Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-28 / 175. szám

p • ADc Szerkeszti: Hotlosf Zsolt >ldal Délmagyarország és a Délvilág kulturális magazinja Nagymama-program a műemlékek korhű berendezésére Gazdára váró várak és kastélyok utóbbi évtizedekben elhanyagolt kastélyok és várak felújítására több programot is indított a kulturális kormányzat. A Nemzeti Kastélyprogramban például az állami tulajdonban maradó, jelenleg használaton kívül álló> de jelentős turisztikai és kulturális vonzerővel bíró épületeket kívánják hasznosítani a magántőke bevonásával. A várak közül 17 erődítmény rekonstrukciójára ettől az évtől 2011ig 6,5 milliárd forintot költ az állam. Elkészült a Budavári Palota új díszkivilágítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott beruházás 390 millió forintba került. (MTI-fotó/Rózsahegyi Tibor) Csongrád megyei helyzetkép A magyarországi kastélyok, kúriák és városi paloták többsége a 20. században kétszer is elveszítette tulajdonosát. Először a második világháború után, amikor a nemeseket és nagypolgári családokat elűzték vagy kitelepítették, birtokaikat és vagyontárgyaikat pedig államosították. Másodszor a rendszerváltást követően, amikor az ingatlanokat a szocializmus évtizedeiben „belakó" intézmények - termelőszövetkezetek, katonai egységek, szociális otthonok, kórházak - megszűntek vagy kiköltöztek. - A szocializmusban nem sokat törődtek a műemlékek megóvásával, a falon lévő freskókat leverték, lefestették, a kastélyokat nullára amortizálták, helyenként még a téglákat is elhordták. így az 1990-es években felújítás nélküli, omladozó műemlékek maradtak az államra - jellemzi az épületek használatának több évtizedes gyakorlatát Salamin Kálmán, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) műemlék és egyházi vagyonkezelési osztályának vezetője. A hazai műemlékjegyzék mintegy nyolcszáz kastélyt, illetve kúriát tart nyilván, de a Minden bizonnyal a gencsháti Návaykastély van a legrosszabb állapotban a megyében lévó egykori nemesi házak közül. A birtok épületeit előbb a gencsháti, majd a gorzsai állami gazdaság használta, a kastély és a környéke a privatizáció idején kerüli a Cecília Alapítvány tulajdonába. Mostanáig csak a földszintes melléképületet sikerült felújítani, a kastély maga tovább pusztul. Fodor László, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, többen is érvédelem alatt nem álló épületekkel együtt körülbelül kétezerre tehető a számuk. A védett kastélyok közül legfeljebb húsz szolgál múzeumként, és körülbelül ötvenet rendeztek be szállodának. Többségükben ma is szociális intézmény, kórház vagy iskola működik, de igen sok kiürítve, gazdátlanul vár sorsára. A tartósan állami tulajdonban maradó műemlékek listáján mintegy hatvan kastély és kúria található. Ebből 52 a KVI kezelésében van. kisebb részük a Műemlékek Állami Gondnokságának fennhatósága alatt áll. A kormány és azon belül is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma elhatározta, hogy felújítja és látogathatóvá teszi a műemlékeket. A szaktárcának az a szándéka, hogy a látogatókat ne csupán az épületek szépség vonzza oda, hanem különböző kulturális programok is. A minisztérium 1999 óta minden évben meghirdeti a Nemzeti Örökség Programot, amelyból kastélyok és várak felújítására is lehet pályázni. Két évvel ezelőtt nyert támogatásból a KVI egyebek mellett a hatvani Grassalkovich-, a pápai Esterházy-, a deklődtek a hasznosítás ügyében, ám mindig az derült ki, hogy állami, pályázati segítség nélkül a felújításhoz nem mer hozzáfogni a vállalkozó. Az is gondot okoz, hogy a közelben szarvasmarha-telep működik, s a kastély környékén rengeteg a légy. A telek mellett lévő erdőben évről évre gyűrűzőtábort rendeznek a közeli Maroslele természetvédői. A vonuló madarak ugyanis nagyon szeretik ezt a helyet. B. A. Műemléki védelem alatt álló kastélyok Csongrád megyében: Derekegyház - a volt Károlyi-kastély 1769-ben barokk-copf stílusban épült, ma a megyei önkormányzat tulajdona, szociális otthonként működik. Nagymágocs - az Ybl Miklós által tervezett volt Károlyi-kastély 1897-ben készült el neobarokk stílusban, jelenlegi tulajdonosa a megyei önkormányzat, idősek otthona található benne. bajnai Sándor-Metternich-kastélyban, a diósgyóri, a cseszneki, a tatai és az ozorai várban végeztetett felújítást az előző évben. A pályázati forrást minden esetben kiegészítették a vagyonkezelő költségvetéséből. Az ozorai várnál például a Nemzeti Örökség Program 30 millió forintos támogatásához 67 millió forintot tett hozzá a KVI. Számos egyéb program is hozzájárul még a műemlékek helyreállításához. 1999-ben kezdődött a királyi városok rekonstrukciója, ezen belül az esztergomi és a visegrádi királyi palota helyreállítása, a székesfehérvári romkert és a veszprémi Gizella-kápolna felújítása. A kulturális kormányzat elindította az úgynevezett Nagymama-programot a kastélyok korhű berendezési tárgyainak felkutatására és megvásárlására. Ezenkívül meghirdette a Nemzeti Kastélyprogramot, amelyben az állami tulajdonban maradó épületek közül a használaton kívül álló, de jelentős turisztikai és kulturális vonzerővel bíró kastélyokat kívánják hasznosítani a magántőke bevonásával. A Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság például olyan üzleti partner felkutatására törekszik, aki hajlandó egy 210-240 szobás ötcsillagos és egy 13 lakosztályos luxusszállót felépíteni. A sokszor kusza jogviszonyok rendezése után a KVI több kastélyt értékesít, jelenleg a baktalórántházi Dégenfeld-, a bélmegyeri Fáspusztai-kastély, a gyönki Magyary-Kossakúria és a vácdukai Latinovits-Bottlik-kúria eladására kiírandó pályázatokat készítik elő. A tartósan állami tulajdonban maradó kastélyok közül több épület vagyonkezelői jogát adja át az állam magánszemélyeknek vagy gazdasági társaságoknak. Ezek közé tartozik egyebek mellett a hatvani Grassalkovich-, a bajnai Sándor-Metternich-, a nágocsi és a soponyai Zichy-, vagy a gyulai Almássy-kastély. - A vagyonkezelésnél, illetve az esetleges értékesítésnél a vállalkozók pályázatait is várjuk. A vállalkozói szférával való együttműködésre már most is van példa: a Baranya megyei pécsváradi vár üzemeltetője egy kft., amely a műemléket nagyon jól kihasználja mondja Salamin Kálmán. A KVI osztályveKiszombor - a volt Rónay-kúria az 1860-as években késő klasszicista stílusban épült, korábban téesz irodaként szolgált, jelenleg üresen áll, tetőszerkezetét nemrég újították fel, tulajdonosa a település önkormányzata. Szegvár - a tartós állami tulajdonban maradó volt Károlyi-kastély a 18. században épült, korábban gyermekotthon volt, jelenleg senki nem használja. zetője szerint ma Magyarországon csak az összefogás segíthet a műemlékek rekonstruálásában, ezért szükség van a vállalkozók és a civil szervezetek támogatására is. Hozzáteszi: a vállalkozói réteg egyre nagyobb érdeklődést mutat a műemlékek hasznosításában. Az állam a várak és a várromok felújítását is tervbe vette. Ettől az évtól 6,5 milliárd forintos beruházással 17 vár rekonstrukcióját tervezik 2011-ig. A várak felújítási programját a Gazdasági Minisztérium megbízásából a KVI dolgozta ki. A 17 vár közül - BoldogkőváralÁllami védelem alá nem eső további kastélyok: Deszk - az 1884-ben épült, eklektikus stílusú Gerliczy-kastélyban ma a mellkasi betegségek szakkórháza működik. Sándorfalva - az egykori Pallavicini-birtokon helyi védelem alatt álló 19. századi, klasszicista stílusú kastélyba ma általános iskolás gyerekek tanulnak. ja, Csesznek, Gyulakeszi, Diósgyőr, Füzér, Hollókó, Ozora, Régéc, Rezi, Siklós, Somló, Doba, Szigetvár, Szigliget, Szécsény, Vaja - hét esetében történeti kutatások alapján teljes helyreállításról lenne szó, a többi várat romként őriznék meg. A program minden vár esetében 60 százalékos állami és 40 százalékos önkormányzati támogatással számol. Gondot jelenthet azonban, hogy az önerőt sok önkormányzat várhatóan nem tudja majd előteremteni. Ezért a hiányzó forrásokat területfejlesztési, illetve Phare-pénzből kívánják pótolni. Hegedűs Szabolcs A sümegi várat 1989-ben húsz évre vette bérbe egy helyi vállalkozó, aki turistaprogramokat rendez. (MTI-foló) Madarak lakják Állami segitség nélkül egyetlen vállalkozó sem mer hozzáfogni a felújításhoz. (Fotó: Schmidt Andrea)