Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-02 / 128. szám

II. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. JÚNIUS 2. Életműdíj Angyal Máriának Örökké hálás maradok" ## Angyal Mária a múlt szombati Dömötör-gálán. (Fotó: Karnok Csaba) Ebben az esztendőben An­gyal Mária kapta meg az életműért járó Dömötör-díjat. A közönség és a kollégái kö­rében is népszerű rendező an­nak idején angol szakos böl­csészdiplomával a zsebében jelentkezett a színművészeti főiskolára, ahol 1961-ben szerzett rendezői és dramatur­gi oklevelet. „A Nemzeti Színház akkori igazgatójának, Marton Endrének az osztályá­ba jártam, de tanított bennün­ket Nádasdy Kálmán, Gáti József, Gyárfás Miklós és a legendás Hegedűs Géza bácsi is." Pályáját a Győri Kisfaludy Színházban kezdte. „A Nyu­gatról hazajött Bozóky Istvánt akkor nevezték ki főren­dezőnek, aki első feladatként a Koldusoperát osztotta rám, amiben ő játszotta a főszere­pet. 1964-ben egy nyári na­pon váratlanul táviratot kap­tam Bozókytól: jön értem, és lemegyünk Szegedre körül­nézni, mert főrendezői állást kínáltak neki. Miután szétnéz­tünk a színházban és átmulat­tuk az éjszakát a Hungária bárjában, Bozóky megkérdez­te: Kell nekünk Szeged? Győrben egy ócska, régi mo­ziban játszottunk, itt viszont egy csodálatos színház várt ránk, amibe rögtön beleszeret­tem. Persze, hogy ezt válasz­tottuk! A szegediek, Kátay Bandi, Kovács Jancsi és a többiek eleinte Győri ETO­nak csúfoltak bennünket, mert Bozókyékkal, Sándor Jancsi­val és a többiekkel együtt épp tizenegyen jöttünk a Tisza partjára. Én kaptam meg a nyitóelőadást: az Egy szere­lem három éjszakáját, amivel nagy sikert arattunk." Színházi munkáit látva, Angyal Máriát Vaszy Viktor kérte fel élete első operaren­dezésére: Vántus István A há­rom vándor című darabját ősbemutatóként vitte színre. „Amikor megszeppenve azt mondtam Vaszynak, hogy én nem tudok operát rendezni, azt felelte: sebaj, Vántus sem tud még operát írni." Angyal Mária ezután sorra kapta a szebbnél-szebb operai felada­tokat. Ma is sokan emlékez­nek az általa színre vitt Pa­rasztbecsületre, Bajazzókra, a Faustra, a modern Lammer­moori Luciára és a nagyszerű Rózsalovagra. 1973-ban a Kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, majd 1978-ban visszatért a Szegedi Nemzeti Színházhoz, hogy újabb ope­rai sikerszériát csináljon. Megrendezte a Pillangóki­sasszonyt, a Toscát, a Manón Lescaut-t, a Bánk bánt, a Cosi fan tutte-t, a Don Pasquale-t és az Aidát. Több produkció­ját három-négy alkalommal is felújította a színház. A kilenc­venes években Csajkovszkij Anyeginjével és a nevezetes musicallel, a Kabaréval nyerte el a közönség és a kollégái el­ismerését. Ebben az évadban egyik legjobb előadását, a Lammermoori Luciát újította fel. A színészek, énekesek, karmesterek nagyon szeretnek vele dolgozni. Az ő előadásai­ban nincs jellegtelen színpad­kép, mint ahogy csúnya ruhá­kat sem tűr a színpadon. Míg a prózában a legszélsősége­sebb elképzeléseket is megva­lósíthatónak tartja, azt vallja, hogy az operában a zene ha­tárt szab a rendező szabadsá­gának. „Imádom Szegedet! Szá­momra Európa egyik legszebb városa. Mindig jó viszonyban voltam a nagyszerű szegedi közönséggel, a társulat tagjait pedig barátaimnak tekintet­tem. Nemet mondtam, amikor Budapestre hívtak, pedig a családom ott élt, és könnyebb lett volna az életem. Itt viszont nagyszerű lehetőségeket kap­tam, mindent rendezhettem, és szép sikereim voltak. Örökké hálás maradok ezért a város­nak, a színidirektoroknak, a társulatnak és a publikum­nak." Hallási Zsolt A Hyppolit Terkája emlékezik ,,Köszönöm, hogy imá­dott..." Ugye ismerős ez az örökzöld filmsláger? Jubilál a Hyppolit: éppen hetven esz­tendeje, 1931-ben mulatták be a pesti mozikban ezt az az­óta is többször felújított nagy­szerű filmet. Nemrég új fel­dolgozásban, kissé moderni­zálva került filmvászonra a lakáj története. Ám bár­mennyire is sikeres volt az új bemutató, a vélemény egyön­tetű: a régi Hyppolit trónját nem ingatta meg. Az volt az igazi, Csortossal, Kabossal, Jávorral. A hajdani ti lm szí­nészei majdnem valamennyi­en eltávoztak már közülünk, csupán a női főszereplő van még velünk: a híres slágert éneklő, Terkát alakító Feny­vessy Éva. Vagy ahogy a szakmabeliek nevezik: Finci­ke. Az egykori szépséges, aranyszőke hajú, bűbájos szí­nésznő hamarosan kilencve­nedik születésnapját ünnepli. Az aprócska néniről senki sem gondolná, hogy valami­kor nem tudott úgy végigme­ni az utcán, hogy össze ne súgjanak mögötte az embe­rek, hogy ne ostromolják az autogramvadászok. A Hyppoliton kívül a „Barátsá­gos arcot kérek", a „Családi pótlék" és az „Erzsébet ki­rálynő" című filmeknek is a főszereplője volt. Turay Ida tanácsára jelent­kezett színésznőnek és végez­te el Rákosi Szidi színiiskolá­ját. Bársony Rózsival, Komlós Jucival, Feleki Kamillal, Aj­tay Andorral járt egy osztály­ba. Játszott többek között Debrecenben, a Fővárosi Operettben, Erdélyi Mihály ligeti teátrumában, a Belváro­si Színházban, a Moulin Rou­ge-ban. 1929-ben megtudta, hogy a Hunnia Filmgyár pró­bafelvételt hirdet egy új film­hez. Több kitűnő színésznő közül Fenyvessy Évát válasz­tották ki a Hyppolit női fősze­repére. A Fórum moziban (ma Puskin) ült össze a zsűri, hogy kiválassza Jávor Pál partnernőjét. „Alig tudtam visszafojtani az örömkiáltáso­mat, amikor többen is kijelen­tették, hogy erre a szerepre én vagyok a legalkalmasabb." A film történetéhez tartozik, hogy német megrendelésre készült, ott azonban óriásit bukott. Nem véletlenül, hi­szen a pesti humorra épült, csak a magyar közönség ér­tette igazán. Hyppolit Terkája 1940-ben filmezett utoljára. Színpadi színésznőként foly­tatta. Legszívesebben az Ope­rettszínház-beli éveire emlék­szik vissza. „Nagyszerű part­nerekkel játszhattam, Honthy Hannával, Feleki Kamillal, a két Latabárral." 1974-ben akarata ellenére nyugdíjba küldték. Jobb híján egy vállalatnál helyezkedett el, nyolcvanéves koráig admi­nisztrátorként dolgozott. Az újabban bemutatott Hyppoli­tot nem nézte meg. „Minden elismerésem a mai fiatal szí­nészeké, de számomra a mi Hyppolitunk volt az igazi." K. Gy. TOSHIBA & SYLVANIA Nóvák István főépítész albuma A testvérmúzsák vonzásában Nóvák István szegedi főépítész pályafutásának 40 éves jubileumára Térérzések, életterek címmel reprezenta­tív, színes album jelent meg nemrégiben a Bába és Társai Könyvkiadó gondozásában. „Építészete a kapcsoló­dási pontok keresésének művészete, ezzel együtt a komplexitásról szól. Aho­gyan a vele együtt alkotó társakat, azok gondolatait, műveit tiszteli és beépíti ter­veibe, úgy a táj, a szomszé­dos épületek és a városkép felé is alázattal fordul" - jel­lemzi Nóvák István munkás­ságát szubjektív hangú beve­zető tanulmányában Pacsika Emília újságíró, textilmű­vész, aki Szögi Lackó remek fotóinak segítségével jó ér­zékkel szemezgetve mutatja be a kiváló építész jellegze­tes épületeit: aulás iskoláit, postapalotáit, középületeit, lakóházait, átszellemült­ségről árulkodó, csodaszép ajnácskői templomát. Testvérmúzsák című ta­nulmányában a társművésze­tek jelenlétét elemzi Novak István munkásságában Tóth Attila művészeti író: „A mér­ték az ember... Nóvák István szellemi, építészi hitvallása szemlátomást kötődik Leo­nardo emblematikus ember­figurájához, melyet nem vé­letlenül helyezett el a kilenc­venes évek elején építésziro­dájának Tímár utcai homlok­zatán. Az embléma jelképi értelmét azóta tovább bőví­tette az idő, ma már úgy is értelmezhetjük, mint Nóvák emberi-építészi etikusságára, építészetének képzőművé­szeti, kollegiális beágyazott­ságára jellemző motívumot." „Boldog álmaimban ma már Szeged fölött repülök, látom a csodálatos várost, élőket és holtakat, kik része­sei voltak életemnek" - írja a főépítész, aki szentesi gyer­mekkoráról, egyetemi éve­iről, pályafutásáról és család­járól tesz őszinte vallomást a kötet harmadik fejezetében. Nagy erénye a tartalmas albumnak, hogy jeles kortár­sak, kollégák, alkotótársak és barátok is megszólalnak benne. Érdemes idézni né­hány jellemző erejű gondo­latot. „Az elmúlt néhány év jó irányú változásai máris látványosan tanúsítják: van főépítésze a városnak. Olyan, aki nyugodt lelkiös­merettel idézheti Pálfy Bu­dinszky Endre egykori városi főmérnök emlékét." (Bor­vendég Béla építész) TERERZESEK, ÉLETTEREK * 11 NOVAK ISTVÁN ÉPÍTÉSZETI MUNKÁSSÁGA „Olyan táj, olyan ország­rész építésére, fejlesztésére, gondozására tette fel egész életét - a DÉL-ALFÖLDRE -, amely tipikusan és tragi­kusan magyar és tipikusan­tragikusan szegény is, amely messze esik a „nagy orszá­gos lendületű utaktól", a tör­ténések sűrűsödésétől, a pénz áramlásától és induk­cióitól. Neve mégis ismert lett fiatalon, országszerte, s tehetsége, cselekedeteinek minősége által bátran kimoz­dulhatott volna ezen önmaga vállalta röghözkötöttségből. Nem tette - s de jó, hogy így döntött! Látszólagos perifé­riás akcióterében közlekedve valójában sohasem futott a partvonalon." (Finta József építész) „Nóvák István életműve gazdag és egységes. Komp­lex. Ahogy az épített kör­nyezetnek összhangban kell lennie a természettel. Aki a vidéki alkotó sorsát választ­ja, jól tudja, hogy a helyi ér­tékrenden túlnövő, jogos ambícióira nem mindig vála­szolnak pozitívan, nincs meg olykor-olykor a segítő szán­dék, a fogadókészség. Kevés ünnep, sok küzdelmes hét­köznap. Ennek tükrében még inkább elismerésre mél­tó Nóvák István munkáinak sora. A modern funkcionális építészet veszélye a túlzott célszerűség és az érezhető ideiglenesség. István elke­rülte ezt a csapdát, mert .jó­ban van" a természettel, társművészetekkel. Meg a művészekkel." (Kliegl Sán­dor szobrászművész) „Pista azon kevés építé­szek közé tartozik, akik számára a képzőművészet adekvát része az építészet­nek. Ő az, aki a lehető leg­természetesebb módon vonja be a képzőművésze­ket az alkotás folyamatába, de nem akar helyettük szobrot készíteni vagy ké­pet festeni, viszont biztos ítélőképességgel javasolja vagy fogadja el a legjobb megoldást." (Lapis András szobrászművész) „Pista olyan rajzait lát­tam, amelyek víziók voltak. Sok ezer fekete vonal, térhá­lós pókfonál a fehér papír te­rét beszőtte, dimenzionálta, mozgásban volt az egész. Láttam: milyen fegyelmezet­ten, mégis hallatlan gyorsa­sággal szerkeszt. Láthattam az évek során: micsoda izzó szenvedéllyel alkotja újra a magyar építészetet, láthat­tam mosolyogva álmodni." (Pataki Ferenc festőművész) „Azok közé az építészek közé tartozik, akik egy élet­pályát áldoztak arra, hogy Trianon után „Budapest-víz­fejű" országgá változott ha­zában Kaposvárott, Zala­egerszegen, Nyíregyházán, Szegeden és másutt is le­gyen építészeti minőség és ember számára elfogadható építészeti közélet. Nemcsak a Szeged környéki világban, nemcsak Pusztaszeren hagy­ta ott európai emberként me­galkotott műveit, hanem vi­lágossá tette mindenki szá­mára azt, hogy ahol élünk, ott a világ közepe, ott érde­mes élni." (Makovecz Imre építész) H. Zs. CHRYSLER NEON 2,0 PREMIER EDITION - 4 944 000 Itt a lehetőség, hogy ne csak álmodozzon Amerikáról, de meg is szerezze! Az új Chrysler Ne­on luxusfelszereltsége és nagy teljesítménye tökéletesen amerikai, sót most ára is rendkí­vüli! 2,0 literes 132 LE-s motor, automata váltó, légkondicionáló, blokkolásgátló elektroni­kus fékeróelosztóval, kipörgésgátló, valódi bórkárpitozású ülőfelületek. Ezt már csak a 3 év­re vagy 60 000 km-re érvényes garancia tudja tökéletesebbé tenni! A Chrysler Neon 2,0 Premier Edition akciós gépkocsik 2000-es modellévüek. korlátozott számban kaphatóak Az akció részleteiről érdeklődjön az Ön Chrysler márkakeres-kedójétől A változtatás jogát fenntartjuk! Chrysler Jeep Wéhli, Szeged, Textilgyári út 3. Tel.: 62/458-763

Next

/
Oldalképek
Tartalom