Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-31 / 177. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 31. EGY SZÁZALÉK 3 LOTTÓ Lottó-Szám-Mágia Múlt heti rovatunkban a legnagyobb, illetve legkisebb fizető találatok esélyeit latolgattuk. A telitalálat alatti első nyerőosztály most azért is aktuális, mert a hatos lottón két jól fizető 5+1es is megörvendeztette tulajdonosait (3 és fél millió forintot ér darabja). Pontosan hatféleképpen lehet 5+l-est elérni, hiszen az a kérdés, hogy melyik nyerőszám helyett ikszeltük a pótszámot. A pótszám eltalálása nélkül közel negyvenszer nagyobb az 5 találatos esélye, így mindjárt érthető, miért fizet lényegesen jobban az 5+l-es. Újra kilenc számjegyű az öttalálatos várható nyereménye (130 millió). Mind az öt nyerőszám a számtábla első feléből került ki. Ilyen általában évente csak egyszer fordul elő. Megszakadt az l-re végződök egy hónapos sikertelen szériája (kettő is volt). Továbbra sincs azonban 2-re végződő a nyertesek között (már ötödik hete). Nyolc hete van viszont minden héten öttel osztható szám, pedig átlag háromhetente hiányoznak. Ha ez így lesz, akkor már „csak" 72-ből kell az ötöt eltalálni. A hatoson is halmozódik a főnyeremény (50 millió forint várható). A kis számok egyike sem került a nyertesek közé (a legkisebb nyerőszám a 19-es volt). Továbbra sincs 6-ra végződő a nyertesek között, ez a sorozat már hatodik hete tart. Pótszámként pedig egész évben nem kerültek még elő. Közel 40 millió forintot ér az egyedüli JOKER telita1 lálatos. Ebben az évben csak egyszer-egyszer volt 4-re és 7-re végződő Jokerszám. A telitalálathoz a legelsőt is el kell találni, ezen a helyen pedig idén még nem volt 9-es. ' iSS?^! Továbbra is a skandináv lottó kecsegtet a j£j(-jfcyu Uw) |egnagyobb elérhető nyereménnyel (145 millió forint). Most a szelvény második sora (6-10) van lemaradva, az utolsó két hét négy sorsolásán csak egy nyerőszámot tudott adni. Átlag 35 hetente van olyan húzás, amely hat páros számot is tartalmaz. Idén még nem volt ilyen. Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság í J p f Ö tkAáátftstetíd o*Aj**mJárműupró fotózás szerdán és iS óra iázott A vandálálló ülések sem állnak ellen a rongálóknak Firkálok, ülésmetszők, ragasztók Jelentkezés pótérettségire Munkatársunktól Az októberi javító és pótló érettségi vizsgákra az érintetteknek augusztus 31-ig kell jelentkezniük anyaintézményükben a jelentkezési lap és a törzslapkivonat leadásával. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Csongrád megyében hét középfokú oktatási intézményt jelölt ki a tömbösített érettségik helyszínéül. Az ősszel a következő iskolákban folyik majd írásbeli és szóbeli vizsgáztatás: Szegeden a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában, Csongrádon a Sághy Mihály Faipari Szakközépiskolában, Hódmezővásárhelyen a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolában, Makón a Juhász Gyula Szakközépiskola és Gimnáziumban, valamint a Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában, Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban, illetve a Zsoldos Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben. Szegediek a Vigadóban Munkatársunktól A jubileumi Verdi-év rangos eseményeként hétfőn este a Pesti Vigadóban adott nagysikerű operahangversenyt a Szegedi Szimfonikus Zenekar. A Gyiidi Sándor vezényletével felhangzó nyitányok, áriák és együttesek énekes szólistái a szegedi Szonda Éva mellett Sümegi Eszter. Fekete Attila. Massányi Viktor és Clementis Tamás, az Operaház művészei voltak. Megkülönböztetett sikert aratott a 79. évében ma is kiválóan éneklő Melis György fellépése. Telekáron, ócskavasáron Kicsit idegesek vagyunk már itt Szegeden, a megyében ha elmegy egy cég, mert másutt tágasabb, hiszen féltjük a munkahelyeket. Egy sor „gyárnak" el sem kellett menni, itt helyben ment tönkre. Amikor kiderült, hogy a Pick Szegedről Sopronba költözteti a marhavágást, mindenkinek azonnal a munka nélküli hentes jutott eszébe. A hírből könnyű szenzációt csinálni, s ha ez a cél, akkor a tények sem zavaróak. Egy helyi internetes újság tegnapi cikkünk megjelenése nyomán bezárta a Pick teljes vágóhídját. Jegyzetben nem szokás idézni, de ezúttal érdemes kivételt tenni. „Szegedről Sopronba költöztetik a Pick Rt. vágóhídját. A döntést az indokolja, hogy az állatbetegségek (BSE, száj- és körömfájás) mellett... csökken a vágóállatok száma, így ráfizetéses a szegedi üzem." Miközben csupán arról van szó, hogy nyolc ember hétfőn és kedden nem marhát vág, hanem valami mást csinál, körülbelül azt, amit eddig is, szerdán csütörtökön és pénteken. Meg arról, hogy egy nehéz helyzetben levő cég racionalizál. Szóval, nem zárt be a szegedi vágóhíd, munkanaponként átlagosan ezerhétszáz sertés fejezi be itt földi pályafutását. A Picknek mostanában éppen elég a maga baja, körülbelül a negyedik csapásnál tart egy esztendőn belül. Kezdődött az Arago, az új tulajdonos megjelenésével és tízezerhez közeli részvényárfolyammal. Jöttek az állatbetegségek, s ha egy férfi azért megy le önként a bevásárlóközpontba, mert a fülén jön ki a csirke- és a pulykamell, s az asszony nemhogy marhát, már sertést sem hajlandó vásárolni a száj- és körömfájás miatt, akkor tényleg voltak megoldandó problémák a társaságnál. Az élősertés ára néhány hónap alatt száz forintot emelkedett és megközelítette a kilónkénti négyszáz forintot. A Budapesti Értéktőzsde lassú halála a Pick részvényárfolyamában felgyorsulva jelentkezett. E sorok írója már a nyolcezer forintos részvényárfolyamra azt mondta, hogy ennél többet ér a Pick-csoport telekáron, ócskavasáron, mínusz készpénz és a raktárkészlet. Most három és fél ezer forint az árfolyam, elméletileg tizenkétmilliárdot ér a Pick. De van körülbelül ötmilliárd készpénze a „széfben", s háromezer tonna érlelődő szalámija, ami nagyon nyomolt áron is hárommilliárd. Szerintem ehhez már csak a győri Ringa és a budapesti Herz telekárát kell hozzáadni, s meg is van a 12 milliárd. És akkor Szegedről, a központi telepről, a Maros utcáról, a ceglédi üzemről, a járművekről a gépekről nem beszéltünk, s még nagyon sok mindenről, mondjuk arról a négy betűről, amit a P l C K ér, így egymás mögött, mint márkanév. DÉLMAGYARORSZÁG "IJtSSS'1'0" hirdetést levelezőlap árusítása Tetemes károkat okoznak megyénkben is a busz- és villamosülések fölhasogatói, a kocsik falának összefirkálói, a művészetüket házfalakon gyakorló graffitisek, a lámpaoszlopokra engedély nélkül plakátokat ragasztók. Tettenérésük nehéz, de akit elcsípnek, a helyreállítási költségen felül 100 ezer forint bírságot is fizethet. Rajtavesztett a buszfirkáláson egy diákfiú, akinek szüleit is értesítették neveletlen gyermekük csínytevéséről. A filctollal rajzolgató srácot a gépkocsivezető csípte nyakon. Minthogy a gyerek még nem büntethető, a szülőt jelentették föl, akinek a firka eltüntetésének költségein kívül még a rongálásért kiszabott bírság is megcsappantja pénztárcája tartalmát. „A rajtakapott fiú esete, sajnos, csak kivétel: ritkán érjük tetten a rongálókat " - nyilatkozta lapunknak Draskóczi István, a Tisza Volán Rt. helyiüzletág-igazgatója. A busztársaságnak évente több mint egymillió forintos kárt okoznak megyeszerte a festékkel, pengével dolgozó rontópálok. „A legstrapabíróbb, úgynevezett vandálálló ülések is áldozatul esnek, mert a késnek még a sűrű szövésű anyaggal kárpitozott ülőkék sem állhatnak ellent" - tudtuk meg Tóth István Tibortól, a Szegedi Közlekedési Társaság igazgatójától. A villamosokon és trolikon is nehéz elkapni az alatVastagh Pál szerint a félelem nem alaptalan A kétkamarás jobb lenne? A vasúti kocsikat többnyire éjszaka támadják meg a firkálok. (Fotó: Miskolczi Róbert) tómban dolgozó firkálókat, ülésfelmetszőket. Egy villamos- vagy troliülés pótlása 6-10 ezer forintba kerül. Tavaly Szegeden és vonzáskörzetébentíz vasúti kocsit teljesen tönkretettek a „graffiti lovagjai": újrafestésük költsége 3 millió forint. A lemosás is drága mulatság: egy négyzetméter megtisztítása, a fölvitt festék anyagától függően, 5-80 ezer forintba kerül. A törő, zúzó, hasogató vandálok 2000-ben mintegy félmillió forintos kárt okoztak. Szöllősi Béla, a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. beruházási és műszaki igazgatója nem tud olyan esetről (a falfirkálók Szegedre özönlő hadát megállító rendőri akción kívül), amikor lefülelték volna a házfalakon gyakorló graffitiseket. Egyetlen négyzetméternyi falrész újravakolásának ára 5 ezer forint. A védőréteggel bevont felületek megtisztítása, s a festéktaszító film újrafölvitele olcsóbb: 1-2,5 ezer forint/négyzetméter. A Kölcsey u. 4. számú épületről nemrégiben mosták le a védőanyagra pingált falfirkát. A Démász Rt. a közelmúltban festette újra a szegedi ostorlámpákat. Az oszlopokon még jóformán még meg sem száradt a kekizöld festék, amikor, az egész Belvárost - így a lámpatesteket is - elborították egy ingyenes koncert narancssárga plakátjai, amelyek a mai napig ott virítanak például a MÁV-igazgatóság előtt is. A Lópici Gáspárok (névadójuk a Keménykalap és krumpliorr ifjúsági regény plakátragasztója) „természetesen" engedély nélkül tapétázzák a kandelábereket és elosztószekrényeket. „Bár a bejelentés után néhány perc alatt a helyszínre érünk, a firkálóknak eddig sikerült elfutniuk előlünk" mondta Borossebesi Mihály, a szegedi közterület-felügyelők vezetője. Tapasztalata szerint az utóbbi időben óvatosabbak a firkálok és rongálok. Kevesebb a fújt falfestés, a filctollas krikszkrakszokat azonban könnyebb és gyorsabb fölvinni. Az unatkozó, vagy önkifejezésüket vizuális környezetszennyezés formájában kiélő kamaszok összerondították a frissen elkészült játszótereket is: a Honvéd tér, Roosevelt tér környezet- és gyermekbarát játékszereit már a terek átadása utáni napokban megcsúfolták az alkotásaikra föltehetően büszke suhancok. Az is előfordul, hogy ha a „firkálóművész" zsebpénzéből nem futja másfél ezer forintos, alkoholos filctollra, akkor lop magának. Egy belvárosi írószerboltból ezért száműzték a drága filceket, s már csak a legolcsóbb alkoholos tollakat tartják. A négytagú firkálóbanda a választék megcsappanása óta kikopott a boltból. Bár a rongálási ügyek száma kevés, a rajtavesztett gyerekek szülei biztosan megemlegetik a polgármesteri hivatal igazgatási irodáján kiszabott büntetést. Ha a kár összege nem több 10 ezer forintnál, a bírság 100 ezer forintra is rúghat. A nagyobb károkozást már bűncselekményként értékeli és bünteti a bíróság. Nyilas Péter A hatalomgyakorlás jelenlegi technikája táplálja a vezető köztisztviselők félelmét - véli Vastagh Pál. Az ELTE tanára, az MSZP országgyűlési képviselője és jogi kabinetjének vezetője a makói jogásznapokon tartott előadást, s kérdéseinkre válaszolva azt is elmondta: szerinte a jogászi pálya a következő évtizedben csak a legjobb képességűek számára kínál jó megélhetést. - A minap a szocialisták miniszterelnök-jelöltje azt mondta, a kétkamarás parlament létrehozása mellett áll. Ez a kifejezés néha felbukkant az elmúlt tíz év alatt is. Miért épp most került szoba ismét? - A kétkamarás parlament létrehozásának ötlete Magyarországon komolyan 1988-89-ben vetődött föl. A mostani megjelenése ennek a gondolatnak azzal függ össze, hogy egyre többször vetődik fel a kérdés: az országgyűlés mennyire képes integrálni a társadalomban meglévő érdekeket a törvényalkotás folyamatában. Sokan azt mondják, az országgyűlés a politikai reprezentáció alapján jeleníti meg az érdekeket, és a társadalom fontos alkotó elemei nem szerezhetnek kellő befolyást. Évek óta nem lehet például megoldani a nemzetiségek parlamenti képviseletét, mert a választójogi törvény módosítása körül mindig van valamilyen nézeteltérés. De említhetném az egyházakat, az egyetemeket, az önkormányzatokat, a különböző szakmai érdekképviseleteket. A léVastagh Pál szerint a kétkamarás parlament létrehozásának ötletét érdemes megvitatni. (Fotó: Gyenes Kálmán) nyege a mechanizmusnak, hogy az egyik kamara, az egyik „ház" elsősorban politikai reprezentáció alapján telik meg, a másik a társadalmi autonómiák képviselőiből áll. Európában nagyon sok helyen tagolódik két kamarára a törvényhozás, nem csak a szövetségi rendszerben működő Németországban, hanem például Horvátországban, Csehországban is. Érdekes gondolat, szerintem alaposan meg kell vitatni. - A köztisztviselőkre vonatkozó, módosított törvénynek van egy passzusa, mely szerint a vezető harmincnapos határidővel indoklás nélkül leváltható. Ez vonatkozik a rendőrökre is. Így az is megtörténhet, hogy ha egy rendőr nyomoz egy kényes, politikai kapcsolatokkal is terhelt ügyben, és egyik napról a másikra leváltják a főnökét, indoklás nélkül, azonnal azt gondolja, a két dolog összefügg. Van-e alapja ennek a félelemnek? - Igen, van. A vezetői beosztás valóban bizalmi viszonyt feltételez, s ha ez a bizalom megromlik, változtatni kell. Ma azonban már a közigazgatási posztok is egyre inkább politikai zsákmánynak minősülnek. A jelenlegi hatalomgyakorlási technika szerintem épp e félelmek táptalaját erősíti. - Előadásában említette, mi minden vár az igazságszolgáltatásra és az ott dolgozókra az uniós csatlakozásig. Érzése szerint mennyire lesz népszerű ez a pálya a következő évtizedben? - Az elmúlt tíz évben háromról nyolcra nőtt a jogi karok száma az országban. Az is tény, hogy nyolcezer ügyvéd dolgozik nálunk, a bírói kar 2600 fős, csaknem negyven százalékkal gyarapodott, ugyanígy az ügyészek száma is 1600ra nőtt. Mostanra a hasonló népességű országokhoz viszonyítva jól állunk a bírák számának tekintetében, ezért is valószínű, hogy ha a magyar igazságszolgáltatás fejlődik, nem lesz cél a bírák, ügyészek számának további növelése. Igaz. az üzleti szférában vannak lehetőségek, mégis, mindez azt jelenti, hogy lassan telítődik a pálya, s nagyon nagy harc és szelekció révén jutnak álláshoz - a legjobbak. Az biztos, hogy ha én most fiatal lennék, a közösségi joganyag tanulmányozására fektetnék hangsúlyt, s két nyelvet is megtanulnék. B. A.