Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-02 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 2. MEGYEI TŰKOR 7 Napfény, „Most kellene megállítani az időt", közöltem magammal a minap a vásárhelyi belvárosban, a népes Andrássy álon: sütött a nap, permetezett az eső. Az embereknek eszükbe sem jutott kapualjba húzódni, ernyőt nyitni, üres bevásárlószatyrot húzni fejükbe. Paradicsomi volt a kép: a nap ragyog, az eső esik, a járókelők ingujjban sétálnak, meg-megállnak egy-egy rövidebbhosszabb trécselés erejéig, valaki újságot olvas az esőben: miután elérte a papírlapot a vízcsöpp, látható gyorsasággal száradt föl - mint a természetfilmekben, ahol fölgyorsított kockák mutatják be a párolgás folyamatát. „Igen, most kéne megállítani az időt", mondtam magamban a napsütötte vízpermetben, miközben laza, nevetős, nyári emberek sétáltak az Andrássy úton. Fehér hajú nagymama érkezik a zöldségespavilon elé, kilónyi zöldbabot kér, hosszasan válogat az őszibarackok között, barátnőjével beszélgető anyuka gyermekkocsit tol előre-hátra, előre-hátra, a láthatatlan csöppség békésen alszik a feje fölé feszülő, fölnyitható babakocsitető alatt, anyukáját eső áztatja, nap süti, s e kettő egyensúlyt képez: amennyire esik, olyannyira süt, sem túl száraz, sem túl nedves nem lesz az ember, minden marad a régiben. Am azért eléggé esik, az aszfalt fekete; és eléggé süt: az útburkolat, túl azon, hogy sötét, vakítón fénylik és ragyog. „Még mindig nem késő megállítani az időt", gondoltam az esős napsütésben, az alumíniumfényes-fehér ég alatt, s ekkor az Andrássy út vége felől sötétlila-hamvas, szilvaszín fellegek torlódtak föl az égre, öt perc múlva itt a zápor, négy, három, kettő, egy, már benn vagyunk a szilvaszínben, szürke az egész világ, a nap sehol, spriccelve szaladnak szerteszét a járókelők, emberekkel telnek meg a kapualjak, és mintha dézsából öntenék, ömlik, locsog, dől az eső. Farkas Csaba Csoportos elbocsátás - bejelentéssel Nem jellemző a kibúvókeresés Megváltozott a munkaadók csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó bejelentési kötelezettségének szabálya. Térségünkben a nagy létszámú leépítéseket a Csongrád Megyei Munkaügyi Központban kell jelezni, eddig azonban ez csak a rendes felmondásra vonatkozott. Július elseje óta új szabályok szerint kell eljárniuk a munkáitatáknak. Ha egy munkáltató csoportos elbocsátást tervez, köteles erről a megyei munkaügyi központot tájékoztatni. A „csoportos" kategória persze a vállalat méretétől függően mást és mást jelent. A döntést megelőző féléves időszak átlagos foglalkoztatotti létszáma alapján a munkaadókat három csoportba sorolja a törvény. A húsz és száz fő közötti foglalkoztatottal működő cégek esetén legalább tíz dolgozó, százegy és háromszáz között legalább a munkavállalók tíz százaléka, míg háromszáz fölötti létszám esetén minimum harminc fő elbocsátását kell a munkaügyi központtal tudatni - ha a leépítés egy harmincnapos időszakon belül történik. Eddig azonban csak a rendes felmondásról kellett tájékoztatást adni, a múlt hónap eleje óta azonban a határozott idejű jogviszony felmondását és a közös megegyezéses megszüntetést is jelenteni kell. Változás történt abban is, hogy ha egy cégnek több telephelye van egy megyében, akkor az azokon történő elbocsátások számát össze kell adni, és a végeredmény szerint kell eleget tenni a kötelezettségnek. Ha valaki nem a rendelet szerint jár el, a munkaügyi központ rendbírságot szab ki a munkáltatóra. Az elbocsátott dolgozó felmondása pedig jogellenes. Talán épp e szigorú szankciók miatt nem jellemző, hogy a munkáltatók elmulasztják értesíteni az illetékeseket. S hogy egyáltalán miért van szükség erre a szabályra? A munkaügyi központ munkáját segítik, és az elbocsátottak elhelyezkedési esélyeit növelik ezzel. A központ ugyanis felajánlja egy ügynevezett gondoskodó típusú létszám-leépítési programban való részvétel lehetőségét. Ez annyit jelent, hogy amerikai mintára csoportosan kezelik az ilyen problémákat. Még a munkaviszony megszűnte előtt tájékoztatják az elbocsátandókat jogaikról, a munkanélküli-járadék folyósításának feltételeiről, elhelyezkedési és átképzési lehetőségekről, így még az is előfordulhat, hogy a sokszor hasonló foglalkozású dolgozók úgy tudnak egyik munkahelyről a másikra átmenni, hogy közben nem válnak munkanélkülivé. Szögi Andrea Állások az interneten Munkatársunktól Elindult az első, kifejezetten egyetemi és főiskolai hallgatókra szakosodott állásközvetítő internetes oldal, a candidate.hu. A honlap mind az elhelyezkedni vágyó diákok, mind pedig a diplomásokat kereső vállalatok dolgát megkönnyíti. Adatbankjában az ország bármely felsőoktatási intézményében tanuló vagy ott végzett friss diplomás elhelyezheti adatait. A honlap gazdái azt szeretnék elérni, hogy idővel ez az oldal a más webhelyeket uraló gazdasági és informatikai karrierlehetőségek mellett a többi szakterületről is tartalmazzon kínálatokat, amelyek között jogászok, agrárszakemberek, mérnökök és tanárok is böngészhetnek. Tárgyalások a hallgatói támogatás elosztásáról Szabadabb kezet kérnek Az egyetemisták és főiskolások országos érdekképviseleti szerve áttekinthetőbbé kivánja tenni a diákoknak járó juttatások rendszerét. Ez a szándék azonban mit sem változtat azon, hogy a hallgatói normatíva emelésére 2003-ig nincs esély. így egyesek szerint a reformelképzelések csupán álmegoldást jelentenek a támogatás bővítésére. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) március óta folytat egyeztetést az Oktatási Minisztériummal a hallgatói juttatások szétaprózottságának megszüntetéséről. A HÖOK ugyanis a diákok számára is átláthatóbb támogatási rendszer bevezetését szorgalmazza. Egy egyetemi hallgató jelenleg számos jogcímen juthat pénzhez: van tanulmányi ösztöndíj, rendszeres és rendkívüli szociális támogatás, lakhatási és jegyzettámogatás, s ezeken kívül minden évben kiírják az Esélyt a tanulásra pályázatot, újabban pedig megjelent a Bursa Hungarica-ösztöndíjpályázat is. A diákok érdekképviseleti szerve évek óta hangoztatja, hogy szükség lenne a jelenleg évi 70 ezer forintos hallgatói normatíva jelentős mértékű emelésére. Utoljára 1998-ban növelték mindössze ötezer forinttal ezt az összeget, amely 1992-es bevezetése óta sokat vesztett reálértékéből. - Az inflációt figyelembe véve mostanra el kellett volna érnie a 270 ezer forintot, de a HÖOK azzal is megelégedne, ha a korA diákoknak járó támogatás az inflációt figyelembe véve sokat veszített reálértékéből. (Fotó: Karnok Csaba) mányzat 100 ezer forintra egészítené ki a jelenlegi összeget — mondta Lasztovicza Gábor, a HÖOK elnökségi tagja, a minisztériummai folyó tárgyalások résztvevője. A hallgatói szervezet a normatíva emelését annak ellenére szeretné elérni, hogy a diákok szeptembertől már hitelt is felvehetnek tanulmányaik folytatására. Bár a hallgatói szervezet üdvözli a diákhitel bevezetését, mégis úgy véli, a kölcsön nem helyettesítheti a normatív támogatást, hiszen az előbbit nem mindenki tudja igénybe venni. A támogatások reformjának részeként a HÖOK más szerepet szánna az évente diákonként hétezer forintos jegyzettámogatásnak. Az eddigi szokás az volt, hogy ennek hetven százalékából a hallgatók kedvezményesen vásárolhattak jegyzeteket, harminc százalékát pedig könyvkiadásra fordították az intézmények. A HÖOK elképzelése szerint a jövőben a teljes összeggel a hallgatói önkormányzatok gazdálkodhatnak majd, eldönthetik, hogy ezt milyen formában osztják ki a hallgatónak. A változtatás hívei azzal érvelnek, hogy a támogatás jelentős részét el sem költötték a diákok, mert nem mindenki vásárolta meg a jegyzeteket és a tankönyveket, ezzel szemben vannak, akik inkább fénymásolásra, vagy egyéb taneszközökre költenének. Lasztovicza Gábor hangsúlyozta, hogy minden támogatási forma megmarad, csupán az elosztás elvei módosulnak, illetve elképzeléseik szerint a hallgatói önkormányzatok szabadabb kezet kapnának a normatíva felhasználásában. Ez azt eredményezhetné, hogy emelkedne az egyes hallgatók által igénybe vehető juttatás összege. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke, álmegoldásnak tartja a reformelképzeléseket. Janisak Csaba úgy gondolja, attól nem fog jelentősen növekedni a hallgatói juttatások összege, ha például a jegyzettámogatást ösztöndíjra vagy szociális juttatásra fordítják. Ráadásul úgy vélem, a kevés pénzből gazdálkodó diákban nagyobb lenne a csábítás arra, hogy a pénzt ne könyvre, hanem ételre és italra költse, ami akár csődbe is vihetné az egyetemi tankönyvgyártást - tette hozzá a HÖK-elnök. Úgy véli, igazi megoldást a normatíva növelése jelentene. Ez viszont a kétéves költségvetés miatt 2003-ig elképzelhetetlennek tűnik. HogedOs Szabolcs A vásárhelyi mester Nyugat-Eurápában tanult Hangszerjavítás és igazságügy Hangszerjavitássol és -készítéssel egyaránt foglalkozik a hódmezővásárhelyi Törők Sándor. Sőt: igazságügyi hangszerszakértő is. A javítás területén rengeteg a teendője, olyannyira, hogy a készítésre az utóbbi években már nem is ér rá. Igazságügyi hangszerszakértőként azonban nincs sok dolga a mesternek, de ő ennek csak örül. Török Sándor annak idején klarinétot tanult a vásárhelyi zeneiskolában, majd konzervatórium, illetve a zeneakadémia következett. Az akadémián a hangszerkészítés, -javítás műhelyen belül tanult, fafúvósokra specializálódva. .Akkoriban a fafúvósok készítésének, javításának szakmája kihalófélben volt az országban, egyetlen egy mester tudta minden csínját-bínját: Eisenhoffer János. Nála tanultam. Tíz fiatalt tanított ki, heten maradtunk a szakmában, most négyen vagyunk itthon, Magyarországon", mondja Török Sándor. A magas szintű tudás beszerzése külföldi tanulmányutakat is igényelt. A Kádárrendszer nem könnyítette meg, ha valaki külföldön akart tanulni, ő mindenesetre kijutott, francia, német területeket egyaránt bejárt. Volt ott is, ahol szinte futószalagon gyártották a hangszereket; és ott is, ahol manufakturális, kisüzemi módon készítették őket. Végül hazajött Vásárhelyre, s létrehozta saját műhelyét. „Egy-egy nagyjavítás után a hangszeren nem lehet megállapítani, hogy használt-e. Hangszerjavítás Törők Sándor műhelyében. (Fotó: Tésik Attila) A tárogató és a Habsburgok A tárogató - néhány évvel ezelőtt Török Sándorék még gyártották - jellegzetesen magyar hangszerként szerepel a köztudatban, minthogy az is. A törökök hozták be Magyarországra, s itt gyorsan közkedveltté vált. A kuruc időkben, a Rákóczi-szabadságharc idején széltében használták, így, mint szabadságszimbólumot, később a Habsburg-ház tűzzel-vassal irtotta Szinte nyomtalanul eltűnt az országból, majd a kiegyezés után, amikor már nem büntették nagyon szigorúan használatát, Schunda Venczel József budapesti cimbalomkészítőfrílújította: egy megmaradt tárogatóra módosított klarinétfúvókát appükáU, s az eredetileg töröksípszerű hangszer könnyebben megszólaltathatóvá, lágyabb hangzásúvá lett. „Két éve Szabolcs megyében tartottak egy tárogató-világtalálkozót, ott egy skandináv és egy amerikai tárogatós is föllépett. Játékukból egyértelműen kiderült: a jazzirányzat is kitűnően hasznosíthatja ezt a hangszert", így Török Sándor. „Közreműködésük talán segít másutt is elterjeszteni a tárogatót. Az indiaiak szitárjának is egy George Harrison kellett ahhoz, hogy megismerje a világ." F. Cs. vagy új", mondja Török Sándor, aki a fafúvósokat javítja; a fémfűvósok reparálása kollégája, Szabó Attila reszortja. Többnyire zeneiskolákból, zenekarokból kerülnek ide hangszerek, a Dél-Alföldről mindenhonnét. A nyár - éppen az iskolai szünet miatt különösen jó időszaknak számít. A hangszerkészítés pedig? „Kisüzemben legföljebb kuriózumszámba menő hangszereket érdemes előállítani. Néhány éve még gyártottunk tárogatót; ma Magyarországon csak egy-két műhelyben készítik ezt a különleges hangszert." Török Sándor igazságügyi hangszerszakértő is, fafúvós területen csak ő, s egy budapesti kollégája tevékenykedik. Szerencsére nincs sok dolguk. A szakértőt az Igazságügyi Minisztérium jelöli ki, és a bíróságok munkáját segíti olyan ügyekben, ahol hangszer is szerepel. Például: messze árán felüli összegért értékesíti valaki; vagy éppen „megzenésítés" esete fordult elő. Farkas Cudui q_q Ösztöndíj, cigány diákoknak Munkatársunktól A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány a 2001/2002-es tanévre pályázatot ír ki általános iskolás és középiskolás roma diákoknak. Az ösztöndíj-támogatás célja elősegíteni az iskolai tanulmányok folytatását és befejezését, a támogatás havi összege életkortól függően havi 3000 és 7000 forint között változik, ezt félévenként egy összegben folyósítják. A Czinka Panna-ösztöndíjat a 4,5-es tanulmányi átlag fellett teljesítő általános iskolások, illetve a 4,0-es átlag feletti középiskolások igényelhetik. A Tanulást támogató ösztöndíjat a 3,5 és 4,49 közötti átlagot elért általános iskolások, és a 3,0 és 3,99 között teljesítő középiskolások pályázhatják meg. A pályázatnak tartalmaznia kell a kitöltött adatlapot, a 2000/2001 -es tanév végén kapott bizonyítvány fénymásolatát, melyet az iskola aláírással és bélyegzővel hitelesít, valamint egy eredeti iskolalátogatási igazolást. A második félévre csak annak a tanulónak küldik továbbra is az ösztöndíjat, aki a sikeresen befejezett félévről szóló bizonyítvány hiteles fénymásolatát a közalapítvány irodájának megküldi, és tanulmányi átlaga megfelel a kiírásban közölt feltételeknek. A pályázat beadásának határideje 2001. augusztus 31. A pályázati adatlap beszerezhető a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány irodájában személyesen (1091 Budapest, Üllői út 47-49., telefon: 06-1-215 65 50, 215 6552), illetve a www.meh. hu/nekh internetes honlapon. Kérésre felbélyegzett válaszboríték ellenében az iroda postán elküldi a megadott címre az adatlapot.