Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-28 / 149. szám

/? Az taggyűlési Könyvtár állományából törölve DÉLMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚNIUS 28., 91/149. ALAPÍTVA: 1910-BEN * ÁRA: 49 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Nagyüzem a szabadtérin Egyszerre több helyszínen zajlanak a Szegedi Szabadtéri Játékok előkészületei. A próbafolyamat intenzitásával elégedett Korognai Károly, az Evita című musical rendezője. A feszített munkatempónak és a jó időjárásnak köszönhetően még nincs csúszás. 5. oldal Gyomirtás lézerrel A lézerek alkalmazásainak különféle lehetőségeit foglalja magába az a tudományos pályázat, amely 259 millió forint állami támogatást nyert. A lézerrel kapcsolatos fejlesztések a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatásokon alapulnak. 4. oldal Ikuwét Villámgyors internet a kábeltévén telefondíj nélkül, Szeged belterületének több mint 80% é Mostanra AeonrtSMC Mófovórosbffli is! A környezetvédelemről Környezetvédelem és gazdaság összefüggéseiről beszélt Illés Zoltán tegnap Vásárhelyen. Rámutatott: a környezetvédelem akkor hatékony, ha a gazdasági érdekek találkoznak a környezetvédelmi érdekekkel. 3. oldal Közismertek a 100 milliós emberrablás megrendelői Még nem nyilatkozik a célszemély Munkatársunktól Szeged talán legnépszerűbb ifjúsági szórakozóhelyének vezető munkatársát és egy, a célszemély cégével korábban szoros kapcsolatban álló férfit gyanúsít a rendőrség a neves szegedi üzletember elrablásának megszervezésével és megrendelésével. Szegeden mind a ketten közismertek. A felbujtók egyelőre szabadlábon védekeznek, két társukat, a tervezett emberrablás végrehajtóit a bíróság letartóztatta. Ameddig a rendőrség nem fejezi be a nyomozást, nem nyilatkozom - jelentette ki az emberrablás szegedi célszemélye. a jó nevű, kecskeméti központú cég vezetője lapunk megkeresésére. Az illetőt két külföldi, J. J. és Z. S. - egyikük, az előbbi, horvát-jugoszláv kettős állampolgárságú férfi - május 16. körül akarta elrabolni. Az üzletember szabadon bocsátásáért 1(X) millió forintot követeltek volna. Információink szerint a kihallgatásukon még nem derült ki, hogy a felbujtók és az emberrablók miben állapodtak meg, így azt sem tudjuk, milyen arányban osztoztak már előre a százmilliós váltságdíjon, A részletesen kidolgozott és előkészített támadást a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói akadályozták meg. Úgy tudjuk, a felbujtók, T. A. és az évekkel ezelőtt a cégvezető közvetlen környezetében gyakran felbukkanó Sz. M. már hónapok óta tervezték a vállalkozó elrablását. A felbérelt, Magyarországon legálisan tartózkodó, két külföldi férfi Rúzsa környéki házában - mint megírtuk - parókákat, álszakállt, álbajuszt találtak a nyomozók, a fegyverek pedig egyikük, Z. S. kocsijából kerültek elő. Az egyik emberrablóról úgy tudjuk, hogy a horvát hadsereg tisztje volt. O azt állítja, hogy a pisztolyokat katonai szolgálatának elismeréseként kapta, ezt azonban „elfelejtette" bejelenteni. Beszámoltunk arról, hogy az üzletember nem kért védelmet, és a rendőrség sem tartja indokoltnak a folyamatos személyi biztosítását. Informátorunk azonban felhívta a figyelmünket arra. hogy az évente milliárdos megrendeléseket teljesítő, nemzetközi hírű cég tulajdonosának jól szervezett, saját biztonsági szolgálata van. Szeptemberig befagyasztották a hús árát Lélektani határ felett Munkatársunktól Kevés a disznó az országban, ezért nem állt meg a sertéshús árának emelkedése, sem a feldolgozóknál, sem a kereskedőknél. A sertések felvásárlási ára átlagosan 385 forint, a sertéscomb kilójának bolti ára pedig immáron Csongrád megyében is átlépte a bűvös 1200 forintot. Holott egy hónappal ezelőtt a Vágóállat- és Hústerméktanács önmérsékletre szólította föl tagjait, ígéretet tett a kormánynak, hogy az 1200 forintos plafonhoz tartják magukat (ennek fejében kaphatták a vállalatok továbbra is az exporttámogatásukat). Tegnap a hússzövetség érezte úgy, állást kell foglalnia, és elnöke a következőképpen fogalmazott: még mindig áll a lábán a május végi vállalás, szeptemberig nem emelkednek tovább az árak. Az emberek egyelőre döbbenten figyelik, hogy az egy esztendővel ezelőtti 650 forint helyett ma már szinte a dupláját fizetik ki a sertéscomb kilójáért az üzletekben. (Részletek a 3. oldalon.) Vevőre váró hentes. Csöndes nyárban reménykedik. (Fotó: Schmidt Andrea) Konkurens kerékpárok Tömegközlekedni pedig muszáj. Minél nagyobb egy település, annál többe kerül az önkormányzatnak, hogy a saját autóból a tömegközlekedési járművekre ültesse a polgárokat. Szeged százmilliókat költ erre, igaz, sokkal több a járat, mint a kisebb városokban, ahol csak néhány busz ingázik néhány kilométeren. Ráadásul ezek is könnyen kiürülnek, ha bezárnak egy gyárat, véget ér az iskola, vagy kitör a jó idő, s kerékpárra pattannak a helybéliek. Makón csaknem mindenki biciklizik, még a helyi autóbusz-állomás vezetője is. Csongrádon a négy vonal közül hármon csak hétköznapon járnak autóbuszok. Hét vonalon, kilenc helyi járat áll a vásárhelyiek rendelkezésére, a város buszmenetrendje már évek óta változatlan: idén csupán egyetlen járatnál módosítottak. Szentes kisváros, de területét tekintve nagy. Önállóan számozott járat nyolc közlekedik, ez a járműpark a bevétellel és az önkormányzati támogatással együtt éppen önfenntartó. Szép, napos időben alig akad utas, aki a helyi közlekedést választaná. ( Összeállításunk a 7. oldalon.) Gól nélküli osztályozó Húszezernél is több diák utazott Nagyállomásra gurul a turista Munkatársunktól Ha valaki nem tudná: különleges építmény a szegedi Nagyállomás. Mégpedig azért, mert itt az emeletre futnak be a,vonatok. Efféle látványossággal nem túl sok magyarországi pályaudvar büszkélkedhet. A baj csak az, hogy a szegedieket eme építészeti bravúr csöppet sem vigasztalja. Sokkal inkább azért bosszankodnak, mert évtizedek óta egy felújításra nagyon rászoruló, csak éppenséggel nem valami viharos ütemben megújuló állomásépülettel szembesülnek, amikor vonatra szállnak az Indóház téren. Ideje lenne már milliókat szánni Szeged egyik legértékesebb „ipari műemlékére", mondogatják gyakorta a város polgárai. Úgy tűnik, hasonló nézetet vallanak a MÁV vezetői is, mert hamarosan mintegy 800 millió forintot költenek az 1902-ben épült, a századik születésnapjára készülő vasúti központra. (Cikkünk az 5. oldalon.) A 99 éves Nagyállomás jövőre megszépülve ünnepelheti az évfordulót. (Fotó: Karnok Csaba) A piros-fekete mezes Hleba sem tudott az NB l/B-s osztályozón csongrádi gólt szerezni. (Fotó: Tésik Attila) Munkatársunktól Hiába ért véget már az összes labdarúgó-bajnokság, két csapat még nem élvezheti a rövidke nyári szünet örömeit. Az NB I/B két csoportjának 11. helyezettje, a Csongrád és a Nagykanizsa, tegnap játszotta az osztályban maradásról döntő osztályozó első mérkőzését. Az első találkozón Sándor István és csapata volt a pályaválasztó, szurkoló, focista és vezető egyaránt bízott a legalább egygólos hazai sikerben. A mérkőzésen Hlebáék mindent megtettek az előny kiharcolásért, sok helyzetet kidolgoztak, de azok egytől egyig kimaradtak. A visszavágót szombaton, 16.30 órától Nagykanizsán rendezik, a Csongrád rendkívül nehéz feladat előtt áll, az NB l-es múlttal rendelkező rivális otthonában. (Tudósítás lapunk 15. oldalán.)