Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-21 / 194. szám

KEDD, 2001. AUGUSZTUS 21. AKTUÁLIS 5 Tízezrek a rakparton Mintegy félszáz prog­ram közül válogathattak azok, akik a hosszú hét­végét a Rakparti Tisza­Partyn töltötték. A négy nap alatt a legnagyobb hőségben is folyamato­san váltották egymást a fellépők, kora reggeltől késő estig mindig volt látnivaló a színpadon és környékén. Zene, tánc, sör, lufi, kür­tőskalács - volt itt minden, ami egy jó bulihoz kell. Pör­gött a körhinta, szaladt a gyerekekkel a kisvonat, és a vásári forgatagban folyama­tosan zajlottak a programok. Jöttek, mentek a veterán au­tók, a táncoslányok, és a fér­fiak legnagyobb örömére volt divatbemutató, sőt szép­ségverseny is, nem beszélve az indiai hastáncról. A gye­rekek sem unatkoztak, nekik is minden nap rendeztek mű­sort, láthattak színielőadást. Délutánonként pedig a haj­nalig tartó zene vette át a fő­szerepet. Természetesen legtöbben az esti programokra látogat­tak el. A Quimbi-, az Ez, Gáz!-, az UFO- és a Nyers­koncerteken már több ezren csápoltak a színpad előtt, de a legnagyobb sikere egyér­telműen a nagyrészt szegedi illetőségű Chrystal együttes­nek volt, annak ellenére, hogy a programok csúszása miatt majd' egy órát kellett rájuk várni. A koncertek után, akinek még maradt energiája, minden nap hajna­lig bulizhatott az utcabálon, ahol a már évek óta megszo­kott Drink Panthers és Zsomboy's, valamint a Soul Blasters szolgáltatta a talpa­lávalót. A rakparti party utolsó előtti programjára, a tűzijá­tékra Szeged szinte vala­mennyi polgára, sőt: talán még a környező települések lakói is kíváncsiak voltak. A körhintát és a sátrakat mára lebontották, a lufikat mind eladták. Ma hajnalban véget ért a négy napig tartó buli. Találkozunk ugyanitt egy év múlva. T. K. Fél Szeged a rakparton töltötte az ünnepi estéket. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szent István Szentistvánban Szentistván (MTI) A 2600 lelket számláló dél-borsodi település, Szentistván névadója egész alakos bronzszobrát avatták fel vasárnap a nagyközség és a kistérség millenniumi évet záró ünnepségén, ame­lyen a község millenniumi zászlót vett át Martonyi Já­nos külügyminisztertől. A község főutcáján ma­tyó népviseletbe öltözött fi­atalok felvonulása nyitotta a programot, amely a Szent István-szobor leleplezésé­vel folytatódott. A Horváth Tibor szobrászművész al­kotta egész alakos bronz­szobor államalapító kirá­lyunkat palástban, fején a koronával, kezében az or­szágalmával és a jogarral ábrázolja. A szobor elkészítését a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma egy mil­lió forinttal támogatta, a község lakóinak további je­lentős adományaiból állí­tották helyre a község leg­főbb kincsét, az artézi kút díszkifolyóját, amelyik va­sárnaptól ugyancsak Szent István nevét viseli. A szobrot Martonyi Já­nos és Ördög Jakab, a tele­pülés polgármestere leplez­te le, ezt követóen külügy­miniszter átadta a telepü­lésnek a kormány millenni­umi zászlaját. Tér- és szoboravatással búcsúztatta Szeged a millenniumi évet Látványos ünnepségs a Belvárosban Színvonalas, rövid és mégis látványos ünnep­ségen vett részt, aki au­gusztus 20-án délelőtt a Belváros utcáit járta. A megemlékezések a Szé­chenyi téren kezdődtek, majd tér- és szoborava­tással folytatódtak, a pol­gárok a város vezetőivel vonultak a Glattfelder Gyula tér, majd a Hunya­diak cimű szoborkompo­zíció avatására. A városháza előtt a Városi Fúvószenekar térzenével nyi­totta meg az augusztus 20-i ünnepségsorozatot. A nemzeti lobogó ünnepélyes felvonása és a himnusz meghallgatása után a Pavane Zászlóforgató Csoport produkciója vezette az ünnepség szónokait és díszvendégeit, Glattfelder Bé­la politikai államtitkárt, Gyu­lay Endre szeged-csanádi püs­pököt, Bartha László polgár­mestert, valamint Románia szegedi főkonzulját és a teme­si katolikus püspökség fő­pásztorát a Széchenyi téri színpadhoz. Hit, remény, szeretet cím­mel tánckompozíciót láthattak a térre érkezők az Akropolis Táncegyüttes előadásában, majd az István, a király című rockoperából hallhattak rész­letet. Ünnepi beszédet Bartha László mondott, aki kiemelte Szent István történelmi szere­pét, megjegyezte: a millenniu­mi év búcsúztatása örömteli, végre mindannyian megtanul­hattunk igazán ünnepelni. A polgármester beszéde után Glattfelder Béla, a Gaz­dasági Minisztérium politikai államtitkára emelkedett szó­lásra. Rövid történelmi kite­kintése során kijelentette: mai, nemzeti létünk megala­pozója Szent István, aki a ke­resztény nyugathoz csatolta népét. Beszédében Isten áldá­sát kérte minden magyarra és szegedire. Gyulay Endre sze­ged-csanádi megyés püspök Szent Istvánt és boldog Gizel­lát, mint a keresztény család példaképét állította a hallga­tók elé. Utalt az első, keresz­Bartha László és Gyulay Endre leplezte le Glattfelder Gyula emléktábláját. (Fotó: Schmidt Andrea) Glattfelder Gyula, Szeged első 1874. március 18-án született Budapesten, kitűnő eredménnyel végezte iskoláit és a szemináriumot. A fő­városban megalakította a Szent Imre Kollégiumot, a Pázmány Péter egyetem professzora lett. 1911 májusá­ban Róma a Temesváron székelő csanádi egyházmegye püspökévé avatta, ahol szemináriumot alapított. A há­ború után három részre szakadó egyházmegye püspö­ke új kinevezést kapott, 1923-tól Szegedre helyezték. Befejezte a fogadalmi templom építést. Megalapította az újszegedi tanítóképzőt és kiemelkedő munkát vég­zett a kolozsvári egyetem Szegedre költözésében. Ró­ma kalocsai érsekké akarta kinevezni, de ezt romló egészségi állapota meghiúsította. Glattferder Gyula 1943-ban halt meg. tény királyunk szigorú tör­vénykezésére, amellyel István a püspök szerint emberibb sorsot akart biztosítani min­den alattvalójának. Az ünnepi szónoklatok után koszorúkat helyeztek el a Széchenyi téren Szent István és Gizella szobránál a kor­mány, a város, a Honvéd Ha­gyományőrzők, a Cserkész Szövetség és a MÁV Rt. terü­leti igazgatósága nevében. Utána Brahms magyar táncai­ra roptak csárdást a Pavane Táncegyüttes előadói, majd a zászlóforgatók vezetésével megindult az ünnepi menet a Glattfelder Gyula térre. A Szegedi Dóm Kórus egyházi népénekével kezdő­dött a téravató ünnepség. Bartha László köszöntője után Gyulay Endre tartotta meg avatóbeszédét, amelyben nagynevű elődje, Glattfelder Gyula életére és munkásságá­ra emlékezett. Az ünnepségen jelen voltak a Glattfelder csa­lád tagjai. A Hotel Novotel falán elhelyezett emléktáblát Bartha László és Gyulay End­re leplezte le. A délelőtti ünnepségsoro­zat utolsó felvonása Lapis András Hunyadiak című szobrának avatása volt. A Ste­fánia parkban felállított szo­borkompozíció előtt avatóbe­szédet mondott Löffler Tibor, a Szegedi Tudományegyetem politológia tanszékének ad­junktusa. Az ünnepi szavak elhangzása után a polgármes­ter és Ványai Éva alpolgár­mester asszony közösen ol­dották el a tizenöt esztendős Hunyadi Mátyást ábrázoló al­kotást takaró leplet, amit lég­gömbök emeltek a magasba. Illyés Szabolcs Tisztelt Szülők! Az Egida Nemzetközi | Nyelviskola alsó tagozatos gyermekek részére délutáni napközis foglalkozást szervez idegennyelv-lanítással. Barátságos környezetben szak­képzett padagógusok várják az On gyermekét. Érd.: személye­sen vagy telefonon, szerda, csü­törtök 15-18-ig. Szeged, Tábor u. 5. Tel.: 62/423-145, 30/324-50-18 Helyesbítés A Makón fölállított, tavaly fölavatott Szent István-szobor két művész - Győrfi Lajos és Kiss Jenő Ferenc - alkotása. (A lovas szoborról lapunk au­gusztus 18-i számában közölt fotó alatti szövegben, tévesen, csak az egyik alkotó neve sze­repelt, amiért az érintettektől és olvasóinktól elnézést ké­rünk.) Lapis András kompozíciója a Hunyadiakról Mátyás szobrot kapott a Tisza-parton Móra Ferenc Szakközép­és Szakmunkásképző Iskola 6725 Szeged, Kálvária sgt. 84. pótfelvételt hirdet: 9. évfolyamra: Szakközépiskolai képzésre: épületgépész, vegyész, rendész, erősáramú elektronikai szakmacsoportra. Szakiskolai képzésre: gépész, gumiipari, villamosipari, építőipari szakmacsoportra. 10. évfolyamot végzett tanulók számára: akik a 11. és 12. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, általános vegyész, épületgépész és erősáramú elektronikai szakon érettségi zárással. 16. évet betöltöttek számára: 8. általánost végzetteknek: esztergályos, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, ipari és kereskedelmi hűtőgépszerelő, szellőző- és klímaberendezés-szerelő, kőműves, épületburkoló, gumigyártó és -feldolgozó. 10. osztályos vépzettséeeel: villanyszerelő. A képzés ideje: 2 tanév Érettségizettek számára: Nappali vagy esti tagozaton: épületgépész-technikus, általános vegyésztechnikus, erősáramú elektronikai technikus. A képzés: 2 tanév. Felnőtt-tagozat: Az érettségizni vágyók jelentkezését várjuk a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályaink esti, levelező és ifjúsági nappali tagozataira. Jelentkezés és pótbeírás ideje: 2001. augusztus 24. Nappali tagozaton: 8-16 óráig. Felnőtt-tagozaton: 13-18 óráig. Bővebb felvilágosítás: a fenti címen (118-as iroda), vagy telefonon: 62/488-688/143-as mellék Lapis András szobrász­művész egyik legnépsze­rűbb szegedi műve a Ti­sza-parton található Ka­lapos lány sokak számá­ra zarándokhellyé vált. A szegedi szobrász leg­újabb, Hunyadiak cimű szoborkompozicióját au­gusztus 20-án délelőtt a múzeum mellett adták át a nagyközönségnek. A reneszánsz hatású kis térben az életnagyságú­nál valamivel kisebb lo­vas szobor a posztamens­sel együtt négyméteres. Lapis Andrással a szobor Szegedre szállításakor beszélgettünk. - Milyen formát választott a Hunyadi-család ábrázo­lására? - A lovas szobron a tizenöt éves Mátyást láthatjuk. A posztamensre pedig négy dombormű került: egy-egy portré Hunyadi Jánosról és Lászlóról, egy felirat Mátyás uralkodásáról, valamint a Hu­nyadi-címer. Óriási munka volt, nagyon sokáig készült az együttes. Több változatot is kipróbáltam, mire - a tér lehe­tőségeit figyelembe véve ­emellett döntöttem. Hunyadi Mátyás és alkotója, Lapis András szobrászművész. (Fotó: Schmidt Andrea) - Mátyást már többen megmintázták. Milyen uralkodó tekint majd le ránk? - Elképzeléseim szerint egy magabiztos és hetyke, fia­tal uralkodó ül a nyeregben. Érezni lehet már a tartásából, hogy Magyarország királya. - A Hunyadiak hogyan kötődnek Szegedhez? - Szeged a Hunyadiak éle­tében rendkívül fontos szere­pet játszott. Köztudomású, hogy Hunyadi Mátyás ki­rállyá választását a Duna je­gén szavazták meg. Ám az kevésbé ismert, hogy előtte két héttel a politikai döntés és kompromisszum itt született meg. Hunyadi János pedig a nagyobb hadjáratait rendre itt szervezte és indította el. Való­jában mindkettőjük számára kulcsfontosságú volt ez a vá­ros. - Művészileg rendkívül nehéz feladat egy lovas szobor elkészítése. Mi ha­tározza meg a kompozíci­ót? - Az országban jelenleg sok lovas szobor készül, bí­zom benne, hogy a Hunyadi­ak a jobbak közé tartozik majd. Műfajilag a lovas szob­rok egy kicsit anakroniszti­kussá váltak. Távolinak érez­zük őket, hiszen nem élünk már együtt az állatokkal. Ezért is nehéz technikailag megoldani, hogy ló és lovasa ne különüljön el annyira, ha­nem szervesen összekapcsoló­dó egységet alkosson. Bízom benne, hogy sikerült képileg jól megjelenítenem a fiatal uralkodót. A legnagyobb kihí­vás az volt, hogy az életnagy­ságúnál kisebb méret ellenére megfelelő hatást érjen el a mű. - Mekkora a szobor? - Két méter magas, a csi­szolt posztamenssel együtt pedig több mint négyméteres. A szobor által reneszánsz ha­tásúvá váló térben csak alul­nézetből láthatjuk az alkotást. Optikai játékokkal értük el, hogy a szobor nagysága meg­felelő legyen: a posztamens­hez képest oldalnézetból na­gyobbnak látszik. Egy élet­nagyságú szobor ebben a kis térben rendkívül nyomasztóan nagynak hatna. így viszont megvan az esélye arra, hogy a tér ékszerévé váljon. Uvay Gizalla

Next

/
Oldalképek
Tartalom