Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-10 / 186. szám

PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 10. CSALADI KOR 3 AUTOKLIMAK, NAPFÉNYTETŐK / / / SZERVIZ, BEEPITES, ERTEKESITES Orcsik Műhely és Kereskedőház Szeged, Ősz u. 51. Tel.: 62/498-598 Citronts Ha sikeres és politikában is járatos történészünk így a millenniumi évzárás körül azt a meglepő állítását ismételgeti, hogy szerinte Magyarország utóbbi ezer éve valóságos sikertörténet, s ha ez az állítás ráadásul igaz, akkor alighanem így az ország szélén - mi vagyunk a legsikeresebbek. Ne menjünk vissza ezer, csak legföljebb ötven évre és gondoljunk vissza még nem is történelmiesült tapasztalatunkra. Azokra az időkre, amikor megjelent a Kincses Kalendárium, abban is egy látványos fotó, melyen Rákosi elvtárs volt látható egy tehén társaságában. Istállóban készült a kép, szeretett vezérünk valamely nevezetes vidéki, valódi magyar családi gazdaságban tett látogatása alkalmából. A nagy tudású és kellően körültekintő szerkesztő meg aláírta: képünkön - balról - Rákosi elvtárs. Ez idő tájt akart föllendülni a magyar alföldön a citrom- meg a rizstermesztés, amúgy pedig a vas és az acél országa voltunk, minden fejlődött színmagyar erőből - csak a déli végek nem. Mert a mi szomszédunk volt a „láncos kutya". Mégis megmaradtunk. Éppen úgy, ahogyan megmaradt a magyar a századok viharában, a népek hadiútján, a Kárpát-medencében, őrizve megtartó nyelvét a szláv tengerben. Mi ez, ha nem siker? Es mostanában, amikor megint színmagyar erőből legalább olyan ütemben épül az ország - magunknak építjük -, mint a legfőbb kispajtás idejében, s megint vannak álmok, ha nem is citromfáról, acélműről, de magyar vállalkozásról, családi birtokról, négy kerékről, és a többi, s kíséretével megint el-ellátogat a vidékre az első miniszter, megfotózzák és aláírják, hogy jobbról - nos, akkor megint a déli végeken kell nélkülöznünk az álomalapítást. Amikor már a fél országban egymásnak vannak ugrasztva a települések és nem bírnak magukkal a lobbicsoportok a vitában, hogy melyik sztráda merre menjen nekünk még csak ígéret se jut. (Vajon a mi szavazatunk az smafu?) Siránkozás, önsajnálat s méla bú helyett azonban, javaslom, vessük optimista pillantásunkat hátrafelé, és döbbenjünk rá: az úttalanság sikertörténetünk újabb fejezetének nyitánya. Együk és emésszük a magunkét, a nemzeti citromízű narancsot - és meglátják, ezt is túléljük. tUcb Újhelyi István az autópályáról Munkatársunktól Az Országos Sajtószolgálatot közlemény kiadására kérte Újhelyi István, az MSZP elnökségi tagja, szegedi önkormányzati képviselő. Ebben hangot ad megdöbbenésének, hogy a kormány legutóbbi ülésén kiderült: belátható időn belül nem valósulhat meg az M5-ös autópálya Szegedig való meghosszabbítása. A Fidesz 1998-as szegedi kampányában azt ígérte - állítja a képviselő -, hogy a ciklus végére autópályán lehet elérni Szegedet, és az autópályáról majd eltűnnek a fizetőkapuk. Ám a Fidesz, mint oly sok más területen, ezen a téren sem tartotta be az ígéreteit - folytatódik a közlemény. Sőt a helyzet tovább romlott: az autópályán ugyanis csupán Kiskunfélegyházáig lehet eljutni, az autós pedig egy út során a fizetőkapuval kétszer is találkozik, ahol évről évre több pénzt kell otthagynia. A DélMagyarországon élőket ezzel a kormány hátrányos helyzetbe hozza, hiszen más autópályák mellett élőknek egy budapesti út lényegesen olcsóbb. mint a Csongrád megyeieknek. akiknek mintegy ötezer forintot kell fizetniük az úthasználatért. Dél-Magyarország gazdaságának is árt az autópálya hiánya, mivel munkahelyek szűnnek meg, vállalatok zárnak be, többek között a megfelelő közlekedési lehetőségek hiánya miatt. Az Orbán-kormánynak nem áll szándékában az M5-ös autópálya megvásárlása, vételi ajánlataik csupán PR-trükkök - állítja Újhelyi. Lelei fesztivál Munkatársunktál Maroslele augusztus 19-én és 20-án rendezi meg a III. nemzetközi falujáró és népművészeti fesztivált. Az első napon, vasárnap 10 órától nyit a község parkjában a kirakodóvásár. A szervezők szőnyegszövőt, fazekast, csuhébábkészítőt, gyöngyfűzőt, karikásostor-készítőt hívtak Maroslelére. A szabadtéri színpadon 10-től 18 óráig népzenészek és táncosok adnak műsort. A Téka együttes 21 órakor lép színpadra, a táncház 23 órakor kezdődik. Hétfőn délelőtt tovább dolgoznak a kézművesek. Délután öt órakor menettánc lesz a falu utcáin, este pedig néptánccsoportok lépnek fel. Augusztus 15. Munkaszünet lesz? Munkatársunktól A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a ma, pénteken megjelenő Magyar Közlönyben teszik közzé azt a kormányhatározatot, amely az augusztus 15-i, Nagyboldogasszony-napi munkavégzésről. illetve a munka alóli fölmentésről szól. A munkavégzés alól mentesítettek az adott napra is megkapják járandóságukat, mert a mentesítés napja munkában töltött időnek számít. A határozat az augusztus 15-én dolgozók helyzetét is szabályozza: a munkavégzők szempontjából e nap munkanapnak felel meg. A határozatban a kormány felhívja a minisztereket, az országos hatáskörű szervek, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok vezetőit, hogy az irányításuk alatt álló szervezeteknél foglalkoztatottakat augusztus 15-én mentesítsék a munkavégzés, illetve szolgálat alól. A minisztériumok tegnap délután bejelentették: munkatársaik nem dolgoznak Nagyboldogasszony ünnepén. A határozat arra kéri a munkáltatókat, mentsék föl a munka alól dolgozóikat augusztus 15-én. A mentesítés nem terjed ki azon foglalkozási körökre, amelyeknek munkatársai folyamatosan ellátandó, halaszthatatlan feladatokat végeznek. Nem érinti továbbá a közigazgatási határidőket és azok számítását. A Magyar Posta Rt. augusztus 15-én is kézbesíti a nyugdíjakat, hírlapokat, leveleket és csomagokat. A posták szokásos rendjük szerint tartanak nyitva ezen a napon. Nem imádkozik Torgyánnal Csikai Miklós A fohász nem segít a mezőgazdaságon Nyugatról indul és oda térne vissza a lefoglalt dohányáru Hétmillió szálat ledaráltak Nem imára van szükség a termőföld és a gazdálkodók védelmében, hanem cselekvésre. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara és a szentesi Árpád Agrár Rt. elnöke azt is elmondta lapunknak adott interjújában: az igazán nagy gondot nem a tulajdonlás problémája jelenti, hanem az, hogy hazánkban nem alakultak ki versenyképes nagyságú földbirtokok. - Köztudomású, hogy az édesapja református lelkipásztor volt. Ön fohászkodna-e Torgyán Józseffel a termőföld védelmében? - Szerintem a magyar termőföldön, de különösen a földművelőn már az ima sem segít. Azt nem tudom, milyen fohászt mond majd Torgyán József. Én egy alföldi, tősgyökeres református családból származom. Abban biztos vagyok, hogy nem imára van szükség a magyar föld és a gazdálkodók érdekében, hanem cselekvésre. - Tényleg annyira veszélyben van a termőföld, mint azt hirdetik egyes politikai csoportok? - A magyar termőföld elsősorban nem azért van veszélyben, mert külföldiek akarják megszerezni. A hasznosítható területek rossz állapota miatt annál lényegesen nagyobb a baj, mint amiről beszélnek. Szerintem az a tragikus, hogy a nagy kampánnyal beharangozott Mária-napi imák és választási ígéretek elfedik a valóságot. - Mit mutat a valós kép? Csikai Miklós szerint a - Azt, hogy ez a parcella is műveletlen, az a szőlő is elhagyott, azt a gyümölcsöst meg a vadak pusztítják. S azoknak a gazdáknak károsítják az új ültetvényeit, akik minden megpróbáltatás ellenére a telepítésekben gondolkodnak. Mert ők még hisznek abban, hogy előbbutóbb csak beérik munkájuk gyümölcse. Én nem ezt tapasztaltam az elmúlt tíz esztendőben. - Nem a termőföldet védi a mostani kormányfő, amikor a zsebszerződéseket támadja? - Az igazán nagy gondot nem a tulajdonlás kérdése jelenti, hanem az, hogy nem alakultak ki versenyképes földbirtokok. Mi az Árpád Agrár Rt.-ben több mint 2500 tulajdonos földjét külső üzletrészek kifizetése (Fotó: Tésik Attila) műveljük, ennyi bérleti szerződést kötünk az ötezer hektárra. Ha a két számot összevetjük, akkor látjuk, hogy egy tulajdonosra két hektár jut átlagosan. Nem hiszem, hogy kizárólag a tulajdon, aminek a szentségéhez én is ragaszkodnék, oldja meg az agrártermelők gondját, hanem a földbérleti rendszer biztonsága. Ehhez azonban - mondjuk - ötvenéves bérleti szerződés kell, mert akkor már lehet befektetni, és kiszámíthatóan termeszteni. Minden európai uniós szabályozás a föld használóját jutalmazza. Olyan jövedelmet biztosít a bérlőnek, amiből a tulajdonosnak megfelelő bérleti díjat tud fizetni. - Legjobban az agrárkamara támadta a külső üzletrészek kifizetéséről szóújabb sérelmeket okoz. ló törvényt, s az Alkotmánybíróság önöknek adott igazat. Megérte harcolniuk? - Annál is inkább igen, mivel a Magyar Agrárkamarának nem csak jogosítványa, de törvény előírta kötelezettsége, hogy szót emeljen, ha tagjainak üzleti érdeke, vállalkozásaik szabadsága sérül. Remélem, hogy a kormány új megoldása, a külső üzletrész-tulajdonosok és a szövetkezeti tagok közötti jogegyenlőtlenségek megszüntetésére, eredményes lesz. - Újabb igazságtalanságokról lehet hallani. - A külső üzletrészekre a vételi ajánlat tudniillik azokra a szövetkezetekre vonatkozik, amelyek jelenleg is fennállnak, és 2001 júniusában nem voltak csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alatt. Számomra ez a legmeglepőbb kitétel, mert erről eddig nem esett szó. Ez pedig nem az igazságosságot szolgálja, hanem újabb feszültségeket szül. Mert például a szentesi Termál Szövetkezetben egykoron külső üzletrésztulajdonhoz jutott emberek egyetlen fillért sem fognak kapni. De így járnak a mindszentiek, a szegváriak vagy a nagymágocsiak is. Pedig egyenlő esélyt kellene végre teremteni a szövetkezeti tagok mindegyikének. - Az nem okoz bonyodalmat, hogy a szövetkezetet és a tagokat elővásárlási jog illeti meg? - Kérdezem én, ha valamelyik szövetkezet Péter bácsi vagy Mariska külső üzletrészére azt írja, nem kíván élni elővásárlási jogával, hogyan tudatja majd a még aktív kétszáz-háromszáz taggal. De biztos, hogy a törvény végrehajtási utasításában pontosítják majd a számomra aggályosnak tűnő kérdéseket. - Ugyanakkor egyfajta államosításnak emlegetik, hogy központi forrásból fizetik ki a külső üzletrészek meghatározott részét. Egyetért ezzel? - Azért nem, mert egyelőre még nem tudom, hogy mit takar a Magyar Fejlesztési Bank Üzletrész-hasznosító Kft.-je. S állítom, bárkit megkérdeznénk most, ugyan tisztában van-e azzal, kinek adja el a külső üzletrészét, biztosan azt mondaná, hogy fogalma sincs. Balázsi Irén Mintegy 35 ezer karton cigarettát semmisítettek meg tegnap Szegeden. A vámvizsgálatok során lefoglalt dohánytermékeket ledarálták. Más megoldást nem is választhattak a fináncok, mivel a jelenlegi jogszabályok nem engedik a csempészett cigeretta újrahasznositását. V. H. Röszke - 14 223 doboz. V.H. Gyula-52 615 doboz. V. H. Nagylak - 29 538 doboz. Ezekkel a feliratokkal az szembesülhetett, aki tegnap a szegedi Hattyas soron található egyik káefté udvarán kerülgette a közszemlére tett cigarettászsákokat. A V. H. vámhivatalt jelent, a számok pedig azt mutatták meg, hogy egyes vámkörzetekből hány doboz füstülnivalót küldtek a cigarettamegsemmisítés helyszínére. Mert bizony nem kisebb dolog történt tegnap, mint mintegy 35 ezer karton dohányáru megsemmisítése. A felsorolt vámhivatalok mellett még Debrecenből, Nyíregyházáról, Hegyeshalomról, Rajkáról és Budapestről is lefoglalt és elkobzott cigeratta. így igencsak kemény munka várt azokra a férfiakra, akik a két darálógépbe gyömöszölték a nikotinrudakat. Első olvasatra a 35 ezer karton minden bizonnyal megdöbbentően hatalmas számnak tűnik. Ám tegnap megtudtuk: a Szegeden elpusztított cigaretta mindössze töredéke annak, amit Kartonszám került a darálóba a márkás cigaretta. (Fotó: Schmidt Andrea) az idén lefoglaltak a magyar fináncok. Hazánkban ugyanis az év első hét hónapjában 185 esetben összesen 586 ezer kartont kapcsoltak le a pénzügyőrök, s csupán a Vám- és Pénzügyőrség Délalföldi Regionális Parancsnokságához tartozó három megyében (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun) 87 ezer karton akadt horogra, mintegy 166 millió forint értékben - mondta el Márkus András, a déli régió vámparancsnoka. Hogy honnan származik ez a rengeteg cigaretta? Kalandozását az Európai Unióban kezdi, ahonnan legális exportként utazik kelet felé. A dohányterméket sújtó nagy adókat így az importálók vissza tudják igényelni. A cigiszállítmányok ezt követően valamelyik kelet-európai, balkáni országban pihennek egy darabig, majd később, nem egyszer műanyagáruként, fagyasztott gyümölcsként, faáruként, textiltermékként „címkézve" utaznak vissza Nyugat-Európába, ahol illegálisan árusítják. A címzettek általában angol vagy német cégek, mert ebben a két országban terhelik a legnagyobb adóval a cigarettát. Vagyis a csempészbandák ott zsebelhetik be a legnagyobb hasznot. A svarcbevétel rendkívül kecsegtető lehet, hiszen az elmúlt esztendőkben folyamatosan nőtt az illegális cigarettaforgalom. x No, de miért kell a lefoglalt árut megsemmisíteni, amikor a vámőrség akár értékesíthetné is, hogy az így befolyt forintokból egyrészt saját tárolási költségeit fedezze, másrészt a forintokat költhetné az állam karitatív célokra is? Nos, a vám- és pénzügyőrség már többször kezdeményezte a kötelező megsemmisítésre vonatkozó rendelkezések módosítását. Gondolkodván a megoldáson - akár a dohánygyárak is visszavásárolhatnák az elkobzott cigarettákat. De eddig még a törvényhozók nem változtattak a szabályokon... Bátyi Zoltán