívüli közgyűlésen döntenek a társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról. A plénum véglegesíti majd az Arago Rt. tavalyi konszolidált éves beszámolóját, és új igazgatósági tagot is választ. A Pick-csoportban legnagyobb, 41,34 százalékos részesedéssel rendelkező Arago Befektetési Holding Rt. szokatlan pénzügyi aktivitást mutatott egész augusztusban - bőven szolgáltatta a híreket az amúgy tragikusan álmos tőzsdéről. Az Arago mérlegfőösszege az elmúlt évben 14,7 milliárd forintot ért el, a cég adózott eredménye tavaly 94 millió forint, egy esztendővel korábban 1,35 milliárd forint (!) volt. A társaság szeptember elején kezdi meg elmúlt évi eredményéből az osztalékfizetést, a záró hónap 2002 szeptember. Az Arago közgyűlése még áprilisban határozott arról, hogy a törzs-, szavazatelsőbbségi és kamatozó részvények névértékére vetítve ötszázalékos, vagyis ötvenforintos, az osztalékelsőbbségi részvényekre háromszázalékos, harmincforintos osztalékot fizet. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a névre szóló részvények tulajdonosai közül osztalékra csak azok jogosultak, akik az osztalékfizetés kezdő időpontjáig a társaság részvénykönyvében tulajdonosként szerepelnek. Akik nincsenek bejegyezve, azok még szepA legfrissebb hír, hogy az Arago Befektetési Holding Rt. nyilvános vételi ajánlatának keretében 12 százalékkal 92 százalékra növelte részesedését az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt.-ben. A befektető 35 ezer törzsrészvényt és 1310 osztalékelsőbbségi részvényt vásárolt meg, az előbbit négyezer, az utóbbit nyolcezer forintos részvényenkénti áron. így összesen 152 millió forintot fizetett a 12 százalékos részvénycsomagért. Az Arago már júliusban közölte: szeretné az Eravis részvényeit kivezetni a Budapesti Értéktőzsdéről, későbbi célja pedig az Eravis és a Hunguest Hotels egyesítése. Ezekről az Eravis rendkívüli közgyűlése dönt majd, ennek időpontját azonban még nem tűzték ki. Legutóbb augusztus 15-én hívott össze az Eravis rendkívüli közgyűlést, ahol határozat született arról, hogy az összes saját törzsrészvényt vételre ajánlják fel az Aragónak. Az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. törzs- és elsőbbségi részvényei egyaránt tízezer forint névértékűek, és mindkét típusú értékpapír a Budapesti Értéktőzsde B kategóriájában szerepel. A törzsrészvények jellemzően 3600 forinton forognak, az elmúlt egy évben a legmagasabb tőzsdei árfolyamuk 6900 forint volt. Az elsőbbségi részvények legutóbbi átlagos kötésára 7500 forint volt, az elmúlt egy évben le és fel is kétezer forintos kilengéssel forogtak a tőzsdén. Kovács András Júliusban a hazai háztartások összességében jobbnak Ítélték meg saját pénzügyi helyzetüket, mint egy hónappal korábban. Hogy ezeket a véleményeket a nyári hőség, vagy a reális Ítélőképesség alakította így, az kiderül a Gazdaságkutató (GKI) Rt. legfrissebb felméréséből. A lakosság várakozásait tükröző bizalmi index júniusban még nyári nyugalomban pihent: akkor úgy tűnt, a magyarokat az ország gazdasági kilátásai helyett sokkal inkább saját nyaralásuk pénzügyi feltételeinek megteremtése kötötte le. Júliusra megmozdultak a mutatók, ami azt jelenti, a nyár vége felé egyre erősebben érzékeljük mindennapi életünkben a makrogazdaság változásait. A júliusi bizalmi index országos értéke három ponttal emelkedett, s a lakosság a nyár derekán nemcsak, hogy optimistábban tekintett az ország gazdasági jövője elé, hanem ez a A felmérésből kiderül, rek, az inflációs várakozáhónap volt az év leginkább hogy bár gyorsabb áremel- sok valamelyest enyhültek, derűlátó időszaka. kedést érzékeltek az embe- valamint a megkérdezettek továbbra is a munkanélküliek számának enyhe csökkenését remélték. Tovább erősödött a vásárlási kedv is, az ezt jellemző index júliusban évi maximumán állt. A következő egy esztendőben a tervek szerint a tartós fogyasztási cikkekre költenek majd sokat a honi fogyasztók. A gazdaság egészének működése szempontjából örvendetes, hogy a válaszadók egyre kedvezőbbnek látják az alkalmat a megtakarításra. Az ábra a lakossági bizalmi index változását mutatja az ország hét régiójában. (Az index a vélemények ingadozását jelzi, a plusz százas értéknél mindenki, mindenben abszolút javulásra számítana, míg a mínusz százas mutató elvben a világvége-hangulattal volna egyenlő.) Júliusban a hét térség közül négyben emelkedett, egyben stagnált, két régióban pedig csökkent a bizalmi index, s az is látható: a Dél-Alföldet változatlanul az optimizmus jellemzi. O. K. K. t A

kapitalizmus legnagyobb ellentmondása nem a munka és a tőke, hanem az utószezoni olcsóság és a józan ész közt mutatkozik. Utószezonban nyaralni jobb, mint főszezonban és mégis olcsóbb holott drágábbnak kellene lennie. Erre a könnyen kiaknázható, eddig mégis figyelmen kívül hagyott pénzszerzési lehetőségre ezúton hívom föl a nemzetközi finánctőke nem eléggé éber figyelmét (a jövedelemforrás felkutatásáért járó sikerdíjat rózsaszínű csekken, zsebbe kérem.) Tzatziki és retzina Miért jobb az utószezon, mint a fő-? Nos, az utószezon mindazon előnyökkel rendelkezik, mint a főszezon - utóbbinak hátrányai nélkül. Ha például Görögországba mész nyaralni utószezonban, ó, vándor - Görögországot éppúgy helyén találod, mint főszezon kellős közepén. A Meteorákat, az Olümposzt, a pireuszi kikötőt, az Égei-tengert éppúgy hiánytalanul kipipálhatod, mint júliusban, és az - egyébként kitűnő Eleftheria Arvanitakit reklámozó óriásplakátok is ott vannak minden kilométerkőnél. Nincs hiány a lépten-nyomon olvasható Enoikiazontai föliratokból (ez magyarra így fordítod, „Ejnye, azonnal menjen ki"), megleled az egzotikus éttermeket, ahol korábbi tapasztalataid alapján tudod: a tzatzikit eszik, a retzinát isszák; változatlan az is, az igazi Görögország-járó arról ismerszik meg: nem úgy köszön, hogy „Kalimera", hanem úgy, hogy ,Jaszu", s így tovább. Mindez ráadásul - és itt a lényeg! főszezoni túlzsúfoltság, tömegverekedésbe torkolló sorállás, tumultuózus jelenetek nélkül áll rendelkezésedre utószezonban. A strandon ott tűzöd le a napernyőt, ahol akarod, a tavernasoron nyolc pincér rohan utánad, ét- és itallapot lebegtetve, hiszen ki tudja: hátha te vagy az utolsó vendég az idén!... És mindez: olcsóbb, mint főszezonban. Hát érti ezt valaki? (Mellesleg: nagyon helyes.) Farkas Csaba Hellasz partjainál. (A szerző felvétele)