Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-24 / 171. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 24. EGY SZÁZALÉK 7 Új helyszín a Kisstadion Hajtás, nyolcadszor Augusztus 23-26. között immár nyolcadik alkalom­mal rendezi meg Szegeden a Pálma Reklámstúdió a Haj­tás biztonságosan járműipari szakkiállítást és vásárt. Ez az év nagy változást hozott a kiállítás életében, a helyszín ugyanis nem a korábban megszokott Eko-park, ha­nem az újszegedi Kisstadion lesz. Füves, betonos és salakos pályák várják mind a kiállí­tókat, illetve az augusztus utolsó hétvégéjén kilátogató érdeklődőket. A számos au­tócsoda mellett hagyomány­nak számítanak a mentők, a rendőrök és a tűzoltók stand­jai is. Az elmúlt évekhez ha­sonlóan szórakoztató progra­mok is várják a vásárlátoga­tókat: pénteken Auth Csilla. szombaton Gerendás Péter, vasárnap pedig a Volvox együttes lép fel a vásárszín­padon. A VIII. Hajtás biztonsá­gosan járműipari szakkiállí­tás és vásár fő támogatója idén a Toyota Wéhli. Hivata­los mobilszolgáltatója a Westel Rt., exkluzív média­támogatója a Képes Autó Expo. Nyitva tartás: csütör­tökön 12-19-ig a többi na­pon 10—19-ig. Ebben az évben első íz­ben adják át a Magyar Gép­járműimportőrök Egyesüle­tének díját, ezt a kiállítás legszebb autója kapja. Az autó kiválasztásában három szegedi hölgy vesz részt: dr. Ványai Éva. Szeged város alpolgármestere, Pásztiné Mészáros Éva. a Délmagyar­ország kereskedelmi igazga­tója és terveink szerint a Szegedi Nemzeti Színház egy közismert művésznője. Szociális területen dolgozók Őszi béremelés Munkatársunktól Átlagosan húszszázalékos béremelést kapnak szeptember­től a szociális területen dolgozó diplomások, az ágazatban bérszorzó alkalmazását vezetik be - közölte a szociális és családügyi miniszter. Harrach Péter elmondta, hogy az in­tézkedés hatására a diplomások jelenlegi 75 ezer forintos ha­vi bruttó átlagbére 90 ezer forintra emelkedik. A szociális tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a béremelés fedezetét - a normatívába beépítve - az önkormányzatok már megkapták, és másra nem fordíthatják. A szociális terület munkavállalói hosszú éveken át megalázóan alacsony bért kaptak, tavaly ezen egyszeri, 14. havi fizetéssel és további fejenkénti húszezer forintos kiegészítéssel próbáltunk javítani - fogal­mazott a miniszter. Elmondása szerint az idén folytatódó bérrendezés első lépcsőfoka a minimálbér negyvenezer fo­rintra emelése volt, amely a szociális ágazat dolgozóinak 46 százalékát érintette. A napraforgóról Munkatársunktól Országos napraforgó szak­mai napot és bemutatót ren­dez július 26-án, csütörtökön Kiszomboron a Gabonater­mesztési Kutató Kht., vala­mint a Csongrád Megyei Ag­rártudományi Egyesület. Az érdeklődők a GK Kht. dénes­majori telepén tájékozódhat­nak a napraforgó vetésterüle­téről, a termésátlagokról, va­lamint a 2002-es fajtaajánlat­ról. A korábbiakhoz képest kevesebb hektáron termesz­tett növény termésátlagai az utolsó években nem számítot­tak rosszaknak: meghaladták a 90-es évekre jellemző, 1,5 tonnás hektáronkénti átlagot. Az elkövetkező esztendők feladatairól a GK Kht., a Földművelésügyi Minisztéri­um, az FVM Csongrád Me­gyei Hivatala, valamint a Ce­reol Növényolajipari Rt. szakemberei tartanak előadá­sokat. MAGYAR NEMZETI BANK" Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 406.24 Ausztrál dollár 144.58 Cseh korona 7.33 Dán korona 33.28 Euró 247.88 Luxemburgi franki 100) 614.48 Finn márka 41.69 Francia frank 37.79 Görög drachma* 100) 72.75 Holland forint 112.48 ír font 314.74 Német márka 126.74 Olasz líra(lOOO) 128.02 Osztrák schilling 18.01 Portugál escudo( 100) 123.64 Spanyol peseta* 100) 148.98 Japán ven* 100) 230.85 Kanadai dollár 185.04 Lengyel zloty 68.02 Norvég korona 31.00 Svájci frank 164.83 Svéd korona 26.66 Szlovák korona 5.80 USA dollár 285.44 Jt Töretlen a Csongrád megyei építési kedv Lejárnak az első lakáskasszák A lakásépítést támogató központi intézkedések pozitív hatásának tulajdoníthatóan már az elmúlt évben is jelentősen emelkedett az új lakásépítési engedélyek száma, és ez a kedvező folyamat az idén sem állt meg. A legfrissebb ismert adatok alapján az idei első negyedévben Csongrád megyé­ben 362 új engedélyt adtak ki az építésügyi ha­tóságok, majd két és félszer annyit, mint az elő­ző esztendő azonos időszakában - írja Pálfalvi Zsoltné, a KSH elemzésében. Építkezés. A „lakásboomnak" is köszönhető, hogy jó esztendő elé néz az építőipar. (Fotó: Karnok Csaba) A tavalyi számok alapján prognosz­tizálható volt a befejezett lakások szá­mának emelkedése is: a jelentős, több mint ötvenszázalékos növekedés azon­ban még csak alig észrevehető elmozdu­lástjelent a két évvel korábbi mélypont­hoz képest. Országosan mindössze négy olyan megye van - Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém, Nógrád és Szabolcs-Szat­már-Bereg -, ahol kevesebb lakás épí­tésére adtak ki engedélyt a hatóságok, mint egy évvel korábban, és három olyan (Szolnok megye mellett Bács-Kis­kun és Somogy), ahol a befejezett la­kások száma csökkent. Ezzel szem­ben például Győr-Moson-Sopron me­gyében ötszörösére, Komáromban pe­dig háromszorosára emelkedett az el­készült új lakások száma. A Csongrád megyei 114 új lakás zöme lakossági beruházásban készült, az építtetői kört csak a megyeszékhe­lyen bővítették vállalkozások, ame­lyek többszintes, többlakásos lakóé­pületekben „létesített" lakásokkal je­lentek meg a piacon. Az országos ten­dencia alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági szervezetek növekvő részt vállalnak majd a lakásépítésben, hi­szen a most már mindenki számára el­érhető kedvezményes kamatozású hi­telek mellett az elsők között belépők­nek megnyíló lakástakarék-pénztári források is szélesítik a fizetőképes ke­resletet. Az értékesítésre szánt lakások súlya azonban az országos egyötödnyi részaránnyal szemben egyelőre csu­pán tízszázalékos. Az új lakások hattizede családi há­zas formában épült, a többi jellemző­en többszintes, többlakásos épületben. Ez utóbbiak aránya az országos 22 százalékkal szemben 38 százalék. Az építési forma szerinti különbséggel magyarázható, hogy a megyei új laká­sok átlagos nagysága három négyzet­méterrel kisebb - 97 négyzetméter -, mint az országos átlag. Ugyanezzel függhet össze, hogy a megyében az építőipari szervezetek által kivitele­zett lakások aránya már meghaladja a házilagosan kivitelezettekét. Talán a „lakásboomnak" is köszön­hető, hogy meglehetősen jó esztendő elé néz a megyei építőipar: a tavalyi el­ső negyedév alulteljesítéséhez képest az ágazat idén egyharmados volumen­növekedést ért el. Országos összeha­sonlításban a három déli megye együtt is kiemelt helyet foglal el a régiók rangsorában, mindez annak köszön­hető, hogy Csongrád mellett Békés (25 százalékkal) és Bács-Kiskun (34 százalékkal) teljesítménye is jóval túl­szárnyalta a tavalyi első negyedéviét. A négy alkalmazottnál többet fog­lalkoztató szervezetek 6,6 milliárd fo­rint értékű építkezéseinek háromötöde épületek építéséből származott. Az el­ső negyedévben mind az épületek, mind az egyéb építmények építése el­érte az ágazati szint egyharmados nö­vekedését. Mindkét területen jól sze­repeltek az ötven főt meghaladó létszá­mú vállalatok: az építőipari termelés több mint kétharmadát a legnagyobb szervezetek adták, közel egynegyedét pedig a 10-49 fősek. Március végéig a vállalkozások épí­tőipari munkákra közel tíz és fél mil­liárd forint értékben kötöttek új szer­ződést, kétharmad-egyharmad arány­ban épületekre, illetve egyéb építmé­nyekre. Az első negyedév végén összességében közel húszmilliárdos szerződésállomány volt még teljesí­tetlen, ami a pozitív tendencia tartós­ságát vetíti előre. K. A. Havi ötmillió forint volt tavaly a „csúcsbér" Tizenhatmilliárddal adóztunk Csongrád megyében a legnagyobb jövedelem tavaly is osztalékból származott, összege négyszáz­hatvan-, adója több mint kilencvenmillió forint volt. A legmagasabb bérjövedelem meghaladta a hatvanmillió forintot, ez a megyei személyijövede­lemadó-rangsor hatodik helyére volt elegendő. A tíz „virilista" közül öten negyven év alattiak, ket­ten a szebbik nemet is képviselik. Az agrárszek­tor alacsony jövedelemtermelő képességével és az adómorállal egyaránt összecseng, hogy legmaga­sabb őstermelésből származó jövedelem is alatta maradt az évi egymillió forintnak... A nem önál­ló tevékenységen belül meglepő a bérjövedelem már-már hihetetlenül magas, 91 százalékos ará­nya - papíron tehát abból él a polgár, amit mun­káltatója átutal a bankszámlájára. Az adóbeval­lásokban az APEH megyei igazgatója, Papp István segítette az eligazodást. E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Az elmúlt évről Csongrád megye közel négyszázhúszezres lélekszámú lakónépességéből százötezren, azaz a lakosság egynegyede nyújtotta be a személyijövedelemadó-bevallását. Az önadózók együttesen 67 milliárd forint összevonandó jövedelmet realizáltak. Az egy főre jutó éves megyei átlagjö­vedelem 703 - országosan 844 - ezer forint volt, amely az előző évihez ha­sonlítva 10,7 százalékkal, tehát inflá­ció ütemét meghaladóan emelkedett. Az éves adó összege 15,7 milliárd fo­rint volt, az egy főre jutó pedig 183 ezer. Ez utóbbi tizenhat százalékkal meghaladta az előző évi átlagot, de egynegyeddel - sajnos - elmaradt az országostól A legkisebb, négyszázezer forint alatti adósávba negyvenhatezren tar­toztak, náluk az egy főre jutó éves jö­vedelem 232 ezer forint volt. Egymil­lió felett mindössze tizenhétezren „ke­restek", ám a kis létszám ellenére itt koncentrálódott a jövedelemtömeg je­lentős része. E kategóriában - vagyis a legmagasabb kulcsú sávban - az egy főre jutó éves összevont jövedelem meghaladta a kétmillió forintot. Az összevonandó jövedelmek nyolcvan százaléka nem önálló tevé­kenység eredménye, ezen belül is meg­lepő azonban a bérjövedelem már­már hihetetlenül magas, 91 százalékos aránya. (Papíron tehát abból él a pol­gár, amit munkáltatója átutal a bank­számlájára.) Az egy főre jutó bérjöve­delem összege megyénkben 729 ezer forint volt, amely az előző évhez ké­pest 10,1 százalékkal nőtt, meghalad­va ezzel az tavalyi 9,8 százalékos inf­lációt. 0053-A \ cJ^L. Lce-vfimbz •omxma} JA— ' ~j ' íuumiuánai kuKE*€SÓ _ auos/nna , 7 umiavomitmutfwtmiwtjtndajwi W-WOCO. fc : CIO ! i—|—, Nagy szám. Az adóterhelés növekedett. A kizárólag bérjöve­delemmel rendelkező Csongrád megyei adó­alanyok több mini fe­lének átlagos jövedelme mindössze 220 ezer fo­rint volt az elmúlt év­ben, ennek az egy hó­napra vetített összege Kevés mélyen alatta maradt az aktuális minimálbér ha­vi összegének, a tavalyi 25,5 ezer forintnak. Ez az adózói kör ötven szá­zalék feletti létszámará­nya ellenére az összes bértömeg kevesebb mint húsz százalékát mond­hatta magáénak. Ezzel együtt sem Csongrád megyében a legrosszabb a helyzet, hiszen az egy főre jutó éves állagbér országosan is mindössze 224 ezer forint volt. Az egyéb jogcímen szerzett jöve­delmek legfontosabb eleme a nyugdíj: egy főre jutó éves összege 375 ezer fo­rint volt, amely az előző évhez viszo­nyítva 8,7 százalékkal volt magasabb. (Az emelkedés üteme a nyugdíjaknál tehát nem tudta követni az inflációt, miközben a kormány három év alatt tíz százaléknál magasabb reálnyugdíj­növekedésről beszél.) Az összevont adóalapra jutó adóter­helés az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva elég jelentősen, mintegy két százalékkal nőtt, így elérte a húsz szá­zalékot. Ezzel együtt kézzelfogható az adókedvezmények tehermentesítő hatása, hiszen a legkisebb, négyszáz­ezer forint alatti adósávba eső jövedel­mek törvényileg előírt húsz százalékos kulcsát hat százalékra, a középső ka­tegória harminc százalékos kulcsát ti­zenegy százalékra mérsékelte. Még a legmagasabb adósávba tartozó, egy­millió forint feletti jövedelmek negy­ven százalékos adókulcsa is csak 28 százalékos terhelést jelent átlagosan. Ebből persze az is következik, hogy túl alacsony, gyakorlatilag áüagkeresetnek megfelelő jövedelemmel is át lehetett csúszni a legmagasabb adókulcsú sáv­ba, ami azért messze van az élethez tö­kéletesen igazodó adóterheléstől. Tanulságos, hogy az önálló tevé­kenységjövedelmeinek alig több mint két százaléka származott mezőgaz­dasági őstermelésből - a legnagyobb bevalló is egymillió forint alatt ma­radt -, ami egyrészt jelzi a kedvezmé­nyeket, másrészt összecseng az agrár­szektor alacsony jövedelemtermelő képességével, illetve az adómorállal is. Csongrád megyében a legnagyobb jövedelem tavaly is osztalékból szár­mazott, összege 458 millió forint, ami hatszázötvenszerese az átlagjöve­delemnek, és az előző évihez képest is több mint duplájára emelkedett. Értelemszerűen ennek adója áll a sze­mélyijövedelemadó-kötelezettségek rangsorában az első helyen - húszszá­zalékos kulcs miatt -, közel a 92 mil­lió forintos összeggel. A legmaga­sabb bérjövedelem valamivel meg­haladta a hatvanmillió forintot, ez a rangsor a hatodik helyre volt elegen­dő. A tíz „virilista" közül öten negy­ven év alattiak, két hölgy pedig a szebbik nemet is képviselni tudja. Az ingatlanátruházás jövedelme 2000-ben megyénkben meghaladta az ötmilliárd forintot, a szóródás ebben a kategóriában a legnagyobb, hiszen a megyei topjövedelmek zömében eb­ből a forrásból származnak. A lista élén álló bevétel 103 millió forint, és ennél a magánszemélynél képződött a legmagasabb jövedelem is, 82 millió feletti összegben. Érdekes, hogy a rangsor századik tagjának jövedelme is meghaladta az ötmillió forintot. Kovács András

Next

/
Oldalképek
Tartalom