Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-17 / 192. szám

PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 17. CSALÁDI KÖR 7 Állattenyésztés és növénytermesztés, magas fokon Osztrákok Deszken Vitatott kormánydöntések a diákhitelről Igény van, űrlap nincs A hallgatók nem választhatják meg szabadon azt a pénzintézetet, amely a diákhitelügyleteiket kezeli. (Fotó: Miskolczi Róbert) Míg az oktatási tárca és az egyetemi hallgatók ér­dekképviselete örömmel fogadta a diákhitel tör­lesztési kamatának csök­kentését, a hitelkonstruk­ció kidolgozásában részt vevő brit szakemberek a változtatások miatt le­mondtak tanácsadói posztjukról. Tegnap az is kiderült, hogy csak au­gusztus 27-étől juthatnak hozzá a hallgatók a diák­hitel igényléséhez szüksé­ges nyomtatványokhoz. A Magyarországon szep­tembertől bevezetendő diákhi­tel-konstrukció a legjobb a vi­lágon - ezeket az elismerő szavakat Nicholas Barr pro­fesszor, a konstrukció kidol­gozásában közreműködő an­gol gazdasági szakértő nyilat­kozta a Guardian című londo­ni lap július 10-i számában. Több mint egy hónap eltelté­vel azonban a szakember kol­légájával, lan Crawforddal együtt lemondott tanácsadói posztjáról, mert nem értenek egyet a finanszírozás módjá­ban tervezett változtatásokkal. A Financial Times című gaz­dasági lap tegnapi száma kö­zölte: a brit szakértőket a ma­gyar kormánynak az a döntése késztette távozásra, amely szerint a hitelek kamatainak csökkentése érdekében állami forrásokból támogatja a prog­ramot. Az Orbán-kabinet 14,8 százalékról 9,5 százalékra szállította le a kölcsön törlesz­tésének kamatát. A csökken­tést úgy valósítják meg, hogy a kormány bizonyos időre át­vállalja a kamatban lévő koc­kázati prémiumot, amit a köz­ponti költségvetés évekig kénytelen lesz majd fizetni. Az Oktatási Minisztérium az intézkedés nyomán jó esélyt lát arra, hogy a diákhitelt a korábban tervezettnél is több egyetemista és főiskolás veszi majd igénybe. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint is ked­vező döntés született. A brit tanácsadók azonban úgy vélik, a kamat leszállítá­sa, valamint az állami forrá­sok felhasználása csökkenteni fogja a hitelekre rendelkezés­re álló összegeket, illetve a költségvetésnek is problémát okozhat. Az angol szakértők korábban ugyanis éppen azért méltatták a magyar hitel­konstrukciót, mert az jelentős mértékű magántőke bevoná­sával számolt. A tőkepiac sze­replőinek megnyerésére há­rom éve folynak tárgyalások, de ezek eredménye azóta is ismeretlen. - Csekély mértékű kamattöbblettel fedezni lehe­tett volna az adminisztratív költségeket csakúgy, mint a visszafizetések esetleges el­maradásából származó veszte­ségeket, miközben a program az államtól függetlenül mű­ködhetett volna - érvelnek az angol szakértők. A napokban arról is döntött a kormány, hogy a hitelrend­szer irányítására felállított Di­ákhitel Központ Rt. tulajdo­nosa az oktatási tárca helyett a Postabank lesz. Ezt a lépést azzal indokolták, hogy a Pos­tabank révén könnyebb lesz pénzügyi forrásokat szerezni. Hazai szakértők szerint min­dez az alkotmányos jogokat és a versenytörvényt is sérti, mivel a hallgatók nem vá­laszthatják meg szabadon azt a pénzintézetet, amely a bank­ügyleteiket kezeli, a többi pénzintézetet pedig egy toll­vonással kizárják az üzletből. A tét pedig nem kicsi: a vára­kozások szerint a hitelt a hall­gatók 60 százaléka felveszi, ami közel 170 ezer főt jelent. A Magyar Bankszövetség fő­titkára, ifj. Nyers Rezső a Vi­lággazdaságnak úgy nyilatko­zott: erkölcsi veszteség érheti a bankrendszert, ha a kor­mányzat kitart azon piacsze­rűtlen döntése mellett, hogy a Postabankot kiváltságos hely­zetbe hozza a diákhitel terén. Miközben a szakemberek a kormány döntésein vitatkoz­nak, késik a diákhitel igénylé­séhez szükséges nyomtatvá­nyok kibocsátása. Korábbi ígértekkel szemben augusztus közepe helyett csak 27-étől szerezhetők be az űrlapok a postahivatalokban. A Magyar Posta Rt. közleményben tu­datja: felkészültek az ezzel kapcsolatos feladatokra. Az adatok rögzítését és továbbítá­sát a Postaelszámoló Központ végzi majd. A kitöltött nyom­tatványokat azonban csak szeptember 3-ától lehet a kije­lölt postákon benyújtani. A Magyar Posta szerint az űrla­pok egyszerűbb kezelhetősége miatt a nyomtatványok kiadá­sának csúszása nem befolyá­solja a hiteligénylés gyorsasá­gát. Mivel azonban a hitel­konstrukció változásai nyo­mán módosítani kell a kor­mányrendeletet, mégis elkép­zelhető, hogy késik a havi 10, 15 vagy 21 ezer forint érték­ben felvehető diákhitel első ­októberre tervezett - részleté­nek átutalása a hallgatók szá­mára. Hegedűs Szabolcs ros földön gazdálkodik. Az egykori Maros téesz szar­vasmarhatelepét korszerűsí­tették, a káefté állattenyész­téssel is foglalkozik, még­hozzá nagyon magas szín­vonalon. Ilyen polgármesteri di­cséret után természetesen magunk is kíváncsiak vol­tunk az Agronómia Kft. munkájára. A nem is olyan régen még igencsak lepusz­tult szarvasmarhatelep he­lyén egy virágzó gazdaságot találtunk, felújított istállók­kal, modern gépekkel. - Több éve zajló, s bi­zony sok százmillió forintos beruházás eredményeként mondhatjuk el, hogy tehe­nészetünk, tejgazdaságunk ma már a legszigorúbb nor­máknak is megfelel - kalau­zolt a telepen Kosa Mária, a cég ügyvezető igazgatója. ­Számítógépes telepfigyelő rendszert építtettünk ki, a felújított létesítmények mel­lett új istállókat, tejházat, ta­karmánytárolót építtettünk. Rengeteg pénzt költöttünk utakra, míg például a káni­kula idején teheneinket olyan párásító rendszer „tu­solja", amilyenek Las Vegas sétálóutcáiban is biztosítják a kellemes klímát. Megtudtuk Deszk e szu­pergazdaságában azt is, hogy jelenleg itt 450 fejős­tehén tejel, s a szaporulatok­kal együtt mintegy 750 jó­szág etetéséről gondoskod­nak az állattenyésztők. Amikor az osztrák gazdák átvették az állatállományt, évente csak 4500 liter tejet adtak a jószágok, tavaly már tehenenként 7500 literes át­lag tejtermést produkáltak a holstein-frízek. S úgy tűnik, az idén már sikerül elérni a 8 ezer literes tejadagot. - Nem csak a tehenésze­tünkben dolgoznak a legkor­szerűbb gépek - újságolta Kosa Mária. - Növényter­mesztési ágazatunkban is modern technika gondosko­dik a termény betakarításá­ról. De azt hiszem, ez termé­szetes is, hiszen osztrák tu­lajdonosainkat egy cél ve­zérli: olyan gazdaságot üze­meltetni, amely minden szempontból megfelel a nyu­gat-európai előírásoknak. Bátyi Zoltán Azt nem tudni, hány zsebszerződést kötöttek eddig Deszken. De az biztos: található ebben a faluban egy olyan zsebszerződésmentes tehenészet, aminek osztrák tulajdonosai sok százmilliás beruhá­zással a legkorszerűbb technológiát honosítot­ták meg a pár éve még lepusztult gazdaság­ban. Néhány hete zsebszerző­désekről, külföldieknek ela­dott magyar földekről zajla­nak a mind hevesebb viták. Nem csak politikusaink so­rolják érveiket és ellenérvei­ket, hanem a hétköznapok disputáiban is mind többen teszik fel a kérdéseket: mi­ért jó, esetleg miért nem, ha határon túli tulajdonosok vásárolnak területeket a ma­gyar pusztán? S bár az ag­gódok elsősorban az osztrák határhoz közel eső földeket féltik, a Csongrád megyé­ben élők is előkapják leg­frissebb információikat „el­kótyavetyélt hektárokról". Ha pedig zsebszerződések­ről esik szó, régiónkban töb­ben is emlegetik Deszk, e Szeged melletti település nevét. - Én azt nem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy a mi falunkban egyetlen zsebszerződést sem kötöttek - nyilatkozott a deszki föl­dekről Simicz József polgár­mester. - Ám azt nyugodt szívvel kijelenthetem: leg­feljebb egy-két ilyen ügylet köttethetett az elmúlt esz­tendőkben, de ezekről sem láttam még egyetlen bizo­nyítékot sem. Az persze más kérdés, hogy Deszken valóban gazdálkodnak oszt­rákok, ám ők teljesen jog­szerűen, a magyar törvé­nyek betartásával vásárolták tulajdonukat. Simicz József két példát is említett. Elmondta: oszt­rák kézben van immár a Bá­nát Kft., amelyet a kilencve­nes évek elején alapítottak szegedi, deszki és ausztriai vállalkozók. Mivel a jogsza­bályok akkoriban megen­gedték, a cég tulajdonába jelentős földterületek jutot­tak. A kft. - amelynek tulaj­donosai ma már kizárólag osztrák üzletemberek - nö­vénytermesztéssel foglalko­zik. - Deszk másik osztrák cége az Agronómia Kft. ­folytatta a vállalkozások be­mutatását Simicz polgár­mester. - A két osztrák be­fektető kezében lévő társa­ság napjainkban 800 hektá­Az Agronómia Kft. tehenészete. Ők még legálisan vették a földet. (Fotó: Schmidt Andrea) Felvételi előkészitő roma tanulóknak Tábor és tanfolyam Gépjármű-beruházások a Széchenyi-programbál? Kilenc óra vezetés, kilenc araszolás Emeletes autók a vasúton. (Fotó: Schmidt Andrea) A Szegedi Tudománye­gyetem Bölcsészettudományi Karán Phare-támogatásból felvételi felkészítő program indul a négy dél-alföldi me­gye tehetséges roma középis­kolásai számára. A projekt fő célja a roma értelmiség kia­lakulásának segítése. A pá­lyázatot még a múlt év végén nyújtották be, és nyertek a projekt megvalósítására 180 ezer eurót. A szerződéskötési folyamat azonban elhúzó­dott, csak májusban indult, és a napokban ért véget. így az eredetileg három féléves, két bentlakásos táborral megtervezett programból két féléves lett. egy ismerkedő­előkészítő táborral. A szervezők a gyerekeket is lassabban, nehezebb kö­rülmények között szedték össze a nyári vakáció idején, mint tették volna tanév köz­ben, az iskolaigazgatók és az osztályfőnökök segítségével. Ennek ellenére a tervezett 50 fős létszám lassan összeáll, némi meglepetést csak az kelt, hogy aránytalanul ke­vés a szegedi jelentkező. A projekt augusztus 21 -én 10 napos bentlakasos tabor­ral kezdődik. A tanulókat a szervezők az Eko-parkban helyezik el, a foglalkozások a bölcsészkar épületében lesznek, hétvégén és a hét­közi estéken pedig változa­tos szabadidős programokon vehetnek részt. A felvételi felkészítő program szeptember 15-én, szombaton indul, és szomba­tonként 7 tanórában az egész tanévben tart. Az oktatás hu­mán (magyar nyelv és iroda­lom, történelem), reál (mate­matika, fizika), és kiegészítő (informatikai alapismeretek, személyiség- és kommuni­kációs készségfejlesztő tré­ningek, angol nyelv) szak­ágakon folyik. A felvételt nyert jelentkezők számára a programon való részvétel teljesen ingyenes, családjuk költségvetését nem terheli a hétvégi Szegedre és visszau­tazás, az elszállásolás, az ét­kezés, sem a szükséges tan­eszközök beszerzése. Sőt: a tanév végén az arra felké­szült tanulókat a projekt költségvetéséből az ILS Nyelviskolában angol nyelv­vizsgára bocsátják. A Magánvállalkozók Nem­zetközi Fuvarozó Ipartestülete (N1T) Hungary felkéri a kor­mányt, hogy a Széchenyi­program támogassa a közúti közlekedési szolgáltató kis- és középvállalkozások korszerű gépjármű-beruházásait is ­határozott az érdekképviselet közgyűlése nemrégiben Bu­dapesten. Varga Ferenc, a Gazdasági Minisztérium főosztályveze­tője elmondta: a gazdasági és a közlekedési tárca támogatja az elképzelést, ám a Pénzügy­minisztérium állásfoglalása szerint csak a belföldi áruszál­lítást végzők juthatnának gép­járműbeszerzéseikhez állami támogatáshoz. Emlékeztetett arra, hogy az év elején két­száz közúti közlekedési szol­gáltató és érdekképviselet 360 millió forint vissza nem térí­tendő támogatást kapott a GM-től informatikai beruhá­zásokhoz és európai uniós fel­készüléshez. így a NIT szer­vezete 25 millió forintos tá­mogatásban részesült. Ditter Gábor, a NIT ügyvezető főtit­kára közölte: a kormány segít­ségét kéri abban is, hogy az állami támogatásra sikeresen pályázó fuvarozó kisvállalko­zások kapjanak állami kötele­zettségvállalási okiratot, hogy így hamarabb juthassanak pénzhez. A kormány segítsé­gét várja a NIT a teherfuvaro­zók pihenőidejét szabályozó nemzetközi AETR-egyez­mény és a Munka törvény­könyve közötti gyakorlati összhang megteremtéséhez is. Ezzel összefüggésben a NIT úgy véli: amíg a határát­kelések ideje jelentősen meg­haladja az európai átlagot, ad­dig a kormány jogszabály­módosítással biztosítsa, hogy a várakozások ne számítsanak be a gépjárművezetők munka­idejébe. Az AETR-egyez­mény szerint ugyanis kilenc órai vezetés után, amibe bele­számít a határátkelők előtti lassú araszolás is, a gépkocsi­vezetőknek kötelező a pihe­nőidő. A NIT azt is el szeret­né érni, hogy a nemzetközi árufuvarozási engedélyek elosztása során a közlekedési minisztérium tartalékkeretét év közben rugalmasan hasz­nálhassák fel a vállalkozások. Székely András, a KÖVIM fő­osztályvezetője ehhez hozzá­tette: erre nincs mód, mivel Magyarország nem kerülhet olyan helyzetbe, hogyha év végén azonnal gabonaexport­fuvart kell indítani, akkor a tartalékkeret év közbeni fel­használása miatt ez meghiú­suljon. A NIT célszerűnek tartaná, ha a jövő évi nemzet­közi fuvarengedély-elosztási elveket legkésőbb 2001. októ­ber 15-éig meghirdetnék. Szé­kely András erre úgy reagált, hogy a KÖVIM-nek egyre ne­hezebb a nemzetközi fuvaren­gedély-elosztási elveket meg­határozni, mivel ma már a jár­művek között műszaki és kör­nyezetvédelmi szempontból nehéz különbséget tenni, ezért a tárca számít az érdekképvi­seletek véleményére is. A NIT a kormánytól azt is kéri: mielőbb alkossa meg a személyszállítás EU-konform szakmához jutási és piacra lé­pési feltételeinek magyar jog­szabályát. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom