Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-24 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK. 2001. JÚLIUS 19. AKTUÁLIS 3 Lottó-Szám-Mágia Talán olvasóink számára sem újdonság, hogy az ötös, hatos, illetve a skandináv lottón a telitalálatos esélye nem egyforma. Az ötöshöz képest több mint 5-ször „könnyebb" a hatoson és közel 7-szer „könnyebb" a skandinávon eltalálni az összes kihúzott számot. A legkisebb „fizető" találat esélye ezzel szemben közel azonos. Azaz egy kettes az ötösön, vagy egy hármas a hatoson szinte teljesen egyforma eséllyel következhet be. A skandináv lottón a négytalálatos esélye csak azért nagyobb az előbbieknél, mert kél húzás is van szerdánként. Most a négy hete tartó halmozódás miatt éppen ezen a játékon érhető el a legnagyobb nyeremény. Szombaton már 88 millió forint körül várható az öttalálatos nyereménye. Annak az esélye, hogy a szelvényen szereplő számok kisebbik, vagy nagyobbik feléből húznak több számot, nyilvánvalóan egyforma. A húzások mintegy hatodában legalább négy szám a nagyobbik 45-ből kerül ki. Utoljára a 10. héten adott négy nyerőszámot a 46-90 számhalmaz. Emellett továbbra is érdemes az 1 -re és 2-re végződőkre figyelni, mert immár négy hete nem hoztak szerencsét az őket ikszelőkre. Mwnfffll Közel 56 millió forintot ér az egyedüli •ÍJ?; UrónanBl hatos. A nyertes szelvényen nem szerepelt 6-ra végződő, mint ahogy az előző négy sorsoláson sem. És a legnagyobb kilenc szám (37-45) egyike sem, ez a negatív sorozat harmadik hete tart. Talán ezen a héten mind a kettő véget ér. Továbbra sincs telitalálat a JOKER-en. A 36 milliós főnyeremény igazán jól hangzik. Felhívjuk a figyelmet, hogy itt a telitalálatos esélye lényegesen nagyobb, mint az ötösön, hatoson, vagy akár a skandinávon. Három számot is az ötödik sor (21-25) | adott a skandináv lottó második sorsolásán. A negyedik sor (16-20) viszont továbbra is igen gyengén muzsikál. Az utolsó három hét hat húzásából négyszer is érintetlen maradt. A 120 milliós telitalálathoz szükség lehet rájuk is. + Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság Efcál ci|i roM^ o*i-AjHudfs^Jár mű apró j'olózás szr.xdári 1fi ti iS ót a (tözöH A hallgatói keretszámok csökkenése miatt egyes karok megszorító intézkedésekre kényszerülnek. (Fotó: Kamok Csaba) Cáfol a minisztérium Az Oktatási Minisztérium tegnap késő este kiadott közleményt szerint valótlan az az állítás, amely szerint az egyetemi szintű egészségügyi képzésben a tervezettnél kevesebb hallgató nyert felvételt, sőt: a felvett hallgatók száma majd három százalékkal meghaladja a tervezett létszámot. A tárca közleménye rámutat: a felviteli eljárásban a felvételiző döntésén alapuló rendszer kizárja annak a lehetőségét, hogy az Oktatási Minisztérium előnyt nyújtson bármely budapesti vagy vidéki intézmény számára. A minisztérium közleménye emlékeztet arra: a felvételi tájékoztatóban az egyes intézményeknél, szakoknál minden esetben irányszámok szerepeltek, amelyek a képzés személyi és tárgyi feltételei alapján az adott intézménybe felvehető maximális számot jelentették. Ugyanakkor a felvehető, államilag finanszírozott összlétszám szakcsoportok és szintek közötti megoszlását is tartalmazta a kiadvány. - Ez a szám természetesen több szakterületen alacsonyabb volt, mint az intézmények által megjelölt létszám - hangsúlyozza a szaktárca. A nyilatkozó kari vezetők a minisztérium szerint figyelmen kívül hagyták a felvételi eljárás módosulását, azt, hogy a szakcsoportonkénti létszám intézmények között eloszlását a hallgatójelölt választása jelentősen befolyásolja. Az adott egyetem adott karán lehet, hogy kevesebben nyertek felvételt, de ez országos szinten nem jelent betöltetlen államilag finanszírozott helyet. A helyzet ellentmondásaira a napokban visszatérünk. nek következtében a fővárosi Semmelweis Egyetem fel tudta tölteni az eredetileg meghirdetett keretszámot. Szegeden viszont 140 helyett csak 124, Debrecenben 160 helyett 149 hallgató juthatott be államilag finanszírozott helyre. - Az orvoskar a 16 hallgatóval együtt közel 16 millió forintot veszít emiatt az államilag finanszírozott hallgatói normatívából. Ezért kemény stratégiai tervet kell készítenünk, hogy a költségtérítéses képzésekből valahogyan behozzuk a kiesett bevételt - fűzte hozzá Lednitzky András. Az élelmiszeripari főiskolai kar is kevesebb - 225 helyett 206 - hallgatót vehet fel, mint amennyit eredetileg a minisztérium engedélyezett számára. - Ez a csökkenés nem rendíti meg a gazdasági helyzetünket, mert a levelezős képzésből tudjuk pótolni a bevételkiesést, de a minisztérium kétségtelenül megszegte azt az ígéretét, miszerint intézményenként legfeljebb öt százalékkal biztosít kevesebb helyet az eredeti keretszámoknál — mondta dr. Szabó Gábor, a SZÉF főigazgatója, akit meglepett, hogy a pénteki megbeszélésen a minisztérium képviselői ultimátumszerűén közölték a ponthatárokat és a bejutott hallgatók számát, s nem adtak lehetőséget az utólagos egyezkedésekre. A szegedi karok - a bölcsészet-, a természettudományi kar és a SZÉF - arra is csak korlátozottan kaptak engedélyt, hogy a módosított keretszámokat egy tudományterületen belül átcsoportosíthassák, s így az egyik helyen elvesztett hallgatókat másik szakon visszanyerjék. Ezzel szemben - állítja dr. Mezősi Gábor, az SZTE TI K dékánja - az ELTE TTK-nak több lehetősége volt erre. Kevesen jelentkeztek például fizikus, csillagász vagy tanári szakokra, ezért az itt üresen maradt helyeket biológus vagy matematikus szakra tettük volna át. Biológus szakon azonban a 115-ből csak 81 fót engedélyezett a minisztérium, matematikus szakon pedig a kért 75 helyett még az eredetileg meghirdetett 50-nél is kevesebbet, 47 diákot vehettünk fel. A TTK az előírt keretszámnál összesen 85-tel kevesebb hallgatót iskolázhat be államilag finanszírozott helyre - mondta dr. Körmöczi László dékánhelyettes. Az Oktatási Minisztérium egyetlen képviselóje sem kívánt reagálni lapunkban a felvételi ponthatárok miatt kirobbant vitára. Pálinkás József miniszter ugyanakkor az egyik napilapban cáfolta, hogy a tárca utólag önkényesen megváltoztatta volna a keretszámokat, s emiatt egyes felsőoktatási intézményeket diszkrimináció ért volna. Újból hangoztatta, hogy az engedélyezett államilag finanszírozott helyek 99,7 százalékát betöltötték. Hegedűs Szabolcs DÉLMAGYARORSZÁG aIföS2'bo" hirdetési levelezőlap árusítása Pórul jártak a hallgatók és a vidéki egyetemek Vita a felvételi ponthatárokról Veszélyességi pótlék helyett a munkával töltött órák után jár a pénz Órabérben olthatják a tüzet Önök kérték Kész helyzet elé állították az Oktatási Minisztérium képviselői a felsőoktatási intézmények küldötteit azon az értekezleten, amelyen meghúzták az idei felvételi ponthatárokat. Az eredménnyel több szegedi kar vezetője nem értett egyet, mert intézményük az eredetileg meghirdetett keretszámhoz képest kevesebb hallgatót iskolázhat be, s emiatt költségvetésük is csőkken. Elégedetlenül távoztak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több karának képviselői az idei felvételi pontszámokat megállapító múlt pénteki budapesti értekezletről. Az általános orvostudományi, a természet- és a bölcsészettudományi kar dékánjai azt állítják: az Oktatási Minisztérium jelentós mértékben csökkentette a felvehető hallgatók létszámát ahhoz képest, ami a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban megjelent. Úgy vélik ez a létszámcsökkenés aránytalanul sújtja a vidéki egyetemeket, amelyek a hallgatókkal együtt költségvetési támogatást is veszítenek. Emiatt pedig különböző megszorító intézkedésekre, esetleg oktatók elbocsátására kényszerülnek. Az SZTE oktatási rektorhelyettese, dr. Visy Csaba arról tájékoztatta lapunkat, hogy tárcaközi döntés alapján országosan csökkent az orvosi és az agrárteriilet beiskolázási létszáma, ami az általános orvostudományi kart és az egészségügyi főiskolai kart érintette leginkább. Dr. Lednitzky András, az orvoskar dékáni hivatalának vezetője megerősítette azt az információt, miszerint az oktatási és az egészségügyi miniszter telefonon megállapodott abban, hogy az orvostúlképzés tniatt tíz százalékkal csökkentik az általános orvostudományi karokra felvehetők létszámát. Dr. Lonovics János, a szegedi orvoskar dékánja szerint azonban szó sincs arról, hogy túl sok orvost képeznének az egyetemeken. Úgy véli, a pályaelhagyók nagy száma nem az elhelyezkedési nehézségekkel, hanem a megélhetési gondokkal magyarázható. Az orvoskarok vezetői a pénteki értekezlet előtt megállapodtak arról, hogy minden intézményben 111 pont legyen a határ. Az Oktatási Minisztérium azonban nem vette figyelembe ezt az egyezséget, és Budapesten eggyel leszállította. Szegeden pedig eggyel, Debrecenben kettővel növelte a ponthatárt. EnKorábbi ígérete ellenére Pintér Sándor belügyminiszter megváltoztatta a veszélyességi póHék kifizetésének feltételeit, ezért a tűzoltók újra pert fontolgatnak. A tűzoltók korábban a kifizetetlen ügyeleti dijak miatt fordultak bírósághoz. A július elsején életbe lépett köztisztviselői törvény által megszabott új fizetési besorolásuk alapján a tűzoltók ezentúl nem kapnak veszélyességi pótlékot, az állandó juttatás helyett csak a veszélyes körülmények között végzett munka időtartama alapján juthatnak a pénzhez. így azok a tűzoltók, akik beosztásuk miatt nem vonulnak tűzesethez, 13 ezer 800 forinttól esnek el egy hónapban, de a sokszor „vonulók" veszélyességi pótléka is kevesebb lesz. A miniszter jogtalanul járt el, amikor a veszélyességi pótlékot bevetési pótlékká minősítette, mert „belügyminiszteri rendelettel változtatott meg egy kormányrendeletet, amire nem volt felhatalmazása, ráadásul korábban azt vállalta, három évig nem változtat a veszélyességi pótlék kifizetésének módján" - jelentette ki Gálos Imre, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. A szegedi tűzoltók egyelőre nem érzik meg a változásokat, hiszen július l-jén, a köztisztviselői törvény hatályba lépésével megváltozott besorolásuk a bérlistán is, így legtöbbjüknek az elvonástól függetlenül is emelkedett a fizetése - nyilatkozta lapunknak Vida Sándor őrnagy, a szegedi tűzoltó-parancsnokság vezetőhelyettese. A város második számú tűzoltója szerint a vonulási díj bevezetésével főleg azok a munkatársai kerülnek hátrányba, akik a viszonylag ritkán mozgó egységekben mint amilyen például a daruk kezelőszemélyzete - töltenek be megbízatást. „Ha valaki minden idejét vonulással tölti, az az új rendelkezés alapján körülbelül ötezer forintot kereshet" - vélte Vida Sándor. Ez a korábbi, 13 ezer 800 forintos veszélyességi pótléknál majdnem 8 ezer forinttal kevesebb. A pótlékot korábban minden tűzoltó megkapta, most pedig csak a veszélyes körülmények között teljesített órák után jár a kiegészítés. A szegedi tűzoltók parancsnokhelyettese mindéÉn úgy vagyok a szavahihetőséggel és a bizalommal, mint „olyanokkal", hogy ezeket egyszer lehet elnyerni, és egyszer lehet elveszíteni. Aztán már nincsen tovább „mogyorózás". Ali ez bárkire, és a bárkin belül még a politikusokra is. Igaz, politikus szavahihetőségénél mindig ott a kidumálás lehetősége, csakhogy a kidumálással nem változik a tény, a végeredmény, az ígéret, mint szempilla a +-ra állított öngyújtó lángjánál, elillan. Pálinkás miniszter urat alighogy beiktatták, szelíd tudós imidzsét romba is döntötte, s a minisztériuma által tett ígéret, amely szerint legfeljebb 5 százalékkal tér majd el az egyes felsőoktatási intézménybe felvehetők keretszámától, főképp a vidéki intézményeket sújtva, diktátumként lépte túl még a 10 százalékot is - negatív irányba; az ígéret lila kőd maradt. Ráadásul az előző évektől eltérően ezúttal esélyt sem hagytak a kari dékánoknak, hogy kis kozmetikázással ugyan, de feltöltsék a már meglévő férőhelyeket, vagyis teljes kapacitással dolgozzanak. Így aztán lesz néhány üres hely a szegedi orvosi karon, és lesz néhány fiatalnak üres éve, akiket a meghirdetett férőhelyekhez képest a följebb emelt ponthatárokkal a miniszter „lenyomott". Pártunk és kormányunk szavahihetősége nem merülhet ki he nem teljesített választási ígéreteinek lajstromozásával, lajstromozzanak majd ők maguk, kezükön s lábukon túljutva a szorobánon, említett ígéreteiken túl bármely ígéretüket megszeghetik - a választásokig. Mint ahogyan Pintér Sándor belügyminiszter úr is eltépte agyunkon a gépszíjat, midőn a tűzoltóknak papíron, pecséttel és aláírással tett ígéretét időhaladéknak használta csupán. Ezen a papíron ígérte a tűzoltóknak, Itogy ha a tűzoltók elállnak az elmaradt ügyeleti pótlékukat utólag megkérőpertííl - amit vélhetően megnyertek vőn -, akkor a miniszter változatlanul hagyja azt a kormányrendeletet, amely kimondja, a veszélyességi pótlék jár a tűzoltóknak. Miután a tűzoltók jóhiszeműen bementek ebbe az alagútba, alig kis idő, menekülni már nem lehetettjött velük szembe a tehervonat. Ugyanis a belügyminiszter miniszteri poszton módosította a kormányrendeletet (holott a rendelkezések hierarchiájában ilyesmi nem járja), mely szerint nincs többé veszélyesség pótlék, helyette úgynevezett tűzoltási, vagy hollywoodosan, akciós pótlék van, ami csak tűz esetén jár. Igy a miniszter elérte azt, hogy a tűzoltók érdekeltek legyenek szépen és jól oltható tüzek fellobbantásában. De elérte azt is, hogy az ő aláírásának értékét, ha van ilyen, negatív kategóriába soroljuk. Tanulságot nem vonnék le. Már csak azért sem, mert ez nem mese. Önök kérték, ők teljesítik. Vagy nem ezt ték? zek ellenére nem értesült arról, hogy beosztottai demonstrációra készülnének, azt azonban tudja, hogy fontolgatják a csatlakozást az országos szakszervezethez, amely pert fontolgat az ügyben. Az idei év elején egyébként már 76 millió forint ügyeleti díjjal tartoztak a szegedi tűzoltóknak, amelyet Vida Sándor szerint a rendkívül pozitív hozzáállásról tanúskodó önkormányzat segítségének köszönhetően már ki is fizettek, és azóta is rendszeresen kapják a nekik járó juttatást. Kéri Barnabás