Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-01 / 178. szám

4 MEGYEI TÜKÖR SZERDA, 2001. AUGUSZTUS 1. Kollégiumi felvételi, szociális alapon Ősztől drágább a szállás Az egykori textilgyári munkásszálló kollégiummá alakítását várhatóan augusztus 13-áig fejezik be. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az egyetemekre és főiskolákra felvett hallgatók ezekben a naptikban kérhetnek kollégiumi elhelyezést azoknak az adatlaptiknak a kitöltésével, amelyeket a felsőoktatási intézmények postáztak számukra. A Szegedi Tudományegyetem államés jogtudományi, bölcsészet-, gazdaság- és természettudományi karaira jelentkezőknek például fel kell tüntetniük, mekkora távolságra laknak Szegedtől, mivel foglalkoznak szüleik, testvéreik, mekkora a családtagok jövedelme, milyen a vagyöni helyzetük. A volt jatés karok négy kollégiumában egységes szempontok alapján rangsorolják a kérelmeket, amelyek megítélésében a hallgató felvételi eredményét és szociális helyzetét veszik figyelembe. Az SZTE karai közül az egykori jatés intézmények vannak a legrosszabb helyzetben a hallgatók elhelyezési arányát tekintve: a nappali tagozatos diákok körülbelül húsz százalékának tudnak szállást nyújtani. Az SZTE orvos- és gyógyszerésztudományi, illetve egészségügyi főiskolai karai összesen öt kollégiumba veszik fel a hallgatókat. A kérelmek elbírálásánál kizárólag szociális szempontok játszanak szerepet. Több éves tapasztalat alapján megállapítható, hogy a kérelmek 40-50 százalékát tudják teljesíteni. Az egyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskolai karán 219 nappali tagozatos hallgatónak van hely az intézmény kollégiumában, rajtuk kívül még 60 levelező tagozatos, illetve távoktatásos képzésben tanulót tudnak felvenni. Az elmúlt években a jelentkezők közül szinte mindenki bejutott a diákszállóra, amely a kar hallgatónak mintegy 80 százalékát képes befogadni. A kérelmek elbírálásakor elsóbbséget élveznek az intézménytől száz kilométernél távolabb lakó, államilag finanszírozott képzésben részt vevő elsőévesek, illetve a legalább 3,3-es tanulmányi átlageredményt elérő felsőéves hallgatók. Egy tavaly készült összesítés szerint a szegedi egyetemen 3767 diák számára tudnak kollégiumi helyet biztosítani. A kollégistáknak a következő tanévtől az eddigi havi 3000 forint helyett szeptembertől 3500 forint alapdíjat kell fizetniük. Ezen felül további pénzt - havonta legfeljebb ezer forintot - kérhetnek tőlük a külön szolgáltatásokért. A felsőoktatási kollégiumi kínálat rövid időn belül 4800 új hellyel bővül, erre a költségvetés 14 milliárd forintot nyújt - jelentette be néhány nappal ezelőtt az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, Sió László. Új diákszállókat építenek Miskolcon, Kaposvárott, Kecskeméten, Nyíregyházán, Szegeden és a fővárosban, további kilenc egyetemi városban pedig a meglévő épületeket bővítik. Szegeden az itt tanuló határon túli magyar fiatalok számára alakítanak ki kollégiumot a Kálvária sugárúton található egykori textilgyári női munkásszállóban, amelyet tavasszal vásárolt meg az egyetem a lakhatási támogatásból megmaradt pénzből. A 200 millió forintért megszerzett és felújított épületbe 150 hallgató költözhet be szeptembertől. Hegedűs Szabolcs A magyar lakosság többsége támogatja a csatlakozást Európai Unió: kedvező változások? Ha az ország EU-csatlakozásáról most lenne népszavazás, akkor a magyarok 54 százaléka szavazna igennel, 15 pedig nemmel. Harmincegy százalék nem tudott dönteni, vagy nem volt véleménye. Többek között ezt állapította meg a GFK Piackutató Intézet egyébként tizenkét, kelet-közép-európai országban végzett felmérése az Európai Unióval kapcsolatos véleményekről. A magyarok többsége bízik az Európai Unióban, sőt: gazdaságilag igen sokat vár a belépéstől. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az ország számára jelenleg jó-e az időpont a csatlakozásra (várhatóan 2005), a többség nemmel válaszolt. Szintén némi többséget képviselnek azok, akik szerint Magyarország még nem készült fel teljesen a belépésre. Az „EU-index" elnevezésű, rendszeresen ismétlődő új közvélemény-kutatás során mindegyik országban a felnőtt lakosságot reprezentáló ezer főt kérdeztek meg személyesen. A felmérést azzal a céllal végezték, hogy a tizenegy tagjelölt országban és Horvátországban összehasonlítható adatokat nyerjenek az EU-val szemben érzett bizalomról, a belépésre való felkészültség megítéléséről és a gazdasági elvárásokról. A kapott válaszokat összefoglaló indexek alapján kialakult összkép szerint a tagjelölt országok többsége bízik az EU-ban. Ez leginkább a románokra és bolgárokra jellemző. De a törökök, horvátok, magyarok és litvánok is széles körben bíznak az Unióban. Lengyelországban és Szlovákiában is a pozitív vélemény dominál. Viszont az észteknél, szlovéneknél és cseheknél ez már csak a kisebbségre jellemző. Ezekben az országokban a polgárok bizonytalanul ítélik meg magát az Európai Uniót is. A bizalmi index különbségeit tükrözik azok a válaszok is, amelyek egy most tartandó népszavazásra vonatkozó kérdésre vonatkoznak. A tagjelölt visegrádi országok és Szlovénia között a magyar válaszok mutatták a legpozitívabb képet. Amíg ugyanis a magyarok 54 százaléka voksolna igennel, addig a lengyeleknek csak 44, a cseheknek és szlovénoknak pedig 42-42 százaléka. Az elutasító álláspont Szlovéniában a legmagasabb, 37 százalékkal, majd a lengyelek és csehek következnek. Az egész térségben a legtöbb igen szavazat Romániában születne. Ezt követi Bulgária, Horvátország és Törökország 67 százalékot meghaladó aránnyal. Ezután Magyarország következik, majd a sorban Szlovákia, Litvánia, Lengyelország, Csehország és Szlovénia jön. Észtország az egyetlen, ahol a nemmel szavazók képviselik a többséget. A gazdasági helyzetet illető várakozások zöme pozitív. A megkérdezettek mindegyik országban javulásra számítanak. Különösen jellemző ez Romániában, Bulgáriában és Törökországban. Útánuk Horvátország következik, majd megint az ötödik helyen Magyarország, továbbá Litvánia és Lettország alkot egy kis csoportot. Lengyelországban, Szlovákiában, Észtországban és Szlovéniában még mindig azoké a többség, akik előnyös következményeket várnak az uniós belépéstől. Egyedül Csehországban billen át a mérleg nyelve a negatív beállítódású többség felé. A kérdés részletes vizsgálatánál , azonban kiderül, hogy hosszú távon a csehek többsége is az ország gazdasági helyzetének javulásával számol majd az EU-ban. Ami a jelent illeti, a régióban csak a bolgárok és románok többsége vélekedik úgy, hogy országuk számára most jó lenne az EU-csatlakozás. Amíg ebben a két országban 127 és 122 az index, addig a sorrendben ötödik Magyarországon 88, míg a legalacsonyabb mutatóval rendelkező Lettországban 66. Készen áll-e az ön országa az EU-csatlakozásra? A válaszok megoszlása a kutatókat is meglepték. A kérdésre ugyanis igennel a többség megint csak Bulgáriában és Romániában válaszolt. Magyarországon a pro és kontra vélemények eléggé kiegyenlítettek. Az egyensúlyt jelentő 100-as indexhez képest ez a mutató nálunk 98-as. Aszerint enyhe fölényben vannak a várakozó álláspont képviselői. A közvélemény további pozitív változásaira számít az ország EU-csatlakozásánál a magyarok többsége. A lengyel, cseh és szlovén, valamint a szlovák és észt megkérdezettek körében viszont nagyobb azoknak az aránya, akik inkább az ellenzők számának növekedését jelzik előre. Legoptimistábban a bolgárok és románok, majd a horvátok, törökök, litvánok és magyarok is ebbe a csoportba sorolhatók. T. K. BEISKOLÁZÁS 1. Adótanácsadó 2. Mérlegképes könyvelő vállalkozási szak 3. Mérlegképes könyvelő államháztartási szak 4. Tb-ügyintéző 5. Személyügyi ügyintéző 6. Minőségbiztosítási -felülvizsgáló és tanúsító 7. Pénzügyi és számviteli szakellenőr 8. Okleveles pénzügyi revizor Az 1., 2. képzésekre a munkaügyi központ támogatása igényelhető. Csongrád M. Igazgatóság Szeged, Mérey u. 6/B. Tel.: 62/420-652, 481-060 Zöldbe borulva A szegeili Belvárosban gomba módra ütötték föl fejüket a nagy népsűrűségben fölszerelt, új szemetes edények, amelyek átlag ötvenlépésenként csábítják valami hulladék elhelyezésére a járókelőt. Mindezen felül a Tisza Lajos körút Centrum áruház előtti szakaszán különös egybeesés szemtanúi lehetünk. A telt idomú tartályok (amelyeknek oldalán, a szabályos szemetelés technikájának szemléltetése céljából, egy merev léptű kosárlabdázó mutat be sikeres zsákolást) zsenge borsó színe ugyanis kísértetiesen hasonlít a szemközt álló telefonfülkék „véfon-zöldjére". A két műtárgy összetévesztésétől viszont már csak azért is ajánlatos tartózkodnunk, mert a fülkében vígan szemetelhetünk ugyan, de a hajós szócsőre emlékeztető kis kukával hiába is próbálnánk telefonálni, néhány erőteljes hallózásnál nem jutnánk tovább. Nyilas Páter Fogad az alezredes Munkatársunktól Márton István rendőr alezredes, bűnügyi osztályvezető augusztus 6-án, hétfőn 13—16 ®> TOYOTA v/ms óráig a rendőrkapitányságon lakossági fogadóórát tart (Szeged, Párizsi krt. 1622.). Wéhli Svájci magyar „itthoni" ténykedése Olivér, a táborszervező AKCIÓ! 2 420 000 Ft tói AJÁNDÉK KLÍMÁVAL canoLLA # 2 955 000 Ft-tói AJÁNDÉK KLÍMÁVAL TOYOTA Márkaképviselet, Szeged, Textilgyári út 3., 62/458-763 Állandóan mozgásban van, ritkán lehet utolérni - intézkedik, szervez, tanácsol. Bajzát Olivér, Svájcban született joghallgató, magyar szülők gyermeke, aki tökéletesen beszéli anyanyelvét. Elhatározta, magyarságának úgy ad „hangot", hogy határon túli magyar fiataloknak szervez honismereti táborokat. Ennek egyik ékes példája a közelmúltban a Dóc határában, Bodorszéken szervezett magyar ifjúsági tábor is. - Két évvel ezelőtt Svédországban találkoztam két nyugati magyar fiatallal, akikkel azt „eszeltük ki", hogy Magyarországon létrehozunk egy alapítványt. Az elhatározást tett követte, 2000 áprilisában be is jegyezték a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítványt, s azóta eredményesen működik - mondja beszélgetésünk elején Bajzát Olivér. Tavaly Budapesten megismerkedtem Petrás Róberttel, a magyar ifjúsági konferencia egyik résztvevőjével, s vele szorgalmaztuk egy Szeged környéki tábor szervezését. Korábban már kapcsolatban voltam Pleskonics Andrással, a Magyarok Világparkjának kommunikációs és sajtóigazgatójával, vele ültünk le tárgyalni, valamint a tábor tulajdonosaival. Bajzát Olivér: Az anyaországon Icivüli magyar fiatalok ugyan úgy meg szeretnék tanulni történelmünket, megismerni hagyományainkat, mint az itthoniak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az eredmény kedvező volt, így tölthetett el idén júliusban 55 határon túli magyar fiatal 8 napot a dóci táborban. Bajzát Olivér szerint az alapítvány nem tétlenkedett, hiszen előbb az Ifjúsági és Sportminisztériumnál, majd Brüsszelben az EU megfelelő instanciáinál pályázott, s nyert anyagi keretet, amiből a tábort finanszírozták. Olivér szerint a szervezés és a „tartalom" is kiváló volt, hiszen alig néhány nappal a határon túli magyar fiatalok távozása után érkeznek a visszajelzések, a Kárpát-medencéből, Svájcból, Amerikából jöttek e-mailüzenetek, kizárólag kedvező tartalmúak. - Szétszóródtunk a nagyvilágban, alig tudunk kommunikálni egymással - vélekedik a táborszervező. - Ezért volt hasznos az a tapasztalat, amelyet itt szereztünk. A világ minden tájáról érkeztek hozzánk fiatalok, még a távoli Indiából is, s egyet akartak: megismerkedni egymással, ismereteket szerezni a kisebbségben vagy szórványban élő nemzetrészek magyarjairól, segíteni egymást. Ez a tábor tehát jelzés lehet a nagyvilágnak, mégpedig a továbbiakat illetően. Sok-sok ilyen összejövetelt kell szervezni, hogy alaposan megismerjük egymást, érezzük azt a törődést, amely körülvesz bennünket, mind a hazai, mind a külföldi magyar testvéreink részéről. A magyar nemzeti öntudatot is növeli egy-egy ilyen jól szervezett tábor. Bajzát Olivér szerint nem törvényszerű, hogy ha valaki „kint" született magyarnak: minden áron asszimilálódjék, elfelejtse anyanyelvét, szülei hazáját, vagyis a saját gyökereit. Ellenkezőleg, tennie kell, hogy egy ország jó állampolgára legyen - magyarként is. Mert ez csak ráadást jelent az egyetemes emberi értékek viszonylatában. Ő pedig éppen ezért „vándorol" a nagyvilágban, hogy felkutassa a magyar fiatalokat és a dóc-bodorszéki táborhoz hasonló összejövetelekre csábítsa őket. Kisimre Ferenc