Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-07 / 157. szám

SZOMBAT, 2001. JÚLIUS 7. AKTUÁLIS 5 A város helyett a bankoké a kockázat Tímár elöntése 260 milliót hozott Szegednek Ellenzéki oldalról gyakran éri vád a városi vezetést, hogy nem sáfárkodik jól az önkormányzat vagyonával. Túl sok beruházásba kezdett, amelyek mögött nincs fedezet, a felvett hitelek mértéke pedig szinte már törvénybe ütköző. Egy Németországban megren­dezett konferencián ezzel szemben szakemberek állították: a nyugat-euró­pai városok akár bevételeik 200 szá­zalékáig is eladásodnak és mernek kockáztatni, választani a forrásgyűjtő lehetőségek közül. Egy hasonló akció a szegedi városi kasszának nemrégi­ben 260 millió forintot hozott. Az MSZP városi szervezetének egy nem­régiben megrendezett sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy az önkormányzati törvény szerint egy település csak bevételeinek 70 százalékáig adósodhat el, afelett eljárás indul­hat ellene. Márpedig Szegeden ilyen válság­hoz közeli helyzet alakult ki - hangsúlyozta Básthy Gábor önkormányzati képviselő. Ezzel szemben Medovárszki Éva, a polgár­mesteri hivatal közgazdasági irodájának ve­zetője állítja: idén a város az önkormányzati törvényben meghatározottak szerinti korrigált saját folyó bevételi előirányzata 4 milliárd 900 millió forint (ennek 70 százaléka 3 milli­árd 400 millió), ezzel szemben az adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalások vár­ható értéke nem haladja meg a másfél milli­árd forintot. Az irodavezető nemrégiben a németorszá­gi Magdeburgban olyan nemzetközi, kelet­európai önkormányzatok számára rendezett konferencián vett részt, amelyen azt hangsú­lyozták: újfajta szemléletre van szükség tér­ségünkben. Ennek megfelelően egy Szeged méretű városnak a jövőben több tényezős fi­nanszírozási struktúrát kell alkalmaznia, a ha­gyományos elemek (a folyamatosan csökke­nő központi költségvetési forintok, a helyi bevételek és a banki hitelek) mellett újabb eszközöket kell találnia. A konferencia nagy tanulsága volt az is, hogy míg idehaza a városok eladósodottsága általában nem éri el az 50 százalékot, addig Nyugat-Európában 100 és 200 százalék kö­zötti a mérték. Szegednek, mint Budapest után a második legnagyobb bevételű város­nak tehát hatalmasak a lehetőségei. A beszélgetéshez kapcsolódva Ambrus At­tila, a városi önkormányzat egyik legnagyobb hitelező bankja, az ABN-Amro, július l-jétől Kereskedelmi és Hitelbank fiókigazgatója el­mondta: az önkormányzat számukra „befek­tetésre alkalmas terület". De nem csak nekik, miután jelentős verseny folyik a bankok kö­zött további üzleti lehetőségek megszerzése érdekében, természetesen a legjobb adósnak járó kamatkondíciók mellett. Mivel Szeged igen meghatározó mértékű vagyonnal rendel­kezik, és ez csak minimális mértékben terhelt banki jelzálogjoggal, további hiteleket vehet föl. Attól kezdve pedig elsődlegesen a banké a kockázat, a városi polgár nyugodtan alhat. Az ABN-Amro, amelyet 1999-ben az euró bankjának kiáltottak ki és amelyik „devizá­ban az egyik legerősebb volt", már egy jó ideje a forrásbevonás különböző lehetőségeit kínálta a városnak. Az önkormányzat nemré­giben - mondta Ambrus Attila - elfogadta a bank javaslatát, hogy euróban vegye föl a hi­teleit, mert ez hosszabb távon a „kamatarbit­rázs" révén megtakarításokat hozhat. Vállal­ták az árfolyamkockázatot, és a forint erősö­désén eddig 260 millió forintot nyertek. A fi­ókvezető hozzátette, még a termelő vállalatok nagy része sem hitte el, hogy érdemes foglal­kozni az árfolyamváltozásokkal és azok hatá­sával, szemben Tímár László alpolgármester­rel, aki az ajánlatot közgyűlés elé terjesztette. Medovárszki Éva azt is elmondta, noha az önkormányzat számlavezetője a Postabank, több pénzintézettel állnak kapcsolatban, és a megbízások elnyeréséért versenyeztetik a bankokat. Az ABN-Amrótól kapott „euróhi­teles jó tanács" is bizonyítja, szakértőket kell bevonni az önkormányzati befektetési lehető­ségek megfelelő feltárásához. Július második felében várható a Moody's nemzetközi hitelminősítő cég képviselőinek látogatása is a városházán. Amennyiben Sze­ged megméretteti magát, „bizonyítványa" is lesz arról, mennyire hitelképes. Fekete Klára Könyvének írója és illusztrátora Richter Ilona szeretetről és emlékekről merülő szakma, vagy inkább művészeti ág jeles képvise­lője a 73 éves alkotó. A most megjelent Emlékkönyvről így beszél: - Ezzel szerettem vol­na köszönetet mondani min­dazoknak, akik beírták nevü­ket tanításukkal, barátságuk­kal, szeretetükkel életem könyvébe. Mindannyiunk kö­telessége és felelőssége meg­őrizni és továbbadni ezeket az emlékeket, az indítékot ta­lán Kosztolányi fogalmazza meg legpontosabban: „Emlé­kezet, / tebenned él és van, de hogyha meghalsz / elvész veled." Emlékkönyv: gyer­mekkorom Homokországáé, az alföldi akácé, Nápolyé, a tengeré, szüléimé, Louise Debrunneré, aki korát megha­zudtoló szellemi erejének pél­dájával és utolsó ajándékával megteremtette számomra a munka nyugalmát. Ezért szól neki az ajánlás. A baráti figyelem nem ve­szett ki teljesen a mai világ­ból, ennek köszönhetem könyvem kiadását, kiadóját és forgalomba kerülését is. Bélák Bélával a könyvalkotás örömét élhettem át újra, iga­zán igényes kiadvány készül­hetett el Gödön. Lemondtam szerzői honoráriumomról, s a kiadó és a Kárász utcai An­tikvárium nagylelkűségéből fakadóan nyomdai áron ke­rülhetett kereskedelemi for­galomba a kötet. Az Emlék­könyv olyan emberi erőket hozott mozgásba, melyek lé­tezéséről anyagias világunk­ban nem is merünk tudomást venni. W. A. Richter Ilona most megjelent könyvével kezében. (Fotó: Schmidt Andrea) Emlékkönyv című köny­vét dedikálta a Kárász utcai Antikváriumban Richter Ilo­na Munkácsy-díjas grafikus­művész. Neve elsősorban tu­dományos illusztrátorként vált ismertté. Több, mint egy évtizedes nápolyi tengerbio­lógiai munkájának eredmé­nyét két monográfia őrzi. Ezek közül a Springer által kiadott 1983-ban Frankfurt­ban kitüntetésben részesült, mint Németország legszebb könyveinek egyike. Itthon jelentek meg gye­rekkönyvei, melyekben tol­lal és ecsettel a természet sze­retetére nevel: Homokország, Virágok, Termések, Úton-út­félen, és a nemsokára újra megjelenő Pandi. Az Egy cseppben a tenger című mű­ve a Nemzetközi Gyermek­könyv Tanács (IBBY) Ma­gyar Bizottságától Az év gyermekkönyv-illusztrációja kitüntető címet nyerte el 1988-ban. Richter Ilona tize­nöt éven át, nyugdíjba vo­nulásáig az Egyetemi Fü­vészkertben készített nö­vényakvarelleket, s elkezdte a tudományos illusztráció el­méleti és gyakorlati tapasz­talatainak összegezését. A számítógépek és a digitális kamerák korában feledésbe Kamerák figyelik a szabálytalankodókat Veszélyes kereszteződések A Radnóti gimnázium előtti kereszteződés is a megfigyeltek közé tartozik. (Fotó: Miskolczi Róbert) Kézikamerával fel­szerelt, civil ruhás rend­őrök bukkannak fel Szeged veszélyesnek tartott útkereszteződé­seinél. Rögzítik a közle­kedési lámpák piros jel­zésén áthaladó autókat. Az önkormányzat és a rendőrség egyeztető tárgyalása után meg­született a döntés: ha­marosan beépített ka­merák figyelik a sza­bálytalankodókat. - Hamarosan jól látható helyen rögzítünk egy léze­res sebességmérővel is fel­szerelt kamerát, amely fel­vételeket készít a tilosba hajtó és a sebességhatárt megszegő gépjárművekről ­nyilatkozta lapunknak Ko­vács Mihály rendőr alezre­des, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság köz­lekedésbiztonsági osztály­vezetője. Az önkormányzattal kö­zösen tervezett beruházásról a rendőrség és a polgármes­teri hivatal képviselői dön­Csomópontok rendőrökkel A rendőrség felmérései szerint Szeged balesetvesz­élyes útjai, kereszteződései: a Csongrádi sugárutat a Diófa ABC-nél átszelő gyalogátkelőhely, a Pacsirta utcai villamosmegálló, az Anna-kúti csomópont, a Makkosházi körút és a Csongrádi sugárút kereszte­ződése, a Tisza Lajos körút és a József Attila sugárút csomópontja, az 5-ös út városi szakasza és a Rókusi körút kereszteződése, a Dorozsmai út és budapesti út, azaz az 5-ös kereszteződése, valamint az 5-ös út Met­ró, Cora és Praktiker áruházak felé bekötő szakasza. A felsorolt helyeken már jelenleg is felbukkannak rendőrök kezükben kamerával. töttek. A kamerát páncéldo­boz borítja, és Szeged legf­rekventáltabb közúti és va­súti kereszteződéseinél sze­relik majd fel. Városunkban nagyon rossz a közlekedési morál, az autósok egy része nem veszi figyelembe a közúti lámpák jelzéseit - indokolta a kamerák elhelyezésének szükségességét Török József őrnagy, a közlekedésbizton­sági osztály vezető munka­társa. A tilos jelzésen áthal­adás azért különösen súlyos szabálysértés, mert a ke­resztirányból érkező jármű­vek vezetői joggal hihetik: számukra szabad az út. Török József emlékezte­tett arra, hogy az utóbbi idő­ben számos tragikus balese­tet okoztak a figyelmetlen autósok Szegeden, ez indo­kolja, hogy mobilkamerák­kal felszerelt, civil ruhás rendőrök rögzítsék a sza­bálysértéseket. Természete­sen nem állíthatnak Szeged több mint 700 jelzőlámpás csomópontjához rendőrt, ezért döntöttek egy, a leg­veszélyesebb kereszteződé­sek közt „vándorló", rögzí­tett kamera mellett. Török elmondta, hogy nyáron az építkezések és út­javítások leszűkítik a sávo­kat, még veszélyesebbé vál­nak a csomópontok. Ebben az időszakban az átlagosnál is többen hajtanak át a piros jelzéseken, ezért is szüksé­ges a kamerás rendszert mi­nél előbb kiépíteni. Akiről felvétel készül, az feljelen­tésre számíthat. Természetesen nem min­den szabálysértőt bírságo­lunk meg - mondta Török -, méltányoljuk, ha a féktá­volságon belül váltott tilosra a lámpa, ezt majd igazolják a felvételek, amelyeket min­den vétkes megtekinthet. Amennyiben a rögzített ka­mera beválik, tervezzük a közúti lámpákba beépített jelzőrendszer kiépítését is. Illyés Szabolcs 125 ajándék 125 előfizetőnknek Számítógép sorsolta a nyerteseket. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól A Délmagyarország és a Délvilág önálló ter­jesztési rendszerének harmadik születésnapja al­kalmából ajándéksorsoláson vehettek részt azok az előfizetőink, akik ez alatt az idő alatt hűsé­gesen olvasták lapjainkat. Száz előfizetőnk személyesen is ott volt tegnap Szegeden, a Bo­unty Pubban a százhuszonöt ajándék sorsolásán. Lapunk partnere a szegedi Cora áruház volt. A találkozót a Délmagyarország és a Dél­világ főszerkesztője, Szetey András nyitotta meg, aki beszámolt az újság jelenéről és jövő­jéről. Az ajándékokon egyenlően osztoztak a Délmagyarország és a Délvilág előfizetői. A nyerteseket - közjegyző és a szerencsejáték­felügyelet képviselőinek jelenlétében - számí­tógép választotta ki. Gazdára talált többek kö­zött négy mikrohullámú sütő, 12 arany ék­szerkollekció, zenei csomag, ajándékkosár és társasjáték. A nyertesek névsorát lapunk ked­den közli. Autót nyerhet egy olvasónk! Mától indul megyénkben vándorútjára az a nyere­ményautó, amelyet előfizető­ink között sorsolunk ki szep­tember végén. Aki az autó mellett munkatársainknál előfizet a Délmagyarország­ra vagy a Délvilágra, értékes ajándékok közül választhat. Ezen kívül bármelyik olva­sónk, aki július 5. és szep­tember 19. között legalább fél évre előfizeti a Délma­gyarországot vagy a Délvilá­got, illetve már meglevő elő­fizetést egy hónappal meg­hosszabbítja, részt vesz egy sorsoláson, amelyen meg­nyerheti a fődíjat, a Suzuki Swift 1,3 GLX-típusú sze­mélygépkocsit. Az autó mellett sok érté­kes ajándékot, egy negyed­millió forint értékű számító­gépet egy éves internet-előfi­zetéssel, valamint egy CD-s rádiót is kisorsolunk. A Suzukit az akció alatt megyénk minden települé­sén megtekinthetik olvasó­ink. Az akcióra jelentkező ol­vasóink közül szeptemberig minden hónapban elősorso­lássai 20 előfizetőt válasz­tunk ki, akik szeptember 21­én részt vehetnek a fődíjsor­soláson. A napilapok előfizethetők ügyfélszolgálati irodáinkon, kézbesítőinknél, illetve az újságban található kupon cí­münkre történő visszaküldé­sével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom