Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 3., 91/180. ALAPÍTVA: 1910-BEN ÁRA: 54 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Külső üzletrészek A kormány döntése nyomán augusztus elsején szerte az országban megkezdődött a szövetkezeti külső üzletrészek felvásárlása. Csongrád megyében majd 18 ezer külsőüzletrész-tulajdonost érinthet így vagy úgy a változás. 3. oldal Frank aggodalmai Egyre jobban leszakad régiónk az ország többi részéhez képest - véli Frank József. A megyei közgyűlés elnöke szerint a jelenlegi kabinet nem támogatja kellőképpen Csongrádot, hiszen alig jut ide pénz a központi kasszából. 3. oldal Trükkös parkolások Elterjedt a szegedi Belvárosban, hogy „áruszállítást" mímelő, vagy vészvillogóra kapcsolt személyautók várakoznak a tilosban, akadályozva a forgalmat. 4. oldal PR-diákszövetség A"Szegédi Tudományegyetemen alakult meg az Európai Public Relations Diákszövetség magyarországi tagozata. Beke Tamás egyetemi oktató szerint - a közhiedelmekkel ellentétben - nem vagyunk kiszolgáltatva a „píárnak". 7. oldal Drágább átalakítani, mint újat építeni Nem bonthatnak a jezsuiták Felújítani nem érdemes, lebontani meg nem lehet. Még nem tudják, mit kezdenek majd az épülettel. (Fotó: Miskolczi Róbert) NONSTOP HIRDETÉSFELVÉTEL TELEFONON 5000 Ft értékhatárig 18 órától reggel 8 óráig üzenetrögzítő 62/567-835 H^^^^m 01181 • • •)58 Másodszor is elutasította az önkormányzat a jezsuita rend bontási kérelmét. A rend a Kálvária sugárúton üresen álló, 1999-ben visszakapott épületét szeretné szanálni. Bár az épület nem műemlék, egy helyi rendelet mégis védi. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal állásfoglalásában ellenezte a bontást, ezért a jegyző nem adta ki az engedélyt a szanálásra. A jezsuiták a megyei közigazgatási hivatalnál fellebbezhetnek. Az épület statikai állapota valóban nem olyan rossz, hogy a bontás elkerülhetetlen lenne, ám belső térszerkezeti felépítése, a használhatatlan alagsor, a födémek magassági helyzete, az előcsarnok hiánya alkalmatlanná teszi arra, hogy a későbbiekben befogadja a jezsuita noviciátust és a könyvtárat. Az országosan is elismert szegedi építészek, Tarnai István és Tarnai László szeA rendház kálváriája Az 1879-es árvíz előtt épült a Kálvária sugárúti palota, amelybe 1920-ban költözött a jezsuita rend szegedi tartománya. Egészen 1952-ig működhettek itt, amikor át kellett adniuk a helyet a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskolának. A rendszerváltás után az egyház visszaigényelte az ingatlant. Évtizedes huzavona után kapták csak vissza az épületet, amikor a szakközépiskola a bezárt Gutenberg utcai iskola helyére költözött. A rend vezetői úgy tervezték, a szükséges felújítások elvégzése után átköltöztetik novíciusaikat a Dóm térről, és itt kap helyet a több tízezer kötetes könyvtár is. Csakhogy a rend szakértői szerint nem érdemes felújítani az épületet, az önkormányzat viszont nem engedélyezi a bontást. rint emiatt jóval többe kerülne átépíteni, mint lebontani, és helyébe új, minden igényt kielégítő építményt emelni. A Jézus Társasága Magyar Rendtartománya által felkért építészekkel szemben merőben más véleményt fogalmaztak meg az önkormányzat szakértői, akik szerint műszaki szempontból nem indokolt, városképileg pedig megengedhetetlen a jezsuita rend üresen álló épületének lebontása. Az idén tavasszal Mezey Róbert jegyző az önkormányzat, mint elsőfokú építési hatóság képviseletében el is utasította a rend bontási kérelmét. A jezsuiták fellebbezését követően az Országos Műemlékvédelmi Hivatal - amely korábban sem támogatta a bontást - hivatalosan is állást foglalt az ügyben. Igaz ugyan, hogy az épület nem műemlék - bár 1999 óta a helyi építészetiérték-védelmi rendelet védi -, ám műemléki környezetben, a Dáni- és a Sándor-ház szomszédságában áll. Ezért a hivatal ellenzi a bontást. A jegyző - mérlegelve az állásfoglalást - a napokban másodszor is elutasította a jezsuita rend bontási kérelmét. A tartományfőnök lapunk újságírójától szerzett tudomást az újabb elutasító határozatról. Ádám János atya elmondta: reménykedtek abban, hogy az önkormányzattal folytatott tárgyalások eredményre vezetnek. Arról azonban csak a hivatalos értesítés kézhezvétele után nyilatkozik, milyen lépéseket tesznek ezután. Kéri Barnabás Munkatársunktól Június közepe óta 123 esetben végeztek - a heti rutinellenőrzések mellett rendkívüli, hétvégi vizsgálatokat a Csongrád megyei ANTSZ munkatársai a megye vendéglátó helyein, élelmiszer üzleteiben - tájékoztatta lapunkat Nagy Zsuzsanna megyei tiszti főorvos. Nyáron minden hét végén megjelenNyári szigor a vendéglátásban nek valahol az ellenőrök, főként a nagy rendezvények, a falunapok, sör- és borfesztiválok, egyéb tömegeket vonzó programok kitelepült vendéglátós sátrait ellenőrzik. Az idén eddig 23 esetben róttak ki, összesen 145 ezer forint helyszíni bírságot. Ez a büntetés kisebb vétségekért jár, például nincs a hűtőben hőmérő, nem használtak kézfertőtlenítőt, takarítási hiányosságokat tapasztaltak. Szabálysértési bírságra nyáron eddig egyetlen esetben került sor, egy szentesi vendéglátó tulajdonosát büntették meg 50 ezer forintra, mert nem volt az ott dolgozóknak egészségügyi alkalmassági vizsgálatot bizonyító dokumentumuk, valamint nem volt szociális helység és a szemétszállítással is problémák adódtak. Végrehajtási bírságot eddig öt esetben róttak ki a megyei ANTSZ munkatársai, összesen 240 ezer forintot. Erre akkor kerül sor, amikor határozatot adnak ki, amit azonban az érintett vendéglátó hely, vagy élelmiszerbolt nem teljesítetett. Ebben a „kategóriában" jellemző probléma, hogy többféle ételféleséget forgalmaznak, mint amennyi az ÁNTSZ által eredetileg megengedett. Megyénkben nincs zsebszerződés? Miénk e föld, erdő, mező A magyar tulajdonos adott időre, fix összegért bérbe adja a földjét egy Magyarországon bejegyzett, de külföldiek kezében lévő cégnek. Ez még törvényes. Ezután jön a kiskapu. Kötnek egy zsebben maradó szerződést, melyben eladja a földjét a németnek, osztráknak, azaz külföldi állampolgárnak. A dokumentumon üresen hagyják a dátum helyét és csak akkor töltik ki és nyújtják be a földhivatalba, ha már hivatalosan is engedélyezett a külföldinek magyar szántót vásárolnia. Röviden ez a zsebszerződés. Zsebszerződésekkel külföldiek kezébe átjátszott földeket a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vásárolja föl. ha a magyar gazda nem kívánja megművelni. Erre 5 milliárd forintot különítettek el. A zalai, vasi és kisalföldi falvakban egyre több magyar gazda köt zsebszerződést, vagyis földhöz juttat külföldieket. Nagyon nehéz lefülelni a szerződő feleket, hisz minden félnek érdeke, hogy minél tovább titokban maradjon a megállapodásuk. Csongrád megyében a művelhető területek, illetve erdők, mezők, szántók magyar gazdák kezében vannak. A megkérdezett polgármesterek elmondták, hogy náluk nincsenek külföldi tulajdonosok. - Nem tudok arról, hogy nálunk földet vett volna külföldi állampolgár - mondta Petró Ferenc ásotthalmi polgármester. A településhez tartozó 12,7 ezer hektárnyi terület nagy része erdő, a földeket pedig helyi gazdák művelik. A németek és hollandok inkább tanyát vesznek maguknak, 150-200 az ő kezükben van. A turizmusra számítanak és vendégházakat építenek. Bakson egy arab férfi vásárolt szántót. De őt sem lehet igazán külföldinek tekinteni, hiszen megkapta a magyar állampolgárságot. Kétezer hektáron helyiek gazdálkodnak, mintegy 70 hektárnyit pedig fölvásárolt a Kiskunsági Nemzeti Park, hogy később erdőt telepítsen rá - tudtuk meg Balogh Lajosné polgármestertől. Domaszék első embere. Bőrcsök Lajos elmondta, hogy a több 4500 hektáros termőterületen a helyiek mellett szegedi, mórahalmi és röszkei gazdák szántanak, vetnek. - Igen gyenge minőségű az öttömösi homok, ezért nem nagyon kapkodnak utána - vélte a polgármester, Bata Ferenc. Két, külföldiek által vásárolt tanyáról van tudomása. Az egyikpek svájci, a másiknak német a tulaja. A 2 ezer hektáros szántó öttömösieké. Tiszaszigeten is hasonló a helyzet. Az ugyancsak kétezer hektárnyi szántó háromnegyed része magyar magántulajdonban van, a fönnmaradó területet pedig a Tisza-Maros Szög Rt. használja - tájékoztatta lapunkat Bodó Imre polgármester. Emellett eddig még nem is jelezte egyetlen külföldi sem, hogy földet vásárolna az ország legmélyebben fekvő pontja közelében. K. T. A régióban magyar gazdák dolgoznak a saját földjeiken. (Fotó: Gyenes Kálmán) ESKÜVŐI NYEREMÉNYJÁTÉK Esküvőjét tervezi? Szeretne párjának meglepetést szerezni? Lapozzon a 11. oldalra, ahol játékunkról bővebben olvashat!