Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-21 / 194. szám

KEDD, 2001. AUGUSZTUS 21. EGY SZÁZALÉK 9 Angol font 405,33 Ausztrál dollár 148,99 Cseh korona 7,53 Dán korona 34,43 Euró 256,29 Luxemburgi frank(lOO) 635,33 Finn márka 43,10 Francia frank 39,07 Görög drachma! 100) 75,21 Holland forint 116,30 ír font 325,42 Német márka 131,04 Olasz líra( 1000) 132,36 Osztrák schilling 18,63 Portugál escudo! 100) 127,84 Spanyol peseta! 100) 154,03 Japán ven< 100) 233,29 Kanadai dollár 182,99 Lengyel zloty 65,80 Norvég korona 31,60 Svájci frank 168,79 Svéd korona 27,63 Szlovák korona 5,92 USA-dollár 281,11 E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Harminchétmilliárd forintot költünk sörre Nagyi málnaszörpje Az idén a korábbi évekhez képest később kezdődött és enyhébb a nyár. Kevesen gondolnák, hogy ez az időjárási tény a jelentős profitvesztés árnyékát vetiti a hazai üditőital-forgalmazókra. Igy - hacsak nem lesz szeptember végéig tikkasztó hőség gyenge évet zárhat az iparág. Nincs száraz forróság, drágul a cukor, kevesebb a gyümölcs, erősödik a forint - ez csak néhány ok, amiért a hazai szomjoltásban érdekelt cégek pesszimisták az év végi mérleg tekintetében. Az időjárás és az alapanyagár-változások mellett a fogyasztók ízlése is befolyásolja a piaci trendeket. A GfK Piackutató Intézet felmérése szerint az üdítőitalok forgalma tavaly összesen 100 milliárd forint körül alakult, ebből közel 37 milliárd forintot sörre. 23 milliárdot szénsavas üdítőkre, gyümölcslére 17, ásványvízre pedig 13 milliárdot költöttek a magyar háztartások. A felmérés megállapítja, hogy ha idén nem lesz jelentős változás, akkor a 2000-es évhez képest mintegy 20 százalékkal kevesebb buborékos és nem buborékos szomjoltó ital kerül le az áruházak polcairól. Az elmúlt évtizedben alaposan átformálódott a fogyasztói elvárás és az ízlés is, így változatosan alakult a különböző italok kedvelőinek tábora is. Az ásványvíz feltört, tíz év alatt a legnépszerűbb itallá vált hazánkban: ma már a megkérdezettek 61 százaléka ezt jelöli meg kedvenc nyári italaként. A gyümölcslé a második, a szörpféleségek pedig a harmadik helyet birtokolják a kedvencek listáján. Ez utóbbi termék trendje biztató, ugyanis a piackutatások szerint nőhet a kereslet a látványosan feljövő régi márkák - mint például a Traubi és a Bambi - iránt, s keresett lesz a nagymama szörpje is, csak az ipar által termelt, kalóriaszegény változatban. Az ábrán a forgalmazók kedvencei láthatók, s az adatokból kiderül: bár a sört sokan nem jelölték a legkedveltebb italaik között, az értékesítésben azért vezet. Minden harmadik, szomjoltásra szánt forintot aranyló árpanektárra költenek a magyarok. O. K. K. Legkorábban a cserszegi fűszerest szüretelik Sóshalom: érik a szőlő „Fagyos" zöldség Budapest (MTI) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) legkésőbb szeptember 6-ig felfüggeszti a feldolgozott zöldségfélék exportjához nyújtott, terméktől függő támogatást - erősítette meg Eder Tamás a tárca helyettes államtitkára az MTI értesülését. Az idén az FVM a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) kötött kereskedelmi megállapodása értelmében 167 ezer tonna feldolgozott zöldségféle termékhez jogosult exporttámogatást nyújtani, termékenként különböző mértékben. A hűtő- és konzervipar által külföldön értékesített, támogatott feldolgozott zöldség mennyisége elérte a kvóta 85 százalékát. Ennél az aránynál a tárca közleményben jelzi, hogy legkésőbb 15 napon belül kihirdeti a támogatás beszüntetését - hangsúlyozta Eder Tamás, majd hozzátette: a feldolgozott zöldségekre ez évben felhasznált támogatási keret eddig mintegy 2,7 milliárd forint volt. r MAGYAR NEMZETI BÁNKI Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Csak alkalmi jellegű a magyar-jugoszláv áruforgalom Sokan várják a privatizációt a Csongrád Megyei Agrárkamara különdíját nyerte el 2000-es évjáratú sóshalmi kékfrankosával. A sok munka közül mikor kezdődik a legnagyobb, egyszersmind ünnepszámba menő, a szüret? Legkorábban a cserszegi fűszerest szedik, szeptember 15-től, utána, a hónap végén, a kékfrankos következik, végül az olaszrizling - tudtuk meg a borosgazdától. Fölhívta a figyelmet: amit a saját szőlejéről mondott, a hegyközség többi termelőjére is vonatkozik. Tekintve: szintén kitűnő szakemberek, maga a sóshalmi terület pedig egységes tulajdonságú. „Sóshalom a vásárhelyi határ legmagasabban fekvő része, talaja nagy humusztartalmú öntéstalaj. Következésképpen az itteni bor illat- és zamatanyagai jóval gazdagabbak a könnyű homoki borokéhoz képest", hallom Takács Ferenctől. Maga a szőlőfeldolgozás, a palackozás szintén helyben, a családi borgazdaságban történik, a címkék Takács Ferenc lánya, Éva tervei alapján készültek. Kétszázötven hektoliter bor fér el a sóshalmi Takács-borházban, s a kereslet gondoskodik róla: egyetlen literje se maradjon túl sokáig itt. S még valami: jóllehet a Hamvas-féle borfilozófia aligha dolgozott ki külön tételeket a sóshalmi borra vonatkozólag - ám ha kidolgozott volna, hatásáról szólva a legmagasabb szakrális tartalmakat alkalmazta volna. Farkas Csaba Az idei év első felében Jugoszlávia és Magyarország gazdasági együttműködésében továbbra is az áruforgalom volt túlsúlyban, ami azt jelenti, hogy a „termelési-kooperációs" tipusú kapcsolatok még mindig nem érték el a korábbi, válság előtti szintet - közölte a múlt héten Nagy Ferenc, a belgrádi magyar nagykövetség külgazdasági attaséja. A pénteken nyílt szabadkai főkonzulátus, illetve Szeged hagyományos szerepvállalása sokat segíthet a gazdasági kapcsolatok helyreállításában - nem beszélve a jugoszláv privatizációba történő magyar bekapcsolódásról. Az áruforgalom a két ország között jelenleg alkalmi jellegű, az igények és a felajánlások szintjén mozog, ettől függetlenül ezen a téren Magyarország Jugoszlávia első tíz kereskedelmi partnere között van. A külgazdasági attasé szerint Magyarország szempontjából viszont más a helyzet: számára Jugoszlávia a 15. helyen van a külkereskedelmi forgalmat illetően. Az idei év első hat hónapjában a magyar kivitel Jugoszláviába mintegy 95 millió dollárt ért el, a behozatal 25 milliós volt, ami összesen 120 milliós összforgalmat jelent. Ennek alapján már most előre jelezhető - mondta Nagy Ferenc hogy a két ország között az év végére 260-280 millió dolláros áruforgalmat lehet elérni, s jövőre utolérhető lesz a válság előtti szint. (A két ország közötti az áruforgalom 1991-ben érte el csúcsot, mintegy 750-780 millió dollár volt, Szabadkai pizzéria. Vendéglátásban erősek, külkereskedelemben kevésbé. (Fotó: Karnok Csaba) s ebből mintegy 350-360 dollár jutott Szerbiára és Montenegróra). Június végén Szerbiában elfogadták az eurokomform privatizációs törvényt. Magyarország - lévén Jugoszlávia szomszéd országa - érdekelt a jugoszláv privatizációban, kész átadni ilyen téren szerzett tapasztalatait, s a magyar vállalatok közvetlenül részt is vehetnek a privatizációban. A magyar nagykövetség és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) ezért feladatául tűzte ki, hogy a magyar vállalkozókat minél szélesebb körben tájékoztassa a privatizációs lehetőségekről. Még az ősz folyamán két-három befektetési konferencia megszervezését tervezik mondta a külgazdasági attasé. A határ innenső oldalán, a Dél-Alföldön más sokan ugrásra készen várják, hogy bekapcsolódhassanak a privatizációba, s Csongrád megye székhelyének. Szegednek is jelentős szerepe lehet - nem csupán a befektetési konferenciák megszervezésében. A folyamatot segítheti a múlt hét végén megnyitott szabadkai magyar főkonzulátus, s azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mi leszünk az első EU-ország, amely határos Jugoszláviával. A kétoldalú kapcsolatok fontos eleme a szabadkereskedelmi megállapodás, amelynek előkészítése folyamatban van. A két ország között tavaly decemberben kezdődtek a tárgyalások erről miniszterhelyettesi szinten, volt két szakértői forduló, s várhatóan december végére véglegesíteni tudják a megállapodás hatálya alá eső ipari termékek listáját. Magyarország EU-hoz való csatlakozása után a szabadkereskedelem ugyan nem tartható fenn, de mivel Jugoszlávia célkitűzése az EU-hoz való csatlakozás mellett a CEFTA-tagság is, ezért számára a szabadkereskedelmi megállapodással a tarsolyában könnyebb lesz a belépés az utóbbi szervezetbe. Köztudott, hogy a június végi brüsszeli megajánlási konferencián - amelyen Magyarország is részt vett — 40 millió eurót szántak az újvidéki Szabadság híd helyreállítására, amelyet 1982-ben hazánk építette a Mostogradnija jugoszláv céggel. Ezért a magyar vállalatok nagy eséllyel indulhatnak a majdani helyreállítási pályázaton. A Duna hajózhatóságának helyreállításakor rendkívül nagy összegeket fog felemészteni a hajózási csatorna helyreállítása és a folyómeder megtisztítása is, mert a roncselemek sok helyütt erősen megváltoztatták a folyó sodorvonalát. A diplomata szerint ebbe is bekapcsolódhatnak a magyar vállalatok. A mezőgazdasági területen megvan a korábbi együttműködési tapasztalat, nagy lehetőségek rejlenek például vetőmag- és gyümölcstermesztésben. (A kishatárforgalomban, Röszkénél eddig is számos jelét tapasztalhattuk a spontán kapcsolatoknak, ám a vetőmag és a műtrágya mozgása a határon túli hiánygazdálkodáshoz kötődött.) Vajdaság tizenöt cukorgyárból jelenleg csupán kilenc működik. ráadásul csak félkapacitással. Ezért lehetőség van arra, hogy a Magyarországon megtermelt cukorrépát Vajdaságban dolgozzák fel. K. A. A bor és Vásárhely között a laikusok általában nem találnak szembeötlően szoros összefüggést. Pedig létezik ilyen, mint Takács Ferenc hódmezővásárhelyi borosgazda díjnyertes Sóshalmi kékfrankosa is bizonyítja. A sóshalmi hegyközség hetven hektárán gazdálkodó huszonöt szőlész közül ő az egyedüli borosgazda, a többiek értékesitik a szőlőt. Mennyiségileg kitűnő termés várja a szüretet, s úgy látszik: a minőség is eléri a tavalyit. Közeledik a szüreti időszak, milyen szőlő- és bortermés várható Sóshalmon? - tettük föl a kérdést Takács Ferencnek, aki, túl azon, hogy családi vállalkozás keretében állít elő bort az öthektáros területén termő szőlőből - emellett a Vásárhelyi Róna Kft. ágazatvezető-helyettese. Mint elmondta, a tavalyi év időjárása kitűnően alakult a szőlő szempontjából, és így az idei esztendőt „előnyös pozícióból" kezdhette e kultikus növény, melynek kultikusságánál csak munkaigényessége nagyobb. A fagymentes, enyhe tél után gyönyörűen kihajtott, jól sikerült a virágzás is, s miután a koranyár meghozta az esőt, rengeteg fürtöt hozott a szőlő. Mennyiségileg nagyon jó termés várható, a minőségre nézvést egyelőre csak sejteni lehet, hogy eléri a múlt év színvonalát - így Takács Ferenc. Hozzátette: szeptember tizedike táján kezdik el mérni a sav- és cukorfokát a szőlőnek, akkor már a minőségről megbízhatóbb előrejelzést lehet hozni. Egy bizonyos: a meleg nappalok, a hűvös éjszakák nagymértékben növelik a cukorfokot. Az is biztos: Takács Ferencék mindent megtettek a minőségért, amit egy szőlőtermelő megtehet. A sóshalmi Az idén sem lesz gond a minőséggel - mondja Takács Ferenc borosgazda. (Fotó: Miskolczi Róbert) terület hektáija kilencven mázsás termést bír el anélkül, hogy a mennyiség a minőség kárára menne, ő maga tehát hektáronként ennyi termésre állította be az öthektáros gazdaságot. A rengeteg fürtből sokat el kellett távolítani mindenekelőtt a tőkék déli oldalán lévő, szép fürtöket hagyták meg. Intenzív gondozással minden feltételét megteremtette tehát Takács Ferenc annak, hogy jövőre is kitűnő minőségű borokkal vegyen részt a szegedi borfesztiválon és az egyéb borversenyeken; mint ismert, az idén