Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-08 / 184. szám

SZOMBAT, 2001. AUGUSZTUS 4. AKTUÁLIS 5 Az universitasé lehet a Szegedi Egyetem Lap-pangási idő Bartha László: „A Szegedért Egyesület méltatlanná vált nevére" Vagyonvesztés vagy lejáratás? (Folytatás az I. oldalról.) Munkatársainktól Több százmilliós vagyonvesztéssel vádolja Szeged polgármesterét a Szegedért Egyesület. Csapó Balázs, az egyesület elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a polgármester által megkötött előszerződés miatt a marostői telket értéke negyedrészéért, kétszázmillió forintért adta el az önkormányzat, s ezzel hatszázmilliós kárt okozott. Csapó Balázs arra a kérdésünkre, nem gondolja, hogy nyilatkozataival feleslegesen lejáratja a várost, azt válaszolta: ha a városházán valódi, működőképes ellenzék dolgozna, megakadályozhatná az ilyen, szerinte jogsértő lépéseket. Bartha László tegnapi sajtótájékoztatóján visszautasította Csapó állításait. A polgármester nem tudja mire vélni a Szegedért Egyesület vádaskodásait, hiszen a közgyűlési szavazáson a terület eladását ők is megszavazták. Amikor később a határozatot módosítani kényszerült a közgyűlés, az egyesület tagjai akkor sem éltek a lehetőséggel, hogy leszavazzák a változtatási javaslatot. (Az ügyet ellenszavazat nélkül vitte végig a közgyűlés.) „Az egész felhajtás csak arra irányul, hogy lejárassa az önkormányzat jelenlegi vezetését. így próbálják meg egyesek elérni azt, hogy jövőre kevesen menjenek el szavazni, hiszen így a Szegedért Egyesület szerezhet több szavazatot" - jelentette ki a polgármester, aki úgy fogalmazott: „Kifejezetten örülök, ha az egyesület feljelentést tesz, hiszen végre politikamentes szervezet mondhatja ki, hogy történt-e bármilyen törvényszegés, mert meggyőződésem szerint nem. Az egyesület az elmúlt években megítélésem szerint méltatlanná vált a nevére, hiszen sem a polgárok, sem Szeged érdekeit nem képviseli, csakis egyéni ambíciókat próbál ebben a köntösben megjeleníteni." A konkrét üggyel kapcsolatban a polgármester elmondta: a Marostő III-IV-es ütemként elnevezett terület értékesítésére már 1994 és 1998 között az akkori önkormányzat is több kísérletet tett. A jelenlegi önkormányzat is pályázati úton kívánta értékesíteni, és a pályázat lezártát követően 1999. november 26-án döntött is a nyertesről. A Szegedért Egyesület testületben ülő tagjai is megszavazták a nyertes pályázó ajánlatát, amit tavaly január 14-én személyesen terjesztett újra a közgyűlés elé, ugyanis kiderült, a jelentkező egy Luxemburgban bejegyzett off-shore cég, amellyel a szegedi önkormányzat nem köthet szerződést. A testület azonban ismételten a szerződés megkötése mellett szavazott egy ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozó, de magyar bejegyzésű céggel. Ezután előszerződés készült, amelynek megfelelően a 2001. május 25-i közgyűlésen a testület elfogadta a terület részletes rendezési tervét. A júliusi rendkívüli ülésen ellenszavazat nélkül kapott felhatalmazást a polgármester a szerződés aláírására. Marostőn a közművesített telek négyzetméterenként 8 ezer forintba fog kerülni, amit a vásárló - a polgármester információi szerint - 9500 forintért kíván értékesíteni. Újszegeden egy négyzetméter közművesített telek ára megközelíti, sőt sok esetben meg is haladja a 15 ezer forintot. Bartha László szerint ez a kedvezményes lehetőség újabb 280 lakás felépítéséhez nyújt megfelelő alternatívát. • Pénteken Matolcsy György gazdasági miniszter rakja le Szegeden, a Szent István tér 3-4. szám alatt épülő 31 lakásos társasház alapkövét. Bartha László polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: nagyon szívesen megbeszélné a város egészségügyi kérdéseit valamelyik szocialista képviselőtársával, de az ellenzéki párt eddig nem talált olyan jogvégzett szakértőt, akivel érdemben tudott volna tárgyalni. Bartha László azt is bejelentette, hogy kifizetik a tűzoltók elmaradt pótlékát, ugyanis az önkormányzat majd' 102 millió forintot kapott tartozásának kifizetésére. Emlékezés Bibó Istvánra Széles körű ismeretekkel rendelkezett... Ványai Éva alpolgármester és Besenyei Lajos professzor, az Államés Jogtudományi Kar dékánja helyezte el a kegyelet koszorúját a neves tudás mellszobránál. (Fotó: Gyenes Kálmán) Várhatóan augusztus végén kiderül, ki lesz a Szegedi Egyetem új főszerkesztője. A magyar felsőoktatás egyik legpatinásabb lapját fél éve hiába keresik a hallgatók, kiadását jórészt anyagi okok miatt függesztették fel. Újbóli megjelenése is azon múlik, sikerül-e megteremteni az újság biztos anyagi hátterét. A hét végéig lehet jelentkezni a Szegedi Egyetem című újság főszerkesztői posztjára kiírt pályázatra. A felhívás szerint a jelölteknek legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük, így borítékolni lehet, hogy a győztes pályázó „kívülről" fog érkezni. Úgy tudjuk, az álláslehetőség több ismert újságíró érdeklődését felkeltette. Kérdésünkre egyikőjük név nélkül azt mondta: még nem tudja, benyújtja-e pályázatát, mert a rektori hivatalban nem árulták el, milyen formában alkalmazzák a leendő főszerkesztőt, és mennyi lesz a fizetése. A következő hetek legfontosabb kérdése az, hogy a lap egyáltalán feltámad-e poraiból, mert az elmúlt félévben - jórészt finanszírozási problémák miatt - meg sem jelent. A Szegedi Egyetemet alapjaiban szeretné újjászervezni az universtitas vezetése, ezért a pályázati kiírásban hangsúlyozzák, hogy az újságnak néhány éven belül önfenntartóvá kell válnia. Hirdetőket viszont csak rendszeres megjelenéssel lehet a laphoz csábítani, így a kezdő tőkét az egyetemnek kell biztosítania. Berta Árpád, az SZTE Bölcsészettudományi Karának dékánja úgy véli, évi 10 millió forintból meg lehetne oldani az újság finanszírozását, ám ezt az összeget a többi kar sokallja. Berta Árpád kétségbe vonja, hogy kizárólag piaci alapon tudnák működtetni az újságot. Az elmúlt években a BTK egyedüliként támogatta a Szegedi Egyetemet, igaz, a karhoz tartozó kommunikáció szakos hallgatók írták és szerkesztették a lapot. Eddig. Hogy mit hoz a jövő, az majd csak a győztes pályázatból fog kiderülni, ám a nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a tollforgató diákokat nem fosztják meg gyakorlóterepüktől. Szakács László, a tetszhalotti állapotban lévő újság jelenlegi főszerkesztője a Délmagyarországból értesült arról, hogy székére pályázatot írtak ki. A negyedéves kommunikáció szakos hallgatóval tavaly határozatlan idejű megbízási szerződést kötött a Médiatudományi Tanszék. Mivel nincs a háta mögött ötéves szakmai gyakorlat, így kísérletet sem tesz arra, hogy beszálljon a versenybe. Szabó Imre, az SZTE főtitkára szerint augusztus végéig megszülethet a döntés a Szegedi Egyetem új főszerkesztőjéről. A főtitkár úgy véli, egy héttel később megkezdődhet a munka, és a tanév elején már kézbe is vehetik a lapot a hallgatók. A Bölcsészettudományi Kar dékánja szkeptikusabb. Berta Árpád nem látja realitását annak, hogy jövő év februárja előtt utcára kerüljön az új Szegedi Egyetem. Szalma Baksi Ferenc A kiváló jogtudós professzor és politikus születésének 90. évfordulójáról emlékeztek meg tegnap Szegeden. „Bibó István (1911-1979) jogtudós - JATE egyetemi tanára, a magyar demokrácia mentora, 1956 hőse." Ez a felirat áll a Dóm téri panteonban a nagy magyar tudós-politikus-akadémikus mellszobrának talapzatán. Ezen a helyen tartották tegnap délután azt a kegyeleti emlékezést, amelyen Besenyei Lajos professzor, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja mondott beszédet. A kar dékánja részletesen kitért Bibó életútjára, különös tekintettel annak szegedi vonatkozásaira. A későbbi jogtudós ugyanis a középiskola elvégzése után a szegedi jogi és államtudományi karra iratkozik, ahol 1933-ban summa cum laude minősítéssel jogtudományi, 1934-ben pedig sub auspicis kitüntetéses államtudományi diplomát szerez. Az egyetemi éveket követően ugyan eltávozik a városból, mert rövidebb-hosszabb ideig külföldön folytat tanulmányokat, de hazatérését követően az igazságügyi minisztertől szegedi vagy budapesti bírósági gyakornoki kinevezést kér. Máig kideríthetetlen okokból budapesti kinevezést kap, de volt alma materével nem szakad meg a kapcsolata, hiszen 1940-ben itt habilitál és kap magántanári kinevezést, azt követően - a II. világháború után 1946-ban pedig Szegedre kap egyetemi tanári kinevezést. Bibó István politikusi tevékenységét már jobban ismeri a közvélemény. Az '56os forradalomban való részvételéért 15 év börtönt kap, csak 1963-ban szabadul. Ezután könyvtárosként, fordítóként dolgozik, az akkori kommunista hatalom igyekszik őt távol tartani a közélettől, mégpedig egészen a haláláig, 1979-ig. K. F. Rúzsai serfesztivál Munkatársunktól Ha valami elsőre jól sikerült, azt érdemes megismételni - gondolták Rúzsán, amikor úgy döntöttek, hogy a tavalyi, kissé esősre és viharosra kerekedett első Kaiser-serfesztivál után idén megrendezik a másodikat. Rosszabb idő nem lehet, mint egy évvel ezelőtt volt, így a péntek délután kezdődő, s vasárnap estig tartó rendezvényre még többen kilátogathatnak, mint tavaly. Program - és ser - lesz bőséggel, a tombola főnyereménye pedig ezúttal is egy csikó. A megnyitót a rúzsai polgármester, Papp János celebrálja. Áthelyezett kerékpárút Munkatársunktól Csatornaépítés miatt tegnaptól a Dorozsmai úti kerékpárutat ideiglenesen áthelyezték a Dorozsmai út páros oldali szélső sávjára. A Bencfahát utca Dráva és Rába utca közötti szakaszát augusztus 9-étől, csütörtöktől zárják le. Autócsempészek Munkatársunktól Két lopott gépkocsit próbáltak meg tegnap délelőtt átcsempészni Jugoszláviába eddig ismeretlen tettesek Gara és Bácsborsod között. A határőröknek azért lettek gyanúsak a Baja irányából érkező, nagy értékű Volkswagenek, mert azok az átkelőhely előtti, úgynevezett ellenőrző pontot kikerülve, nagy sebességgel hajtottak a határ irányába. A járőrök üldözőbe vették őket, és körülbelül százötven méterre a magyar-jugoszláv államhatártól az egyik kocsit sikerült feltartóztatniuk. A vezető azonban kiugrott és átmenekült Jugoszláviába. A másik sofőr a határműszaki árkon elhelyezett pallón áthajtott a gépkocsival a szomszédos országba, ahol négy segítő már várta. Embert kiónoznak Értelmi sérültek játékos vetélkedője - negyedszer Mórahalmi strandparti Munkában a Szegedi Fonalfeldolgozó Rt. csapatának testfestői. (Fotó: Schmidt Andrea) Saját festésű, színes csempeképekkel ajándékozták meg tegnap az idei strandparti vendégeit a korlátozott értelmi képességű mórahalmi fiatalok. A Csongrád Megyei Önkormányzat Idősek Otthona amelyen belül az értelmi fogyatékosok rehabilitációs részlege is működik - 1998ban hívta meg először egynapos fürdőmulatságra Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Pest megye szellemi fogyatékosságban szenvedő fiataljait. A negyedik „Mórahalmi strandpartira" négy megye nyolc intézménye küldött csoportokat, így összesen mintegy százan, fiatalok, kísérőik és a rendezők élvezték a mórahalmi városi fürdőben a strandolás és a játék felhőtlen boldogságát. Minderről Szöginé Domokos Mária, az idősek otthona igazgatója tájékoztatta lapunkat. Az első találkozót annak idején azzal a szándékkal hívták össze, hogy segítsék az egymástól elszigetelten élő, mai szóhasználattal: „értelmileg akadályozott" fiatalok kapcsolatteremtését. Elérték céljukat: a mórahalmi strandvetélkedők sikerén fölbuzdulva, az ország más tájain is sorra rendezik a szellemi képességeikben korlátozott huszonévesek kulturális találkozóit. Az idősek otthonában tegnap már kora reggel nekifogtak a vendégeknek szánt 280 szendvics elkészítésének, sütötték a sajtos pogácsát, főzték az ebédet. A rendezvényt Szöginé Domokos Mária köszöntője után dr. Huber Bertalan, a megyei önkormányzat főjegyzője, valamint Csányi László, a mórahalmi önkormányzat alpolgármestere nyitották meg. A csapatok délelőtt tíz órakor lendültek neki a tizenegy állomáshelyen rájuk váró feladatok leküzdésének. Többek között vízipisztolyos gyertyalánglövészetben, gumimatracos csónakázásban és úszásban, testfestésben mérték össze erejüket. Kaptak elméleti kérdéseket is: hazánk folyóit, tavait, vízi állatait és növényeit sorolták föl. A verseny végén, helyezéstől függetlenül, minden résztvevő személyre szóló ajándékcsomagot kapott. A már említett csempeképeken kívül plüssállatok, íróeszközök, kabalajátékok örvendeztették meg a csapattagokat. A rendezvény fő támogatói a Csongrád Megye Önkormányzataiért Alapítvány, a mórahalmi önkormányzat, a mórahalmi Móra Ferenc Altalános Iskola és Művészeti Szakiskola, valamint helyi vállalkozók voltak. Ny. P. A XXI. század hírének nevezik az egyik amerikai on-line hírszolgálat által közzétett információt - amit tegnap az érintettek hivatalosan is bejelentettek miszerint az idén, a világon elsőként, kiónozott egyedeket szándékozik létrehozni egy olasz orvosprofesszor és csoportja. Venetiáner Pál szegedi akadémikus felelőtlennek és kockázatosnak nevezte a vállalkozást. A szegedi akadémikus, Venetiáner Pál mélyen elítéli a készülő emberi klónozást, aminek híréről ő is több forrásból értesült. Tegnap lapunknak azt nyilatkozta, felelőtlen és kockázatos vállalkozás az, amire az egyébként valóban termékenységi szakértő orvosok készülnek, hiszen az állatoknál sem lehetséges a klónozást rutinszerűen alkalmazható eljárásnak tekinteni. Az állati klónozás esetében sem értek el 1 százaléknál jobb eredményt, a kiónozott állatok egyedei a normálistól eltérőek, általában nagyobbak. Venetiáner professzor szerint az emberi klónozás esetében számtalan, előre nem látható következménnyel kell számolni. A szegedi akadémikus szerint nem valósul meg a tervezett emberi klónozás, az USA-ban például azért nem, mert a kongresszus hamarosan elfogadja azt a törvényt, ami 10 év börtönnel bünteti az emberi klónozást, Olaszországban pedig kizárják az orvosi kamarából azt az orvost, aki ezzel próbálkozik. Az olasz ebriológus, Arttinori professzor az idén novemberben akarja elvégezni az emberi klónkísérletet, s 200 önként vállalkozó nő méhébe szándékozik beültetni a kiónozott embriókat. Az eddig nyilvánosságra került hírek szerint a kísérlet során a pár férfi tagjának kezéből kivett bőrszövetjéből származó sejtből kivonják a sejtmagot, amit a nő petesejtjébe helyeznek, majd a petesejtnek olyan elektromos ingereket küldenek, aminek következtében megtörténik a természetes megtermékenyülés. K. K.