Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-22 / 195. szám

SZERDA, 2001. AUGUSZTUS 22. MEGYEI TŰKOR 7 Balatonvásárhely Mindenki tudja, van Balatonaliga, Balatonboglár, Balatonföldvár..., és végigmehetünk az ábécén, egészen Balatonvilágosig - ám azt aligha tudja mindenki: Balatonvásárhely is létezik! - Igen, ha Szeged felől utazol a reggeli órákban Hódmezővásárhelyre, olyan érzés fog el, mintha a Balaton déli partján haladnál. Hatalmas forgalom, lépésben döcög a busz, benzingőz felhőz a 47-es úton (épp ideje a négysávúsításnak), autócsodák suhannak mellelted el. Ha balra nézel a kishomoki vegyesboltnál lévő megállóban, s látod a csillogó-barna vasúti sínt, a postaládasort, a fehérnyár- és akácfákat, sarjaikat, a köztük pirosló háztetőket, a kéklő egei, ott sejted a Balatoni is. Mintha, mondjuk, Lelle-felsőn állna meg a busz. Önkéntelenül keresed a fákon túl a Balatont, hátha idecsillan egy vibráló darabja a rezgőnyár levelei mögül. Ráadásul a fényviszonyok is ugyanazok, mint a tónál, Vásárhely-Szeged éppúgy kelet-nyugati tengely mentén fekszik, akár a Balaton. Ha északnak tekintesz reggel, derültkék eget látsz a vasúton túli kiskertek fölött (a Balatonon ugyanez az autóút s a víz közötti üdülőövezet), ha délre, a vegyesbolt felé nézel, akkor fehérarany, napszínű az ég (ebben az irányban lankák párállanak kékesen a Balaton mentén, csörgőre száradni kezdő kukoricaföldek, itt-ott halastavak). Beér a busz Vásárhelyre, az Ady Endre utcára kanyarodik. A Kertvárosban vagyunk - olyan, akár bármely balatoni település. Sokszínűen ragyog a fényben, az aszfalt, mint a szilva hamva, platánok, tölgyek, hársak zöldellenek (az idén különösen feltűnő e zöldellés, annyi eső volt ezen a nyáron, mint tavaly egész évben, és rendhagyó módon augusztusban is üdék, nem aszott-szomjanhalóak a fák), hangulatos, régi polgárházak az út mindkét oldalán, lásd a Balaton településeit. Cirádás erkélyek, jókedvű-vidám, mégsem hivalkodó, a lombok mögött megbúvó kulipintyók. (Még Bagolyvár is akad - igaz nem itt: jóval arrébb -, akár Balatonszemesen. Itt kitűnő éttermet jelöl e hely, olt privatizált üdülőt. Stílusuk megegyezik, hangulatuk dettó.) Ha leszállsz a buszról, s haladsz a fürdő sárga fala mentén a városba, dinnyeárust pillantasz meg, tigriscsíkos illetve méregzöld dinnyékkel rakott utánfutó, asztalka, napernyő, akár a Balatonon, strandpapucsos család slattyog át az úttesten a fürdő iránt, a férj hátán izzadság gyöngyöz, a nő szemén napszemüveg, bokája körül lánc, a kisgyerekek már jó előre derekuk köré húzták a piros-sárgakék úszógumit, „anyuuu, Fantát akarok!", - ez is színtiszta Balaton. Beljebb, a Kertváros mélye iránt, az út menti, régi polgárházak helyett a napsütésben fehéren szikrázó, modern épületek, tűztövis és tüztövis, az utcák derékszögben kanyarodó kis „közök" - megszólalásig olyan minden, akár a balatoni, modernebb üdülőnegyedek. Visszakanyarodsz az Ady Endre utcára, vízpáraillat a légben, összefolyó strandzsivaj hallatszik át a kerítésen, miközben haladsz az árnyékot adó fák alatt, mintha csak a szemesi strandra igyekeznél, a hajókikötő mellett; azt is sárga kerítés szegi. Aztán a Pelikánban sárgadinnyefagylaltot veszel, s nekivágsz a városba vezető útnak. Késő délután Szeged felé megy veled a busz, délen látod a kékséget, északnak nézve a napragyogást. Reggel nyugatról keletre igyekeztél - most már alkonyodik, keletről nyugatra haladsz a déli parton. Jó a vásárhelyieknek: van egy Balatonjuk. Balaton vásárhely. Hát még milyen jó lenne, ha tudnának róla! Farkas Csaba Belami iskolája Pedig olyan szépen kezdődött az a nap. Belami megígérte feleségének, történjék bármi is, nem lesz ideges. Aztán meghallgatták a rádióban, miként bizonygatják a legkülönbözőbb pártok nagyhangú vezérmagyarázkodói, életüket, vérüket, pártprogramjaikat áldozzák a magyar családok érdekéhen. Később elolvastak néhány biztató gazdasági és harci jelentést arról, hogy a magyarországi infláció immár annyira elhanyagolható, hogy svájci bankárok kutatják eszüket vesztve a magyar csoda titkát. Ezt követően pedig már nem volt más feladat hátra, mint elindulni a belváros irányába, ahol a Belami família, ősi, augusztus végi magyar népszokás szerint megvásárolhatja az új tanévhez mindenképpen szükséges, de közel sem biztos, hogy elégséges tanszereket. - Aztán hányadik osztályt rohamozza ez a csupa báj kisfiú? - érdeklődött a könyvesbolti eladó, midőn Belami szépséges gyermekére, Kisrambóra mutatott - íme, őt kéne felszerelni. Miután kiderült, hogy a fent nevezett, ingyenes állami oktatásban részesülő most vándorol át az alsó tagozatból a felsőbe, éppen egyetlen szempillantás alatt épült akkora könyvhegy Belamiék előtt, hogy a családnakfeje máris rendelte a szöges bakancsot a papírhalom megmászásához. - Ne másszon, uram, hanem inkább számoljon - javasolta a vidám boltos, s már diktálta is: - Ha a Matematika 5. mindössze 790 forint, s az ehhez nélkülözhetetlen feladatgyűjtemény sem kerül többe 798-nál, akkor az Életvitel, technika, háztartástan csak 550, a Tér, forma, szín 880, és a Művészettörténet is csak 1120. A történelmet 590 forintocska lefizetése után lesheti ki eme könyvhői. a régi korokat felidéző atlasz sem több 510-nél, vagyis ha mindent összeadunk - kattogott a pénztárgép, olvadtak benne a lendkerekek, miután még vagy tucatnyi tételt felsorolt az eladó — maguk itten hagynak nekem 10 ezer 735 forintot. - Szinte ingyen volt - nyalábolták Belamiék a könyvhalmot, s már zuhantak is befelé egy írószerboltba. Ott aztán már oly sebességgel zajlottak a fejlemények, hogy Belami világcsúcsot állított fel fejkapkodásból és homlokról történő izzadtságcseppek letörléséből is. Előbb egy-két (pontosabban tíz, mert annyi biztos kell!) ceruza került a kosárba, ár 40-től 80 forintig. Aztán mellé huppant a radír, 120-ért, néhány füzetborító, darabja 40-ért, s mivel 2001-ben egy spirálfüzet sem került többe 180 forintnál, a temperafestékért is csak 690-et kértek el, ja, s a vízfesték is mindössze 260ért megvehető, ugyan kinek a pénztárcája sírná el magát a 180 forintos ecset miatt? - Mivel a kedves anyuka kért, ugyebár, egy iskolatáskát is 4 ezer forintért, s a tolltartó nálunk most kedvezményes, vagyis csak 1 ezer 880, akkor maguk összesen sem fizetnek ki nálunk többet, mint 9 ezer 460forintot - támogatta fel a földről Belaminé, szül. Görcs Jolánt egy roppant kedves, tanszerárusításban és elsősegélynyújtásban jeleskedő hölgy. Majd közölte: hoppá - még egy torna- és egy technikazsák csak kellene a gyerkőcnek, mert azok nélkül még a Tisza is megállna az őfolyásában. vagyis tehát mégÓ - Végül ki tudtad fizetni ? — érdeklődött Belami egy nagy műgonddal megvetett kórházi ágyon, ahová újulása után (biztos a melegtől lett rosszulÖ) költöztették a mentősfiúk. - Ki bizony. S mivel megvettem a tornacipőt is, ugye nem fogod megkérdezni, miből élünk majd meg a szeptemberi fizetésig - pityergett, mint négy, vadászterületeit sirató anyaoroszlán, Jolán, a Görcs. - Megélni? - nyúlt fél doboz Andaxin után Belami. Ugyan ki gondol már efféle luxusberuházásokra? Inkább azon töröm az agyam, miből fizetjük a biztonsági szolgálatot. Mert azt csak nem gondolhatod komolyan, hogy amikor a mi fiunk elindul az iskolába, hátára szerelve ekkora értékkel, majd egyedül kiengedem az utcára - motyogta a külváros kivénhedt szépfiúja. Majd csendben elaludt. S miközben alámerült sok szép álmodozásban, arra gondolt, hogyan is szól a jelszó ebben a családbarát országban? Gyerekből legyen három, vagy szobából? Netán kerékből? Bátyi Zoltán Dél-alföldi törvényszegések: középmezőnyben A bűnözők is szeretik a határ menti Szegedet? A társadalomban és a gazdaságban bekövetkezett változások a bűnözés alakulásában is megmutatkoznak: a '90-es évtized egészét tekintve legerőteljesebben - csaknem duplájára - Nyugat-Dunántúlon emelkedett a törvényszegések száma, de jelentős volt a növekedés a Dél-Alföldön is. A Csongrád megyei bűncselekmények átlagot meghaladó emelkedése Szeged „negatív vonzerejével", illetve a jugoszláviai események következtében kialakult helyzettel magyarázható - irja Csőszné Seres Ilona a KSH elemzésében. A kilencvenes években a dél-alföldi régió „fentebb jutott a ranglétrán": 1990ben a tízezer lakosonként közel 250 ismertté vált esetnél csupán Nyugat-Dunántúlon volt kevesebb, míg 2000-ben a csaknem 400 esettel már a középmezőnyben helyezkedett el. Az évtized közepén a népesség számához képest térségünkben tártak fel legtöbb bűncselekményt, ez azonban inkább egyszeri kiugrásnak tekinthető, mert alapvetően egy Csongrád megyében feltárt nagyszabású csalássorozat eredménye. A Dél-Alföld megyéi közül fajlagosan 1990-ben Bács-Kiskun, 2000-ben pedig Csongrád megyében került napvilágra a legtöbb törvénysértés. Persze nincsenek jelentős különbségek, mert az elmúlt évben a két szélső értéket képviselő Békés és Csongrád megyék mutatói között mindössze 20 százalék volt az eltérés. A közvádas bűncselekmények legnagyobb hányadát mindig a vagyon elleni törvénysértések, ezen belül is a lopások tették ki (az elmúlt évben mind országosan, mind pedig a Dél-Alföldön az ismertté vált esetek közel héttizede ebbe a Hamis dollárok. A közelmúlt fogását Balogh Zoltán szegedi rendőrkapitány (balról) és Zélity László őrnagy mutatja. (Fotó: Karnok Csaba) kategóriába tartozott). A bűnözők többsége számára ugyanis ez a legelérhetőbb és legkézenfekvőbb módja annak, hogy hozzájusson a számára szükségesnek ítélt vagyontárgyakhoz Az elmúlt évtized egyik legszembetűnőbb és legelgondolkodtatóbb változása éppen az, hogy rendkívüli módon emelkedett az államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága, illetve a közrend ellen irányult közvádas bűncselekmények száma. A növekedés Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb mértékű (11-szeres), épp abban a térségben, ahol a rendszerváltozás után talán a leginkább érzékelhető volt a gazdasági növekedés. A régió átlagszámai között, legalábbis a tíz év alatt bekövetkezett növekedést tekintve, nagy különbségek húzódnak meg: nevezetesen Békésben és Csongrádban sokkal nagyobb arányú a növekedés, mint Bács-Kiskunban. Ez leginkább az közrend ellen irányuló bűncselekményeknél mutatkozik meg, ahol Bács-Kiskunban „mindössze" 4,2-szeres, ugyanakkor Békés megyében 13-szoros a növekedés. Mindezek alapján a térség legkedvezőbb helyzetben lévő megyéje BácsKiskun, a jelenlegi tényleges helyzetet azonban csak a fajlagos (népességszámhoz viszonyított) bűnözési mutatók adják meg. A kilencvenes években a bűnözésben bekövetkezett változások a Dél-Alföld megyéit is meglehetősen eltérő mértékben érintették. A lakosság számához viszonyított bűncselekmények mértéke 1990-ben még Bács-Kiskunban, az elmúlt évben viszont már Csongrádban volt a legmagasabb. A kilencvenes években bűnözés területén bekövetkezett nagy változások részben az országban zajló társadalmi-gazdasági folyamatok, részben pedig annak következménye, hogy a rendszerváltozás egyik velejárójaként a gazdasági és politikai menekültek számára egyrészt cél-, másrészt pedig tranzitországgá váltunk. A változások nyilvánvalóan nem egyformán érintették az ország különböző térségeit, végső soron vannak nyertesei és vesztesei az ügynek. Ez nagyrészt földrajzi és egyéb infrastukturális adottságok következtében alakult így, s a bűnözésben bekövetkezett változások is jelentős részben ehhez köthetők. A DélAlföld (legalábbis összességében) igazából egyik kategóriába sem sorolható, a bűnözés mértékét tekintve is nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. A régión belüli különbségek, ezek között is a Csongrád megyei bűncselekmények átlagot meghaladó növekedése, elsősorban a Dél-Alföld legnagyobb településének „negatív vonzerejével", illetve a jugoszláviai események következtében kialakult körülményekkel magyarázhatók. K. A. Jóga, pozitív szemlélet Makón Újraindul az Életmód Klub A nyári szünet után hamarosan újraindul Makón a tavaly alakult nagy sikerű Életmód Klub. Az érdeklődőket már fogadja a városházán, a közoktatási osztályon Virághné Hajdú Gizella. Az egyesület ötletgazdája azt reméli, idén is sokan vesznek részt a programokon. Amikor az Életmód Klubot tavaly ősszel meghirdették, közel százan jelentkeztek a felhívásra. Az érdeklődők a Juhász Gyula Szakközépiskolában hetente kétszer találkozhattak, az egyik alkalom az Etka-jóga, a másik a Callanetics jegyében telt el. Az edzéseken kívül havonta egyszer ismeretterjesztő előadást, illetve termékbemutatót rendeztek a szervezők. Vendégül láttak többek között táplálkozástudományi szakértőt, pszichológust, belgyógyászt és onkológust, megismertették a klubtagokat az egészségvédelemmel kapcsolatos termékekkel, eszközökkel és többször került sor reformételek kóstolóval egybekötött bemutatójára is. Virághné Hajdú Gizella úgy tapasztalta, noha voltak lemorzsolódók, az érdeklődés végig komoly maradt. Különösen sokan fogadták szívesen az edzéseket. Többen örömmel állapították meg, hogy a rendszeres mozgásnak, az életmód- és szemléletváltásnak köszönhetően megszűntek különböző fájdalmaik, egyéb gondjaik és az időjárási frontokat is könnyebben viselik el. A hamarosan esedékes újraindulást követően a klub célja változatlan marad: összefogni azokat a makóiakat, akik egészségük megőrzése érdekében önköltséges alapon - hajlandók tevékenyen részt venni az edzéseken és előadásokon. Mint megtudtuk, szeptember 4-től keddenként és csütörtökönként 18 órától 19.30-ig kerül sor az Etka-jóga foglalkozásokra, és a szokásos rendnek megfelelően havonta egyszer pedig előadásokat, bemutatókat rendeznek. Sx. I. M. Jubileumi Kossuth-tábor Mártélyon Kossuth-tábort rendezett Mártélyon a Kossuth Szövetség a Dél-alföldi Hagyományőrző Kossuth Társaság közreműködésével. Ez a tizedik alkalom, hogy egy héten át tábori keretek között emlékeznek meg gyerekek és felnőttek Kossuthról és koráról. A programban a résztvevők megismerkedhettek a környékkel is: Vásárhellyel, és az ottani laktanyával, továbbá Szeged, Mártély és Mindszent nevezetességeivel, majd az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban is szétnéztek. A táborban a különféle versenyek, vetélkedők, ki mit tudok témája Kossuth és a 19. század volt. Csáki Zsolt a Dél-alföldi Hagyományőrző Kossuth Társaság elnöke és a tábor vezetője elmondta, hogy jövőre, Kossuth születésének 200. évfordulójára Monokon tervez a Kossuth Szövetség egy 200 fős, egyhetes összejövetelt, hogy így ünnepelhessék a jeles jubileumot. M. P.