Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-28 / 175. szám

SZOMBAT, 2001. JÚLIUS 28. KAPCSOLATOK 5 Hat éve keveset ért a városnak a Kígyó patika Eladták 250 millióért A Kígyó Gyógyszertár dolgozói hetek óta azt találgatják, vajon milyen változásokat okoz a tulajdonosváltás. Merthogy ők már tényként kezelik, hogy új tulajdonos kerül(t) Szeged legpatinásabb gyógyszertárának élé­re. Hivatalosan azonban még senki nem tud a változásokról. Pontosabban egyvalakit kivé­ve, a gyógyszertár jelenlegi tulajdonosát, Kelemen Endrét. O azonban lapunk megke­resésére csak annyit mondott: az adásvétel részleteiről nem kíván nyilatkozni. Majd hozzátette: azért adja át a személyi jogot, mert nyugdíjba vonul. Arra a kérdésre, hogy a 12 fővel működő betéti társaság többi tagja a helyén marad-e, azt válaszolta, csak azok helyére kerülnek újak, akik szintén nyugdíj­ba vonulnak. A gyógyszertárak úgynevezett funkcioná­lis privatizációja országszerte 1995-ben zaj­lott. Ez Szegeden azt jelentette, hogy a pati­kák berendezését felértékelték, és a megál­lapított áron meg lehetett vásárolni. A bérleti jogért nem kellett fizetni - ellátási érdekből. Egyes szakemberek szerint viszont a vá­ros ezen, hogy a gyógyszertár-privatizáció­ban nyilvánvalóan csak a politikai lobbi ér­vényesítette érdekeit, százmilliókat bukott. A Kígyó Gyógyszertárat ugyanis hat éve 14­15 millió forintért „váltották meg". Most pe­dig 250 millióért adták el. Információink szerint a patikát egy szege­di és egy budapesti befektető vásárolta meg. A szegedi befektető Csonka Gábor volt stra­tégiai alpolgármester családja, a budapesti neve egyelőre nem ismert. A cégbíróság adatbázisában még nem szerepel a tulajdo­nosváltás, az viszont tény, a szerződést aláír­ták, és az előleget kifizették. A Kígyó dolgo­zói már többször látták a gyógyszertárban Csonkánét is. A patikaprivatizációt Szegeden Thurzó Ferenc gyógyszerész, önkormányzati képvi­selő irányította. Thurzó azzal indokolta az akkori döntést, miszerint annak idején nem kértek pénzt a bérleti jogért, hogy lehetőleg a patika dolgozói tudják azt megvásárolni, és változatlan feltételek mellett tovább működ­tetni. A Kígyó eladásáról egyébként még nem hallott, de véleménye az, hogy egy frekventált helyen lévő gyógyszertárat nem érdemes eladni, hiszen az épület városképi jelentőségű, felújítására az önkormányzat kötelezheti a tulajdonost, ami viszont nem kevés pénzbe kerül. A gyógyszerszakmát Thurzó Ferenc egyébként sem tartja jövedel­mezőnek, főleg, mint hangsúlyozta, az ár­résszabályozás óta. Blum Ferencnek, a Csongrád megyei Gyógyszerészkamara elnökének nincs tudo­mása a Kígyó eladásáról. Hangsúlyozta: a tulajdonosváltás előtt a kamarának vélemé­nyeznie kell, az új személy alkalmas-e az üzletvezetésre. Ennek feltétele, hogy olyan gyógyszerész legyen, akinek szakvizsgája van, megfelelő gyakorlattal rendelkezik és kamarai tag. Azt, hogy a Kígyó patika továbbra is megőrzi-e profilját, senki nem tudja. Azon­ban a privatizációkor a kamarával és az ön­kormányzattal kötött szerződés alapján a bérleti jogviszony addig áll fenn, amíg a bel­városi üzlethelyiséget gyógyszertárként üze­meltetik. Egyéb esetben a bérleti jogért fizet­ni kell. Tímár Kriszta Újabb Fuziomed-fejezet Augusztus 6-i ülésén ta­nácskozik a szegedi orvosi kamara elnöksége az önkor­mányzat és a szegedi egész­ségügyi szakellátás működte­tésére vállalkozó Fuziomed Kft. között kötendő szerződés tervezetéről - tudtuk meg Si­monka János Aurél pro­fesszortól. a kamara városi szervezetének elnökétől. Mint ismeretes, a szegedi orvosi kamara elnöksége az elmúlt héten elkészítette ál­lásfoglalását a Fuziomed kö­zel kétszáz oldalas ajánlatá­ról - amelynek titkosítását csak e héten oldották fel ­és 14 szakmai kifogást fo­galmazott meg a dokumen­tummal kapcsolatban. Az ál­lásfoglalást a polgármesteri hivatalba is eljuttatták, ám az önkormányzat eddig nem reagált a felvetésekre. A városháza illetékesei ezen a héten kedden juttatták el az érintett szervezetekhez - közöttük az orvosi kama­rához is - a Fuziomeddel kö­tendő szerződés tervezetét, amelyről az érintettek au­gusztus 15-ig alakíthatják ki véleményüket. A határidő előtt azonban minden szer­vezettel külön tárgyalást ter­veznek az önkormányzat és a Fuziomed képviselői. K. B. Nudisták Munkatársunktól Egész héten sportprogra­mokkal és egyéb szórakozási lehetőségekkel várta nudista vendégeit a szegedi Sziksóstó fürdő, a Sziki. A rendezvény egyik érdekessége a pénteki gyermeknap volt. Kora reg­gel már 100 méteres futásra lehetett nevezni, aztán a tá­volugrás-, majd a fekvőtá­maszverseny következett. Dél­utánra kevésbé ismert „sport­ágakban" mérhették össze ere­jüket és ügyességüket a vállal­kozó kedvű nudisták. A mi­nipeca mindenkinek ismerős, mint ahogyan a vízhordás is. A gyerekek egyik kedvenc versenyszáma az almaevés volt, de a Mini Sziki Szumó­ra is akadtak jelentkezők. Nem hiányzott a fékerő Késve indult a gyors Munkatársunktól Mintegy húsz perccel később indult tegnap a 7.20­as budapesti gyorsvonat. A szegedi pályaudvarrról azért nem futott ki időben a sze­relvény, mert a mozdonyve­zető műszaki hibára gyana­kodott. Ezért értesítette az állomás forgalmi szolgálat­tevőjét, hogy együtt keres­sék meg a hibát. - A vasútnál nagyon szi­gorúan veszik a szerelvé­nyek fékezhetőségét - tájé­koztatta lapunkat Tari János állomásfőnök-helyettes. A 7.20-as gyors mozdonyve­zetője megkapta a vezető jegyvizsgálótól a fékezési adatokat. Ezen azt vette ész­re, hogy az előírt 823 tonnás fékezési súly helyett csak 819-et tüntettek fel. Keve­sellte, ezért nem indította be a motort. Az említett vonathoz egy Miskolcra tartó kocsicsopor­tot csatoltak Szegeden, amit Ceglédig húz magával. A jegyvizsgáló ezt nem vette figyelembe, így ezeket a ko­csikat nem számolta bele a fékezési súlyba. - Személyi mulasztás okozta a hűszper­ces várakozást, az ügyet ki­vizsgáljuk - mondta Tari Já­nos. Miért aggódnak Marastan és Baktóban? Sokba kerülhet a föld Mulasztást követett-e el Szeged önkormányza­ta? Netán az építésügyi hatóság lesz a felelős azért, hogy néhány ezer szegedi zártkerttulajdo­nost jelentős összegű földvédelmi járulék fize­tésére kötelezhetnek? Az önkormányzat állás­pontja szerint minderről szó sincs: a közgyűlési határozat ugyanis a baktói kiskerti részt csak tervezett belterület­ként veszi figyelembe. A közelmúltban többszö­rösére emelt földvédelmi já­rulék fizetése miatt aggódik a baktói és a marostői kis­kerttulajdonosok többsége. A város e két zártkerti részét ugyanis, tudomásuk szerint még 1999 márciusi ülésén belterületté minősítette Sze­ged közgyűlése. Az önkor­mányzat viszont elmulasz­totta azt bejelenteni a földhi­vatalnál. Márpedig, ha ez igaz, akkor a termőföldről szóló törvény módosítása ér­telmében az eddiginél jóval magasabb földvédelmi járu­lék fizetésére kötelezhetik a vétlen ingatlantulajdonoso­kat, vélik az érintettek. Gondjukkal az Ingatlantulaj­donosok és Birtokosok Csongrád Megyei Egyesüle­téhez fordultak, tudtuk meg Miklós Mátyástól, az egye­sület ügyvezető alelnökétől. Az egyesület még július elején levelet juttatott el Bartha László polgármester­hez, valamint Mezey Róbert jegyzőhöz, kérve a belterü­leti határvonal módosításá­nak mielőbbi földhivatali bejegyeztetését. Erre a tör­vény kihirdetése előtt szeret­tek volna módot találni. A már bejegyzett területekre ugyanis még a régi jogsza­bályi feltételek az irány­adók. Ám nemhogy erre nem került sor, de a pana­szosok a polgármestertől a napokban megkapott választ sem tartják kielégítőnek. A levelet nem csak az ügyve­BSr^^SB l / ain'im.úT'' - '• JfflP a JnflL a íáBk 1 íjmeíÁfVraA -w'-ir •• • • wfffMB -f '- - JM IS mm J" HHKS aHPRIP­A baktól ingatlantulajdonosoknak sem mindegy, milyen összegű földvédelmi járulék megfizetésére kötelezik majd őket. (Fotó: Gyenes Kálmán) zető alelnök nevezte érthe­tetlennek, de a városi köz­gyűlés két képviselője: az egyesület szegedi csoportjá­nak megszervezését felvál­laló Farkas László, illetve Baktó területi képviselője, Gila Ferenc is. Hangsúlyoz­ták: a kérés nem csak Baktó­ra vonatkozott, a válaszle­vélben viszont szó sem esik a marostői kiskerti öve­zetről. Ráadásul a polgármesteri válaszban egyrészt az olvas­ható, hogy: „a baktói kisker­tek területe tervezett beépí­tésre szánt terület, amely a rendelet jóváhagyása előtt külterületbe tartozott és a SZESZ (Szegedi Építési Szabályzat) beépítésre szánt területbe sorolja". Ugyanak­kor a továbbiakban a levél egy korábbi határozatra hi­vatkozva csak tervezetként említi a belterületbe soro­lást. Ennek jelentősége főként abban van, hogy csak a város belterületén lehet la­kóházat építeni. Márpedig sok kiskertes hétvégi házát szeretné úgy bővíteni, hogy az állandó lakhelynek mi­nősülhessen. A városatyák egyébként abban is egyetértettek, hogy az ingatlantulajdonosok a je­lenlegi tisztázatlan helyzet miatt még vagyonuk védel­mére sem szervezhetnek mezőőri szolgálatot vagy polgárőrséget. Más előírás vonatkozik ugyanis a kül- és más a belterületekre. Miklós Mátyás pedig úgy véli, az említett határozatra már nem lehet hivatkozni akkor, ha a belterületbe vonásra önkor­mányzati rendelet született. A levél mégis alapvető fél­reértést jelez a jogalkotó, il­letve jogalkalmazó önkor­mányzat és az ingatlantulaj­donosok között. Gila Ferenc szerint, az 1999 márciusában elfoga­dott rendelet értelmében az ingatlantulajdonosoknak igazuk van. Az önkormány­zati rendelettel jóváhagyott építési szabályzat és szabá­lyozási terv ugyanis jogsza­bálynak minősül. Az abban foglaltakat pedig a törvény értelmében be kell tartani, végre kell hajtani. Farkas László hozzátette: a termőföldről szóló törvény módosításával megemelt földvédelmi járulék megfize­tése viszont később hátrá­nyosan érintheti a volt kis­kerttulajdonosokat. Azt ugyanis a törvény előírása szerint a belterületbe vonás­kor, illetve a termőföld más célú hasznosításakor kell megfizetnie az érdekelt in­gatlantulajdonosoknak. Ugyanakkor azzal, ha már bejegyezték volna a földhi­vatalban a bel- és külterület határvonal változását, a kis­kerti övezet még nem vált volna építési területté. Ehhez ki kell építeni például a csa­tornahálózatot, biztosítani a közlekedési útvonalakat. E cél megvalósításhoz szükség van a lakosság közreműkö­désére is. N. Rácz Judit Virtuális színház Munkatársunktól A Virtuális Színház elne­vezésű multifunkcionális mű­vészeti szoftverrendszert mu­tatják be ma este fél nyolctól a szegedi Somogyi-könyvtár­ban. Az új számítógépes prog­ram, amely világújdonság, ké­pes megjeleníteni a képernyőn bármilyen típusú kottaképet, szövegkönyvet és rajzot, se­gítségével a képernyő előtt ül­ve bárki önállóan saját színhá­zi előadást rendezhet. Lángoló autó a Belvárosban Munkatársunktól Tegnap délben autótűzhöz riasztották a szegedi tűzol­tókat. Egy régi típusú Volks­wagen mikrobusz motorja gyulladt ki a Bocskai utcá­ban. A tulajdonos elmondá­sa szerint a balesetet meg­előző fél órában járt a szer­vizben, ahol az autó elektro­mos csatlakozását javíttatta. Amikor észlelte, hogy a mo­tor füstöl, leállította, kiszállt és értesítette a tűzoltókat, akik az akkor már lángoló járművet alig egy perc alatt eloltották. A kár 4-500 ezer forint. A tűz keletkezési okát a szakértők egyelőre még vizsgálják. Ha bebizonyoso­dik, hogy a szervizben kö­vettek el hibát, a tulajdonos kártérítést kér. Egy perc alatt oltották el a tűzoltók a lángoló autót. (Fotó: Miskolczi Róbert) ínyencségek a Muzsikáló udvarban A legénybúcsú duhaj túnca Munkatársunktól A Duna Táncműhely A ti­zedik vőlegény című kortárs táncszínházi produkciójával kezdődik ma este, fél kilenc­kor a Muzsikáló udvar prog­ramsorozatának első előadá­sa a szegedi városháza udva­rán. A Duna Táncegyüttes a BM Duna Művészegyüttes tagjaiból alakult azzal a cél­lal, hogy az archaikus nép­tánc színes világából kortárs hangulatú táncszínházi dara­bokat alkosson. A tizedik vőlegény című produkció a karakteres közép-európai férfiakra jellemző duhaj vilá­got bemutató legénybúcsú. Eső estén a Korzó moziban tartják az előadást. Az angliai Dorset-i Ifjúsá­gi Zenekar koncertjét vasár­nap, este fél kilenctől hall­hatja a közönség. A műsor­ban Bax Nyitány egy pika­reszk vígjátékhoz, Dvorák Szláv táncok, Brahms Ma­gyar táncok, Bartók Béla Román táncok, Holst Balett szvit, valamint Edgár Enig­ma variációk című műve szerepel. Rossz idő estén a koncertet a Bartók Béla Művelődési Központban rendezik meg. A nagy sikerű Ghymes Együttes Smaragd­város című produkcióját hétfőn, este fél kilenctől lát­hatja a publikum a városhá­za udvarán, eső esetén a kis zsinagógában. Malek Andrea és Malek Miklós A zene az kell című estjét július 31-én, kedden este fél kilenctől ren­dezik meg. Augusztus l-jén, szerdán este fél kilenctől ba­rokk est egy kis romantiká­val címmel Respighi II tra­monto, Sammartini F-dúr concerto (blockflőte ver­seny), valamint Vivaldi Négy évszak című művét adják elő. Közreműködik: Patricia-Mary Bach (ének), Januj Anna, a milánói kon­zervatórium régizene-tan­szék hallgatója, (blockfőte) és Várnagy Katalin he­gedűművész, aki idén vég­zett a londoni Királyi Zene­akadémián. A esten a Solti György Kamarazenekar működik közre. Offenbach Piaci dámák című kisoperáját két alka­lommal, augusztus 3-án és 4-én tűzik műsorra. Gregor József és vendégei: Horgas Eszter fuvolaművész, Vígh Andrea hárfaművész, 77­mothy Bentch operaénekes és Oberfrank Péter zongo­raművész augusztus 5-én, vasárnap este fél kilenctől ad koncertet. A rendezvény­sorozat zárásaként augusz­tus 6-án, hétfő este fél ki­lenctől Brahms-estre várja a publikumot Kosztándi Ist­ván hegedűművész, Oberf­rank Péter zongoraművész és Antal Bernhardi kürt­Városkép és cirkuszjegy Munkatársunktól Az Eötvös Cirkusz nem­régiben kétszáz darab be­lépőjegyet adott át a Szege­di Városkép Kft.-nek, azzal a kéréssel, hogy a társaság segítsen eljuttatni azokhoz a gyermekekhez, akik egyéb­ként nem tudnának eljönni az előadásokra. Tegnap dél­előtt gazdára leltek a cirku­szi belépők, melyeket Boni­fert Gábor, a Szegedi Vá­roskép Kft. kereskedelmi igazgatója adott át hat sze­gedi intézmény képviselőjé­nek. Ajándékjegyeket ka­pott a szegedi Területi Gyer­mekvédelmi Szolgálat, a Mozgássérültekért Alterna­tív Egyesület, a csecse­mőotthon, a Gyermekjóléti Szakszolgálat, a Kálvária Védőotthon, valamint a Hu­mánszolgáltató Központ Fo­gyatékosok Nappali Intéze­te.

Next

/
Oldalképek
Tartalom