Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-04 / 154. szám

A Délmagyarország és a Délvilág melléklete fiataloknak • Szerkeszti: Kormos Tamás Teljesítmény: vaiameiy embertársunk olyan különleges tehetsége, alkalmazkodóképessége, mutatványa, amelynek segítségével kivívja környezete elismerését. Vagy éppen ellenszenvét. A Balatonnál nyaraltunk. Minden hajnalban visszatértünk az aktuális város, falu állomásához, megvártunk egy vonatot, és mentünk tovább. Az egészet neyezüieljük társasutazásnak is, hiszen sosem voltunk egyedül. Olykor széplányok csapódtak hozzánk, néha meg hosszú hajú, igénytelen rockerek. f C&Ö) megint máskor öreg csövesek. Az északi part csücskében lévő Balatonalmádi sem maradhatott ki a sörtúrából. Előző nap este strandbulin voltunk, de a túl hangos zene miatt éjjel kettőkor leállították az egészet. Annyi hasznunk viszont volt, hogy megismertük Ferit. Ferinek életfilozófijája volt, hogy ha valahol egyet fizet kettőt kap akció volt, akkor mindenképpen tönkre kell tennie a lehetőséget hirdető sörgyárat. Csakhogy a buli bezárt, ezúttal az akció meghiúsult. Nagy bánatunkban a Balatonalmádi restiben kötöttünk ki, ahol Feri imígyen szólt a pincérhez: ­Egy négyzetméter sört! Hajnal ötre már mindannyiunkon látszott a méteres sör hatása. Feri az árpaszörp sugallatára úgy érezte, munka után kell néznie és talán a hely szellemme miatt a vasutat választotta. Szerencséjére éppen jött a csopaki személy, gyakorolhatott is. Kiállt a peron szélére és elkiáltotta magát: Balatonmackó-felső állomás! Kérjük a vágány mellett vigyázzanak! ffiMü gooDdoűaa Hetven ifjú újságíró Szegeden Van, aki betegségnek tartja, és van, aki szépnek. Van, aki elfogadja, és van, aki csak azt mondja, hogy elfogadja. A lényeg: mindenkinek van véleménye. Sokat gondolkod­tunk, hogy érdemes-e ezt megkérdezni tőletek. Féltünk ugyanis, hogy nem fogtok válaszolni, de kellemesen csalód­tunk, hiszen elmondtátok véleményeteket. A téma egyébként nem a mi fejünkből pattant ki. Munkatársunk elment egy meleg bulira, és már megírta élményeit, amit a másik olda­lon máris olvashattok. De előbb lássuk, ti mit gondoltok a homoszexuális kapcsolatokról. Betti Nem vagyok hozzászokva a látványhoz. Buzikkal találkoztam már, ami furcsa ér­zés. Nem kézenfogva jártak, de a gesztu­saik félreérthetetlenek voltak. Azzal iga­zából nincs bajom, ha két azonos nemű ember szereti egymást, még talán el is hi­szem. De ha nálam próbálkozna egy lány, sértőnek érezném. Zsolt Elég szélsőséges véleményem van erői az egészről. Szerintem szükség van a homo­szexualitásra. Folyamatosan változó vi­lágban élünk, ahol minden fejlődik, és azt gondolom, ez is egyfajta fejlődés. Én elfo­gadom a másságot, bár a lélek érzékeny­ségének egyfajta betegségének tartom. Nemzetközi Ifjúsági Médiafesztivált rendez­tek Szegeden. Leendő és már dolgozó újságírók töltöttek öt napot váro­sunkban, ahol a szak­mai előadásokon kívül számos érdekes prog­ram várt rájuk. Megnéz­ték a Vadasparkot, fü­rödtek a Szikiben, jár­tak Opusztaszeren és a Füvészkertben. Viki Semmi kifogásom nincs ellene, engem nem zavar. Láttam már lányokat csókolózni. Nem mondom, hogy szívesen vagyok aka­ratlanul is tanúja az ilyen jeleneteknek, de elfogadom. A magyar társadalommal együtt én is kicsit prűd vagyok. Idegen is számomra, de azt hiszem csak azért, mert egyelőre ritkán találkozunk vele a hétköz­napokban. Zsuzsanna Végül is elfogadom, de csak ha nem hozzám közelítenek. Még a fiúkat könnyebben elvise­lem. Van egy barátom, aki buzi. Rájöttünk, meg el is mondta, de ez semmit nem változta­tott a barátságunkon. Azt mondják a meleg fi­úkról, hogy érzékenyek. Szerintem meg olya­nok, mint a többi férfi, csak ők saját nemüket szeretik, és nem rejtik el az érzéseiket. Emanuall Én nem ítélem el a homokosokat. Az va­lószínűleg zavarna, ha velem kezdene ki egy fiú, de akkor sem lennék bunkó. Úgy néznék rá, úgy viselkednék, hogy egyér­telmű legyen számára, vele nem vagyok hajlandó semmire. A homoszexualitás nem betegség, csak akadnak emberek, akiknek az átlagtól eltérő érzelemviláguk, érzel­meik vannak. Első alkalommal rendez­ték meg Szegeden a Nem­zetközi Ifjúsági Médiafeszti­vált. Bár Arvai Mara. a fesz­tivál főszervezője szerint a szerdától vasárnapig tartó rendezvény tulajdonképpen folytatása a korűbhi csongrá­di és az országos médiafesz­tiválnak. Az együtt táborozó, mintegy hetven fiatal több mint fele a határon túlról ér­kezett. Egy részük gyakorló újságíró, rádiós, sokan azon­ban csak kíváncsiságból je­lentkeztek a rendezvényre. Habár a fesztiválon való részvétel igen sokba került, a Szegedre látogatók renge­teget tanulhattak az öt nap alatt. Csütörtök este ismerke­dési esttel kezdődött a ren­dezvény. A legősibb mód­szer természetesen most is sikert aratott, hiszen a vélet­lenszerűen egymás mellé sorsolt fiatalok hamarosan nagy nevetések közepette meséltek itthoni és külföldi élményeikről. Az est sikerét másnap mérhették le, ami­kor a szakmai előadásokat már mindannyian jó barát­ként hallgathatták végig. A jó hangulat végigkísér­te a komolyabbnak mondha­tó beszélgetéseket is. Sok szó esett az újságírók etikai normáiról, amelyek a részt­Médicrfesztivál a strandon Ismerkedési esttel 1 kezdődött a rendezvény. A legősibb módszer természetesen most is sikert aratott. vevők szerint a világ bár­mely pontján ugyanazok. Igaz, megjegyezték: kisebb eltérések azonban minden országban előfordulnak. Szóba került Frei Tamás elhíresült bérgyilkosügye is. A résztvevők véleménye erősen megoszlott, hasonló­an eltérően vélekedtek róla, mint az „igazi" újságírók. Egy másik előadáson az in­formatika került szóba. Sok fiatal szerint ahhoz, hogy egy szerkesztőség megállja a he­lyét a hírekért folytatott ver­senyben, elengedhetetlen a fejlett informatikai háttér, a jó számítógép, a digitális fényképezőgép. Ezeket azon­ban jelenleg kevés diákszer­kesztőség tudja biztosítani munkatársainak. Szombaton már a kötetlenebb beszélge­tésé és a strandolásé volt a főszerep. A Sziki vízpartján folytatódtak a komoly be­szélgetések, de természete­sen egy idő után mindenki a vízben kötött ki. Vasárnapra is maradt még színvonalas előadás, ám a délután már a városnézésé, a szórakozásé volt. Este pedig szakmai vetélkedőn bizo­nyíthatta minden résztvevő: mennyit ért az itt eltöltött idő. A szervezés számos ne­hézsége és izgalma ellenére Arvai Mara reméli, hogy ha­gyományt teremtettek a Nemzetközi Ifjúsági Média­fesztivállal. (A médiatalálkozón ké­szült három legjobb cikket holnapi lapunkban közöljük.) Csik Gergely RAN Dl- rovat Tinile­velezöink figyelmé­belli Amint láf­játok, szerdán­ként ta­láljátok meg a közkedvelt RANDI-rovatot lapunkban. Továbbra is ugyanúgy hirdethettek, mint eddig: vágjátok ki a mellékelt ábrát, és ra­gasszátok a beküldendő üzenet borítékjára. Név­vel, címmel ellátott levele­iteket ingyen közöljük, de értük felelősséget nem vál­lalunk. Címünk: Délma­gyarország/Délvilág Szer­kesztősége, 6720 Szeged, Stefánia 10., Sajtóház. Fi­gyelem! Telefonszámok, nevek, lakcímek stb. köz­zétételét továbbra sem tud­juk vállalni, s üzenetek megőrzését, továbbítását sem. A borítékra továbbra is írjátok rá: RANDI-rovat! A „Nyári szerelem" jel­igéjű lánynak: Hirdetésed fel­keltette az érdeklődésemet, pontosan olyan lányt keresek, mint te. 22 éves, egy Csong­rádhoz közeli településen la­kom, de van autóm, tehát bár­hol tudnánk találkozni. Én is kedvelem a romantikát, egyébként szeretek zenét hall­gatni, sportolni stb. Nagyon szeretném, ha találkoznánk, ha te is így érzel, akkor írd meg, hogy hol, mikor! Addig is Szia! Az „Őszinteség" jeligéjű lánynak: 172/65, huszonnégy éves, rokkantnyugdíjas, Sze­ged környéki fiú vagyok. Át­érzem a helyzeted, hiszen tö­kéletesen megegyezik az enyémmel. Biztosan tudom, hogy megadhatom neked azt, amire vágysz. Ha szeretnél velem találkozni, akkor kér­lek, írj időpontot és egy sze­gedi helyszínt, „Megértés" jeligére! 20/180 szegedi, szőke ha­jú, vidám lány vagyok. Szeret­nék megismerkedni egy min­denre nyitott, partikat kedvelő fiúval. Jelige: „Let you go". 22 éves, 170 cm magas, szegedi srác vagyok. Szíve­sen megismerkednék olyan lánnyal, aki ugyanannyira magányos, mint én. Szere­tek sétálni, moziba, és jó bu­likba járni. Az őszinte és tar­tós kapcsolatok híve vagyok. Ha felkeltettem az érdeklődé­seteket, írjatok „Vad szen­vedélyek" jeligére! Az „Őszinteség" jeligé­re: Őszinte voltam hozzád, de ilyennek nem kellettem. Ezért megpróbáltam magam meggyűlöltetni, ez sajnos si­került. Lehet, hogy mindket­ten tévedtünk, nem így akar­tuk. Ha mégis látsz lehetősé­get, tudod, hol keress, vagy, kérlek, írj! „Pumukli". A „Cica" jeligéjű lánynak üzenem: Nem tudom, hogy én lennék-e az, akire te gondoltál, mert én az előző héten hirdet­tem a RANDl-ban, „Love" jel­igével. Ha mégis én lennék, akkor köszönöm, hogy írtál nekem! Ne haragudj, hogy én nem tudtam ott lenni a mega­dott időpontban, de sajnos nem értem rá. Már 16-18 éve nép­táncolok, és fellépésem volt Szolnokon. Ha neked jó, és még szeretnél velem találkoz­ni, akkor legyél júl. 5-én, du. 4-kor az új Kisvirág előtt! Ne­kem egy ilyen újság lesz a ke­zemben! Ha nem jó az időpont, írj „Love" jeligére! Ui.: Egyébként imádom a Ci­cákat! A „Jazz" jeligéjű lány­nak üzenem: Bocsika, de a hirdetésem megjelenése után pár nappal becsajoztam, így a hirdetés aktualitását vesz­tette. Majd legközelebb, mit lehet tudni. A „Cica" jeligéjű lánynak: Szia! Nagyon szeretnék meg­ismerkedni veled. Egy olyan srác vagyok, aki, mint te, min­den őrültségben benne van. Ha te is szeretnél velem talál­kozni, kérlek, üzenj „Love story" jeligére! Az „Őszinteség" jeligéjű lánynak üzenem: 31 éves, rok­kantnyugdíjas, dolgozó fiata­lember vagyok. Káros szen­vedélyem nincs. Olyan lánnyal szeretnék járni, mint te. Szeretek olvasni, zenét hallgatni, kirándulni, beszél­getni. Megértésre vágyom én is. Még eddig nem találtam olyan lányt, aki így is elfo­gadna. Szeretnék veled meg­ismerkedni személyesen is. Találkozzunk jún. 30-án, 18­kor a Korzó mozi előtt. Le­gyen nálad egy ilyen újság! A „Rómeó" jeligéjű srác­nak: Szia, most egy 17 éves, 168 cm magas, szegedi lány válaszát olvasod, aki Rómeó­jára vár, de azt sem bánja, ha csak egy jó barátra talál. Ér­deklődésünk megegyezik, és a külsővel sincs gond. Ha sze­reméi velem találkozni, legyél az üzenet megjelenésének napján a Mars téren, a tele­fonfülkék előtt du. 5-kor, lesz a kezemben egy ilyen újság. A „Barátnő" jeligére üze­nem: Nagyon kíváncsivá tett­él! 27 éves, szegedi leányzó vagyok, aki szintén szereti a vidámságot, és időnként egy­két jó buliban is benne van, de csak mértékkel. Én is komoly kapcsolatra vágyom, olyanra, amelytől színesebbnek látom a világot. Ha szeretnél talál­kozni vagy többet megtudni rólam, írj üzenetet „Vénusz" jeligére! A „Barátnő" jeligéjű srác­nak: Felkeltetted a figyelme­met, én 21 éves lány vagyok. Szeretnék találkozni veled, ha neked is megfelel, találkoz­zunk csütörtökön, du. fél 4­kor, a Kálvin téri ABC sarká­nál, nálam lesz egy ilyen újság. Drága Gabriella, a szívem nagyon fáj, hogy megbántot­talak. Ezért bocsánatodat ké­rem. Nagyon bánt, hogy meg­bántottalak, pedig tiszta szí­vemből szeretlek. Remélem, még mindig szeretsz engem, úgy, ahogyan én téged. Min­den perc, amit veled töltök, csodálatos számomra. Szere­tettel, B. A. S. C. 185 cm magas, 28 éves fiú vagyok. A sok munka és tanu­lás miatt nem sok időm maradt az ismerkedésre, most viszont időt szerelnék szakítani erre is. Szerény, sportot és a vidám, romantikus filmeket kedvelő vagyok. Szeretnék megismer­kedni korban hozzám illő lánnyal, aki a tartós kapcsola­tok híve. Számomra a mun­kám és a tanulás mellett egy igaz kapcsolat lenne a legfon­tosabb a világon. Ha felkeltet­ték érdeklődésed soraim, írj „Piros tulipán" jeligére!

Next

/
Oldalképek
Tartalom