Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

HÉTFŐ, 2001. JÚLIUS 2. MEGYEI TÜKÖR 9 Júliustól 3,5 százalékkal Megemelt nyugellátás Budapest (MTI) Júliusban már a 3,5 százalékkal megemelt ellátást kapják meg azok, akik öregségi nyugdíjban vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesülnek - közölte a hét végén Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) vezetője. A kormány április elején döntött arról, hogy júliustól 3,5 százalékkal emelkednek az említett ellátások, januárig visszamenőleg. Ennek megfelelően az érintettek júniusban kapták meg az első hat hónapra szóló különbözetet, júliustól pedig már a magasabb összeget folyósítják számukra. Az emelés az öregségi nyugdíj mellett érinti a rokkantsági, az özvegyi, a baleseti-rokkantsági, a szülői, a baleseti hozzátartozói nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti járadékot és a politikai rehabilitáció címén járó kiegészítést. Mészáros József felhívta a figyelmet arra, hogy az emelés az idén megállapított nyugdíjakra nem vonatkozik. Az ONYF főigazgatója ugyanakkor beszámolt arról, hogy aki több jogcímen részesül nyugdíjban, azt az emelés mindegyik ellátás esetében megilleti. A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 35 ezer 870 forintra emelkedik júliustól. Az egészségkárosodási járadék emelt összege viszont nem haladhatja meg a havi 54 ezer 931 forintot. A vakok személyi járadéka 8300 forintra emelkedik, míg a rokkantsági járadék összege 600 forinttal lesz több júliustól. A házastársi pótlék összege 400 forinttal, míg a házastárs után járó jövedelempótlék összege 250 forinttal nó. A rendszeres szociális járadék az 59. életévüket december 31-éig betöltő nők és 62. évüket elérő férfiak estében 600 forinttal emelkedik. Az említett életkornál fiatalabbak szociális járadéka 500 forinttal növekszik júliustól. Kihalt a szentesi Tisza-part A szentesi Tisza-part mára szinte teljesen kihalt. Az elmúlt években a szentesiekben tapasztalataik folytán szilárd meggyőződés alakult ki: a szentesi Tisza-parton nem szabad fürdeni. A Csongrádról csordogáló szennyvíz, illetve az egyre meredekebb és balesetveszélyesebb folyópart elriasztotta a fürdőzőket. A probléma komoly fejtörést okoz Szentes város önkormányzatának. Szentes szurkol Csongrádnak, hogy ott megépülhessen egy korszerű szennyvíztisztító, hiszen csak azt követően változhat a helyzet a szentesi strandon is. A szentesi önkormányzat a part üzemeltetésére írt már ki pályázatot, de nem akadt vállalkozó, aki ebben üzleti fantáziát látott volna. A működtetéssel jelenleg megbízott Városellátó Intézmény ezt a feladatot, mint bosszúságot tartja számon. Az intézmény kétszer hirdetett szakképzett vízimentői állást, egyszer sem akadt jelentkező. A partot gondozzák, a sportpályákat takarítják, a büfék várják a pihenni vágyókat, azok viszont nagyon kevesen vannak. Az árvíz is rontott a helyzeten. A part még meredekebb, veszélyesebb lett, csak a legelszántabb Tisza-szerelmesek járnak ki a víz mellé. B. G. Címkét csak július 6-áig lehet rendelni Bírságolják a zárjegy nélküli borokat A susáni pohárkereskedő Olajszerű szennyeződés a mártélyi holtágon Mi úszik a víz tetején? Olajszerű, víz tetején úszó szennyeződésre figyeltek föl a minap mártélyi természetbarátok. Arra gondolnak: csónakok kátrányfelületéből kioldódó olajszármazék okozhatja a szennyezést, ugyanakkor az Alsó-Tísza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) igazgatója és a horgászegyesület elnöke több lehetséges okot felsorol. A környezetvédelmi felügyelőség nemsokára vízminőségmérést végez Mártélyon az olajszármazékokkal kapcsolatban is. Gyapjas Józseftől, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójától megtudtuk: a víz felületén olykor látható, olajszerűnek tűnő szennyezés többféle forrásból fakadhat, így kátrányból is. A kátrány ugyanis sok komponensű olajszármazék, szilárd és folyékony fázisú összetevőket egyaránt tartalmaz. Szintén származhat a csónakok belső felületének keA mártélyi holtág vízminőség-védelme az itt élőknek és az ide látogatóknak egyaránt feladata. (Fotó: Tésik Attila) zeléséből származó lenolajvagy egyéb kencéből. Ez átszivároghat a farétegen és a kátrányon is, lévén, szintén olajszármazék. Ugyancsak lehetséges: valamiképpen háztartási olaj került a vízbe, de a parthoz közeli gépkocsimosásból is származhat az egyelőre bizonytalan eredetű anyag - sorolta a lehetséges okokat Gyapjas József. Az ügyben megkérdeztük Pikali Sándort, a mártélyi holtág horgászati kezelését végző Dobó Ferenc Horgászegyesület elnökét is. Véleménye szerint föltehetóleg csónakok belső felületének kezelésére használt lenolajkence, étolaj, fáradt olaj úszik olykor a víz színén. Rámutatott: ezek helyett jobb lenne Xilamon és Xiladecor keverékével lekenni a csónakot. Az egyesületi elnök hangsúlyozta, a horgászok évről évre részt vesznek a mártélyi környezetvédelmi napon, eltávolítják a gazdátlan, elsüllyedt csónakokat, az azokból szivárgó anyagok nem szennyezhetik tovább a vizet. Gyapjas József azt is elmondta, az Atiköfe évente hat alkalommal - nyáron háromszor- végez vízminőség-vizsgálatot a mártélyi holtágon, de olajszármazékokkal kapcsolatban eddig nem vizsgálta a vizet, mert nem merült föl ilyen jellegű gond. Legközelebb a mérést azonban az olajszármazékokra is kiterjeszti a felügyelőség, s így kiderül, az esetleges olajszármazék-szennyezés hány százaléka származik ásványi olajból (például kátrány, gépkocsimosásból származó olaj), s hány százaléka növényi olajból (például lenolaj). így kiderül, pontosan mi, és honnan származik a víz felületén úszó olajszerű hártya. Az igazgató egyszersmind fölhívja a figyelmet: környezetszennyezést jelző bejelentés nyomán a felügyelőség máskor is végezhet vízminőségmérést a mártélyi holtágon. r. c$. Ettől a hónaptól már nem szabad forgalmazni zárjegy nélküli borokat. (Fotó: Schmidt Andrea) Július l-jétől csak zárjeggyel ellátott boros palackokat forgalmazhatnak az üzletek. A renitenseket már az első szabálytalanság észlelésekor több tízezer forintra büntethetik. A kereskedőket már tavaly tájékoztatták arról, hogy egy 1997-es - többször, legutoljára 2000-ben módosított - PM-rendelet értelmében zárjegy nélküli bort csak 2001. június 30áig árusíthatnak. Akkoriban arra is felhívták a figyelmüket, hogy idén a második negyedévben már ne vegyenek át zárjegy nélküli nedűt a nagykereskedőtől vagy importőrtől, mert félő, hogy a rendelet hatályba lépéséig (tegnapig) nem „fut ki" az áru. Ezzel a rendelettel gyakorlatilag bezárult a kör, hiszen a sört leszámítva immáron az összes szeszes ital zárjegyes lett. De ha mégis marad „felcímkézetlen" áru az üzletekben, szeptember 30-áig még nem bírságolják meg őket kaptuk a tájékoztatást Bunyevácz Miloje alezredestől, a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága sajtóreferensétől -, amennyiben teljesítik a következő feltételeket. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők: a zárjegy nélküli borokat elkülönítve tárolják, a palackokról június 30-i nappal leltárt készítenek, a lista alapján a VPOP-tól készletzárjegyet rendelnek július 6-i határidővel, az előállítási költségeket pedig megfizetik. Amikor majd megérkeznek, a kereskedő feladata, hogy azokat a palackokra felhelyezze. Ezek a címkék különben ugyanazt a funkciót látják el, mint a normál zárjegyek, csak színükben és feliratukban különböznek. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára szerint még mindig sok a forgalomban lévő zárjegy nélküli bor, annak ellenére is, hogy a nagykereskedőnek már 2001. január l-jétől „zárjegyeznie" kellett a palackokat, ő már csak ilyeneket adhatott tovább a kiskereskedőnek. A rendelet minden paragrafusára oda kell figyelni hangsúlyozta Martonosi mivel a VPOP a második félévtől ellenőrizni fogja a kereskedőket, készítettek-e leltárt, és egy üveg zárjegy nélküli bor esetében is ugyanolyan szigort alkalmaznak, mintha húszat találtak volna. A renitenseket már az első szabálytalanság észlelésekor több tízezer forinttal büntethetik vámosok, többszöri lebukás esetén pedig akár be is zárathatják az üzletet. A boltok figyelmét nem kerülte el a rendelet. Érdeklődésünkre Deák Ferenc, a Római körút és a József Attila sugárút sarkán lévő Reál-üzlet tulajdonosa elmondta: annak rendje s módja szerint levették a polcokról a zárjegy nélküli palackokat, a szükséges címkéket megrendelték a vámosoktól. A kisboltnak számító egységben mintegy 150 olyan boros flaskát találtak, amelyeket még 2001. január 1-je előtt rendeltek meg. Deák Ferenc egyébként nem ért egyet azzal, hogy a borokat is zárjeggyel ellátva lehet forgalomba hozni, szerinte a palackos nedűt - a kannás borokkal ellentétben - nem hamisították. Egy címke 4 forintba kerül, különösebb költséggel tehát nem jár a zárjegyezés, plusz munkát viszont okoz az alkalmazottaknak. F. K. Kis susáni ház ablakában, az üveg mögött számtalan, különféle pohár látható egymás fölött, alatt, mellett. A cégtáblán pedig szöveg: Bánfi Bálint pohárkereskedő. Tengernyi víztől pohárnyi űrtartalomig vezeten a Bánfi család útja, nagyapától unokáig. A pohárkereskedő Bánfi Bálint édesapja, Bánfi János az Adrián szolgált hadihajókon a Monarchia idején. Az pedig, hogy poharakat vegyenek és adjanak el, fia, ifj. Bánfi Bálint ötlete volt. A legidősebb Bánfi tengerész mivoltának semmi köze a poharakhoz, még a vizespoharakhoz sem. Mindenesetre a poharakat tartalmazó rekeszek ott sorakoznak a fal mentén, a falon pedig két hajókép függ: a Tegethoff admirálisról elnevezetté, s egy másiké, Bánfi János ezeken teljesített szolgálatot. Vendéglátós unokája a Fekete Sasban tanult, aztán dolgozott a Susán Vendéglőben, sörözőkben, és tapasztalta: a pohár mindenütt, mindig hiánycikk. Mondta édesapjának, ebből meg is lehetne élni. Az apának megtetszett az ötlet, fölvették a kapcsolatot a salgótarjáni üveggyárral, s belevágtak a pohárkereskedésbe. „Jó hatvanféle poharat árusítunk, söröskorsót éppúgy, mint pálinkás stampedlit, sót még vizespoharat is", mondja Bánfi Bálint. Legkapósabbak a két-három decis söröspoharak - különösen szezonban, nyáridőn. Jó ötven vendéglátóhellyel tartja a kapcsolatot a susáni pohárkereskedő, főleg kiskocsmák tulajdonosaival. Ma már a salgótarjáni üveggyár kiskunhalasi lerakatából érkeznek a poharak. Előfordult, még régen: a rekeszek válaszfalai alacsonyabbak voltak, mint a poharak, és a pohárszegély mind csempe lett, mire az áru Susánba érkezett. Ez a pohárüzletben a kockázat. A poharakból meg lehet élni, ha az ember nyugdíjat is kap, mint Bánfi Bálint és felesége. A sikert pedig mutatja: nem estek ki a világ rostáján, bár a pohárkereskedő házával szemben működött a valahai vásárhelyi rostagyár. Farkas Csaba A pohár fogyóeszköz, amióta világ a világ - mondja Bánfi Bálint. (Fotó: Tésik Attila)